Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)
1938-06-23 / 138. szám
7 Ara 3 ,á> Szerkesztő 5 ég és kiadóhivatal: Cluj,, OJe& Moţilor 4. Telefon: 11—09. Nyomdai) Ser. I G Duqí No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 11-99 CTB8aigw«8aawggsawg»ieEaoaBM8K^araH88gagBas«BeKM «1 JLiX ÉVFOLYAM, 138. SZÁM. iiBagfVKgrjCMMM ALAPÍTOTTA BARTH a MIKLÓS {Felelős szerkesztő és ignzfjalát DR. GROIS LÁSZLÓ (w b U 1 O RT ü K Kiadó tu la j do nos: ELLENZÉK R. T, Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 1938. Trib. Cluj.) Előfzetcsi árak: havonta 70, negyedévre 210. félévre 420, egész évre 840 lej. jav: mui n m 1111 hum mim iiwimiiiii 1 uimii iniriviin CLUJ, 1938 JUNIUS 23. Nagy idők Lé^rejötí a megegyezés Mőst már az újságjait gyorsan átlapozó, *- '* vagy érdektelenül sétáló kortárs <s nyiL ven lát nagy és n,cgnyugtató külpolitikai lépéseket Mcrtföldes csizmákban. Mert az ide sürget. Ezúttal „lékés“ szenzációk ejtenek irgalomba és ez az érzékenység rendkívül kellemes. Hatalmas kísérletek folynak, hogy n megmentett békét megtámasszák és ’étét ió mennyire meghosszabbítsák Az államfők es kormány elnökök a külügyi testületekkel eqyütt ■szakadatlanul dolgoznak — rég nem égett igy serény kezekben a munka — hagy az országok egymáshoz közeledjenek, a különböző oldalakon különböző irányban és a sok súrlódási felület közé puha és illatos oalzsarnokot kenjenek. .4 feszült időkhöz találó két érdekes körülményt rögzíthetünk le. Az egyi\ hogy az emberek hova-tovább nvnd- lobban külügydeg éreznek, gondolkoznak beszélnek. írnak u. másik, hogy ezekre (t kül- ünyiteg szinte porhanyóra sült emberekre <* békés külügyi események olykor épolij váratlanul ragyognak le, mint zivataros tavaszunk válságokat fölidéző mozzanatai telték. Kétségtelen meglepetés, hogy Chamberlain, aki mijus 21-én az engedékeny hideg véri szigorúsággá kristály ózta és Franei'u, ággal Igen sccirosna fűzte a megújuló szövetkezéseket, most egyszerre mégis szinte a te'jes b:-ke ideges üiemü biztosítását akarja elérni ,.integrálisánEz volna öt nagyhatalom ősz- s~e hangot ásóvá1 mondén vitás európai kérdés egyidejű megoldása, — a békekonferencia II. kiadása — főleg a cseh kisebbségi, a ti unó- 'éri és spanyol-kérdés tüskéinek előzetes kiszedésével Annyi remény és olyan lehetőség vana Az is meglepetés hogy e törekvés mellett Olaszország, hir szerint, a tengely Jugoszlávia szoros bevonásával akarja meghnsz- szabbttaní és aztán hozzáfűzni Romániát, Bulgáriát Görög- és Törökországot. Hát lelet rsmélni? Például Törökországban mely most kötött nagyon kedvező egyezményt Franciaországgal a.: cAexandnettei szandzsák ügyében és a szovjettől való elfordulásának jutalmául nagyarányú angol kölcsönt kapott? De van jel arra, hogy ez a tevékenység nem a háborúrat hanem a „békére tör‘: és célja teljes egyensúlyt létrehozni Európában Ez a je' a mi külön egünkön Is fénylik, még ped'-g jóleső meglepetésként. Királyunk feketeiengeri kirándulása, melyről c lapok lirt kaptak rendkívüli jelentőségű diplomáciai műveletté virágzott ki végül. Konst m'i- nápoiyban egy jacht fedélzetén őfelsége találkozott Kemál At at fűkkel, a .török ’Hyávd“ és megpecsételte azt a barátságot, melyet '? év óla, közben a tengerszorosok népszövetségi tárgyalásán a török és román államférfiak isméiéit kölcsönös látogatásai fővárosaikban szövögettek, pór hét előtt például Pcirescu Comnené s Rü&iü Arr&szé. Ez a barátság fontos dolog. Mikoz q belső újraépítés ezernyi gondja kötötte le az Uralkodó figyelmét maj fnem egészen, különös domborulrúol kúp a iént], hogy a külpolitikában gyors személyi kezdeményt végzett. Mérlegelve ö tényt, hogy Ta.ares.cu koronctanácsos Pártba és I.oh- donba kapott küldetést és a nemrég Len- gyen rszagban járt póHiárka most kormányával -sínét ehe n nekifogott a kisebbségi kérdés ui nemzetközi jellegének rncgvizesg(dósához, hatrlmsríti kép bontakozik szemünk elölt országunk minden lényeges kérdésbe való kü>- noHtikcii kapcsolódásáról. Nemcsak a saját ereje és écáekvUágr kés-.teti erre. hanem