Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-01 / 98. szám
1938 május 1. ELLENZÉK mummmm A spanyol nemid dd-Uiiái harca a rdnnroloo ellen •v - • BURGOS, április hó. Három hónap hijján két éve folyik Spanyolországban a véres polgárháború, — amely az összes katonai szakértők vé= leménye szerint — a végéhez közeledik és Franco tábornok nemzeti hadseregének teljes győzelmével fejeződik be. Ennél csak arányában, ember áldozata inak nagyságában és területének kiterjedésében volt nagyobb kommunistavérengzés Oroszországban. A világháború után az orosz for= radalmon kivül nem volt esemény, amely a nemzetközi politikát oly károsan befolyásolta, a világbékét sokszor szinte órák alatt felboritással fenyegette volna, mint a nemzeti Spanyolország életösztönének kitörése a vörös veszedelem ellen. Nemcsak a nagyhatalmak egyensúlyi helyzete tette veszélyessé a spanyolországi eseményeket, hanem az a tény is, hogy két világnézet ütközött meg a pireneusi félsziget e szerencsétlen tájain. E két eszmei és politikai áramlat minden ere= jét, összeköttetését mérlegbe dobta, hogy a végső sikert biztosítsa. A harc most már kétségtelenül eldőlt és győzött a konstruktiv nemzeti gondolat! A polgárháború kitörésére közvetlen okot Calvo Satelo monarchista vezér meggyilkolása adott. Ez volt az utolsó vészjel, amely a nem» zeti érzelmű spanyolokat cselekvésre késztette. Három napra Calvo Satelo kegyetlen kivégzése után Franco tábornok repülőgépen a Kanári-szigetekről a spanyol Marokkóba repült. Onnan in= dúlt el az idegenlégió élén Spanyolországba, hogy elkergesse a köztársasági csapatokat. A marokkói idegenlégió repülőgépen átkelt a Gibraltári-szoroson és ugyanakkor fellázadtak Burgos, Saragossa és a Ba» leár i-szigetek helyőrségei. Kitört az ellen- forradalom Barcelonában és Madridban is, de a felfegyverzett munkásság körülvette a madridi és barcelonai kaszárnya» kát. A nemzőt! csapatok e két nagy város» ban hősiesen elvéreztek. A madridi és barcelonai ellenforradalom időelőtti leleplezése volt az oka annak, hogy Spanyolország emberéletben, művészi kin» csekben és anyagi javakban ennyit veszített. A köztársasági kormány igy időt nyert arra, hogy a többi helyőrségek tisztikarát lefegyverezze. Francoéknak szinte reménytelen felada= tot kellett1 megoldandók. idoször délen kezdték a körülzárt városok felszabadítását. Augusztus i5=én bevették Badajoz városát és egyesültek a Mola generális vezetése alatt álló északnyugat^ hadsereggel. Ez nagyot lendített a nemzetiek esélyén. Szeptemberben egymásután következett írun, San-Sebastian elfoglalása és ugyancsak előrenyomultak Spanyolország középső részén, a Tagus völgyében. Toledo szeptember 28-án Franco zászlóit lengette már. Szinte fel- tartozhatatlanul mentek előre Francoék. November elején már Madrid kapui előtt álltak. November i$=én átkeltek a város szélét szegélyező Manzanares folyón es benyomultak az egyetemi vá= rosreszbe. Megint fordulóponthoz érkezett a spanyol polgárháború. A kommunista köztársasági kormány Madrid feladasaval foglalkozott és el akart menekülni Spanyolországból. De Moszkva utasítására és parancsára helyénmaradt és ezzel halálraítélté nem» csak Madridot, hanem Barcelonát is. ^ Inkább pusztuljon el egész Spanyol- ország, kő kövön ne maradjon, de a fehérek uralomra nem juthatnak! — hangzott Moszkva parancsa. Persze a spanyol neppel, a varosok lakóival és a munkás» tömegek életével Moszkvában nem sokat törődtek. Francoék kímélni akarták Madridot és ezért megtorpant az előnyomulás. Szét kellett volna bombázniok ,az egész LEVÉLPAPÍROK egyszerűi©! a íagp választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvoszííüyábaű Cluji«, Pinta Unirii, - /v' * * i • várost, de különösen a munkásnegyedeket. Ezt a felelősséget a spanyol nemzeti haderő parancsnoka nem akarta magara vállalni. 1937 februárjában újabb offenzívat kezdenek délen. Megszállják Malagát és újból kísérletet tesznek arra, hogy a quadalajarai fensikon megverjék a Madridot védő köztársaságiakat. Az időjárás és a lehetetlen terepviszo» nyok meghiúsították a nemzetieknek ezt a próbálkozását. De a Madrid körüli harcok révén annyit elértek, hogy a köztársaságiak kénytelenek voltak északi frontjaikról csapatokat elvonni. Ezt Franco hamar felismerte és júliusban elfoglalta Bilbaot, majd két hét múltán Sant Ändert. Október 21-én pedig bevették az utolsó északi várost is, amelyben eddig a köztársaságiak voltak az urak: Gijont. A harc állandóan folyt tovább, kisebb» nagyobb hullámzásokkal. 1938 elején a köztársaságiak összeszedték minden erejüket és ellentámadásba mentek. Kísérletük csúfosan összeom» lőtt. Átmenetileg elfoglalták ugyan Teruel városát, február 22-én, de Francoék hamarosan kiverték onnan és a szétszórt hadak hátában, Katalóniá- ban uj offenzivát kezdtek a nemzetiek. Április 3-án elesett Lerida és Gandesa, ahonnan már a tengert szabadszemmel láthatták az előrenyomuló nemzetiek. Április s-én Franco csapatai bevanultak Tortosba és elvágták^ az utolsó szabad utat Katalónia és Madrid között. Április 6-án elfoglalták. Balaquer közsé» gét, két nap múltán Barcelona1 villamos erőmüveit és Tremp varosat. Sorra kezeik közé került Palau és Villa-Mitiana, valamint Turmei község. A köztársaságiak kétségbeesett felkiáltást intéztek a francia és az orosz kom» munistákhoz, de hiába. Még egy reménytelen ellentámadást kezdtek a Quadalajara folyónál elhúzódó szakaszon, de az is összeomlott. Nem tudták megakadályozni az északkeleti szakasz felgöngyölitését. A spanyol és francia határ közötti he» gyek hágói megteltek menekültekkel. Még néhány nap és a köztársaságiakat teljesen elvágják ellenállásuk két főtámaszpontjától: Franciaországtól és a tengeren érkező szovjetsegitségtőQ így is történt. A végső győzelem után vár csak az igazi nagy feladat a nemzeti Spanyolor» szágra! Ezer év munkáját semmisítette meg a pár éves uralom. A hajdan dús* gazdag Spanyolország ma Európa legszerencsétlenebb állama. Kénytelen volt vagyonát és szépségét feláldozni szabadságáért és jövőjéért! Mécs Alajos. Az »gés2 c&aiád KOLYNOS-Síai fisztitja és ápolja fogait és foghusát. A fogásiolt különösén gyermekek résiére ajánlják, mivel kiváló antiszepfikus és tisztító tulajdonságai vannak. A fogorvos jól tudja, hogy a Kolynos. bár aktivan. mégsem hat izgartólag és veszélyeztetöleg. de a fogak romlását előidéző szájbaktériumokat biztosan elpusztilja. Az egész család Kolynost használ és mindnyájan kedvelik kellemesen uditó hatását. Nagyon gazdagsagos is, mivel csak fólannyi szükséges belőle, mint bármely más közönséges fogkrémből. Nevelje mosolya forcrasd# Kolynos által Takarékoskodjon ét vásároljon négy taboa KOLYNOS Hogyan tesz a tenger? Tengerparti fogadóban ülök, az ablakom nyitva. Szüntelenül, éjjel nappal behallatszik a tenger zaja. Csak a hang erejében van különbség, az is kevés. Különben a zaj folytonosan, végtelenül és öröklcévalóan egyforma. Szóval egyedül hallgatom a tenger mormolását. És ezen mmgyárt fenn is akadok, ezen a Lévay mondaton. Vájjon mormol a tenger? Most, hogy közvetlen közelről hallgatom, úgy találom, hogy nem mormol. A mormolás nem jól fejezi ki azt a hangot, amelyet a tenger csinál. Keresem magamban a kellő szót és nem találom. Zug? Nem zug. „A tenger habja felett futó szél“, ez igen, az tud zúgni. A tenger nem zug. Ahogy cigarettázva tűnődöm ezen, elköhögöm magam. Ez, lám milyen pon~ Vosan kifejező szó: köhögni. Csakugyan igy test: a köhögő ember: köb, köh, köh. A beteg tüdejü lóról is azt mondom, hogy kehes. Az angol nyelv is elég pontosan másolja a köhögés neszét: cough. Amit úgy kell olvasni, hogy kaf. Mi a kutyára mondjuk néha, hogy kaffog. de az hasonlít is a köhögéshez. A német „husten“ és a francia „tousser“ már nem az igazi. Inkább a tüsszentésre lehetne ezeket a szavakat használni, semmint a köhögésre. Ugy-e, milyen kitűnő Betegség ©setén előszél? a lázat kell legyőznünk! — Ismét magas láza van. Mit tegyünk ? — Alkalmazunk egy CarmoÍ*)-os be- dörzsölést az egész testén és a láz azonnal szűnni fog. *) Carmol a legjobb bedörzsölő szer hillés, náíhaláz, reumatikus fájdalmak és láz ellem Egy üveg ára 22 le]. szú ez is: tüsszenteni. Vagy tréfásabb formájában, prüsszenteni. A szó pontosan lemásolja a tüsszentő ember zaját. Bizonyos 1túlzással azt lehetne mondani, hogy a legtöbb szó hangutánzó. Mit jelent például az ugatás? Azt jelenti, hogy a kutya folyton igy tesz: á, ú, ú. Voltaképpen helyesebb is volna igy írni: ágai ás. Érdekes ez angolul: bark. Az ,.r‘ nem hallatszik benne, csak alig. Ez a „bark“ nem az öreg magyar házőrző mély hangja, hanem valami kisebb angol kuiyáé. A német ugatás, a „bellen“, még kisebb kutyát enged sejteni a képzeletnek s a francia „aboyerszóban van valami mulatságos elmésség, amely a mi „óbégat“ Szavunkra emlékeztet, amely viszont a német „o wéh“ gondolatát kelti fülünkben. A nyávogás is nagyszerű szó: hosszan elnyújtott nyafogás. A macska hangját különben a német nyelv még pontosabban közli: miauen. És az is jó szó, hogy dorombot. Ez angolul kitűnő: purr. Hosszú ö-vel ejtendő és alig érezhető, mégis kifejező „r“ hangokkal. A bárány bégetése. a tehén bőgése. a liba gágogáisa, a kacsa hápogása, a veréb csicsergése, a disznó röfögése csupa pontos hangkép. A nyelv gramofonlemezre vette fel ezeket a hangokat. A kukorékolás és kotkodácsolás valóban remek ilyen felvételek. De nemcsak állathangokra vonatkozik ez. A falevél zizeg a szellőben. Nedves talajon tocsog az ember lépte. A lápos talajt tocsogónak is hívják. A kocsikerék zörög Nagyon kifejező. A ángy társzekér alatt dübörög a föld. S ha Toldi lába alatt messze reng a parlag, ebben a rengésben is érzem a természet utáni gramofonfelvételt. Nem kitünően rafzalja-e továbbá a tömeg hangját, ha azt mondjuk, hogy valakit lehuirogtak? Ha a viz csorog, ez pontos hangutánzás. A jó fülnek hangutánzást kell éreznie ilyen szavakban is, mint k&ZÁÍtJL&t csepp, recsegés, potyanás, hörgés, hahota, zugás. Azon is el tudok gondolkodni, hogy ha valamit eldörzsölünk s abból morzsáik lesznek vagy valamiről morzsákat horzsolunk le, mindegyik szóban benne van a ,,-rzshangcsomó. De ennél nagyobb kifejező művészetre is képes a nyelv. Kivált a miénk. Mert például remekebb módon nem lehet kifejezni a sötét égen sziporkázó égitestet, mint úgy, hogy „csillag“. Mi az a „csili“, ami a csillagban is benne van, a csillogásban is? Semmi. De mlint valaminek az érzékeltetése hangokkol, noha az néma: láng elméjű szó. A nyelv játszi kéözel végzi azt a feladatot, hogy fényt hangokra írjon át. Hadd térjek vissza a tengerhez. Nem, a tenger nem mormol. Hiába próbálom a fülemet rávenni, hogy a mormolásban vegye észre a tenger hangját, nem sikerűi. Pia valaki susog, azt rögtön pontosan tudtomra adja az errevalú szó. A su- sogüst csakugyan igy kell kifejezni, hosszabban szólva igy mondani: „Kérem ez az ember úgy tesz, hogy su-su- sii“. Csakugyan úgy tesz, a szót rögtön értem. De a mormolásból nem érzem ki a tengert. 4 zúgásból sem. Figyelem itt a nyitottt ablaknál a tenger hangját. Mély magánhangzót érzek benne, „a“, vagy ,,o“ hangot. És a mássalhangzók közül az „r“, meg az „s“ azok, amelyeket a parthoz csapódó víztömeg vagy az egymásba torlódó hullámok hangjából kiérzek. Volna is ilyen szó: harsog. De a nyelv ezt már lefoglalta egy bizonyos tetemesebb hangerös- ség kifejezésére. Már pedig a tenger zaja halk ‘is tud lenni. Halk harsogás — ebbe nehéz belemenni. Morajlik, ez nem volna rossz., de az „s“ nekem hiányzik belőle. Vagyis be kell látnom, hogy magyarul nem tudom a tenger hangját kifejezni. Nem csoda. Soha sem éltünk tenger mellett. HARSÁNY! ZSOLT. i Gorillák a rádió ellen. (Okatjiva, Da- maraföld.) Csúfos véget ért az a mérnöki J expedíció, amely azzal a szándékkal in* i dúlt el a délnyugatafrikai vadonba, hogy j Table Corner—Betonis»Okapukna helységek között tervbevett vasútvonal, országút és táviróvezeték menetét s irányát megállapítja, felméri, közben pedig összeköttetést teremt a damarák és hererók földjein. A menet rádióállomást vitt magával s esténként hangszóró mellett szórakozott. A Damaraföld belsejében rengeteg gorillamajom él s ezek minden egyes alkalommal rendkívül utálatuk jelét adták, mihelyt a hangszóró megszólalt. Végül egy este, mikor a rádiómérnök gyanútlanul jó hangosra állította be gépjét, a vadonból sokszáz gorilla tört elő; mindenekelőtt kövekkel, faágakkal megdobálták a tábort, aztán szabályszerű rohamot indítottak ellene s legázolták. Emberéletben ugyan nem esett kár, de a mérnöki felszerelés teljesen megsemmisült és az expedíció kénytelen volt a legközelebbi telepre, Okatjivára menekülni. A rádiózásról tehát mindenkinek le ke1' mondania a Damaraföldön, ha életben akar, maradni.
