Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-10 / 105. szám

1 0 3 8 m it I li s 10. ? ___ B l LB /V Z É K ..1 - 1 nsanttmBaaEsm «aBnBmreimirjSL'ffljmEajB^^ . eszéigetés egy vidéki színigaz­gatóval a magyar színjátszás jelenéről és jövőjéről Színészek és közönség. ~ Harmincöt esztendő a színpadon. ~ Tervek. — A jövő magyar színházairól. ~ A színész-kérdés. —* Vidéki színtársulatok kell és ahol edd’g mt‘" u,l ncs. Egyszerű a dolog! Egy szükköni részn i nylársaságnak, v.ngy sziniigyi bizottságnak kell alakit *n ki­űzőkben a városokban és ón összefogóin kol­dulni a téglái, n deszkái, az. ablaküvegeket, a vácival, a villany zsinórt, süb és lesznek magyar színházak, lesz otthona a magyar szí nészetnek. A SZÍNÉSZ-KÉRDÉS — Hogyan képzeli n szinusz-kérdés meg­oldását■> — Tajpas'zlödalom azt mutatja, hogy szini- iskola nélkül lehclellen sziinészgárdá't nevel­ni. Mert mi a helyzet mai? Színésztünknek — Hány vidéki szintársulr.t működik-? — Tudomásom szerint hot, vagy nyolc, mintegy- száz taggal. De nőm tudnak cxistál- ni. Nem élet, amit 'folytatunk, nem merem mondani! őzt sem, hogy művészet az, amit végzünk. De érzem, hogy szükség vám reánk. Mindenütt várnak, mindenütt szeretettel fo­gadniuk. Es hogy’ mí g:«, kínlódunk, nyomor­ítunk, ocinak százféle oka von. De küzdünk, kényelmet nem ismerve, mert kiizdenümk kell, mert valakinek küzdenie kell a magyar színes zettc'rt. Szomorú és kétségbeejtő dolog, hogy n’ocs egy ember, nincs központi egyesület Tran- sziiltvátf ába-n. amely a magyar szülészet ügyét kezébe vegye, vezesse, irányítsa. színészét életünkben. Vidéki színtársulatok A színész hite —• A változott viszonyok között, a küzdé­sek közepette mi cd erőt a játszásra, a ter­vekre?... — A bitem! A lilém sohasem hagyott cl! Ha kisvárosokban, vagy falukban játszom, mindegyre feldobban s nem hegy csüggedni. Megaztán az, hogy szerelem a mesterségem. Harmincöt esztendeje vagyok szőlész és .vz.in- igazgató s ha Isteninek úgy tetszik, halálo­mig az maradok. Yolibám vagyonos ember és voltam koldus. Úsztam boldogságban és- volt részem kher 1 ségbeti. nyomorúságban. De ál­maimtól' sohasem tudtak megfosztani. Do'goz- tann, küzdöttem a színészet magasztosságá­ért. Harcoltam és őJtködtem ai magyar nyelv tisztaságúért: "ügyeltem a bosszú és rövid ma­gánhangzókra', az »kés igékre, a kettősbére, a Dizőz-anya tragédiája a bíróság elő Félévi börtön után felmentés. — Súlyosbító körülmény-e a rúzs és a bunda? halvány fogalma sincs a magyar nyelv belső lén véröt, szépségén!*', gazdagságáról. Távol­ról sem ismerik a magyar színészet múltját, fejlődéséi, tradícióját. Már pedig addig iga/i .szitaész senki sem lehet, amig nem ■ismeri mii vész el énelv, mesterségének anyagát — múltját és jelenét. Halaszthatatlanul sürgős a magyar szini iskola lel állítása-. Ez iskola azonban nem állhat függetlenül a színházak­tól, éppen azért egyetlen alkalmas helye Cluj, ahol állandó magyar színház van. Ha az s- kol.i megvan egységes szervezet irányítása talált, a szinészképzés kérdése és a magyar színészet jövője meg van oldva kisebbségi Dalán S'b'u az a város-, ahol Incze Lajos esperes fáradhatatlan munkája által rendes, megszervezett Sz:ir.l;:ártoló Egyesület van. Néhány évvel ezelőtt azt ajánllam, bogy a magyar sajtó vegye kezébe szinjálszásunk ügyét. Nem sikerüli. De ha már akkor nem sikerült egységes 'Szervezet gondjú- I ba helyezni színjátszásunk kérdéseit, ke- rc isiink formát sürgősen és oldjuk meg kér­déseit, onrg nem ké-ö, amig van kinek ját­szani s van kivel játszani. Mert be kell val­lanom, közönségünk még van, de színésze­ink nagyon megfogytak. A száz vidéki szi­li évZ közül csak 20-at lehet komoly, hivatá­sos színésznek venni, a többi nyolcvan „be­tolakodott“, képzettem. többes'Sizám ragjára, úgy ítéltet lem a nyelv szépségét, mint a> koronaőrök a gyémánt ko­ronát. Játszottam és rendeztem a Budai Sziinkörlxm, Pozsonyban', Kassán, Timisoaran és Clujon, Szegeden, Covasnán. Aradon és Érsekújvárt, Targu-Muresen és Makón, stb,, sll). s mndemütt úgy álmaim kívánták. De most itt lieeW játszanom Z alaun. Már csen­getlek egvet. A viszontlátásra! Még sokat szerelnék beszélni, nagyon sokat. Fekete MJhá'y é’es meglátásé,if s szubjek­tív megjegyzéseit kisé ö szavak nélkül köz­löm. Szóljon hozzá az olvasó magában, vagy ha leLki’s'me tefe úgy diktálja, úgy parancsol­ja — nyilvánosan. Szft'bó Lajos. ZAI.AE. (Az EMenzék tudósítójától.) V kis városok életében é«ményt jelentett az elmúlt ülőkben a v <11 ki sz> nlirsulalok vendégsze­replése és ezt jelent mu is kisebbségi kultú­rál s világunkban, hisz egyetlen alkalom, n. kor a magyar szó tisztán, szabadon, mii- •• esz esen halIszik — a -szinpad. Za-lan város magyar köz ön cége is nagy érdek ödéssel vár­ta o szintársulat érkezését. Már hetek óla- suttogták egymás között az emberek — Jüa a színház! Jönnek «, szülészek. — Megjöttek i-s két hetet töltenek városunkban. A színház bejárata előtt feltűnik Fekete Mihály igazgaiö alakja. Ismerősöket köszönt, felekkel tárgyal, ezeuféle bojt isiié z. Határo­zott, felemelt föVel járkál, mintha s/.ln|pta- don lenne. Hangos kedélye mindenkit felvil­lanyoz. Hozzál’éptink s megkérjük, bogy mondjon néhány szert a színészekről, a szin- házról, terveiről, álma/róll. Es mond, sokat, megszívlelő súlyos szava­kat. színészeik és közönség — .4: ős: ófa játszottunk Dcj, Bistrüa, Zalou, Sibiu, Brasov, Sft. Gheorghe, Targu- Sacuesc, Covasna, Sighişoara. Fagaras, Aiud, Alba-IuUún, utóbb megint Dejen. most me­gint Zalaura és jninen Satu-Maré, Carci-Marc, BMa-Mcrc és Sigh ebre megyünk. Hét hónap ufatt mintegy 300 előadást tartottunk. Igye­keztem. hogy a 25 tagú társulatommal! o leg­jobb és legújabb magyar darabokat nyújt­sam a közönségnek. És úgy érzem, hogy a publikum boldog megelégedéssel hagyta el a .színházat. De azti is be kell vallanom, hogy január óta 25 ember gázsiját megkeresni, egyszerűen- lehetetlen volt. — Miért? — A különböző rendeletek. melyek leg­többször félremagyarázáson alapultak és a- zsidóság országszerte való visszavonulása a szin.háztól olyan- és-t vágott költségvetésün­kön, bogy 'valósággal a lehetetlennel való küzdést jelent ma magyar színházat fenntar­tani. Nincs mit titkolni' ázom, hogy az egész szezonon keresztül a< színházak számára azok e legjobb városok, ahová készülünk, de néni vagyunk beülne — mert az onnan fe'-vett. b Vletösszegek segítenek ki abból a városból, ahol játszunk. — Hogyan fogadja a- közönség a színhá­zait? — Olyan gavalJiéros bőkezűséggel — le­gyünk őszinték, hogy kissé több óvatosság nem ártana —, hogy semmi 'panaszom nem lehet. Egy kis szürke titkár -megjelenésére bé­lel és előre fizet. Ha semmi más-, ez az egy tény megdünth-e tétlenül bizonyít ja, hogy a színház örök «vágyódása -a publikumnak. Ha nem megy a sz-iinház, sosem a publikum az oka, hamtem a m eliliékkörüOim-énye'k. A vidéki publikumnak kell a szí nháiz, mert egész esztendőben nem láthat csak amigoné­met, -francia, vagy amerikai filmeket és hogy minden kisváros« mennyi re gondol a színház­ra, bizonyltja az, hogy vön játszásra alkal­mas terme — kul'bu r-termek, ipairos ottho­nok. He Brasov, Timisoara, Satu-Maré, Si­biu, Targu-Mures magyarságának mt n-cs-en saját épületei, nincsen színházai, nincsen szín­pada. A városi színházakat pedig nein en­gedik 'ált hosszabb fdőre magyar tártsuilatok- n«a«k. TERVEK — Van-e helye if? magyar iszínjátszásnak? — Az «idén. lesz harmincöt esztende je, hogy megszakítás nélkül vagyok színész és szín- igazgató. Különös gondolatom támadt a 35 öves fordulón. Nem egy falusi társulat kicsi­nyes gondja, egy-egy -színdarab kiállítása«, egy-egy szerep eljátszása, k-ís városok szál­lodáéban való (kényelmetlen élet, III. osztá­lyon való utazás, plakátok festésié, •szinlaţpiok széfhoT'dozása lenne már az -ón kötelességem. Az ón energiámmal a hátralevő rövid időben a jövőnek kellene már valamit itthiaigyni«, kéz­zel foghatót, ajándékot. Valami olyant1 kelle­ne adnom, ami tailán nélkülem, még 50 esz­tendeig nem lesz meg Transsylvaniában, de én meg fogom csinálni. Magyar színházépü­leteket fogok építeni mindenütt ott, ahol az ioo drb. fehér zsurszalvéta Lei is.—, 50 drb. nagyalakú fehér cakkos szalvéta Lei 12.—, 50 drb. nagyalakú rózsaszín cakkos szalvéta Le« 14.—, vendéglőknek, cukrárzdáknak soo drb. fe­hér negyeae;-i szalvéta Lei 25.—, ugya-naz 1000 drb Lei 45 — Mintás zsurszalvéták 100 drb. Lei' 29 —. Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZ' 'PÁLYÁBAN, Cluj, Piait* Unirii. ; - - • ­BUDAPEST, május 9. Néhány hónappal ezelőtt reszkető, csi­nos, fiatal nő állott a budapesti büntető­törvényszék előtt. Személyi adatainak fel­vétele során kiderült, hogy: Nagy Kató­nak hivják, 20 éves és — dizőz... A kétségbeesett dizőzt az ügyészség családi állás elleni bűntettel vádolta, azért, mert öthónapos kis leányát a vád­irat szerint elhagyta és többé a gyermek­ért nem is jelentkezett. HATHÓNAPI BÖRTÖN Nagy Kató úgy követte el a szokatlan bűncselekményt, hogy egy napon beállí­tott Lencse Mihály kályhásmester laká­sára, ahol előzőleg néhány napig, mint albérlő lakott. Lencsénének odaadta a kisgyermeket és megkérte, hogy ■— vi­gyázzon rá addig, amig ő leszalad tejért. Lencséné várta is, hogy a gyermek anyja visszatérjen, Nagy Kató azonban nem je­lentkezett és Lencse Mihályné végül is az öthónapos kisleányt bevitte az állami gyermekmenhelyre, anélkül, hogy meg tudta volna nevezni, ki a gyermek anyja. A tárgyaláson a dizőz zokogva véde­kezett. Dehogy is akarta ő elhagyni a gyermekét, hiszen napok múltán ismét jelentkezett Lencsééknél, csakhogy akkor már a kisleányt bevitték az állami gyer­mekmenhelyre... Szánja, bánja bűnét, de most már mit tehet. . . A Lencse-házaspár ezzel szemben ter­helő vallomást tett. Kijelentették, hogy Nagy Kató — akit névszerint nem is­mertek — nem gondozás céljából hozta hozzájuk a kisleányt, hanem azzal, hogy néhány pillanatig vigyázzanak rá, amig ő a közeli tejcsarnokból tejet hoz. A törvényszék bűnösnek mondta ki a 20 éves dizőzt és hathónapi börtönbüntetés kihirdetése után azonnal le is tartóztatták. Nagy Kató bevonult a Markó-utcai fog­ház egyik cellájába, ezalatt azonban ügy­védje mindent elkövetett, hogy a nathó- napi börtönre ítélt dizőz ártatlanságát bebizonyítsa és kieszközölje szabadlábra- helyezését. Többi között egy beadványt intézett a Táblához, amelyhez csatolta Nagy Katónak egy frisskeletü dizőzszer- ződését, annak igazolására, hogy a fiatal anyának már csak gyermeke eltartásá­hoz is életbevágóan fontos, hogy szabadlábra kerüljön, mert a mai viszonyok között könnyen elvesztheti kenyerét és aligha sikerül uj szerződést kapnia. A felsőbb bíróságok akceptálták is Nagy Kató súlyos helyzetét és a dizőzt szabad­lábra helyezték. Mire azonban a Markó-utcai fogházból gyermekéhez ért volna, — a kisleány már meghalt*. A táblai tárgyaláson a bron/.haju di- ző/ már fekete* ruhában jelent meg. A védő itt ismét hangsúlyozta a vád­lott ártatlanságát. Hogy Nagy Katónak aligha lehetett célja, hogy ölhónapos kis­lányát egy idegen családnál hagyja, am nál kevésbé, mert állítása szerint Len­csééit öt nagyon jól ismerték, hiszen elő' zöl'eg a kályhásmester albérlője volt. Másnap Nagy Kató, kénytelen-kellet­len, már az egyik pesti kávéház zene­kara elölt énekelt — a szerelemről, a holdvilágról és az élet szépségeiről... Ar­ról nem tehet, hogy Lencséék nem je­gyezték meg az ő nevét, arról sem, hogy a kályhásmester felesége félreértette, mi' kor öthónapos kislányát rövid időre ott­hagyta. A TÁBLA FELMENTŐ ÍTÉLETE Lencséné saját elhatározásából vitte a kislányt ,az állami gyermekmenhelyre, amit Nagy Katónak nem is volt módjá­ban megakadályozni. Az elsőfokú bíróság súlyosbító körül­ménynek vette, hogy a vádlott annyira nem törődött kislányával, hogy az elnök kérdésére csak hosszas gondolkozás után tudta megmondani, hol van az öthónapos kis Emmi, akit az állami gyermekmenhely egy gaz' dához adott ki. De súlyosbító körülmény­AKINEK Ă VÉRNYOMÁSA MAGAS ÉS SZÍVMŰKÖDÉSE RENDETLEN, úgy érhet el erőlködés nélkül megfelelő könnyű székelést, hi reggé; éhgyomorr:' egy kis pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüv’zet üszik. Kérdezze meg orvosit. ként szerepelt az is, hogy a gyermekével nem törődő anya ,,a törvényszéki főtár' gyaluson ruzsos ajakkal és prémes bun­dában jelent meg“. A védő szerint ez semmiesetre sem le­het súlyosbító körülmény és nem lehet bizonyíték arra sem, hogy Nagy Kató nem törődött a gyermekével! A rúzs és a prémes bunda még nem bizonyltja az anyai érzés hiányát. ami egyébként Nagy Katóban igenis megjvolt és csupán egy félreértés áldoza­ta lieft1. Ha Nagy Kató valóban szabadulni akart volna a gyermekétől, nem ismerős családhoz vitte volna, hanem letette vol­na egy kapu alá, vagy ő maga vitte vök na be az állami gyermekmenhelyre. A tábla mérlegelve a fiatal Nagy Kató súlyos körülményeit1 és azokat a momen­tumokat, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a fiatal nő nem rossz szándékkal hagyta a Lencse'házaspárnál gyermekét, Nagy Katót felmentette. Az előzőleg hathónapi börtönre ítélt és letartóztatott dizőz zokogva hallgatta vé­gig a tábla felmentő ítéletét. INSPEKCIÓS GYÓGYSZERTÁRAK: Ezen a héten, május 7—13-ika kö­zött a következő gyógyszertárak teljesíte­nek éjjeli szolgálatot: Unicorn, dr. Kohn, P. Unirii 9. Telefon: 32—23. Demeter, Cal. Moţilor 2. Telefon: 13—49. Somiea, Cal. Reg. Ferdinand 32. Telefon: 21 — 55. Dr. Cseresznyés, Cal. Gén. Foch 38. HIVATALOS PECSÉTEKET KÉSZÍTETT FÁBÓL AZ „EZERMESTER“. Sovatairól je­lentik: A sBindomtnia csendőrség letartóztat­ta Márton Dá'v-d 43 éves gazdálkodói, aki „ezermester“ hírében, élt a vidéken. Márton fiáiból hatósági és k őz bír fok 0 sságj bélyegző­ket faragott, mire névtelen tóvólibea- fel jelen­tették mielőtt még használhatta volna a pe­cséteket. Átadták az ügjiésizsíégnek. BARNÁK ELŐNYBEN. Londonból je­lentik: Scarborogh angol tengeri fürdő hely Joan Holland 17 éves gesztenyebar na szépséget választotta a tenyerek ki­rálynőjévé. Évek hossza sora óta ez a. első eset, hogy a ,.Miss OceáiN-válasz­tás alkalmával szakítottak a „szőkék előnyben“ elvvel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom