Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)
1938-06-01 / 123. szám
ÂftA 3 LEJ Szer kész tő.o ég és kiadóhivatal: Cluj, Olea Moc'lor 4. Telefon: n—09. Nyomda: Str. I G Duci;, No. 8. rí'ókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 1199 swmMBtirj*»~^^TaiessKS5i^»*Maw»í6SSB2Bm^íBí5vs«aas LIX ÉVFOLYAM, 123. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató« DR. GROSS LÁSZLÓ SZERDA Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R, T, Előfizetési árak: havonta 70 lej. negyedévre 210 lej. félévre 420 lej, évente 840 lej. Magyar- országra: negyedévre 10, félévre 20. évente 40 P. CLUJ. 193 8 JUNIUS 1. Ktl ff örvényre» Jelei jjeieni meg a feloszlatetf politikai pártok, egyesületek és csep^gtestslás^fc vágyó '»fiák lefoglalásáról A törvényrendelet a lefoglalt vagyontárgyakat az igazságügyminisz- térium kezelése és ellenőrzése alá rendeli. —Tizenhárom szakaszban részletezi a törvényrendelet a vagyontárgyak kezelésének menetét Felfüggeszt & törvényrendelet mindennemű politikai tevékenységet, amig a körülmények a helyzet változását lehetővé teszik nisztérium igazgatása alá kerülő vagyonrészeket és feltünteti a vagyonkezelésre kirendelt gondnok nevét. VII. A minisztérium közli határozatát annak a törvényszéknek ügyészségével, amelynek területén a minisztérium igazgatás alá kerülő ingó vagy ingatlan vagyon fekszik. A kinevezett vágyóid,szelőnek az ügyészség fogja a vagyont átadni. A közigazgatási és rendőri hatóságok szükség esetén elősegítik a minisztériumi határozat megfelelő érvényeskését. VIII. A vagyonkezelő készíti el a felügyelet alá kerülő vagyontárgyra vonatkozó összes okmányokat, felveszi a ház- béreket, vagy egyéb jövedelmeket. IX. A vagyonkezelő a vagyontárgyak rendeltetését nem változtathatja meg. Bérbeadott ingatlan vagyontárgyak esetében a vagyonkezelő, szükség esetén, két hónapos felmondási idő után megszüntetheti a bérleti szerződést. X. A vagyonkezelők számadásaikról minden hónap 6-ig tartoznak elszámolni az ügyészségnek, a felvett pénzeket pedig kötelesek azonnal a letéti pénztárnak befizetni. XI. Az igazságügyminisztérium kezelése alól az i—3. szakaszban említett vagyontárgyakat kivonni vagy felszámolni csak a politikai pártok megalakulását, szervezetét és működését előiró feltételeket és szabályokat tartalmazó törvény megjelenése után lehet eszközölni. Ezt is csak abban az esetben, hogyha azok a személyek, akik a vagyontárgyaknak a minisztériumi kezelés alól kivonását vagy felszámolását kérik, bizonyítani tudják, hogy törvényes letéteményesei a feloszlatott pártok megyei tagozatai abszolút többségének. Amennyiben a fenntebbielc iránt beadott kérés nem felel meg az előírásoknak, a vagyontárgyak felszámolását az igazságügyminisztérium hivatalból is elrendelheti. A felszámolás folytán befolyt összegeket a feloszlatott politikai jártok tag}4Í között az igazoltan befek- I tetett tőke értékének arányában osztják fel. Az államvédelemről szóló április 15-i törvény 18. szakaszának alapján feloszlatott politikai pártok, társaságok vagy csoportosulások vagyonát a feloszlatástól számított három hónapon belül számolják fel. A 12—13. szakasz a felszámolók kinevezésének és a felszámolásnak módját Írja elő. A törvényrendelet indokolása kimutatja, hogy a március 31-ig működött politikai pártok, társaságok és csoportosulások többé nem feleltek meg az ország által egyhangú lelkesedéssel elfogadott uj alkotmány szellemének. Olyan intézkedésekre volt szükség, amelyek kiragadják az országot a pártok anarchikus tevékenységeinek karjaiból és helyre állítják a belső rendet és visszaállítják a lelkek békéjét. A pártok feloszlatásával egyidejűleg felfüggesztettek mindennemű politikai tevékenységet miíndaddig, amig a körülmények megengedik egy olyan törvény alkotását, amelynek kereteiben és feltéte- 1 lei mellett ismét lehetővé válik a politikai pártok szervezése és működése. A jelen törvényrendeletre azért’ volt szükség, hogy a feloszlatott pártok javait az elkallódástól és az egyéb károkról mentesítsék. KrolSa csehszlovák nyilatkozott a Pesti Hirlap-nak a ségeknek adandó engedményekről BUCUREŞTI, május 31. A hivatalos lap mai száma rendkívül fontos törvényrendeletet közöl, amely a februárban elfogadott uj alkotmány szellemének megfelelően részletesen intézkedik a feloszlatott politikai pártok vagyonának kezeléséről. A törvényrendelet, melynek szövegét az alábbiakban szakaszonként közöljük, mindezen pártok vagyonát az igazságügyminisztérium felügyelete és kezdése alá helylezi. I. Az igazságügyminisztérium felügyelete alá rendeltetnek az összes feloszlatott egyesületeknek, csoportosulásoknak és politikai pártoknak javai. II. Egyesületi vagy pártvagyonnak számit minden olyan vagyon, még ha magánkézben van is, amely általában és bebizonyított módon pártcélokat szolgált. III. Hasonlóképen az igazságügyminisz- térium felügyelete alá kerülnek mindazok a polgári (társaságoknak, vagy feloszlatott pártoknak tulajdonát képező ingatlanok, szövetkezetek, vagy bármely más ehhez hasonló társaságok, amelyeknek tevékenysége és jövedelme a március 31=! törvény által feloszlatott pártok vagy politikai csoportosulások céljait szolgálta. IV. Az említett csoportosulások és pártok vagyonának folyó évi március 31-én, a felosziatási rendelet megjelenése után, bármilyen utón létrejött elidegenítése jogilag semmisnek tekintendő akkor is, ha ez a pártok vagy csoportosulások egyes társaságainak vagy tanulmányi köreinek nevében jött létre. V. Az említett javak felügyelete és igazgatása a jelen törvényrendelet II. és III. szakaszainak megfelelően nyer elintézést. Mindazok, akik e javak valamelyes részére akár részvénytulajdonos, akár más részesedés címén igényt tartanak, kötelesek e2t a jelen törvényrendelet megjelenésétől számitottt 30 napon belül bejelenteni az igazságügyminisztériumnak. Az igazságügymimsiztériumnak küldendő nyilatkozatban feltüntetendő az illetékes feloszlatott politikai párt vagy csoportosulás neve, annak vagyonában való részesedés neme, az esetleges részvény száma és a részesedés értéke. A tulajdonjogot törvényesen hitelesített bizonyító okmánymásolattal kell igazolni. Ez az igazolás a nyilatkozat mellé csatolandó. Az említett vagyonoknak azon részei, melyekre magánszemélyek Í9 igényt tartanak, a jelen törvény megjelenésétől elidegeníthetetlen- né és elzálogosithatatlanná válnak. VI. A javaknak az igazságügyminisztérium felügyelete alá rendelését miniszteri határozat alapján hajtják végre. A határozat pontosan ki fogja mutatni a miBUDAPEST, május 31. Kroft'a csehszlovák külügyminiszter nyilatkozott a Pesti] Hírlap munkatársa előtt. Nyilatkozata bevezetésében a cseh' szlovák külügyminiszter az Anschluss nyomán előállott gazdaság] helyzetről szólott és kétségesnek mondta, hogy a német birodalom továbbra is átveszi a többi államtól Ausztria rég] bevitelét. — Ezután a nemzetiségi statútumról beszélt Krofta külügyiminiszter. Hangoztatta, hölgy a statútummal a prágai kormány elsősorban a nyelvhasználat ügyét kívánja rendezni s ezen a téren kés/i a ley messzebbmenő engedményekre. Szabályozni kívánja Prága a nemzetiségeknek a közigazgatásban és ®z állami közmunkákban való arányos részvételét, az állam sitjuverénitósának keretein belül és saját nemzetével szembeni kötelességeinek szem előtt tartásával ezen a téren is messzemenő engedményekre hajlandó. A statútum lényegében már készen áll — mondotta Krofta külügyminiszter — és a most kialakuló helyzettől függ, hogy mikor fogadja el a parlament. Pxcméli azonban, hogy még a nyári szünet elölt érvénybe lehet léptetni a statútumot, melyben a ,,kisebbségi kifejezést a „nemzetiség“ szóval cs/erélik fel. Krofta külügyminiszter nyilatkozata további részében, hangoztatta, hogy a ki’santant együttesen akar Magyarországhoz való viszonyán javítani. Ezulán a csehszlovák—francia és a csehszlovák- angol viszonyról szólott, majd a csehszlovák köztársaság Népszövetség iránti hűségét hangoz!alta. Uralkodó eszme Tagadható/lemül a kisebbségi jogoéde'em betű és szellem szerint i°ló megoldása, politikai kifejezéssel: mind a két félre kielégítő megoldása, emberi megfogalmazásban: „ma- rcdéktularv‘ megoldása nem éppen könnyű dolog Különösen a szinte két évtizednyij meddőség üt ín Ott sem könnyű, 'ahol az állam demokra'. i fólép’tésü, vagy emellett m.éa a békeszerződés is kötelezi red, mint Csehszlovákiában vagy ahol a párisi 19W-e.i egyezményen tv! valamely gazda\néppel külön kötött okmány szabja meg a kisebb”égi jégvédelem érvényesülését, mint Lengyelországban. Hát miig ahol minrs külön kötelezettség, mint Franciaországban. „CsaJc“ az alkot- mánybam biztosítóit emberi és államjog ren-, dclkeziJc és ezért a kisebbségi érdek az á’-‘ talános életjelenségekben vagy politikai küzdelmekben lépési öl-lépésre győzede’me-kí- dik, mint Belgiumban, ahol a német fia mondok a vezérő francia vallonokkal állanak j szembe, dagy uj visz-dy eleme lesz. mints Franciaországban, ahol újra mozognak az. elzászi németek és időről-időre idegeskednek a bretonok, akik pedig majd egészen elvesztették sajátszerü riép jellegüket. Ugylátszilz; legalább a tálaiból, hogy a művelődési ón-1 kormányzat elvével csak Észtország kerültj eddig jó láB’a éji a százados elnyomás em-\ lékeitől vezére've Finnország szintén szabadelvű mód kez-Pi svédjeit, oroszait, lappjait/, Most nagy Jebbel-lobbal komoly napirend-] re került a Ivstbbségi kérdés — ezu'taf kisebbségi veszi'» alakjában — Csehszlovákia nemzetközi helyezésének romlása követkéz* tében. A német birodalom nyomáig kényszer ritl, hogy sürgősen és alaposan intézkedjék. Az európai közbéke is veszélyeztetve van ö révén. A rendezés mindamellet• igen súlyos nehézségekbe ütközik. A fő nehézség, hogy most a németek teljes önkormányzatot követelnek és 1 em a kisebbségi nemzet, hanem az egyik államalkotó ntép jogán. A Hőbbe kisebbségeknek is elvi alapjuk, hogy már a kisebbségi szó tarthatarlan elnevezés meg jogforrás Fokozzn ezt a válságot a külföldi nyomás: Németországé, továbbá Anglia és, Franciaországé. Féllábbal már bent vonunk,, a háborúban, még sem hamar kódjai cl a két hónap óta ám dó anyagot. Csak most kezdték meg a kisebbségi statútum főc'oei nek a kisebbségi vezérekkel való megvitatását és még nem biztos, hogy n június tő-én, összeülő prágai tö'vényhozás hamarosan fogja-e tárgya’ni a lásebbSégi kódex te nézetét. Ilodzsa kii-.öntése szerint csak nyáron Henlein szerint őszig végeznek a kérdéssel. •De másfelé iobo; vet az uralkodj kérdés. Külön nyugtalanság müve. A történelem tanúsága szénné időről-időre váratlanul tör föl láz, elfojtott erő keres résekéis ,4 Név- szövetségnek egyre több dolga lesz meynt ezen a téren. /, röghöz kötött kisebbségek sorsa iis elegendő gondo/ okoz. Kétségtelen, hogy a cseh rendezés hatása szert/sugárzik. A Duna-tér ösizefogása szintén függ a kisebbségi kérdés megoldásától. De tt ran kapcsolatban az emigráltakkal, akiknek sorsát most az eviani értekezlet vette kézbe miután a Nanscn-hivatalf már fölszámolják a határideje leültével s a szovjet követelésére — itt va j r súlyosabb rész, a tömé dek mozgó népkisebbsiég, a menekült örmény, katalán, bősz:, a disszimilált német es osztrák zsidó. Jci°ie volna gondoskodni egy területről. ahol a kisebbségi ,galutok*• szövetségi államrendsze ú uj Svájcát készítenék el 6 már jó eleve De, vgylátszik. még ele vén él a remény, hogy a zsidó-kérdés kivételével csehszlovák mintára kedvezően megoldhatják a kereszt mg kisebbségek dolgát politikai módszerekkel.
