Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)

1938-06-21 / 136. szám

2 ELLENZÉK 19 .? H I ii n i ii 9 2 1. Őfelsége M, Károly király beszél a iöldmiivesekhei  könyv ünnepe Régebb időben egy könyv megjelené­sét csak alig néhány, nem mindenkor elég­séges készültségi! vagy jé) szándékú isméi- tető jegyzetei hansulyoz/.UÍk ki. A frissen megjelent kötetet néhány napra a kirakat­ba tették, majd elfoglalta helyét a könyv­kereskedés polcain, hogy később pincébe kerüljön egerek közé és elfelejtsék. Néhány év óta azonban felélenkiiles észlelhető a kinyomtatott irás érdekében, sőt mi több, hivatalos ünnepet szenteltek a könyveknek, — kezdetben egy könyv­napot aztán egy hetet vagy egy hónapot — a román közvéleményben ez a válto­zás az olvasás iránti kedv mind szélesebb elterjedése és állandósulása felé fokozódik. Mindenki tudja ma, hogy a könyv ün­nepe uralkodónk magas buzdításaiból in­dult, aki számos gondja között, hogy az országnak egészséges utat mutasson, nem feledte cl sem a könyvei, sem ennek al­kotóit. Drága gondolata volt ez a király­nak még trónörökös herceg korából. — Szeretett minél sűrűbben ott lenni az alapítványnál, mely nevét viseli, az irók között, szenvedéllyel lapozva a ritka könyvekben s a nyomdai sajtó alól ki­került legújabb kötet elküldését kérve. Az ő magas jóakaratából létesült a Ki­rályi Alapítványok Kiadása, mely néhány év óta karlátozatlan lelkesedéssel karolja fel a fiatal tehetségeket, védve őket egyes, a könyvből nyerészkedési eszközt csináló kiadók kihasználásával szemben. A könyv ünnepe csodálatos alkalom arra, hogy a kulturn felé szólítsák a kö­zönséget, müveket adva neki alacsony áron és felhiva a sznobok figyelmét arra, hogy román irodalom is van, mely leg­alább olyan érdekes, mint? az idegen, te­hát bátorítani kell. Az olvasóknak most alkalmuk van arra, hogy megismerjék kedvelt Íróikat, az irók pedig évente egy­szer leszabnak elefântcsonţtornyukbol a tömeg közé, aláírásokat adnak, vagy a kulturális eseménnyel kapcsolatban elő­adásokat mondanak. A könyvet ünnepelve, igy az irók nyer­nek támogatást, akik maguk felett érezve a királyi oltalmazást, átértve küldetésü­ket egy nép kultúrájában, fokozott len­dülettel folytatják munkájukat. Ebben az évben a „Könyv Hónapjáé­nak Bucurestiben junius <?=én kellett vol­na megnyílnia a Szenátus-téren külön e célra berendezett pavillonban. Miután az építkezés nem fejeződött be, az ünnepsé­get elhalasztották junius 2y-ra, mikor Őfelsége a király, a tanácsadók és az irók jelenlétében fog végbemenni a közönség előtt a könyv ünneplésének szertartása. Az idei pavilion sokkal tágasabb a mult évinél s lehetővé tészi, hogy minden író­nak meg legyen a helye valamennyi mü­vével, melyeket nem szórnak szét a kü­lönböző kiadói asztalokon. Az irók asz­talánál fénykép is lesz,' életrajzi adatok’ s egy kézirat, hogy az olvasók "minél telje­sebb képet alkossanak a könyvről és szer­zőiről. ! CONVOCARE.^!* Cen.tralia Cooperativelor „Furnica“ (Han­gya) Societate Cooperativă pentru Producţie, (Valorizare şi Consum ■' va’ţinea •■? in 3 oraşuil AIUD in llocriful sediului'său’la 30 Iunie d. cp (Joi) la orale 12., iar in caz dacă la această dată nu ®e prezintă numărul'necesar a;! aso­ciaţilor lla 15 Iunie a. c. (Vineri) Ib” acélai? lo­ca! şi in' acela? timp.­Adunare generală extraordinară la care asociaţii prin aceasta" sunt convocaţi, i 1 ; Ordinea de zi: âŞL­X. Punerea de acord'a' statutelor cu legea cooperaţiei. Aiud^ ilbi 16 Iunie 1938/’.'. Consiliul de 'Administraţie. MEGHÍVÓ.1 A „Hangya“ Szövetkezetek Központija, •mint Termelő, Értékesítő (és Fogyasztási Szö­vetkezet Aiiudön,. <az intézet'^ székhazában, 1938. évi jurailus hó 30-ikán, 'csütörtökön.- déli 12 órakor., határozatképtelenség esetén < pedig 1938. év\3 juilius hó 15-én, pénteken.'ugyanott és ugyanabban tz időben rendkívüli közgyűlést tart, melyre az üzletrészes tagokat ezennel meghívja. 1 * ' Napirend: i, Az alapszabályoiktniaik a szövetkezeti tör­vénnyel való összhan. ba hozatala. Aiiud, 1938 junius 16. Az Igazgatóság. ^ BUCUREŞTI, junius 20. A nép által különösen szeretett na­gyokról szóló lapjain a történelem min­denkor meg tudja* 1 rögzíteni azoknak az uralkodóknak arcképét, akik meg tudták hallani a sokaság szívverését. Példa erre IV. Henrik, Franciaország és Navarra királya, a lovag uralkodó... Franciaország történelme egyenlőképpen megőrizte ennek a királynak úgy dicső­séges fegyvertényeit, mint az egyszerű, de mélyérteimül mondatot, melyet egykor ő mondott: „Azt kívánom, hogy vasárnap minden parasztnak tyuk főjonf a fazeká­ban.“ Ez a mondat ma szájról-szájra jár a nép között, sűrűbben még a megnyert csaták és győzelmek emlékénél is. IV. Henrik emlékét ma is tiszteli a francia nép, mert a nagy király ezekkel a szavakkal bebizonyította, hogy közel tud hatolni alattvalóinak legegyszerűbb, de legigazibb fájdalmaihoz cs gondjai­hoz. RÓMA, junius 20. Különböző olasz intézmények, mint az Anya és Gyermekvédelmi Liget, a Bal- lila-alakulat s a nemzeti Dopolavoro in­tézmény, valamennyien anyagi és er­kölcs,;! támaszt akarnak nyújtani az if­júságnak és megakadályozni, illetve csökkenteni akarják a sajnos, elkerülhe­tetlen bűnözési cseleket, amelyeket kis­korúak követnek el. Ezeknek az intézmé­nyeknek meg van a nemesítő s erkölcs- javitó hatásai, de ennek dacára a kisko­rúak néha vétenek a törvény rendelke­zései ellen 1. Éppen ezért a modern fas­cista: kormány szükségét látta komolyan hozzányúlni a kiskorú bűnözők problé­májához. Mindenkinek meg kell érteni és fel leéli fognia a probléma rendkívüli fon­tosságát, ami a kiskorúak bűnöző haj­lamát s azoknak megjavítását és helyes irányba való terelését jelenti. A kiskorú és a felnőtt bűnöző között a kor nagy különbsége áll. Az űkarait és a lel ld is mé­ret folrázása más eszközökkel és más kezeléssel kell hogy történjék az elté­vedt kiskorúnál, mint a felnőttnél. Ez áz igazság vezeti az uj fascista tör­vényt), amely a íz erre a célra alakult in­tézményeket és a kiskorúak törvényszé­két irányítja. Vezérelve mindkét vona­lon az, hogy a kiskorú bűnözőt újra kell neveld' s nem úgy kell visszaadni a dol­gozó itársűdállomnaík, mint egy megbün- , tetett bűnözőt, hanem, mint rehabilitált uj polgárt. A cél érdekében a fascizmus egyik leg­nagyobb reformját! alkotta meg, a kisko­rúak ága z s á gs'zol gá 11 alá sá maik reformját, amely 1934 julius 20-án lépett életbe, íme néhány edat az elmúlt négy év alatt1: 52 ujranevelő intézett 10.000 hellyel, amely a kiskorú bűnözök száz százalé­kát adta vissza;az országnak ép testtel és lélekkel. 1932-beni 7130. kiskorú elítéltje volt az államnak, mig 1936-ban csak 2149. •-VAz 1935-ben Berlinben tartott nem­zetközi kongresszuson a nemzetek kikül­dött jél a fascista rendszer által érvénybe- hozotti kiskorúak számára hozott igaizság- szdlgálfaltását 'javasolták általános elfoga­dásira A lütfej tették, hogy az olasz mód­szer megtalálta és megvalósította azt az utat, amely, a minimumra csökkenti a kiskorúak bűneseteit s ujrianevelésükkel példátlanul eredményes munkát végez. Nem a börtönök száma nő, nem a lán­cok s a büntetések eszközei. Hanem az ujranevelő intézetek, ahonnan a gyere­kek'■ egészségesen és szégyenfolt nélkül kerülnek vissza az életbe, d Nagy szerepe van ebben a feladatban az*,AnyaVJ'és'' Gyermekvédő Egyesületnek, melynek egyik célja egyesíteni, megvizs­gálni)' és káválbgatnii a kiskorúakat, mi­előtt az igazságszolgáltató hatóság közbe­lépne. De hai az utóbbira szükség is van. a Ezekre a reflexiókra alkalmat egy nem régi esemény adott, a Királyi Kulturális Otthonok földműves kiállítása keretében történt. E kiállítás alkalmából minde­nünnen földművesek jöttek Bucurestibc. Naptól virult arcú gyermektől a kalapjá­ban virágot viselő nyalka legényig és a plăjes'-fonatu öregekig — megjelent a ro­mán falu minden generációja. Csodálatos kép egészségből, munkaakarásból s fajszere- tetből. őfelsége lf. Károly király — csat­lakozva az uralkodók fényes sorához, akik megőrizték közvetlen és személyes kapcsolatukat a sokasággal — most is ott volt a falusiak között. A királyi kéz megszorította a transzilvániai, moldovai, basarabiai, maramurcsi, munteniai és tlobrogeai román paraszt munkától feltört tenyerét. Az uralkodó szóba állt külön mind­egyik földművessel, figyelő 1 Liliéi hajolt meg mindegyik előtt, egyforma megér­téssel nézve valamennyiükre. törvényszék' először ismerni' akarja ^ kiskorú éleiének, környezetének fizikai, pszihikai) és különleges helyzetét s igy hamarosan megtalálja a bűnözés indító okait. Miután ezeket leszögezte és konsht1- iálla. íü törvényszék csak akkor kezdi meg működését, amelyet kevés szóval jelle­mezhetünk: humánus eszközökkel meg­védeni a gyermeket, ujranevelnli, ha szükséges elszakítani erkölcsileg gyenge környezetétől, hogy családjától távol uj és egészséges légkörben készüljön fel étele feladatára. Miután a kiskorú bűnözési körül­ményei tiszázódtak, a gyermeket vala­melyik ujranevelő központba helyezik, súlyos esetekben javítóintézet jellegű in­tézetbe, ahol mindig gondos pedagógu­sok és psz'iihelógusok szülői felügyelete alatt tanul, dolgozik és megjavul. Az összes ilyen reeducativ intézmé­nyek közölt szerves kapcsolat áll fenn, ami az általános elveket illeti, igy a munka, iskola, vallási szolgálat, vizsgák terén. Három tipusu ujranevelő intézet van Olaszországban. Az egyik az iskola-szerű intézet, a második, ahol valamilyen mes­terségre képezik ki. a kiskorúakat, a har­madik, ahol mezőgazdasági munkát vé­geztetnek a jövő munkásaival. Hogy a kiskorú bűnöző melyik fajtá­jú intézetbe kerül, a családi körülmé­nyeitől s iádtól a szociális környezettől függ, amelyben a gyermek él, s ahová javitó-évei után visszatér. A gyermek, akii első napon büntetésnek érzi a mun­ka!;, később úgy megszokja és megsze­reti azt s az egészséges, dolgos életetnem is alkarja abbahagyni. Arra is gondosan ügyelnek, hogy a gyermek kellemes és egészséges környezetben végezze a mun­káját. Nagy, levegős, tágas épületek áll­nak erre a célra: Ápriliában, Palermo- ban, Nis dában és Velencében. Tágas ter­mek, nagy ablakok, tökéletesen napos, egészséges fekvés. Hiányzik e derűs há­zakból minden, ami börtönre, vagy javí­tóintézetre emlékeztet, ami lehangolná a kedélyt: nincs vasrács, cella, lánc, sem­mi hasonló. A vallásos nevelést első helyre állítják s a scbolasztikus irányítás­sal együtt ráébresztik a gyereket tévely­géseire s arra nevelik, hogy önszántából térjen vissza a jóság és korrektség biro­dalmába, hogy meggyülölje bűnét s he­lyét elfoglalhassa!Itália derék fiai között. Ä' jóizlésü növendéket megjutalmazzák. Beíratják az ifjúsági szervezetbe, meglá­togathatja családját s végül teljes törvé­nyes és morális rehabilitációt nyer, mi­kor elhagyja az intézetet s nem úgy tér vissza a társadalomba, mint egy meg­büntetett rebellus, hanem, mint egy lel­kiismeretes és jólnevelt fila,falember. S ekkor elért a legszebb jutalma., a íegkivánatosabbat: résztvehet a Campo Dux táborozáson, ahol a legkiválóbb ci­Itlasi: BaeYelo-isEsézméEsyelí a fkislsos-ifi Isssstözőic ujj életfa*© Wáé nevelésére javítására Különböző olasz itiiézményak es Gyomorégés, gyomor, bél, máj, epegörcsök, ideges gyomorba jók, idege:; áll lapotok, ál nini lanság, szed ál és, emésztési zava­rokkal járá fejfájás, hányingernél, u vi- lághirü amerikai GASTRO I). gyógyszerrel elért er dinén veket a bécsi Rock elel ler-hitéz ölben (Child is Spital) végzett hosszú kísérletek, után a „Wie­ner Wochenschrift“ hosszú cikkekben méltatja. Gastro I). kaphat') gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendel­hető 135 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában. Bucureşti, Calea Vic­leniei 121. vil és katonai erényekre nevelik az ifjú­ságot. Az ifjúságnak való fascista segítség itt nem ér véget. Behatol a börtön falai kö­zé, ahol a bűnöző anya él csecsemőjével, akit nem lehet megtévedt anyjától elsza­kítani. Ez a kisgyerek két éves koráig a jóság s az. emberi segíteni akarás oázisá­ban él, fájdalom és nélkülözés helyett. A börtönben született gyermekek részére gyermekotthonok vannak, szép és tágas otthonok, méltóak az ártatlan gyerekhez, aki nem tehet sorsáról. S ennek a gyer­meknek ai keresztlevelén, születési bizo­nyítványán nem szerepel születése körül­ménye, a börtönben való születés, vagy az anya elitéit, vagy megvádolt állapota. A törvény megakadályozza, hogy a szü­lök bűne és szomorú sorsa miatt a jö­vendő élet szenvedjen. És itt sem ér véget az állami gondos­kodás. A bűnözök kisgyerekeit, akiket cl keli venni anyjuktól, speciális intézetek­ben nevelik, ahol orvosok és nevelők gondoskodnak arról, hogy megvédjék a1 gyereket, ha kell, saját szüleik ellen s esetleges öröklött rossz hajlamaik el­len is. (—) A LÉTÉRT VALÓ KÜZDELEMBEN gytkren harhalős seg’tscgére van a dogozó egyénnek egy pohár természete? ..FERENC JÓZSEF“ keserüvfz reggel éhgyomorra bevéve, azért, merf ez gyorsan szabályozza a szellemi én testi munkaképességre oly igen fontos bélmüködést és anyagcserét. Kér­dezze meg orvosát. Öngyilkosság az erdőben. Targu-Mu- resen, a városi téglagyár közelében levő Csere-erdőben öngyilkosság történt. Az erdő őre ellenőrző körútja alkalmával a sűrűségben idősebb ember holttestére ta­lál) f. Értesítette a. rendőrséget és a men­tőket. A behrszinre érkezett hatóság meg-, állapította, hogy a halott Macavei Gheorghe 50 éves munkás, aki felakasz­totta magát. A ruhája zsebében talált le­vélben elmondotta, hogy két hónapi házi kezelés ellenére sem gyógyult fel beteg­ségéből és nincs más választása, mint­hogy eldobja magától életét. Kérj, felesé­gét, hogy viseljen gondot gyermekeire. Az ügyészség engedélyt adott a teme­tésre. CONVOCARE. Centrala Cooperativelor „Furnica“ (Ha’-n- gya) Socieaate Cooperaitivă pentru Producţie, Valorizare şi Consum, va ţinea in oraşul AIUD in localul sediului său Ia. 30 Iunie a. c. (Joi) !a orele 9 a. m., iar in caz dacă la această dată mu se prezintă numărul mecelar aii aso­ciaţilor la 15 Iunie a. c. (Vineri) im acetes lo­ca! fi in acelaş timp. Adunare generală extraordinară la care asociaţii prin aceasta isuint convocaţi, i ! Ordinea de zi: i. Alegerea comitetului de censori. .Ii Aiud, 'Ia 16 Iunie 1938. Consiliul de Administraţie. MEGHÍVÓ. A „Hangya“ Szövetkezetek Központja,, nint Termelő, Ér tőkésítő és Fogyasztási Szó- tatlkezet Aludom. az intézet székhazában, :93s. évi junius hó 30-án. csütörtökön d. e. ) órakor, határozatképtelenség esetén pedig :93s. év) julius hó iţ-en, pénteken, ugyanott ss ugyanabban tz időben rendkívüli közgyűlést ■art, melyre az üzletrészei tagokat ezenne- meghívja. Napirend: i. Felügyelő-bizottság választása« Aiud, 1938 junius 16. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől 3 leg* Választékosabb kivitelig legolcsóbbak az Ellenzék könyvosztályábaa CI Piaţa Unirii,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom