Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)
1938-06-24 / 139. szám
r ELLENZéK I 9 .7 H junius 2 /. PAÁL JÜB RIPORTJA Az Ördög-hegy „huszár-sziklája“ mesél a magyar szabadság- harc legvéresebb huszár-bravúrjáról---------—Mm——-------------------Alariborban, a Dráva partján, szemben a szigettel, ahol ma vidáman strandolnak az emberek, áll egy hegy. tirdög- negynek hívják emberemlékezet óta. Valamilyen özönvíz előtti katasztrófa egykoron derékban szelte ketté a hegvet. A meredek hegyoldal — lehet vagy negyven méter mély — hirtelen szalad a Drávába. A hegycsuszamlást lelülről észre se lehet venni. E sziklát „husarska-pec“-nek, „huszársziklának nevezik az emberek. Hogy miért? Ezt mondom el ebben a riportomban. Copyright by jób Paál. Utánnyomás tilos. MARIBOR, junius 23. Basch Ferenc tanár, a maribori mu- zuem tudós igazgatója mesélte el nekem az alábbi történetet, a magyar szabadság- harc romantikus idejének legmegrázóbb és legtragikusabb epizódját. Mariborban, a Dráva völgyének abban a csodálatos városában csavarogtunk. Megnéztük a régi várat, amelyet most restaurálnak: Mária Terézia korának bűbájosán szép barokk-emlékét, felmentünk a Pohorjére, ahonnan felejthetetlenül szép kilátás nyílik három országra, ittunk a tüzes borból, amelynek venyigéiről már a régi rómaiak szüreteltek és kimentünk a Dráva szigetére, mely hatalmas strandjáról nevezetes. Két ágba szakad a Dráva a sziget előtt, szemben enyhén emelkedő dombok oldalán szőlők húzódnak el jobbról és itt érik most a hires diónagy- ságu cseresznye. Fia megállunk a Dráva sebes folyásának irányában és bal felé nézünk: szemben látjuk az ördög-hegyet. Ezernyi legenda szól róla. A hegyet keskeny, szinte ösvényszerü ut választja el csak a szigettől és mint egy fantiszti- kus, megkövesedett vízesés, szinte bele- ömlik a Dráva medrébe a megszakadt hegyoldal. Kopár, negyven méter mélységű szikla. Úgy hívják: „husarska-pec“. Magyarul: huszár-szikla . . . , ,,Kilencven évvel ezeloff...“ Róla mondta el nekem Basch profesz- szor ur a következőket: — Pontosan kilencven esztendővel ezelőtt kapta e szikla a nevét. Talán hónapra is most van évfordulója a tragikus eseménynek. — Ezernyolcszáznegyvennyolc nyarán egy Mantovában, vagy Veronában állomásozó magyar huszárezred egyik zászlóalja elhatározta, hogy otthagyja a gar- nizonját és hazamegy Magyarországba, hogy magyar lobogó alatt küzdjön a Habsburgok ellen a magyar haza szabadságáért. A huszárok lóháton, éjjel, felhőkkel csókolódzó havasok és ismeretlen völgyek között érkeztek cl Klagenfurtba. Itt útjukat állták, de a huszárok átvágták magukat a feltartóztatásukra kiküldött osztrák csapatok gyűrűjén és tovább lovagoltak a magyar határ felé. Nagykanizsát szerették volna elérni. Megsiratják a huszárokat — A maribori garnizon parancsot kapott, hogy a huszárokat fel kell tartóztatni. A szigeten, ahol ma vidáman strandolnak a szép asszonyok — akkoriban a Felber-család birtoka volt a Dráva szigete és szénát termeltek itt — ágyukat állítottak fel és a „Vrazsica-pectc — ördög-hegy — környékét katonaság szállta meg. Elzárták a huszárok útját. Heves harc keletkezett. A magyar huszárok egy részét lekaszabolták, másik — kisebb — részük fogságba került, nagyobb részük keresztül vágta magát az ellenségen és tovább száguldottak a hegyen. Szegények: valamennyien vesztükbe rohantak. Nem vették észre a meredek sziklát és rohamukban belezuhantak a Drávába. Ott vesztek. — Azóta hivja Maribor népe „husars- ka-pec“-nek e sziklát... — A város polgársága, amely részben titkon, részben azonban nyíltan a magyar huszárok pártján állt, megsiratta a vitézeket. A maribori asszonyok finom zsebkendőjüket a magyar huszárok vérében áztatták meg és sok évtizeden át ereklyeként őrizték a véres keszkenőket. Nekem négy, vagy üt évvel ezelőtt mesélte Gödl- Lannvoy báró, egykori teheráni osztrákmagyar követ, hogy ő látott még ilyen zsebkendőt. Meg is mondta, hogy hol: a maribori Pachna-család — tekintélyes maribori patríciusok voltak és az egyik Pachna 1848-ban hadnagya volt a maribori polgárőrségnek — tartott a vitrinjében egy ilyen vérrel áztatott csipkekendőt. Szerettem volna ezt a múzeumnak megszerezni, de már nem találtam sehol. A harcnak írott nyomára egyetlen helyen akadtam: pontosan ötven évve ezelőtt jelent meg Appich Józsefnek egy könyve, a cime: „Die Slovenen im Jahre 1848.“ s e könyv vonal alatt, mintegy jegyzetül, petit betűkkel szedve, pár mondatban megemlékezik — a bécsi Kriegsministe- riumhoz küldött jelentés alapján — a magyar huszárok tragikus kimenetelű harcáról . .. A transzitvámai román bankok sürgős megsegítését kérte Amel volt miniszter BUCUREŞTI, junius 23. Vlad Aurel volt miniszter, a „Solida- retate/ nevű román bankszövetség elnöke emlékiratot nyújtott be a miniszterelnökségen. Az emlékirat részletesen ismerteti a konverziós adatokat és a transzilvániai román bankok nehéz helyzetét. Miron Gristea pátriárka-minisztereinek áttanulmányozta az emlékiratot s erre a — Curentul jelentése szerint — a következő megjegyzést irta: — Jó lenne, ha végre ezt az ügyet befejeznék. A Banca Naţionala kormányzója és nemzetgazdasági miniszter megegyezést talál bizonyára a transzilvániai román bakok vezetőivel a befektetett tőkék biztosítása céljából. Transzilvániai pénzügyi körökben kíváncsian várják a kormány intézkedését. A |0 erüöl£§0M)€ üfhtizih és Kártérítésre ad jogot a tisiífiseidno szolgálati ¥íszo- ngánaK felmondása azon a elmen, hogu házasságot Kötött, yagg gpermehet szült r Csak indokolt eset ben mondható iel a tnunhaszerzodés szülés esetéie ez alkalmazott elbocsátásai helyezi kilálá-sibo. A nőnek joga. van a munkához cs nem 'ehet őt haüadonság’.'4, vagy meddőségre kárhoztatni. A törvényszék megálflapitolta — egybehangzóan a legfe’sőhb semm töszék ál Undo gyakorlatával • — hogy a munkaiad ónak jogi vn ugyan a munkaszerződést e törvényes felmondás1 idő betartása mellett bármikor {elmondani, ezzel ;i jógáival azonban; c«ak jó- h szemücn dühét. Tehát valahányszor a bi- rójág megállapítja, hogy a felmondás lapos indok nélkül, szükségtelenül, rosszuk.iratból, vagy hamis vlad alapján., erkölcstelen "ndókból történt, az alkalmazottnak minden esetben kártéri léshez van joga. A kár téréi és ősz- szegét a binóság szabad méregellés a’u.pján állapítja meg, figyelembe véve a -Freiem nagyságát, a munkaadó fizetésű képességét, r-z alkalmazott korát, szolgálati idejét, szo- ciál’s viszonvait, /fn.Groti ' firm. 0.l»h**o‘ ' i»r. «tar 1 7 - Rucur*»tl I. Néhány lehilágosiio szó a cltiji nyugdíjasokhoz CLUJ, jun ns 23. ' A cluji küznyugdijasok, hogy nem tömő- ■ tY'nek valamennyen a „Solidara“ országos nyugdíjas egyesületbe, ;ik estiBí unnak a kő- 1 ühnénynek Uilajdoavithniló, hogy az ezen egyesületen kívül állók nem ismer k ennek az egyesületnek a jelen tőségét ess a törvény alta! ennek az egyesületnek «idolii és biztosítóit * z| a lehetőségét, aiinUyel lm a nyugdíjasok élni tudnak és akarnak, aktkor ezen egyesület on belül megbecsülhetetlen anyagi előnyöket büzitositháituatk nmgukr.lik és «nnyag bujáikon negyein, sokat küuinyilhetnek. A „Solidara'' nyugdíjas egyesület ugyanis r, ..IIüMaitabí.s Közlöny“ 1932. óvj 98. számában közzétett töiivéíjy I. cikkelye közhasznú edeggel felruházott intézménynek ismeri el. Ezen törvény II. cikkelye pedig a , H'w- !a’os Közlöny“ 1931. VtvC 8l-ilk számiban ’■özzétett és a köztisztviselők általános egyesületére vonatkozó törvény 2. ö, 7, 11, 12, M. és 17. cikkelyeiben fog'mlit ibillézkedéscket és kedvezményeket kiterjeszti te „Solidara“ nyugdíjas egyesületre 'ist E törvény ezen egyesületek főcéljává tűzi K-, hogy tagjaik részére hathatós anyagi támogatást és könnyítést igyekezzenek biztosi- in li”. Ennek megfelelően, hogy ezek az egyesülő- lek e célt elö lhessék, létmiithctnek különféle gazdasági természetű válla latokat és .szövetkezhetnek, vagy akár fuzionálbaitnak is ugv magán, m nt álühmii váláalutokkal. Az ilyen egyesületek által kötött ügylete- két egyezményeket, witamint beadván yaiko-t mentes'hi mindennemű 'eiules és rendkívüli taxák, bélyegek és iktatást dijak aló'. ilyen egyesületek vállfa Jaltai, ingatlanai és minden ügyletei mentesek minden állam , megyei és község adó ától. Ki mannák véve a kereskedelmi jog valamint bármely más és n kereskedelmi egyeAKI FRISS ÉS MUNKAKÉPES AKAR LENNI és lehetőleg el akarja kerülni, hogy kemény legyen a széke, emé;ztése meg legyen zava-rva.. gyakran fájjon a feje és a bőre tele legyen mindenféle pa/tí'Janásokkai’, az igyék hetenként egy- szer-kétszer regge’.izés előtt egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüvizej. Kérdezze meg orvosát). sületekre és válílaíla.tokra vooiialkozó törvényes Intézkedések hatálya állók Az ezen egyesületekkel szembeni tartozások úgy tekintetnek, mintha állam', tartozások volnának és mint ilyenek', közadók módjára a pénzügyi hatóságok utján hajtatnak be. Ezek az oly nagy horderejű kedvezmények amellett, hogy az egyesület működését mozgékonnyá teszik. egyultaJl lehetővé teszik ezt s hogy az egyesület a legminimálisabb rezsivel és ugyanakkor a legkisebb reszk rrel dolgozzék. Egyesületünk élvén e jogokkal és kedvezményekkel, tagjainak érdekében1 máris több- az egyesület kebelén belül, féle gazdasági természetű vállfájától létesített Ezek legfontosabbika a hitek és a tak rékosztály. Ez az osztály Invaitva van, hogy oz egyesület tagjainak hitel- és takarékosság'1 igényelt kie'égitse. \?.ok a Hágok, akik rendelkeznek tökével, azt 'itt gyiimölcsöztelliof k a legelönyötsebben akik meg hitelre szo"nl- nak. azok ugyancsak itt juthatnak legköny- ny ebben, gyorsabban és előnyösebben kölcsönhöz. Egy második osztá'y a temetkezés' segély bi 'tos'ilásn. A tagok 1—10 ezer lej'1? terjedő összeget lí ztosithat nak jnöiguknaik. Ki tói' any agi tehetségéi',ez képesít. A temetkezési se- i* * *tly egyben « kölcsön biztos'tékául ’s szolgál kői csőn vétel esetén. Harmadik osztályunk’ a gazdaság’ osztály. 1 zen osztály utján tagjaiifcuk, az élelmiszerek’ levételével, bármilyen szükségleti- cikküket, 1 eleértve a tiizclőzinyagot ’s, 5—6 havi részletben vehetik meg. A nyugdíjasokon és senki másion nem inu- l.k tehát, hogy maguluniak, i!tt Cl újon is, meg- teremtslék azt az eszközt, amely szükség ese- 'm rende'íkezésáikre álljon és anyagilag se- g Légükre siessen. Pocol Victor, M®ssyvsiap 1§3S HüvészS Lexikosi Szerkesztette: Éber László. Két kötet, cca 1300 oldal, többszáz szövegképpen, 144 képes táblával, vászonkötésben csak 360 lej az ELLENZÉK könyv osztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. — Kérje a könyvnapi kiadványok jegyzékét* CLUJ, join us 23. A clujr törvényszék IV. szekciója rendkívül 'érdekes ügyben hozott ellW jelentőségű döntést. Dr. Ujváriné Iacze Rózsa a c’üji munkabi- róság előtt 500.000 lejes káUéritési pert tett folyamatba az egyk részvénytársaság ellen, mivel 1937 május 27-én, szülése után egy hétre tu biztosi tó ntézet 1929. évben 'kötött alkalmazási szerződését felmondotta 1938 ja. nuár l-'e. Alperes azzal védekezett, hogy í-iz intézet alapszabá'yai: szerint a< liszl'v selőffiők f ér jhezmenelelük alkalmával elbocsáthatók, felperes 1934-ben férjbeziment, azóta öt csak megtűrtté az intézet a szolgálatban, de m'kor házassága harmadik évében gyermekei szült, kénytelen volt — elvei szigorúságának megfelelően — hathónap' felmondás mellett el- b.jcsátauai. A munkabilrós'ág őr. Bota Qrigore elnökletével meghozott ítéletében kimondotta: hogy «4peres biztosilbái'ntczet alapszabályainak fenti' endölikezése a jóerbclcsbe ütközik, ennélfogva érvénytelen, Miivel pedig a szülő nőnek a sziiVst követő hat héten belül felmondani egyáltalán niem lehet, jelen esetben a felmondás törvény beii tközö is. M ndezek alapján a muc.kabíróság a biztosítótársaságot 100.000 lej kártérítés és az összes költségek megfizetésére kötelezte. Az..*télét ellen őr. Vasile Aurel alperes képv'seietében felebtezést adott be a törvényszékhez és a kereset elutas tását k’erle. De felebbC'Zett a kártéri/lási összeg felemeléséért felperes is, akinek érdekeit őr. Butsek Céza ügyvéd képviselte. E lió 22-én. Vulpescu e'hök és1 Farducöl ía'nácsbiirók előtt ncresfelek képviselő a-lopos ! észlel esség gél fejtették kf jogi álláspontjukat. A törvényszék, mint felebbezési tanács, helybenhagyta a rnunkabÍróság ítéletét és megái'apito[fa a következőket: A jóerkölcsökbe útköz k és ennélfogva érvénytelen a munkaszerződésnek minden a ]yao kikötése, mely a munkavállalónak' egyéni, szabadságát korlátozza. Különösen er- ki.’r'csleien és érvénytelen egy olyan mpgállu- podás, amely házasságkötés, vagy gyyruiekCsak az önműködő pisztollyal elkábi- tott állatok rituális vágását engedik meg. Bucurestiből jelentik: A földművelésügyi minisztérium több szervének véleményezése alapján úgy határozott, hogy a rituális vágás tárgyában a már január 20-án hozott döntésének elvi alapjára helyezkedik. E határozatnak értelmében az állatokat csak önműködő pisztollyal való előzetes elkábitás után lehet megölni. * FIARCOLNI.. . B-z erősek előjoga: az erőnek pedig a tökéletes egészség ei feltétele. A Fj* fájás, idegesség, reuiruaif-íkus fijdilmak felemésztik Idegrendrzerünket, kimerítik szervezetünket, ha nem előzzük mes a, bajokat idejében. Mulha- t’ac'lianul' szükséges tehát, hogy aiz erek elmesze- sedésénetk, a vér és a- szervek megmérgeződéf-ének fegkkebb vészjelére e,z Urodonalhocz folyamod junk. Az Urodonal az a megbizható szer. amely már megszhmlálhatatUn beteget gyógyított meg és önt C meggyógyítja. öngyilkos napszámos. Colcsa loan 7S éves napszámos, Plugarilor-utca 88. sz. alatti lakos, tegnap este házának padlásán felakasztotta magát. Mire hozzátartozói ráakadtak, az öreg napszámos már kiszenvedett. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a isgm választékosabb kivitelig legolcsóbbaq az Ellenzék könyvosztályában Cíaj^ Piaţa Unirii, '
