Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)

1938-06-04 / 125. szám

1^30 junius 4, ELLLAZ ÉK Sáisebleségi stéísalaism allí©té$áí sürgeti a „Romania“ c. uj napilap A bucovinai kisebbségek helyzetének ismertetése BUCUREŞTI, ju'ra'us 3. A , Romania“ o’imü uj bucureştii napilap első száma rés-zHetesen i smart ebi Bucovina etnrgráfiof adatait, me­lyekből ki'tűnők, bogy 44C ezer (44 százalék) Somán és 5fí(J ezi°r (56 százalék) kisebbségi lakosa van a tartománynak, a következő d- Oíizibássial: 200 ezer orosz, ruthén, ukrán, bu­luc. 200 ezer zis.dn. 80 ezer német. 50 ezer Idrlgyäl. 15 ezer magyar. 8 ezer liipovón. 7 ezer szlovák, örmény, c gány, stb. — Ezek s kisebbségek — állapítja meg «. lap — határozott nemzeti, kultúrálés vallási érdekeik kei megszakütás wtíikü! han- goiztaitják igen veiket, mentői teljesebb sza- hrJJságra vonatkozóan az állami' szuverén - tás keretUbeni M ndegvik anónlUőtl több ked­vezményt kér, annJeik közetelbb vizsgálata nélkül': vaj jón az állam teljesíthet i-e a kí­vánságok maximumát, mely nem elértheti az öslálkö t'k uralkodó nemzet sízuvec éhílását. A '-„Romjaira“ meg állap; Iá.so szerinti, a hu- coiviiinai .kisebbségek közölt igényeikre nézve nines egyhangúság, politika), szempontból! azonban Kiérnetek lengyelek, magyarok, oro­szok egyformán és niartulékíokuml a román náeomaMsta áll:im.i érdekekhez alkalmazkod­nak. Kii|véteJt csupán a rath én és ukrán ki­sebbség képez — árja o> lap —, löknek sorá­ban évek óla pán-ukrán ipropagvinda folyik, mefly minden észszeriiséggel szemben farrab- kustun az uk; ánok független nemzeti államba való tömörüi'ésléndk szüiksiégcsségét hcwdeti. Anni' a kisebbségek sorsát s ennek intézését liíTietik a „Romána“ éles szavaikkal Ítél' el a régebbi rendszert inelv piilflaniatoyfj eredmé­nyekre feílitette n, súlyt választási érdekhói'. A lláp ezzel szemben a román náció na Lista áillliann Iklótségbevon haltet lan tekint él vének szem elölt tartásával, kisebbségi statútum al­kotását sliikgel', Kivégezték a „kínai Mata Max»itíé 99 HONGKONG, jufiiius 3. Pár nappal ezelőtt kivégezitek Ha.ukowban a ragyogó szepsiójgü kínai táncosnőt, Lei-Láb t, aW us. sab|ghaji éjszakád élet ki rálynője volt. A legnépszerűbb cs legszebb gyönyörű kí­nai táncoi'tiőt kémkedés gyanúja miaiit nyolc nappal előbb tartóztatták le. Tiikos iiratokal tólíá’ltak söáJOodai szobájá­ban. Ezekből megái lepi lottóik, hogy a Kínát behálózó japán kémlszervezet egyik tagja a 25 éves Lei-Lai. Megmenthette volna; a.z életét, ha hesz'él. A kiírná hatóságok megígérték neki, hogy , megmentik az életét, ha elmondja, mill ven körűimények között jutottak hozzá a tAkos iratok? Százak én eziek követelték Lei-Lai szabadóinbocsátását, levelek tömegeiit '-*'ták a le tartóz táltól! sangh&ji tlárcolsinő/nek, hogy ]>e- if'Zéljen és menise meg az életét De Lei-Lai nem beszélt, r.em árulila el a titkot, moso­lyogva Elázát a fejét, am'íor kérdeztek tőle, hogy honnan szerezte az inaitokat A „kinai Mata Haii“ Írják róla az ujsá- gok. És megállapítják, bogy -vallóban hősie­sen, mosolyogva ment a hcíMba. Titkos működjéről a hatóságoknak csuk annyit sikerű’t inegtudniok, hogy a szép ki­nn! táncosnő szépségét és néjP'Szei-üségét fel­használva szerezte meg a titko-s kalokai, aimelyeket Hankowból Hongkongba) juttatott cl egy japán ismerős hez. A hatóságok már régen gyanakodtak rá, gjtainaikodásuk akkor vált bizonyossá, amikor Lei-Led elmére le­tartóztatását mege’ö?ö n -pon 20 ezer dollá­ros csekket küldtek Hongkongból hkkó-t rögtön letartóztatták és nyolcnap' eredmény­telen valliaitás után most kivégezték a gyö­nyörű ,,kínai- Mata Harn.“ HATODIK EMELET Alfred Gehry vigjátéka a Színházban Az íróv, akii. első darabjával Ilyen rendkí­vüli és (nemzetközi eikert lát, kétségtelenül jáíz uj francia dá mb ir ók legelső5; közé emel- •kedett a Halódik emelettel. Geliry csupa 'ß'zeHHem, s mestere italnak, hogy élő fi gurukat ' szóMitasso.n meg végtelen' f inom lés, egysze- I rü imüvészf eszköz okikét. Látszik, hogy sze­rmélyes jóismeröseii fizok, 'akikkel benépesíti egy párisi- bérház hatodik emeletét. S ezek ■az emberek', ha földrajzilag messze is álda­nak tökünk — valahogy a. and jóismerősehk is. Ezek « párisi figuráik megtalálhatók mln- deruüifct, 'alhol1 bérházakbeei emberek zsúfolód­nak ösl-ize. Nem annyira gallok, ilyen ked­vesek és párisiik kilát* — de ugyanazok. *A jó Dakóvál szemben csupa bübáj és méz- édes háziasszony, a, bikásndónő prototípusa, aki a nemf. vetőkkel szemben k ernyőéit elen és; hanágotsi, mint egy Mars istenség. A könnyel­mű tehetségtelen és pénztelen festőművész, akii, ml aller tt milliókkal dobálózik, amelyeket feiltet5(énül meg fog kopni — cigarettát kol­dul ettaoullhaiitalnn kedvesen s dk) nek ki- Váskfbain, mindig pokoli; és elképesztő rendet­lenség van: A müvészfeleség, kisbabájával!, o lcsó 'regényeivel, zilált frizurájával « oítha- taltliain szenzáció «rliségével, akii, miaílaft piaci kosárrali közeledik O' lépcsőn, kijelenti. hogy •inast fog lairtan. szobalány helyett, mert az előkelőbb. Barátnője, a névtelen levélíró, mindig heililgatózó, csupa-pletyka nő. akivel állandóan összevesz a művész előkelő csa­ládból sízá-rniinzö hitvese, de akii. nélkül még­sem tud-élni.' É® a hősnő, a sánta, czer'd és édes huislzéyes hány, apjával, a legromlolla- ii.jabb, i.'egkedvesebb, legnagyobb deteklivre- gy. nyílóval, -akinek vágya nyugalomba vo­mitai, és megírni , nagy müvét“. Es a többek mhid: a barátait oxpiesszgyorsasláíggal váltó, kezdő kis kokotli aki tulajdónk épen törvé­nyeseim szeretne boldog tan™. A kabaréik öltő párisi diák, a szépfíu, oki minden nőt alkar, de senkit sem szeret., Az érzelmes, gazdag uriaissizony, aki liz év után a rutaiját keresi •a bárház homályos folyosóján. Es Jojo, a lui és tiszta,' -felszeg és becsülelcsi munkás, akiinek említésével be is fejeztük ezeknek a csupataílet füta<lkoknak felsorolását Mi tör­tetik a diarabban. K&rüíbeilü'l ami az élet­ben. Kevés: és mégis minden. Gehry virtuóza Ciríniak, hogy hudiórán fii, emberfemereléivel és