Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-08 / 104. szám

«ä> BmfiEJ Szerkeszt ős ég és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. ezám. — Telefonszám: n—09 — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadnhivaral cs kdnyvosztály: P. Unir-l 9. Telefon: 11— 99. L1X ÉVFOLYAM, 10 4. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DE. GROIS LÁSZLÓ aomtai VASÁRNAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 2io> félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ioj félévre 20, évente 4* pengő. A több: külföld: államokba csak a pertó különbözeit el több. ■jj^SBSsassL. t^s^"’J£7^zszxu^âzzmisssisaEaeasxa CLUJ, 193 8 MÁJUS 8. Âggasiyân&k A lopok egyre fokozódó örömmel ódnak ''hirt egy-eyy 100 esztendőnél idősebb ember létezéséről. Számuk nem is oly kenés. Aliért ez 0 buzgalom? Lelkesítés, hogy becsüljük meg az 'életet, holott azt liivatalosan és a polgúrosultság révért egyre több veszedelem fenyegeti, —- háború, közlekedési baleset, erőt pazarló ideírnod — mikor ű.t állami és társadalmi háborgások ncpról-napra nehe­zebbé, aggaszt óbbá, örömteienebbé teszik és \sz!álóige lett gyötrelmei jelzéséül: már nem íis élet az ilyen? Mikor a derűs. talán félig- meddig boldog ember se mer a Ixogylét kér­désére máskép válaszolni, mint valami ki­csinylés, vagy elodázás szavával, vagy szó­lamával: vagyogatok, éldegélek, tencfek-len- gek, jobban is lehetnék, máról-holnapra stb? ‘Nem játék ez, hanem a sötétlátás életnézlcté, o fennen hirdetett lét-érték titkos lebecsülé­se... De a buzgalmon tul o természetnek hódolat is lappanghat az öregségi csúcstelje­sítmények -szemmel tartásában: ime mathu- zsálemi kivételeket bir „statuálni“. Igaz, 1hogy az orvosok véleménye szerint az em­beri szervezet legalább 100 évre van beren­dezne, legalább a gyomor kitartása ezt bizo­nyítja 'és o tudomány hatalmas erőfeszítései mind előbbre tolják a korhatárt, szánd sem­mi boszorkányság benne, ha egyre szeob •számban jelentkeznek az „aggság aggjai 1‘Lehet édesen elszórakozni az ily tényeken az uj&ágoloasás nyomasztó hasábjai közt, ahol ’különben elszánt hangokat hallunk nem az öregség, hanem O; öregek elten. Sőt lehet felelőtlen haragot fs érezni pillanatnyi! tag, hogy tulajdonkép vétkezik a természet az ember ellen, mikor „elméletben“ csak selök eure szabja ki életét, holott egyes állatok és fák többszörösen hosszabbéletüek. Pedig az ember a teremtés koronája lenne, vagy mi? Az újsághír sokféle gondolatáramlatot indít­hat meg. Ezért is olvassák. A vezércikk szerepe? Nem lehet más e kérdésekben, mint hogy az élet ápolására és megbecsülésére intsen. Mert az öngyilkossá­gok, balesetek, gyilkosságok, politikai vow­'d yk, merényletek, sportőrületek, háborúk idején, c> halál valóságos dicsőítésének lírá­jában mégis csak intenünk kell mindenkit <n ösztön, bölcselet, vallás, állami érdek su- gcrllatára, hogy az élet kincs és minden erő­vel szebbé, jobbá, hosszúvá kellene tennünk. Egyébként minden öröm kis az ezeréves élet hirdetői vagyunk. Szilárd meggyőződésünk iszérint a mai szenvedés és zavar legfőbb Jattforrása, hogy fölcseréltük a derülátó élet­szemléletet nem a tragikus életérzéssel, ha­nem a megadás és a- hálál semmiségi hősi- ségével, amely egyszerűen fölment a szabad­ság, egyéniség és felelősség vállalásától. Ezt a rabs z alga-irányit ott Ságot a vezéri elv gon­dolkozása 'és felelőssége alatt fölöslegessé csak az élet méltóságának és értékének hely­reállítása tehetide a közvetlen mult siral­mas tanulságai szerint az igazság és valóság- érdek másmennyiségü keverésével, mint a vi­lágháború előtt volt. Az a körülmény, hogy idézik a ^százesztendős embereket és példá­jukat, hogy cí társadalmi és tudományos harc, mely jobb életfát tételeket akar megte­remteni, a titkos és öntudatlan összeesküvés­sel a korhaiá-t <meghosszabbítja, az „uj étek‘ derűjével és mennyiségével boldogabb kor felé lendíthet Ilyen célt kívánt szolgálni az egyik angol folyóirat, mikor az angol történelem „hitele­sített“, szóval okmányszerűen kimutatható hires öregjeinek föltűnő hosszú lajstromát közölte. Ebben az elsőség ,.a majdnem hal- hatottam“ Thom«s Garn-t illeti, aki 1588 ja­nuár 28-iól 1795dg élt, vagyis 207 éven át. De tekintélyes kom volt Szent Mungó, a glasgowi püspökség alapítója és Péter Zor­ánig, akik (1539—1724.) 185 évet éllek, vagy Thomas PQrr, aki 152 éves és II. Henkins, aki 169 éves volt, de 29 évvel halála előtt, 1670-be,n okos tanúvallomást adott a bíróság kérdéseire. Korunk százéves angoljai termé­szetesen mén nagyobb számbafí szerepelnek, Anglia és Franciaország prágai ikiSYeteí ma lépnek közbe a kiseiAséfii feérJés rendezése érdekében A szudéta- német kérdés megoldása előtérben. — A prágai közbelépés sikere után Anglia Berlinben készül közbelépni. — Hitler kérdései Mussolinihez A mm érfslezlel és Magyarországnak a kisantantlioz való viszonya Ma szombat van, nagy események szo­kásos főnapja a legújabb diplomáciai élet­ben. Ezúttal a szombati fordulat — való- szinüleg sarkalatos történeti esemény — az lesz, hogy Anglia és Franciaország prágai követei megjelennek Krofca cseh­szlovák külügyminiszternél s átadják azt a jegyzéket, amely igen -barátságos nau- gon, a szoros beavatkozás látszata nélkül tanácsolja Csehszlovákiának, hogy a vi­lágpolitika mai szükségleteit kielégítő kül­politikai vonalra álljon és a kisebbségi kérdést úgy oldja meg, hogy ez belpoliti­kai önkéntességből fakadjon, de a leg­messzebbmenő határig megfeleljen a ki­sebbségvédelmi kötelezettségnek. A prá­gai lépés sikere esetén Anglia reméli, hogy hatályosan közbenjárhat Berlinben — Hitler hazatérte után — Csehszlovákia függetlenségének és területi épségének a biztosítása érdekében. A két nagyhatalom felfogása szerint Csehszlovákiának azt a helyzetét, ame­lyet az eddigi diplomáciai szerződések biztosítottak, mindvégig meg lehet és meg fogják őrizni. Semmiféle hatalomnak a csehszlovák állam belügyeibe nem szabad beavatkozni, viszont a kisebbségi kérdést föltétlenül nyugvópontra kell juttatni. A két nagyhatalom lapjainak és Prága saj­tójának fölfogása szerint az angol—fran­cia lépés terve már előzőleg megértéssel találkozott Prágában. Fokozta ezt a ked­vező hangulatot a sinaiai kisantant=érte- kezlet, amely természetesen szintén je­lentős hatással lesz a prágai döntésekre. A sinaiai konferencia nemcsak ebben a tekintetben, hanem a magyar kérdés szempontjából is alaposan foglalkoztatja most a külső közvéleményt. E kéo pon­ton függnek össze az események és ezért különös figyelmet érdemel az olasz sajtó magatartása, amely a sinaiai jelentéseket1 főleg a magyar kérdés szempontjából mérlegeli. Eszerint a Magyarországgal va­ló lényeges tárgyalás a kisantant-kiilügymi- niszterek hazatérése után elkezdődik. Si- naiaban a Sztojadinovics-formula alapján határoztak ebben a kérdésben. Sztojadi- novics művelete a megfelelő módon he­lyezte előtérbe a magyar kérdést. Ami a csehszlovák ügyet illeti, Sztojadinovics, , Till Politman, a részeges orvos, ak[ 140 és i e9U állandóan berúgott Brown, aki 120 évig élt. Egg német újság fölhasználja ezt az al­kalmat, hogy a világ hitelesített korbajno- kcit, nemcsak Krasinskyt, aki Napoleon be- rezinai csatájában harcolt és 132 éves korá­ban halt meg nemrég, vagy a hírhedt Zárd Agot, aki talán most is él és akkor 130 éves, hanem igen szépszámú más kortársai- kai is fölsorakoztassa, Bizonyítékul, hogy aki vezető szerepet játszott, kijelentette, hogy a kisantant nem törekedhetik újabb kötelezettségek vállalására. A küszöbön álló prágai eseményt cseh­szlovák részről a következő félhivatalos jelentéssel vezetik be: Anglia és Francia- ország követei ma keresik föl Kroftát), hogy a Londonban elhatározott kívánságot közöljék. E kívánság előzményei között szerepelnek a csehszlovák kormány em­lékirata a tervezett kisebbségi statútum­ról és az ennek alapján kitűzendő belpo­litikai vonalról, továbbá a Daladier-emlék- irat és a francia miniszterelnök londoni fejtegetései a veszélyes dunavölgyi hely­zetről, aztán a német kormány eddigi célzásai jövendő terveiről és törekvései­ről, kapcsolatban a berlini angol és fran­cia követek a szokottnál is alaposabb, fő­leg a szudeta-német kérdést megvilágító jelentései és végül bizonyos határig Hen- lein karlsbadi beszédének a kisebbségi jogvédelemmel egyező részei. A prágai tudósítás természetesen szintén hangsú­lyozza, hogy a nagyhatalmak lépése rend­kívül barátságos szellemű. A cseh kor­mány jóindulattal viszonozza ezt, annál is inkább, mert átérzi a nemzetközi fe­lelősséget. A Hodzsa-kormány a nemzet­közi béke érdekében esetleg messzebbre is hajlandó menni, mint ahogy a közvéle­mény várja, de ennek ellenében határo­zott biztosítékokat kér állami szuvereni­tása és függetlensége érdekében. Prágai jelentés a következőképen számol be <a francia—angol közbelépésről: Az an­gol és francia követek a szudeta-német kérdésben április 2S. és 29-én a londoni francia—angol miniszterközi tanácskozás határozatát ma végrehajtják. Tanácsadás­ról van szó, anélkül, hogy pontos sugallá­sok következnének. Inkább csak a szu- deta-németeknek adandó engedmények általános vonalait és természetét jelölik meg. Ezeknek az engedményeknek a vég­ső határig kell elmenniök, anélkül, hogy az ország függetlensége és területi épsége veszélybe kerülne. Prága jóindulattal van és minden engedményt megad, de Ber­lintől minden irányban biztosítékokat kö­vetel. Mielőtt az angol és francia köve­teket fogadná, Krofta kihallgatásra megy Beneshez. A tegnap délután lefolyt szü- kebb csehszlovák minisztertanácsról ki­adott jelentés közli, hogy a nemzetiségi statútum bizonyos részleteit vitatták meg Anglia és Franciaország óhajtásaira való tekintettel. Ha Szovjeforosz&rszág közbelépje Csehszlovákia mellett RÓMA, május 7. A Reu ter-ügynökség feJ- emtíili a hiresztelésti, mely szerint H Mer ál­lítólag azt kérte MussoTeutő!, hogy Olasz­ország határozza meg magatartását arra az esetre, ha Szovjetoroszország közbelépne Csehszilokákia mellett. Más h'x szer űt a ró­mai tárgyaik':sokon stzó került Trieszt kikö­tőjéről is, melynek számára .az olaszok sze­retnék megőrizni nemcsak középeurópai1 (piac kiviteleit, hanem Ausztria kivitelét is. „A kisebbségi kérdésben bizo­nyos tévedések történtek“ BUCUREŞTI, május 7. Krotffeoj cseh szólo­vak külügyminiszter nj4Elátkozott G’Z Uni­versul“ munkatársának. Megállapította, hogy Ausztria beolvadásai uj helyzetet teremtett Középeurópában. A kisebbségekkel kapcso­latban hangoztatta Krofta, hogy a prágai korroiátay W sebbségi politikáját a széleskörű szabad elv üség szellleme hatotta át, bár- elis­ígen sok mâr a Mathuzsálem. Különben i sincs hét, hogy a sajtó egy-egy esetet ne kö­zöljön. Pia nem nézünk ma már tisztelő cso­dálkozással reájuk, meg kell felelnünk föl- tétien kötelességünknek: el-el kell gondol­kozni az intelmeire,n és lehetőségeken, amit képviselnek. Minden ember képvisel valamit. A nagyon öreg ember valami nagyon jelen­tősei: történelmi figyelmeztetést az élet és személyi érték megbecsülésére. merte, hogy bizonyos tévedések történtek. Most azottj vagyunk — mondotta — hogy át­vizsgáljuk o, kisebbségi intézkedéseket és le­hetővé tesszük, hogy .mindenki egyenjogúak elljen. Minden engedményt meg teszünk, ki­véve olyanokat, amelyek megsértenék füg­getlenségünket és felségjogainkat. ’BELGRAD, május 7. A Vreme“ cimii ve­zető jugoszláv lap szerint a tanácskozások jelenítő9 részét a kisantantálfemoik, és Ma­gyarország közti megH:'kü!léknek szentelték. A lap kétségtelennek tartja, hogy meg fog­ják találni a fennálló nehézségeket áthidaló formulát, Jugoszláviának, árja «• lap, arány­lag könnyű o helyzete. Darányi magyar mi­niszterelnök és Káknya külügyminiszter leg­utóbbi ny laitikozataá a jugoszláv közvéle­mény előtt is bebizonyították, mennyire meg­változtak, sőt a: jugoszláv—magyar viszony­ban is mennyire megjavultak a két ország megegyez és ének kilátásai. Időjárás Bucurcstiből jelentik: Kismértékben cmeíkedő légnyomás, délen derült, az or­szág többi részein változó felhőzetű ég­bolt, gyenge nyugati szél, nappal emel­kedő hőmérséklet, a hegyvidékeken éi:.!i fagy és egyes helyeken még futó cső \ ható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom