Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)

1938-06-28 / 142. szám

F I If 2 ELLENZÉK 19 3 8 I ii n I ii H 2 8. Őszülő haj1, öregít - _ i6l loitult haj fiatalít P' En-Grot * •' Firm» B»MB»«** *tr. ţolarl 7 • Bu(ur»)»l 1 Őfelsége Sí. Károly király segíti a román írókat A „Vatra Luminoasa“ negyedben a telekhez és házhoz jut­tatott írók nyugodlabb, gondtalanabb, a monarchikus eszmé­nek s a nemzeti művészeinek szentelt éleíet élhetnek I Stuart Márta (‘íjász életében meleg ha- I rútsággal és csodálattal viseltetett a< nagy I költő, Ronsard iránt, aki öt csodálatos J versekben meg is énekelte. Nagy Frigyes, Poroszország császára ünnepi szórako­zásnak vette, ha Volluire-eli beszélt s ven­dégül látta az udvarban. Ragyogó sora vau az uralkodóknaik, akik a költőket, zeneszerzőket, művé­szeket segítették. Napjainkban és országunkban Őfelsé­ge 11. Károly király nagy védelmezője és nagy barátja az irodalmi és művészi világnak. Az ország Uralkodója valóban királyi ajándékot aid az Íróknak, amikor úgy gondolatokkal, mint tettekkel támogatja kát és értékelték müveiket. őket. Köiíök és prózairák a maguk házában Egy időszerű munkáskérdés Tanulmányozás alatt az elaggott munkások nyugdíjazásának lehetősége Franciaországban és nálunk. — Mihail Raíea munka- ügyi miniszter nagyjelentőségű reformokat készít elő dramaturg, a ,,Patima Rosie“ szerzőjé­nek házai, háztulajdonos ő is. Sorbul la­kása mellett van Al. Cazabannak, a „Premiul National“ ezévj kitüntetettjé­nek háza. Gelllarianu mellett lakik Dem. Karnabutt kiváló költő és újságíró. Mindezek az álmodozók, akik egész cgv év eflötbig nem tudtak házat építeni1, legfennebb ui fellegekben, Őfelsége II. Károly király nagyszerű gesztusa révén ma tulajdonosai otthonuknak. A liázbér gondja, mely mindaddig kínzó fejtörése­ket okozott nekik, eltűnt. A maguk há­zában, ahol nem kell házbért fizetniük, ezek az hók mai több munkaerővel s lel­kesedéssel tudnak az ország irodalmáért dolgozni. ... Este pedig, mikor a „Vatra Lumi­noasa“ parkban lakó háztulajdonos-irók haza térnek „saját házukba“ megindul­tál! fordul tekintetük a falra, melyen mint egy szentképet, ugv helyezték eí nagy védelmezőjük és barátjuk arc­képét.... MIT IR A ROMAN SAJTÓ U NIVERSUL: Filamcituország .a.f utóbbi közűét hadiig)'i téren, többok között években jeHeciitókeny változásvk.it esz- különös súlyt helyez 'ai tartalékosuk k - kéjp/és&ie ezért ölönként háborús létszám­ba:; hívja lte :iiz ezredesei. A tartalékok morn ismerik eléggé a modern fegyvereket, nincsenek Lszlálmjn az ezekre vonatkozó rendelkezésekkel! ezért újabban Bura tier tábornok irditvár.yártii az előzetes katona' k képzés ügyit tanulmányozzák ugv, hogy ha\üdít« legalább egyszer' Uirtominyonként gyakorlatra hívják tbe a tairtalékosokat. Itália. Némelons'zág, Svájc s a többi más állam az utókigosi kötelei/«) kofconWi kikép­zést már bevezette s ha Baratier tábornok i'ranc aorsizág számára jóinak tartja, Ro­mániában ás be kell vezetjv', nem azért, hogy másokat utánozzunk, de tisztán nem­zetvédelmi érdekből, hogy Románia is megszervezze a tartalékosokat a hadmű­veletek cél jói a. * C URENTUL: Néhány möippal eVíbb Ta- Lnescu boliigyman tszter vette át a nemzetne veiósűgy/l mámisz tér inni ve­zetésé*. Nagy munkaerő, erős szándék, gyors felfogóképesség jellemzi. Mindenek­előtt be keli váltani -az ángycni tankönyvek­re vonatkozó régi ígéretet, a momún föld­művesek nehéz helyzetéire tekintettel, be kell vezetné a tankönyvek monopóliuma', k kell tömé a papírral! űzött spekuláció', nem szabad tűrni, hogy sélüny papírból készítsék a tankönyveket. A papírgyárak ai magas, védővámok miatt, úgyszólván mo- nopoljogot élveznek, nem törekednek nt'ra, hogy jó és olcsó papírt gyárt/soMaík. A tain- 1 önyv-kiadós egy idő honi a thnügy'J inspek- I árok latifuriduma volt. Számos, szerző ne­ve ékeskedett a tankönyvecskéken, mentői 1 rbb volt a név, i canál mejgtisahb vo’t az ár Örömmel fogadták mi ind eb vonalon a ia,iLkön)rv-mo.no])óI;imi terlvvát, aiz érdekel­tek azonban megmozdultak, hogy elgán­csolják a szép tervet, melyet Oíliioescu rég­ió!! magáévá tett. * S EMNALUL: Kitűnő <a búzatermés mi­nőség és mennyiség tekinletébm egy­aránt, esnlk piacok)lói kefir gondos- kodbunlk. Az állmok négy készleteket halmoznak fel, remélni lehet, hogy a ml búzánk és jó vevőre fog találni. Az ered­mény azonban az. időjárás sízeszé'yei nr'alt nem általános, a iesrmés. ugyanis némely helyen elpusztult. Ki fog segítséget nyúj­tani'1! Úgyszólván minden évben akad ín­séges terület az országban. A földművesek Ínségben szenvedő testvét leJkire ke1" gondol­janak, alapot keld teremteni a tűz, árvíz, szárazság álltai sujtottaik támogatására. A városiakat pénzad-cmápy utján szi-rdén be lehel 'kapcsolná a mozgalomba, hiszen a faluiktól .függ a városok boldogsága. A se­gítés 'kimélyitené a város esi tfaib közti kap­csolatot. * A RGUS: A koziigerzgalöM1 tör vény ter ve- mányök vezetésűbe a kereskedőket zet helyes ' intézkedése, hogy a tarto- iés iparosokat ás.(betvofaljbi Az általános érde­leknek ez csak h-asznáUlrat. Hogyan oldják meg a kép vised tété:- problémáját? Hír sze­rint a kereskedők és ápairoslok megszerve­zésében fontos reformok várhatók, melv- r;ek során uj alapokra 'helyezik a szakká- marókat. Terv seerinifc, feloszf/aítják az egyes fzakmák meglévő egyesttiíiietéiit s egyetlen keretbe helyezik ezeket, é diáki 'fiókokkal, agy egységes szervezetük lesz ai kereske- időknek, a gyűl'iparosok ortsizágos szövetsé­géhez hasonlóan. A választójogi! törvflnv és közigazgatási törvény nem hagyhatja fi­gyelmen kávái! ,a.z uj alkotim'ányt. Semmi sem történhet többé a kereskedelem és ipar 'érdekének figyelmen knvüii hagyásá­val. emeíní 'keli' tehát a szlaikkamiarúk telem .iélyót Ezt a célt a kamarák iszámának csokkén,téslőveil lehetne elérni elsősorban, úgy, hogy a meglévő 60 kannáira helyeit a, tartományi sz}fckhé"yeiken mindössze 10 ke* * es ke delim i és iparkamara működhetne az oiszágbaku Bruno Brehm: A háborúra fel kell készülni A pompás író uj, szenzációs regénye, két hatalmas kötet, fűzve 277 lej, kötve 370 lej, most jelent meg. Megelőző mü­ve: Az osztrák-magyar sorstragédia, há­rom kötetben: I. Apis és Este, II. A két­fejű sas lehull, III. Ez lelt a vége. Kö- tetje fűzve 191 lej, kötve 231 LEPAGE- nál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen in­gyen jegyzéket Lepagetól, Cluj. BUCUREŞTI, június 27. Valamennyi társadalmi osztály szükségleteit megért­ve, Őfelsége II. Károly király védelmé­be vette úgy a basarabiat földművest s n Nyugatirhegységböl való parasztot, miül a,/országnak a nyugati halár mentén la­kó állampolgárát; úgy a Létkézi mun­kást, mint az űigy és lélek munkását. A román irá sohasem részesült melegebb és hatékonyabb támogatásban, mint most, Őfelsége II. Károly király uralkodása alatt. Románia Uralkodójánál mélyeb­ben, emberrebben sóba senki nem ér­tette meg a román írónak az éleiét. Úgy a történelem, mint az irodalomtörténet elismeréssel és hódolattal emlékszik meg a királyokról, akik közül tudtak hajolni a művészekhez, megértették fájdalmai* A Buearestibe utazó polgár a mostani s ép nyári n.ip k egyikén felülhet ,i 14 es villan.osva, mely az i:i „1 a':a Lumi­noasa“ negyedbe viszi. Itt lakik az öt író, az elsők, akiket Őfelsége II. Károly király telekkel és földdel ajándékozott meg. | Fehér, vilfágos, nagyablaku otthonaik tetszetősen sorakoznak fel a negyed fő­utcáján. A „Vatra Luminoasa“ park egész területén ezek a legszebb házak. Szobáik tágasak, udvaraik uagyok s vi rággal díszítettek és erős kőkerítés övezi őket. Ötletszerűen belépünk e házak egyi­kének udvarára s indiszkréten meg­kérdjük : — Ki lakik itt? — Carol Ardeleanu regényíró és... ház­tulajdonos! — És ott? — Mihail Cellar*anu költő, háztulaj­donos ö is. Amott van Mihail Sorbul, a kiváló BUCUREŞTI, junius 27. Tudott dolog, hogy munkástörvénye­ink a legelőrehaladottabb szellemű ha­sonló törvények között állanak. Alkalma­zásukban azonban sok esetben sajnálatos kívánnivalók maradtak hátra, ha nem történtek elitélendő mulasztások. A munkáskérdés területén tevékeny munka van kifejlődőben. Mihail Ralea munkaügyi miniszter egész figyelmét erre a kérdésre összpontosítja. A munkáskérdések tág összességéből a munkaképtelen munkások nyugdijazásá- | nak szükségessége merül fel elsőnek. Franciaországban és nálunk Az elaggott munkások nyugdíjazásának kérdése legnagyobb mértékben foglalkoz­tatja Franciaország munkaügyi miniszté­riumainak mai vezetőit. Ramadier mun­kaügyi miniszter törvénytervezetet ké­szített a kérdés rendezésére. A törvény- tervezet, mely valóságos forradalmat je­lent a munkatörvények területén, a kü­lönböző munkásosztályok és nemzedékek kérelmeit van hivatva kielégíteni. Ramadier miniszter véleménye szerint minden hatvanöt éves életkort betöltött mun­kásnak havi ezerötszáz frank nyugdíj­hoz van joga. A forradalmi újítás, mely az eddigi mun­katörvényekkel szemben Ramadier mi­niszter tervezetében rejlik, abban áll, hogy a tervezet nyugdijat ir elő aiz oly munkások számára is, akik anyagilag nem járultak hozzá a szakkamarákhoz, mun- kásbiztositó intézetekhez, vagy munkate­rületük más hasonló intézményeihez. A törvénytervezet benyújtása élénk vi­tára adott alkalmat a francia kamarában. Végül azonban a kamarai kezdeti alakjá­ban elfogadta a nagyjelentőségű terve­zetet. A kérdés, mely Franciaországban ilyen kedvező elintézést nyert, ott szerepel Mihail Ralea munkaügyi miniszter mun- kásreformjainak sorában is. A kézimunkások napi munkája amúgy is sok kockázattal jár s már ez is szüksé­gessé teszi ennek az öregekkel szembeni rendezésnek mielőbbi megoldását. Egyéb nagyjelentőségű újítások Az elaggott munkások nyugdíjazásának: ügye azonban csak nagyon kis része a nagy reformoknak, melyeket Mihail Ra­lea miniszter munkástörvényei készítenek elő. A miniszter most tanulmányozza a „Dcpolavero“ és a „Kraft und Freude“ munkásszervezeteket, melyeknek gyakor­lati haszna Olaszországban és Németor­szágban bebizonyosodott. Az Őfelsége II. Károly király magas védnöksége alatt dolgozó román munkás­ság előtt uj és igéretteljes láthatárok nyíl­tak. A munkásság szükségei tulnagyok ah­hoz, semhogy ne kellene megadni sza­mukra a megoldásokat, melyekre oly reg várnak türelmetlenü. Az újítások, melyek Mihail Ralea ta­nulmányozásának tárgyát képezik, ennek a fontos társadalmi osztálynak rég han­goztatott kívánságaival teljes összhangban, kielégítő helyzetet fognak eredményezni. A román életet ma átható uj élet üte­mét a román munkásság is érezni fogja. zognuiat. A togoizot kuloncsan gyarmekak résiére ajánlják, mivel kiváló en*isieptikui éi tisztító tulajdonságai vannak. A fogorvos jól tudja, hogy a Kolynot. bár aktívan, mégsem bat Izgatólag és veszélyeztetöleg. de e fogak romlását előidéző szájbaktóriumokat biztosan elpusztítja. Az egész család Kolynost használ és mindnyájan kedvelik kellemesen uditö^ hatását. Nagyon gazdagságos is, mivel csak félannyi szükséges belőle, mint bánpsU rr.és közönséges fogkrémből. Njyel]« mosolya varázsé* Tokarékoikodíoo ét Kolyoot élte) eésárol|oe nagy tubot KOLYNOS antizzcptikus FOGKRÉMET MA EVE 1905 jun. 27-én a ,,darabont korszak“, Fehérvári/ Géza br. ,,kisebbségi kormá­nya“ körül dúló „nemzeti ellenállás“ kora van. A szövetkezett ellenzék, a koa- Ke iá nagy népgyülést hivott össze a Betlden-kolíéyium tövébe. Számos kép­viselő jelent meg, mint Bedőházy János dr., Deésy Zoltán, Teleki Arvéd gr., akit elnökké választoltak. A fentieken kívül fölszólalt még Fogarasi Albert, Adorján Sámuel dr., Jancsó Sándor. A politikai változás a megyénk és városunk régi és közkedvelt főispánját, Bélái Ákos gráfot lemondásra késztet}!. József Ágost kir. herceg ezentúl József néven szerepel az uralkodó engedelmével. A Wolff-ügynök­ségnek tulajdonítva Majna-Frankfúriból az a vakhir terjedt el, hogy Norvég.a trónját felajánlják Lómjay Flemér her­cegnek, aki Stefánia vált özvegy trón­örökösnét vette feleségül. A japánoktól szenvedett vereség hatására véres nmn- kásforradalom •tört ki orosz Lengyelor­szágban. Főleg Lodzban és Varsóban jót szódnak le véres jelenetek. A mozgalom átterjed Szt.-Pélervárra is, hol Gappon lelkész áll az élre. Külvárosi utcáink nagy mértékű villany világit ást kapnak. Érdc­ÉVEKEN ÁT SZÉKSZORULÁSBAN SZÉN VÉDŐ EGYÉNÉK gyakran meglepő rövid idő ah ti rendbejönnek, ka -reggelenként feleléskor és est* esetleg .lefekvés e’-őtt :ti. egy egy félpohúr terme szeres „FERENC JÓZSEF“ kese. évivel. a.zaak. Kérdezze meg oryosag. * kés pör záruk le. A ti. rés vadász-iró, l'i- falvy Sándor szakutarai birtokát 1868- ban városunk Ncmzefj Színházára hagy­ta; a Teleki-csalóid zádogvállópört indított, melyet most a családfő a művelődési célra való tekintettel a költségmegtérités ellenében letett. Az egyelem uj tanácsát a király megerősítette, eszerint rektor. Szabó Dénes dr., dékánok Lukács Adolf dr., Buday Kálmán dr., Schilling Lajos dr., Riegler Gusztáv dr. Előző este a Já­nos vitéz került szinre. Érdekesség volt, hogy V. Iíáldy Mariska két szerepet ala­kított: magáét, Iluskát és a betegség mi­att elárvult francia király leány él; a töb­bi főszereplő volt Sáros/ Paula, Bai, G.a kó. Este bemutatták Bérezik Árpád uj vigjátékát, a mmíszterválság-ot; játékosai voltak: László Gyula, Tóvölgyi Morgii, Jerkó Adrienne. Másnap megkezdte ven­dégjátékát Fedák Sári. Amerikában óriá­si hőség van: 32—óO°C. árnyékban. Har­minc év óta nem volt hasonló. Egyedül a Central-parkban 200 ezer ember éjsza kázik és zsúfoltak a háztetők is. Hír sze­rint Erzsébet királyné hagyatékában ren geteg igaz-gyöngy maradt, de fényüket vesztették, mert a gyöngyöt hordani vagy „Szellőztetni“ kell. Az Evening Sun sze­rint a beteg gyöngyöket meglehet gyó­gyítani: jó méiyen a tengerbe kell he lyezni; a gyöngykezelés 30 évig folyik és évenként rövid vizsgálatra napfényre kel kiemeln; a „pácienseket“. __________ LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztáíyábao Cluj# piaţa Unirii. • * v ' ' í

Next

/
Oldalképek
Tartalom