Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)

1938-06-01 / 123. szám

1938 június 1, EtiV'N'Z'äÜ Őfelsége a hagyományok Siszteéeében- tarSásának nagy jele hangoz­tatta az Akadémia ünnepi ülésén BUCUREŞTI, május 31. őfelsége, liUály hétfőn résztlvett .1 Ro­mán A/kadiőnüii ünnep ól yes ii lésléau K> ural­kodó a 'köveiké7 í bmzedeft mondóit 1 a: — Az a gesztus, amelyet az Akadé­mia tagjai tegnap tettek, amikor ko­szorút helyeztek az ország elhunyt uralkodóinak siriára, — mondotta őfel­sége — mélyen megindított engem. Ebben a gesztusban olyan jelképet Iá­tok, amelynek különösen a mostani na­pokban különleges jelentősége van. önök mélységes módon fejezték ki a műit és a jövő közötti kapcsolatot. A Román Akadémia évi gyűlése alkalmá­ból ezzel a gesztusukkal mintegv ma­guk közé akarták önök idézni orszá­gunk nagy összekovácsolóinak léikéit, hiszen egyetlen más intézmény sem jelképezi elevenebben a kapcsolatot aközött, ami tegnap volt és ami hol­nap lesz. Románia kulturális fejlődé­sében, sohasem szabad elfelejtenünk azt, ami múltúnkban volt, mert orszá­gunk kulturális megerősödésére ki kell ásnunk a végi alapokat és arra kell fel­építenünk a jövő Románia kultúrájá­nak legszebb és legragyogóbb építmé­nyét. Mindig mély meghatottsággal és megindulással jövök Önök közé Ebben az évben örömöm még nagyobb, mert amint elnökük mondotta, a Román Akadémia részére annyi év után sike­rült olyan gesztust tenni, amely eddig nem történt meg. Azokból a szavakból,, amelyeket az elnök mondott, meggyő­ződtem róla, hogy az Akadémia átérez- te ennek a gesztusnak fontosságát és annál inkább fog törekedni arra, hogy a mai Románia szükségleteinek meg­feleljen. Önök mind nagy múlttal ren­delkező emberek, azt óhajtom, mutas­sák meg valamennyien, hogy össze tud­ják kapcsolni a múltat a jövővel. Őfelsége beszédét eiz Akadémiai tagja.’ szűn­ni merni akaró lapslslaű ünnepeill/'k. Spsngol nemzeti rcpüiWpeií bombái Valencia elöli eltaláltak eün francia fial© es megsebesítettek bárom angol tengerész Francia hivatalos cáfolat a köztársaságiaknak adott segítség híre ellen PÁRIS, május 31. Külföldön, elterjedi) hrrek cáfolataké“ pem a francia hadügyminiszter határo­zottan kijelentette, hogy a francia had­sereg egyetlen tankját és semminemű hadianyagát, úgyszintén egyetlen fran­cia tisztet sem küldtek Spanyolországba. Valenciai jelentés szerinti a nemzetiek hétfő reggeli bombatámadása alkalmá­val, mely főképen a város kikötője ellen irányult, bomba talált egy francia hajót is, amely kigyulladt. Egy másik bomba súlyosan megsebesitett három angol ten­gerészt, akilk közül egyiknek sebesülése halálosnak látszik. Ugyancsak tegnap délelőtt a nemzetiek bombázták Ságunk» és Cullera kikötőket is. Gonzales Pena, ia köztórsasági spanyol kormány igazságügyminisztere vasár­nap könnyebben megsebesült. A minisz­ter a keleti arcvonalon végzett szemle' utat, mikor a nemzetiek váratlan légitá­madást indítottak s egyik bombájuknak szilánkjai megsebesítették Gonzalés Pe­nat is. SALAMANCA, május 31. A nemzeti csapatok főhadiszállásának jelentése sze­rint a köztársasáig|iiak Tremp és Sort kö­zelében indított támadása sikertelenül végződött. A nemzetiek előrenyomultak Casteilonál és a femeii frontszakasz om elfoglaltak tizenegy községet. E jelentés szerint a kp£társaságiak ellenállása ezen a fronton teljesen megtört és csapataik visszavonulóban vannak, sok hadifog­lyot hagyva hátra. A nemzetiek általános támadásra készülnek. Aranda tábornok gépesített, osztagai a tengerpart mentén megkezdték előnyomulásukat.. Vasárnap a nemzeti repülőgépek bom­bázták Valenciát, Madrid körül pedig a köztársaságiak indítottak erős ágyutüzet a nietmzetiii hadállások ellen. A köztársasági kormány jegyzékben hívta fel a francia kormány figyelmét arra, hogy a nemzetiek bombázták Ali­cante városát, noha a'z nyilt város. — A san-sebastianii francia főkonzu! pedig til­takozott a nemzeti kormánynál Cercere francia kikötő bombázása ellen. Londonon keresztül! érkező valenciai jelentés szerint a valenciai kikötőben horgonyzó ,,Greatend“ nevű angol1 hajót bomba érte s a hajó elsüllyed t. fogainak : épségben i-farkasára A HABZÓ OVENALL ^ÖGPÉP. Ennek hatásos habia a fogak között U tisztit ,és FELOLDÓ HATÁSA mindén lerakódást; eltávolít a fogakról. OveftöO^fcţjgpepŢa’ffoí g a kai hóf eb éi^é í tesá. Apa és anya szörnyű harca a gyermekiért  felbőszüld féri agyontzurfa gyet-melíéí, hogy serakíé se legyen.— Ledarlőzdadiák a hajdluliadlházs gyermekgyilkos apád Az Ítélet BUCUREŞTI, május 31. A C. Zelinski- Codreanu-per még mindig foglalkoztatja a közvéleményt. A per befejezése után illetékes vélemények a következő meg­jegyzéseket fűzik az ítélethez: A C. Zelinski-Codreanu-perben hozott íteíet a közvélemény teljes megelégedésé­vel találkozott. Az Ítélet megfelelő volt es kemény figyelmeztetés valamennyi po­litikai törtető és zavarosban halászó felé. Bármilyen rendzavaró kísérletet törvé­nyes szigorúsággal fognak ezután el­nyomni. Az ország munkára, nyugalom­ra és haladásra vágyódik s ezeket a szent óhajtásokat nem lehet az egyéni erőszak es botrány légkörében biztosítani. Az országot nem lehet büntetlenül idegen befolyások' önkényére hagyni olyan ál­lampolgárok kedvéért, akik ezeknek a befolyásoknak eszközévé alacsonyodnak. Codreanu elítélése a nemzet politikai megtisztításának üdvös eseménye. Az ál­lam és a nemzet illetékes képviselői így; folytathatják hasznos munkájukat. A román vezérkari főnök Varsóban BUCUREŞTI, május 31. Stefim Ionescu tábornok, a hadsereg ve~ zéf kaira főnöke, Sasnátes-cu tábornok és több inagtiisrangu kisórötiszt társaságában n cn- gyal -vezérkar meg1 ábogétására Varjióbü ér­kezeit. A teng vei főváros pályaudvarán a ro­mín vendégeket Stalk'eiv'tez lengyel vezér­kari főnök, G'uchovsky tábornok, he'yettes líndügyminiszfe;. Diniil'resen romám mg\kö­ve Is égi toata osos és számos lengyel közéleti előkelőség fogadta. DEBRECEN, május 31. Hajduhadhá- zán Gyenge Imre 38 éves földműves agyonszurta héthónapos Imre nevűi gyer­mekét. A csendőri jelentés alapján a deb­receni vizsgáióbiróság vezetője elrendelte a boncolást és a helyszíni szemlét. A vizs­gálatot Elajduböszörményben tartották meg, mert oda szállították a bestiális apát és a héthónapos gyermek holttestét is. Megrázó dolgok kerültek nyilvános­ságra a szörnyű esetről. A kihallgatások során megállapították, hogy Gyenge Imre földműves és a felesége összevesztek. Az asszonv kijelentette, hogy elhagyja férjét és visszatér az édesanyjához. Az asszony hozzákezdett a hurcolkodás- hos, ez állandó veszekedéssel járt, a férj és feleség egyre vitáztak. Az asszony a1 rokonság kíséretében el­hagyta férje lakását és karján a héthóna­pos kis Jenővel gyalogosan indultak Haj­dúböszörmény fel. Gyenge Imre utánuk ment, a szántóföldeken egy nagy buzatábh mellett előrántotta kését és leszurással fenyegette meg feleségét és annak any­ját. A felbőszült ember magánkivül ordíto­zott dühében. Szidalmazta feleségét és követelte, hogy, 1 adja vissza a kis gyermeket, mert ha nem, akkor agyenszurja őket. — Meghalsz, ha a gyermeket tovább viszed! — ordította és kését szúrásra emelve szaladt a felesége felé. Az asszony riadtan állt meg és félve attól, hogy férje beledöfi a kést, átadta a karján síró gyermeket. Gyenge Imre, aki valósággal remegett dü­hében, átvette a gyermeket és letette a búzaföldre. Az asszony távolabb lépett, félt tovább maradni férje közelében, csak akkor fordult vissza, mikor gyer­meke halálsikoltását hallotta. Visszarohant és rémülten látta, hogy a gyermek vérében fekszik a földön és mellett áll vértől csepegő kését tartva a férje. Az eszét vesztett ember percekig mozdu­latlanul állt. Arca megmerevedett, majd hirtelen feloldódott idegfeszültsége és összeroppanva' sírva fakadt. A vizsgálóbiró előtt Gyenge Imre, akit a csendőrök őrizetbe vettek, beismerő vallomást tett. Az asszony szerint férje azért szúrta agyon kisfiát, hogy egvikőjöké se le­gyen. Nem akart beleegyezni abba, hogy az anyósánál nevelkedjen a gyer­mek, inkább megölte. A gyermekgyilkos földműves, aki $ csendőrök előtt alig birt beszélni, a viz^ gálóbiró előtt már beszélt. Azt mondja} hogy annyira dühös lett, hogy nem is em­lékszik arra, mit csinált'. A feleségével való veszekedés és az, Hogy az asszony elhagyta házífc a gyermekév- együtt, teljesen megvaditdStp. és afzon st ............ II ERŐTELJES, KÖVÉR EGYÉNEKNEK, KÖSZ- VÉNYESEKNEK ÉS ARANYÉRBEN SZENVE­DŐKNEK reggelenként) éhgyomorra egy-egy po hír természetes ,,FERENC JÓZSEF“ keserüvh gyajkran felbecsülhetetlen szogábtaa tesz. Kérdez, ze meg orvosát. csodálkozna, ha dühében a feleségét is le­szúrta volna. A nép haragja a gyermekgyilkos ellen annyira veszedelmessé vált, hogy a csend­őröknek szorosan kelle,A közrefogni a gyilkos apát, mert agyon akarták verni. Különösen az asszonyok készültek arra, hogy megverik’ a bestiális embert. A vizsgálóbiró utasítást adott a csend­őröknek, Hogy kísérjék be a debreceni törvényszék fogházába a megvasalt föld­művest. TŰZVÉSZ PQSIÍIÍOff Facsaisifean BUCUREŞTI, májas M. Borzalmas táz\ész pusztí tott éj&zak.i Fm sain (.bo m. A tűz <1 Ficita Moldovei eg y k hí zabon tört ki és liárom üzletet elpus/t-vt A kár másfél millió lej Az eljárás megi.11.!

Next

/
Oldalképek
Tartalom