Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-13 / 107. szám
2 ELLENZÉK I O 1 H május 11. mu‘ .Lesz-e T ar gu-Mur esnek m tfliTIIOTPÍpIíP ^ Mi történt a három év A © előtt felvett húszmilliós kölcsönnel?—Jelentésben számolt be a belügyminisztériumnak a jelenlegi helyzetről a város polgármestere TARGU-MURES, május 12. Az elmúlt év nyarán a városi hirdető* oszlopokon hatalmas, tervrajzokkal ellátott hirdetmények jelentek meg, ame- 1\ ékben a város vezetősége arra hívta fel a lakosságot, hogy takarékoskodjék a Vizzel, mert a jelenlegi vizmii nem tudja ellátni zavartalanul a szükséges mennyiséggel. Egyben felsorolták a jelenlegi sem és- vízszolgáltatás hibáit és bejelen* ették, hogy ez évben a város végre visz- 'avonhatatlanul megkezdi az élőmunkáitokat az uj, modern és a követelmé- nveknek megfelelő vizüzem építkezéseihez. 1 udni kell, hogy a város polgársága jogos vagy jogtalan panaszainak állandó visszatérő refrénje a vizkérdés. A régi vízvezeték már kiöregedett a használatból, az ivóvíz az év legnagyobb részében ihatatlan, mert a Maros vizét szolgáltató vezeték szűrőberendezései nem működnek. Évtizedes óhaj, hogy az ivóviz-ügy végre megoldást nyerjen, a polgárság tehát örömmel vett tudomást a hirdetményekben közeitekről, melyek mellett ott volt a mérnöki hivatal tervrajza is a megépítendő vizüzem egy részéről. A munkák meg is kezdődtek. Megindultak a földkisajátitási eljárások is, mert az uj vizmii jelentékeny földterületet igé* nyelt. Annál nagyobb csalódást keltett nemrégen, hogy a jelenlegi városvezetőség az uj költségvetéssel kapcsolatosan tudomására hozta a lakosságnak, hogy a megkezdett vizmüépitkezéseket beszüntette, mert a költségvetés keretében nem adatott lehetőség a munkálatok továbbfolytatására. Az intézkedés feletti csodálkozás és a reményekben való csalódás annál nagyobb volt, mert köztudomás szerint a város három évvel ezelőtt a vizmiiépiike- zések céljaira 20 millió lej kölcsönt vett fel a postatakarékpénztártól. Mi leit a húszmillióval? A város vezetésében a közelmúltban előállt rezsimváltozás után egyrészt az eddigi munkák ellenőrzésére, másrészt a rohamosan közeledő uj költségvetési évre való tekintettel felülvizsgálások történtek, amelyeknek végső célja az volt, hogy megállapítsák, milyen összeg szükséges még a további építkezésekhez. És kitűnt, hogy a városnak a további viznaüépitke- zésekre a felvett húszmillióból már egyetlen banija sincs. Igaz, hogy a három évvel ezelőtt szerzett húszmillió nemcsak a vizmüépitések célját szolgálta, mert abból a város közel ír millió lejt a ref. egyháznak kellett, hogy kifizessen, a már any- nyiszor ismertetett vizjogügy rendezésére, de a megmaradt összeget is felhasználták részben vezetéki építkezésekre, részben pedig — mint az a város jelenlegi polgármesterének az ügyben a bel- ügyminisztérimuhoz felküldött jelentéséből kitűnik — egyéb célokra. POLGÁRMESTERI JELENTÉS Két héttel az uj pénzügyi év kezdete előtt Gh. Dimitriu törvényszéki elnök, Tg.-Mures polgármestere, részletes jelentést küldött fel a belügyminisztériumba az uj vízellátási üzem építkezéseivel kapcsolatban, miután a városvezetőség szerint újabb 24—25 millió lej kölcsön szükséges az építkezések folytatásához, az er- revonatkozó tárgyalások azonban — mint köztudomású — a belügyminisztérium felhatalmazása nélkül nem indulhatnak meg. A polgármesteri jelentést az uj költség- vetéssel egyidőben küldték meg a minisztériumnak, kérve, hogy adjon lehetőséget az építkezések újbóli megkezdésére, mert az erre előirányzott pénzügyi alapok már teljesen kimerültek. A város — mondja a jelentés — az 1744—1935. számú minisztertanácsi felhatalmazás alapján 20 millió lej kölcsönt vett fel a postatakarékpénztártól azzal a rendeltetéssel, hogy abból fedezze a vízvezeték újjáépítésének és kibővítésének költségeit, valamint, hogy rendezze a város és a ref. egyház közötti vizjog ügyét. A jelentés szerint a felvett kölcsönt a következőképpen használták fel: Az 1935 — 36. pénzügyi évben a húszmillió lejt költségvetésmódositás folytán a rendes költségvetés bevételeinél irányozták elő és a kiadásoknál három cim alatt jelölték: 171. cim: A ref. egyházat illető kifizetésekért 10,670.000 lej; 172. cim: A városi vízvezeték munkálataira 6,230.000 lej; 173. cím: A megkötött kölcsön törlesztésére 3,100.000 lej. 1935-ben a kölcsönből azonban csak 12 millió lejt vetít fel a város, a költségelőirányzatok, melyek a húszmilliós bevétel alapján készültek, azonban változatlanul maradtak, mig az összegeket a következőképpen folyósították: 171. cim: 10,670.000 lej; 172. cim: 397.000 lej; 173. cím: i,795-4°9 lej. összesen: 12.862.241 lej. A 862.421 lőj többletkiadást a rendes költségvetés bevételeiből fedezték. Az 1936—37. évi költségvetés a vízvezetéki munkálatokra nem irányozott elő semmit és az építkezéseket sem folytatták. Az elmúlt költségvetési időszak folyamán a város felvette a megkötött kölcsön másik felét, a még hátramaradt 8 millió lejt is. Ez az összeg az elmúlt év június 16-i, 15.608. számú határozattal történt módosítása alapján a rendes költségvetés bevételei között szerepel’, mig a „Vízvezeték újjáépítése“ címen előirányzott 200.000 lejt ugyancsak a fenti határozat alapján 6,810.000 lejjel 7,010.000 lejre növelték. A jelentés szerint a nyolcmillióból megmaradt 1.190.000 lejt, más célokra, mint amire a kölcsön rendeltetett, igy a rendes költségvetésben pólhilelek nyitásán, használták fel. Miután pediig az építkezések és az ezzel' kapcsolatos beruhá zások közel 700.000 lejjel túlhaladták az előirányzott 7.010.000 lej eredeti hitelt, a jelenlegi városvezetőség 700.000 lejes pót hittel nyitását mondotta ki1, hogy a még kifizetésre váró összegeket utalványozhassa. Ez év március 31-ig a vezetéki építések elmén 7.647.879 lejt utalt ki a város. A polgármesteri jelentés a továbbiak során beszámol arról, hogy a „Vezetéki építkezések“ tételeinek tanúsága szerint a vezetékek lefektetésére, illetőleg az ezekkel kapcsolatos dolgokra 2,152.491 lejt folyósítottak; a! 2., 3., 4. és 15. számú tételek (hivatali megbízások, köl- csöntörlesz'tés, kiszállási költségek, vízmérők) 2,781.704 lejt emésztettek fel, de az összegeket a megjelölt tételekre semmiféle indok alapján sem lehet foAMIKOR AZ ÁLLAMI SORSJÁTÉK 161. OSZTÁLYÁNAK A HÚZÁSA LESZ. /Ve feledkezzék meg sorsjegyét királtani. ÁLLAMI SORSJÁTÉK lyósilani a vízvezetéki munkára előirányzott hitelből. Mintegy 846.630 lejt tesz ki az az összeg, amit irodaberendezésre és előmunkálatokra fordítottak, ezeknek költségeit pedig nem tartalmazza a felső technikai bizottság által jóváhagyott költségjegyzék. A költségjegyzék szerint az építkezések 22 milliót (ma 24—25 milliót) emésztenek fel, de az eddig végrehajtott olyan munkák és anyagbeszerzések, amelyeket a jegyzék megjelöl, csak 1,867.054 lejt lesznek ki. Ha figyelembe vesszük — mondja a jelentés, hegy a költségjegyzékben feltüntetett munkák és anyagbeszerzések értéke — 22 millió lej — az időközben beállolit árdrágulás folytán 24—25 mii" bóra emelkedett és ez összegből levonjuk a már végrehajtott munkálatok pénzértékét, még mintegy 22—23 millió lejre van szükség az uj vízmű megépítéséhez. A felvett kölcsönből — mondja tovább a jelentés — mint fentebb kitűnik, már semmi sincs, a vízmű ügye pedig még mindig u kezdeti állapotban van. AZ OK? A polgármesteri jelefnés szerint a helyzet azzal indokolható, hogy a munkákat a felső technikai tanács által jóváhagyott költségjegyzéket kiegészítő pénzügyi terv nélkül kezdték meg és felveti azt a kérdést is, hogy egy ilyen nagy munkát végre lehet e hajtani saját kezelésben? Az árlejtés utáni felvállaltatás csak pénzügyi terv alapján történhetik. A jelentés végül négy lehetőséget sorol fel a kérdés megoldására1: 1. .4 munkák kiadása azzal, hogy a költségeket a vállalkozó finanszírozza. Ebben az esetben csak 8—10 évi törlesz' lésről lehet szó, mert egy ötévi törlesztés esetén a jelenlegi öl és félmilliós törlesztési részlet megkétszereződne és a város nem tudná elv iselni ennek terhét. 2. L’jabb 24—25 milliós kölcsön, mely azonban a már említettek miatt ugyancsak 10 év alatt volna törjeszthető. 3. Az egész 24—25 millió lejnek a munkálatok folyamán, tehát 3 év alatt való törlesztése az évenként előiránvo' zandó 8—8 millió lej összeggel. Ez azonban minden más költség mellőzését tételezi fel és csaknem kibirhatatlan költ' ségvetésf megszorításokat követel. 4. Belső kölcsönhöz való folyamodás; felhívást intézni a helyi bankokhoz, ipari vállalatokhoz, pénzemberekhez. A polgármesteri jelentés mellékelte a városi mérnöki hivatal technikai jelentését is és sürgős megoldást kér az ügyben, mert bizonyos munkákat ideiglenesen beszüntettek, de huzamosabb időre nem lehet azokat szüneteltetni. Eddig a jelentés. Ezek után pedig újabb kérdés, hogy belátható időn belül sor kerül-e ismét a munkálatok megkezdésére. ( zsibói.) Általában jók az ezévi gazdasági kilátások íonescu-Sisesti miniszter az országos mezőgazda- sági helyzetről számolt be a rádióban Csökkentik a gazdák kiadását, hogy mentő! nagyobb haszonnal dolgozzanak BUCUREŞTI, május 12. Ionescu Sisesti' földművelésügyi mb niszLer az országos mezőgazdasági hely' zetről beszámolót mondott a rádióban. A román mezőgazdák legnagyobb ellensége — mondotta — a szárazság, mely ezidén is jelentkezett március és április hónapokban. A későbbi esők feljavították a helyzetet s a talaj nagymennyiségű nedvességre tett most már szert a 'tavaszi, vetemények táplálására. A buza — hangsúlyozta —, repce, árpa, zab igen szép az országban. A kukorica nagy- részét jó körülmények között elvetették. Csupán Moldova-ban és Basarafoia'ban késett a munka a hideg miatt. Különösen nagy a kukoricahiány Moldovai egyes megyéiben, hol mult év decemberében 883 vagon, ezév februárjában 766 vagon kukoricát osztottak ki az ínségesek között 54 millió lej értékben. Április hó folyamán 200 vagon kukbri- cát küldtek 8 millió lej értékben ugyanezen megyékbe vetés céljaira. Az eső a legelők és kalszálók helyzetét is jelentékeny mértékben javította. ,4 gyümölcs sokat szenvedett a hideg miatt. A szőlők elég jól kerültek ki a téli hónapokból, de kisebb-nagyobb kárt szenvedtek a kedvezőtlen időjárás miatt. Ionescu Sisesfi miniszter ai helyzetet nltnláhan innak tnrfia. Föléé annak örül, hogy az eddiginél is nagyobb mun' kakedv tapasztalható a mezőgazdaság minden ágában. Különösebb jelentőségű uj terve nincs a földművelésügyi miniszternek. A hivatalos programot a kormány kellő időben nyilvánosságra hoz' ta. Az agrárreform hátralévő munkálatainak maradéktalan befejezése is benne van ebben a programban. A kormány —- hangsúlyozta Ionescu Sisesti miniszter — nem téveszti szem elől az értékesítés fontosságát. Megtartja a meglévő piacokait és uj külföldi piacokról gondoskodik, ugyanakkor újjászervezi n belföldi áliatvásárokat. Ugyanakkor intézkedés történik a gaz' dák részére szükséges cikkek árának leszállítására. A mezőgazdasági gépek, kékkő, manilla-zsineg behozatalát meg könnyítették, csökkentik a gazdák kiadását, hogy mentői nagyobb haszonnal dolgozzanak. Ionescu Sisesti miniszter rádióbeszéde végén bizalmat kért a gazdáktól. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a iaj,- választékosabb kivitelig legolcsóbbíij az Ellenzék könyvcsztályában Cluj» Piaţa Unirii.