ve- zérszerepe c kisctni’intban és Balkán-szövetségben, melynek államai mindinkább előtérbe lépnek az Aasch'iiss óta. Bizonyár/ helyesen következtet ki nagy békemüvelet knr- uvalóit sejti a történések mögött cs i’cmú- n-dnak tulajdonit bizonyos oroszlánrészt benne. A felelős történeti tényezők nagyon gondosan tápláljak és kezelik ezt a gépezett Szinte természeti módon érezzük a nagy • oidulcj é'kezését. me’y ezer bizanyi'élz szeli,,t jótékony és hosszú békét igyekszik Ölünkbe helyezni. Locidoaban a spanyol üiaiároík ellenőrzése és az olasz önkéntesek visszavonása IcérJéséiien Korlátozott hadviselési jogot ismernek el a spanyol polgárháborús ellenfelek számára. *■ Szovjeloroszország képviselője elégtelennek mondta a megoldást, de haladást lát benne és ezért elfogad.a. — Chamberlain és Halifax beszédei M francia kormány a vitatkozó cseh pártoknál lépest közbe a nemzetiségi kérdés gyors megoldása érdekében A külpolitikai válság körüli tárgyalások tegnap, majdnem kizárólag Londonba összpontosultak. A benemavatkozási bizottság kétizben is ülést tartott s a délutáni ülésen elfogadták a bizottság elnökének, lord Plymouth angol külügyi államtitkárnak indítványát a spanyolországi polgárháborúval szembeni benemavatko- zási elvek gyakorlati érvényesítéséről. A benemavatkozás gyakorlati érvényesiíése abbain állana, hogy a hosszú hónapok óta vitatott szükségletet: a Spanyolországban küzdő külföldi, elsősorban olasz önkéntesek visszahívását és a spanyol határok tényleges elzárását hadiszerszállitmányok elől tényleg keresztülvigyék. A megegyezés, melyhez ezúttal a bizottság minden tagja jóváhagyását adta, úgy látszik, olyan megoldási mód körül alakult ki, mely az eddigi határozatok érvényesíthetetlensége ellenére is, ezúttal keresztülvihetőnek látszik. Az indítvány elfogadásának egyhangú voltából legalább is erre lehet következtetni. A kiadott hivatalos közlemény azonban nem jelöli meg, hogy a semlegességi bizottság tegnapi határozatát milyen módon fogják a gyakorlatba átvinni. Hangoztatja azonban a közlemény, hegy úgy az önkéntesek kivonásának és elszállításának tervét, mint a szárazföldi és tengeri ellenőrzés visszaállításának tervét az értekezlet résztvevői egyhangúlag hagyták jóvá. A szovjetorosz megbízott kijelentette ugyan, hogy a mostani angol javaslatot sem tartja kielégítőnek, minthogy azonban újabb lépésnek tekinti, a megoldás felé, a megegyezés szellemében elfogadja azt. Kimondták ezenkívül, hogy a két elhatározás érvényesítésével egyidejűleg a spanyol polgárháborús hadviselő feleknek megadják a korlátozott hadviselési jogot. Az önkéntesek Spanyolországból való elszállításának pénzügyi oldalát is megvitattak, ebben a kérdésben azonban a megbízottak kormányaikhoz fordulnak és a végleges megállapodás érdekében pénteken délben 12 órakor gyűlnek össze újabb megbeszélésre. A benemavatkozási bizottság tárgyalásaival egyidejűleg Londonban tegnap két beszéd is hangzott el az angol külpolitika céljairól. Egyik beszédet, mely szükebb körben mozgott és főleg a spanyolországi angol sérelmekre vonatkozott, Chamberlain miniszterelnök tartotta az alsóházban. A másik beszéd Halifax külügyminiszter ajkairól hangzott el s az angol külpolitika általános, békés céljait körvonalazta. Chamberlain az alsóházban egyjjj, munkáspárti képviselő kérdésére, hogy hajlandó-e a kormány az angol hajózás elleni erőszakos támadásoknak véget vetni, kifejtette, hogy a modern háborús eszközök a háborús nemzetközi jog újabb kérdéseit vetik föl. A légi háborút például semmiféle nemzetközi kódex nem szabályozza eddig. Van azonban 'három jogszabály, amelyet alkalmazni lehet és alkalmazni kell a légi, szárazföldi és tengeri háború számára egyaránt. Az első az, hogy a polgári lakosság megtámadása s igy a polgári lakosság légi bombázása is ellenkezik a nemzetközi joggal. A második, hogy bombázó repülőgépek célja csak kimondott katonai célpont lehet, melyet nyilvánvalóan meg is lehet állapítani. A harmadik, hogy katonai célpontok megtámadásánál is teljes körültekintéssel kell vigyázni arra, hogy a polgári lakosság bombázását elkerüljék. Nem fogadható ei az a hadviselési mód, mely úgy akarja megnyerni a háborút, hogy a polgári lakosságot légi bombázásokkal demoralizálja. Az angol kormány arra törekszik, hogy a nemzetközi légkör megjavítása által teremtse meg a lehetőségét a légi háború szabályozásának is. Ami különösen az angol hajóknak spanyol vizeken történt légi támadását illeti — folytatta fejtegetéseit Chamberlain — a kérdés alapos megvizsgálása urán az angol kormány arra a következtetésre jutott, hogy tényleges megtorlást az adott viszonyok között nem tud alkalmazni anélkül, hogy beavatkozzék a háborúba. Be kell vallania, hogy még nem látja a gyakorlati módozatokat, amelyekkel megakadályozhatná a támadásokat anélkül, hogy Anglia kénytelen legyen megváltoztatni a spanyol eseményekkel szemben folytatott eddigi politikáját. A nyílt tengeren történő támadásokkal szemben az angol kormány ma is fönntartja azt az állásfoglalását, melyet annak idején még Eden külügyminiszter fejtett ki. Arról azonban nem szavatolhat, hogy angol hadihajók minden esetben olyan közel lesznek a megtámadott angol kereskedelmi hajóhoz, hogy idejében és eredményesen siethessenek segítségére. Azt az indítványt, hogy a Burgosba küldött megbízottat hívják vissza s szüntessék meg a kereskedelmi kapcsolatot Franco Spanyolországával, céltalannak és károsnak tartja. A benemavatkozási politikát Anglia minden körülmények között továbbra is irányadónak kívánja a maga számárj tekinteni. Nem ismer fl Franco számára semmiféle olyan jogot,, hogy akár megfontoltan, akár véletlenül angol hajókat bombázhasson. A benemavatkozási d^Ltjkát azonban olyan messzemenő fontosságúnak tartja, hogy ennds érdekében pillanatnyilag kész lemondani az erélyesebb rendszabályok alkalmazásáról is. Halifax lord külügyminiszter beszédében kifejtette, hogy ma valamennyi nemzet fokozott érdeklődéssel forduil a külpolitikai kérdések felé. Ennek okát abban kereshetjük, hogy a külpolitika az a terület, melyen a nemzetek és az emberiség békés munkájának jövője áll vagy bukik. Az angol kormány minden’ erőfeszítését a béke megszervezésére fordítja. Ez a törekvés vezeti a Népszövetséggel szembeni politikájában is. Meg kell állapítania azonban, hogy a népszövetségi alapokmány alkalmazása mai formájában lehetetlen. „Mindnyájan el vagyunk tökélve — végezte szavait Halifax —, hogy az angol erő és angol politika minden súlyát az igazságon alapuló és a törvénytisztelet; alapján biztosítható világbéke érdekében vetjük latba. Utolsó órában érkező jelentés szerint a csehszlovákjai nemzetiségi kérdés j megoldása érdekében a francia kormány; érdekes lépésekhez fordult Prágában, — Miután Benes köztársasági elnököt és Hodzsa miniszterelnököt meggyőzte á gyors megoldás szükségességéről, most, hir szerint, az angol kormány fölkéré- sére közvetlenül a prágai kormánykoalíció egyik vezető pártjához), a cseh nemzeti szocialista párthoz fordult, minthogy ez a párt nehézségeket gördít a franciák és angolok által szorgalmazod megoldás elé. LONDON juntas 22. Tdtarescu á’-lamtaná esős folytatja tiandorr megbeszélteit. Tegnap a Foreign OH ce állandó alteraţi Lkáról (kereste fel. Este Cr'gorcea londoni román követ Tatar esen tiszteletére ebédet adott, me lyen rész Ivettek a szövetséges államok kép viUeíői, vate nun« az angol dp tornác u előkelőségei is Tadurescu délben látta vendégül a román követet, angol parlamentă körök s a2 angol sajtó számos képviselőjével egyetem ben. GENF, jum/tis 22. A török kormány a Nép- szövetség titkárságiéihoz jegyzéket juí'.dotl el s ebben bejelent, hogy e boíározta az Aie- xandrette s^atndzsákba Goii dőlt népszövetségi bizottsággá! való kapcsolatainak megszakítását. Az iurfkarrü kormány részrehajlással és azzal vádolja a bizottságot, bogy túllépte kijelölt hatáskörét mim fermes igerkezui BUCUREŞTI, junius íz. A földművelésügyi minisztériumból nyert legutóbbi értesülések szerint kiváló termés ígérkezik. A legutóbbi esőzések nagyban hozzájárultak a terméskilátások megjavulásához.