tehetségével érdekessé tegye a mindenna­pot, szenzációvá azt, hogy egy macska le­esik a hatodik emeletről. Remek író és re­mek darab. Szabados Árpád k Üilniő «'ende- zéJ-'ben az előadás szinte hlbanéliküli, pergő ej- zökkenőmentes és majdnem minden je­lenetben gazán könnyed és pár ísó. Raj ring és Kudelúsz színpada meglepetés; Ez -a kél f a­tál szläpla-d-technikus ma már fővárosi ní­vójú düsztetekkeli tud leljc-s illúziót kelteni. A szereplők hatalmas gárdája ólán néhány pompás alakítást kell elsősorban •megeml-i* tarai; Fényes Alice-H, aki egész szi vével és -tehetségével rajzolja meg a törékeny hősnő éd-etsi kis figuráját. Szén ettük! mert egyszerű, emlbert és őszinte volt. Tóth Elek csupaszW detűklíiiviregény rój-a egy négy mülvész meg alaposan eírontliatja eLccl- utáni nyugalmát. Legyeket nem leket elkergetni, ismét és ismét visszajönnek, migy^ végül Ont űzik ki saját szokájákók Csak segit: permetezzen lakásában F LY- TOX-al. győző és igaz hangján szállal meg Végtelen ötletes lés inu-atsúgos Mészáros Béla geszlu- jsaiiiböin és- hangjában ás jelleg/etcs bohém festője. Beness Ilona tipikus házi-a'sszonya a kitűnő művésznő egyik legmulatságosabb és legtehetségesebb arak1 iása. Erényi Bőske fi­nom és nagyvilági jelen'súg, tökéletesen érző- j kettetii azt a regényos, íiitokz-atosságot, amit szerepe megkíván. Kovács György még eb­ben a- nem rokon szemes álakban is — ro ■ komszenvest Leegyszertübiitett, pózuienlet: já- tékbél'.t külön d csérét. Nagy István m/int Jojo, maga a félszeg laccsiiletesíNg. Rajnatj EUy nagy és fontos szerepében — ‘Buda- pet-lteu Gombaszögi Ella játszotta) — dere­kasan és jó igyekezettel próbálja- megáilani a he%ét. Ez a pár hónapja játszó fiiataé lány ritka je’dnség — fiatal konuika. Pejlődéské- pes. Szöüösy Klári vonzó étsi sízépi, k’tünő megjelen!lse elfelejte-L a nézővel -besizédjenek sziiinilóién egybangivúgá't. Szabados Árpád emlbert orosz. Dcésy Jenő airanys háziuő Lantos, Rajncy S-indor, Perényi János rarr iKázmér .játszottak niég az -újdonságban, mdjy báliunk is nagy tetszéssel talUilkozott. (M, L.) Hatályon hívül helyezik Bucarestiben az elsőrendű élelmezési cikkek maximális árát A központi árvizsgáló-bizottság érdekes javaslata BUCUREŞTI, junius 3. Constantinescu nemzetgaizdaiságügyi mi­niszter — mint megírtuk — központi}; ár- vizsigiáló bizottságot nevezett ki azzat: — állapítsák meg, mf. okozza a drágaságot? A bizottság tagjai állandó figyelemmel kisérték a« árakat s az „Argus“ jelentése szerint úgy találnák, hogy a maximális árak régi rendszere nem felel mór meg a kitűzőit célnak s ez a megállapítás főleg Bucureslire vonatkoztatható. A bizottság tehát a maximális-árak fenntartását Bucurestiben nem ajánlja. Sokkal helyesebb lenne —- mondják —, ha illetékes helyen a szabadforgalom megszori-tásia helyeHa éppen a forgalom szabadságára vigyáznának. Az „Argus“ értesülése szerint egyelőre csupán a® elsőrendű élelmezési cikkek árának felszabadításáról van szó Biicu- restiben a tavaszi -idény termékeire vo- nlaitikozóan. Rendkívüli lénnyel ünnepelték meg országszerté a kosok napját Bucurestiben Argeseanu tábornok, honvédelmi miniszter tartott emlékbeszédet. — Ünnepségek városunkban BUCUREŞTI, junius 3. Bucurestiben, mint az ország vala­mennyi városában és helységében rendkí­vüli fénnyel ülték meg a hősök napját. Az ünnepség közben Argeseanu tábor­nok. nemzetvédelmi miniszter mondott emelkedett hangú ünnepi veszédet az Is­meretlen katona síremlékénél. A minisz­ter beszédében emlékeztetett arra, hogy mindenki veszített valamit a nagy hábo­rúban, melyben azonban a románság el­érte évszázados álmainak megvalósulását. Argeseanu tábornok felelevenítette az egyesítési háború emlékét, kegyelettel ál­dozott a nemzet nagy céljaiért elesett Soo ezer hősnek és az Ismeretlen katona sír­jára, a hősök kiontott vérének emlékeze­tére vörös virágból készített koszorút he­lyezett el. : CLUJ, junius 3. Tegnap fényes külső­ségek közepette ülték meg a hatóságok és- a város lakossága a hősök napját. Az ün­nepet a csapatok és az iskolák felvonulása) tette különösen szinessé. A hősök napjának reggelén a város va-^ lamennyi templomában a katonai és pol­gári hatóságok, valamint az iskolák nö­vendékei jelenlétében istentiszteletet tar­tottak a hősök emlékére. A Cuza Voda- téri görögkeleti székesegyházban fényes Tedeum volt a főbb hatóságok képvise­lőinek jelenlétében. Az országőr-szervezet csoportjai, az egyetem, az iskolák küldött­ségei s a csapatok zászlókkal és zenével a székesegyház körül helyezkedtek el. A Tedeum végeztével a zenekarok eljátszot­ták a Királyhimnuszt s a menet a hősök temetője felé indult. Csendőrkordon nyitotta meg a mene­tet, majd következtek a koszoruvivők, a CFR zenekar, az országőrszervezet cső-, portjai, az iskolák küldöttségei, a Şoimii' Carpatilor szervezet, a katonai előképzős ifjúság, az egyesületek és testületek zász- lókkel és zenekarral, tartalékos tisztek, közhivatalnokok, hadirokkantak, tem- lomi énekkarok, a papság, a hatóságok előkelőségei, a konzuli kar, a tisztikar, katonazene, a csapattestek zászlói és vé­gül a közönség. A menet útközben meg­állt az Avram Iancu-utca sarkán levő Baba Novac emléknél, amelyre koszorút helyeztek el. Mikor a menet megérkezett és elhe­lyezkedett a hősök temetőjében, kegyelet jeléül kürtjeire egy perces szünetet tartot­tak. A katonazenekar eljátszotta a „szén: Himnuszt“, majd elhelyezték a sirokra a koszorúkat. A tegnapi hősök napjával lezajlott vá­rosunkban :az országőr-hétnek második napjai is: Az országőrcsoportok koszorúkat és virágcsokrokat kötöttek s azokat kiil- döttségileg helyezték el a hősök sírjain. Résztvetitek a templomokban tartott ün­nepélyes istentiszteleteken s a hősök te­metőjébe indult hagyománvos menetben. Az országőr ifjak cs országőr leányok délután a Nemzeti Színházban a hősöl. emlékére tartott ünnepélyen vettek részt. LEVÉLPAPÍROK: egyszerűtől a ieg- választékosabb kivitelig legolcsóbban ez Ellenzék könyvosztályában dlu j; Piaţa Unirii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom