Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)
1938-06-02 / 124. szám
ELLENZÉK ö június 2k Lehetséges, hogy államtitkárok és nem kormányzók kerülnek a tartományok élére Hadügyi, pénzügyi és külügyi téren nem lehet szó decentralizációról BUCUPvESTI, junius i. A törvénykezés legfelsőbb tanulmányi bizottsága N. Corodeanu professzor elnökletével ülése tartott, melynek során az 1925., 1929., 1931., _ I932- és 1936. évi közigazgatási törvényjavaslatok szemelőtt tartásával vizsgálat alá vették az uj kö'z- igazgatási törvényjavaslatot. A vita fclya- mán N. Corodeanu professzor a központi hivatalok tehermentesítésének kérdésével foglalkozott s leszögezte, hogy lényegében továbbra is a központ utasítása lesz irányadó, a kérdés csupán az: mily hatáskörrel bírnak majd a kormányzók, vagy a tartományok élére kinevezendő államtitkárok. Corodeanu elnök szavaihoz. Nie. Por- senna hozzáfűzte, hogy a hadügyi, pénzügyi és külügyi tárcák ügyeinek intézése változatlan marad és ezen a téren nincs 1 szó decentralizációról. Szent-Györgyi professzor: ,SA háború megakadályozható!“ A világhírű Nobel-dijas ludas nyilatkozata a nemzetközi feszültségről, az igazi hazaiiságró! és legújabb kutatásairól BELGRÁD, junius 1. A magyar géniusz és a magyar tudomány ünnepe volt Szent-Gyötgyi professzor előadása a belgrádi egyetemen. Az a példátlan érdeklődés, amely a jugoszláv főváros legszélesebb köreiben is a magyar szellem és a magyar tudomány világhírű Nobel-dijas képviselője iránt megnyilvánult, bizonyságát adta annak, mennyire ^közvetlenebbül mutatkozik meg a népek 'közötti megbecsülés, ha a szellem képviselői nem hivatásos politikusként dolgozónak a nemzetek közötti megértésen. — Szent-Györgyi professzor itteni szereplése sokkal többet jelentett egy nagyszerű tudós beszámolójánál: lépés volt a jugoszláv—magyar közeledés terén; erre a fontra Szent-Gyö'rgyi professzor maga .ahányszor a sajtó itteni képviselőivel ‘érintkezésbe került, mindig szívesen rámutatott. Megakadályozható=e a háború? Ezzel a kérdéssel fordultunk' a Nobel- dijas magyar tudóshoz, amikor Szent- Györgyi professzor mindjárt megérkezése után fogadta a sajtó itteni képviselőit. ‘Szent-Györgyi professzor válasza, amelyikben újra vallomást tett az emberi jóindulatba, az emberiség fejlődésébe, a béke .jövőjébe és az emberi kulturközösség megmenthetőségébe vetett erős hitéről, igy hangzott: — A tudomány embere hiszi, hogy a háború megakadályozható és hogy a háborús veszedelmek idővel kiküszöbölhetők lesznek. Ha nem bíznánk abban, hogy elkerülhető a háború, nem tudnánk dolgozni. Nemzetközi feszültség — A mi hitünk szerint a boldogsághoz és a jóléthez csak az igazság, a megértés, a barátság és a szeretet utján lehet eljutni, nem pedig az egymás gyűlölete és a pusztítás utján. — Hogy 'a politikai nehézségek és a nemzetek közötti feszültség elüljenek, ehhez az szükséges, hogy a népek megismerjék és megértsék egymást. Én magam - — mondja Szent-Györgyi professzor — minden tudományos sikeremet, egész munkásságomat a nemzetközi tudományos élet szolidaritásának köszönhetem, amely ma még majdnem érintetlenül megvan a világon. Mindeddig sikerült -^<.ég a tudományt a politikától tisztán tartani. A nemzetközi tudományosság testvéri szellemét mindenáron meg kell tartani, mert komoly eredményekre a tudományos kutatás csak a testvériesség jegyében, nem pedig a kölcsönös elgáncso- lások utján juthat. Életem legnagyobb benyomása a hcoor.u volt. öt éven át láttam, hogy gyilkolták egymást az emberek. Most látom a nemzetközi feszültséget. A tudomány eredményeit újból a pusztítás eszközeinek élesítésére akarnák felhasználni? Én a magam életét a népek testvériességének köszönhetem. — A tudomány emberének ez az internacionalizmusa semmiképen sem jelent valami antinacionális érzést. Ellenkezőleg! Azti jelenti, hogy a nemzeti érzés szerint az embernek a hazáját szeretni kell, de azért a másikat nem kell gyűlölni! — A kölcsönös megértés és megbecsülés a jugoszláv és a magyar nép között nem nehéz feladat — folytatta Szent- Györgyi professzor nyilatkozatát — hiszen még a háború sem tudta a két nép között a szimpátiákat elhomályositani. Csak a régi szimpátiákat kell tehát feleleveníteni. — A tudomány nemzetközi kapcsolata az a hid, amelyen az ellentétek áthidalása elérhető. BUCUREŞTI, junius 1. Vakmerő rablótámadás történt az éj’ jel Bucurestiiben a Crángasi-uton. A ,,15.469 B“ társasgépkocsi a Caleai Grrvi- tei'ről a nagyhid felé haladt, négy férfi azonban megállította, felszálltak, majd rövid 'idő mulvai közölték, hogy gyalog akarják tovább folytatni útjukat. Midőn a sofför fékezett, ketten reá rohantak, lefogták, közben a másik két utas a jegyszedöt kifosztotta. SALAMANCA, junius ■*. Három és fél esztendővel ezelőtt a tortosai nagypiacon olivát akart venni magának egy Bermuyo nevű spanyol tengerésztiszt, akinek hajója Vinarozban állt. Amikor már a legnagyobb zűrzavar tombolt a vidám külszínek alatt Spanyolországban, senki sem tudta, mi következik, a Rivera)-féle diktatúra bukása után mindenki ugrásra és harcrakészen állt s Tor- tosa tele volt orosz agitátorokkal. Tengerészek ritkán értenek politikához, Bermuyo pedig egyáltalán nem érdeklődött iránta. Azonban a hajón egy levelet kapott, melyet Ígérete szerint el kellett volna vinnie Tortosa egyik legtekintélyesebb polgárához. Szerencsétlenségére a levélről tökéletesen megfeledkezett a rokonlátogafást végző tiszt s igy történt, hogy egyszerre azon vette észre magát, hogy négy fegyveres csavargóféle körülveszi, szó nélkül megtámadja. Legyűrték az elszántan védekező embert, megkötözték és bevitték a város erődjében levő rendőrségre. Attól a perctől, mikor Bermuyo átlépte az erőd kapuját, senki sem látta többé. Hajója bizonyos idő múlva elhagyta a spanyol partokat s mindenki elfeledkezett a nemsokára fellángolt politiAmerikai ut előtt Saját tudományos kutatásainak jelen stádiumáról a Nobel-dijas tudós a következőket mondja: — Az én munkám most is az égések alapvető problémáival való foglalkozás, amelynek csak egyik mellékterméke a vitaminokról szóló tudomány, amelyek az emberi egészség és életerő szempontjából elsőrendű fontosságúak. Most is az égési problémák alapvető kérdésein dolgozom tovább. Hogy ebből a munkából megint mi lesz: egy uj vitamin, egy uj gyógyszer, egy uj betegség felismerése, vagy esetleg a rákproblémával való érintkezés, azt nem tudjuk, mert amit mi, a tudomány emberei keresünk, az tisztán: uj igazságok megismerése. Végül közölte Szent-Györgyi profesz- szór, hogy a legközelebbi napokban Pá- risba, Zürichbe, azután körülbelül egy fél évre Belgiumba megy, ahonnan útja és munkája tovább fogja vinni Amerika, Newyork felé. —i - -ó nyomban jelentették a rablást a központú rendőrség detektivoisztályának és a megindított nyomozás során a banda egyik itagjáfc rövid idő múlva lsézrekeritették. Személyazonosságának megállapítása so~ rán megállapítási nyert, hogy C. Constantin napszámos és hónapos szobában lakik a „Voevodul Mihai“ külvárosban. A banda többi tagjainak kézrekeritésére széleskörű nyomozás tindult. kai szenvedélyek melegében egy tulajdonképpen nagyon jelentéktelen emberről. Nemrégen a nemzetiek elfoglalták Tortosát. Csúnya, kemény harcok után megszállták a várost, amit előbb rommá kellett lövöldözni a köztársaságiak tartós ellenállása miatt. Az erődben bennszorult néhányszáz köztársasági katona — közöttük egész sereg orosz, megadta magát. Ezekután alaposan átvizsgálták a kazamatákat, melyek négy emeletnyi, 26 méternyi mélységbe nyúlnak be a föld alá. -- Nem találtak senkit, csak néhány oszlásnak indult tetemet. Alfonz Herida gyalogoskapitány betelepedett egyik kazamatába, gondolván, hogy végre átalszik egy éjjelt. Csomó szénán pihent. Mellette tisztiszolgája serénykedett. Éjféltájban, a nagy csendben, különös kapirgáló neszre figyelt fel ez az ember. A nesz, amely úgy hangzott, mintha a közelben valaki kapával bontaná a falakat, arra engedett következtetni, hogy földalatti aknát fúrnak valahol. A tisztiszolga felkeltette urát s most mindketten figyeltek. Később pedig nagy óvatossággal a zaj irányában kiszedték kazamatájuk falából a köveket. Hajnalra másfél méteres lyukat ástak s ekkor a szerszámjuk vége üres térbe szaladt. A másik oldalról valaki felkiáltott és néhány perc múlva előmászott az üregből egy torzonborz ember, aki a kelő napfényben szeme elé tartotta kezeit, viny- nyogott, mintha sirna s végül megszólalt: — Akárkicsodák is legyetek, ne bántsatok! Évekig voltam a föld alatt, ártatlan vagyok, nem tudom, miért kellett ezt tenni velem . . . A tortosai vár rejtett pincéinek lakója később elmondotta, hogy Bermuyo tengerészkapitánnyal azonos. Szemei csak nehezen szokták meg a napfényt, ruhái rothadtam lógtak le róla, testét összemar- ták a patkányok, haja kihullott a vizenyős pincékben. Rögtön kezelés alá vétették . az orvosokkal s közben kihallgatták. így tudták meg, hogy elfogatása után Bermuyot belökték a vár legményebb pincéjébe s rnagárahagyták. A szerencsétlen ember heteken át várta, mi történik vele. Vaksötétben volt, bokáig állt a vízben. Szerencséjére a pince tele volt a háború esetére felhalmozott zöldségkonzervekkel, azt fogyasztotta éveken át nyersen s nem sokat várt többé, hozzálátott! a meneküléshez. Mint a legendás Monte Cristó, ő is kiszámította, ha nyugati irányban fúr és alagutat sikerül vájnia,- esetleg lakott cellákba juthat. Másfél esztendei munkával hosszú alagutat készített. Közben újabb és újabb ka-- zamatákon haladt keresztül. Ezek is tele’ voltak konzervekkel. Vizért mindig a saját börtönébe kellett visszatérnie. Uv jutott el a boldogtalan ember annak a kazamatának a közelébe, ahol végre szabadulás várt reá. Bermuyo ma sem tudja, mi állt a levélben, amely miatt a legszörnyübb halálra Ítélték, de a címzett nevét megmondta s ezt az embert, egy nagyiparost, meg is találták Franco katonái. Ekkor derült ki, hogy a levél, amit ugyan sohasem kapott meg az illető, arról szólt, hogy Bermuyo hajójának fegyverrakományát a kis aranta kikötőfalu határéban elásták a felkelők számára. A fegyvereket a nagyiparos rendelésére hozták Görögországból. Bermuyo azonban semmit sem tud a fegyverszállitmányról, ő csak a levélhordó volt s ez a vállalkozása döntötte bajba. A tengerésztisztet magas kitüntetésekkel halmozták el jelenleg és betegágyánál a tortosai fronton dolgozó vezetőtábornok is megjelent. A Casa Grafica kény szer egyezségét megszavazták. A cluji Casa Grafica nyomda' felszerelési;, vállalat, mint ismeretes, ko' rabban dr. Bokor Károly ügyvéd utján kényszeregyezséget kért a helyi törvényszéken. A most tartott tárgyaláson a Váltadat hitelezőinek 82.5 százaléka a kény" szeregyezség mellett szavazott, mig 17.5 százalékai nem jelent meg a tárgyaláson. A vállalat 3 év alatt SO százalékos kvótát fizet hitelezőinek. NAPTÁRRENDELŐK FIGYELMÉBE! Az Orient ctuji nyomda és naptárkiadó vállalat ez utón is értesíti megrendelőit, hogy az 1939. évre szóló reklámnaptá' rak munkálatait megkezdte. Mivel a nyári szezonban elvégzett munka olcsóbb, ezért mindazok,, akik rendelései két már most feladták, természetszerűleg előnyösebb árak mellett fedezhetik szükségletüket. Aki a rendelést 20 nap alatt beküldi, annak a mult évi. naptárrende- lési számlájából 10 százalékot visszatéri tenek, függetlenül attól, hogy a nyomd:1 maga volt-e a szállító, vagy más .áros bot történt a naptárak beszerzése. Isim fosztották ki egu bucureştii tórsisgcpkocsi icgjszclijCi A bands egyik elfogták A segélykiáltásra elősiető rendőrök ■kzmM méter mäpigsea ártatlan! singlődotíegg pplrsielcí miatt az aj Monte crlsto
