Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-06 / 102. szám

19 38 május 6. ellenzék 9!> O/ífefefíeM“ csokor az autóbuszon • •• Húrom kis kép az autóbuszról. Egy­más mellé úllilua is egészen jól festenek. Mint három akvarell. Szinte kívánkoz­nak, hogy az ember eltegye emlékbe őket. Az egyiket legalább is. mert — kedves. .4 másik kettőt el is lehet felejte- ni! mert — kevésbé kedves, de viszont — a nád jellemzőbb. Mindegy. Lefotogra- fáltuk mindhármat, álljanak hát itt együtt. Tehát — az első: Idő: koradélelőtti óra. Az autóbuszon néhány egyszerű asszony ül szatyrok­kal, kosarakkal. A piacról jönnek. A Plata Unirii-n az autóbusz megáll. Ele­gáns fiatal asszony ül fel. Drága tavaszi boájából cirad a Coty-nllat. Valódi fran­cia parfümje határozottan finom. Min­den szem az aj utast nézi, az elegáns, finom úrasszonyt. S az elegáns uriasz- szony most elfintorítja az orrát. Valami nem tetszik. És mindjárt ki is mondja. Azt mondja a kalauznőnek hangosan: „Miért engedik fel őzeket [a piaci hol­mikkal telt szotyrokat? Hogy milyen bűzt árasztanak ezek!“ A katauznő vál­lat von. Látszik, hogy felelne is, nem, is. De nem felel. Kinos csönd. S a követke­ző pillanatban megszólal az egyik egy­szerű, szötyros asszony. Szintén hango­san: „Ha a nagyságos asszonynak nem tetszik, miért ül autóbuszra? Olt a taxi, az előkelők* A kínos csöndben szinte érezni tehet, hogy a többi hallgatag asz- szony némán brávózik és tapsol. A fran­cia parfümös, elegáns hölgy pedi\g idege­sen elbigye&Sti az ajkát és — elfordul. Másik kép: Zsúfolt autóbusz a déli órákban. Az egyik megállónál falusi em­ber száll fel. Hely természetesen nincs. De ö mégis le akar ülni. Ha fizet, joga van, — erőszakoskodik román nyelven a kalauznővel. Majd minden további nélkül szinte ölébe ül az egyik nőiutas- nak. Az erőszakoskodó falusi s zenemet- láthatólag kissé ittas is. Az autóbuszon jelenlévő rendőrségi közeg erélyesen rendreutasitja. Rákiált: „Álljon fel, ne illettenkedjék! Nem látja, hogy ott üt­nek?“ Mire egy másik komor arcú ur is közbeszól és tiltakozik az illetlen fa­lusit rendreutasitó rendőrségi közeggel szemben. miközben élénk gesztusokkal azt igyekszik kifejteni, hogy a falusi embernek persze nincs joga leül ríj, hiába váltja meg a jegyét. Tessék most már megértetni vele, hogy egy hölgy ölébe ülni, legalább is az autóbuszon, még sem lehet, még, ha az illető meg is fizette az öt tejes taxát. — Az autóbusz tovább robog. Felejtsük el gyorsan ezt a képet. És a másikat is. Nem érdemes emlékül őrizni. Hanem talán ezt. A har­madikat: Szintén az autóbuszon .. . alkonyattáj- ban .. . Fiatal lány ül az édesanyjával. Szembe velük egy fiatal fiú. Nem isme­rik egymást. Csak egy-egy pillanatra be­szél lopva a szemük. De sokat. 4 lány kezében ibolyacsokor. A mama „semmit sem lát“. Legalább is úgy tesz. A követ­kező megállónál felállnak. De előbb a lány diszkréten megszagolja az ibolya- csokrot, kissé talán az ajkához is érin­ti... azután még diszkrétebben leteszi az ülésre, maga mellé és — „ottfelejti“. Majd jelentősen a fiara néz. Az minden mozdulatát mohón követi. S amint a lány és a mama leszállnak, lázasan oda- ugrik, felkapja az ibolyacsokrot és ő is leszáll. Mindezt úgy csinálja, mintha vissza akarná adni a „véletlenül“ Ottfe­lejtett ibolyát. Csak homályosan lehet látni, amint a-j autóbusz tovább döcög, hogy — nem megy oda, nem nyújtja át a kis csokrot, de. . . ajkához érinti ő is és — lassú léptekkel utánuk ballag. . . Az utcán ebben a pillanatban ggultak fel a villanykörték. (g, a.) LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában CJ uf, Piaţa Unirii. Öt hónap alatt már 6-ik kiadás! Croniß: üófáDia a napú alatt cimii világhíres müvéből. Ár,a kartonéi­vá 185, diszkötésben 238 lej az ELLEN­ZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azon- lal szállottjuk.. Keresik a na§yni©§ul kincseit ratepur-Sikri városban, asnesyraek egyetlen lakosa sincs AGRA (Előindia), május 5. Akhber nagymogul, akit később Clive lord, India meghódítója elsöpört a trón­ról, annakidején mindent elkövetett, hogy házasságát gyermekekkel édesítse. India valamennyi nullahja imádkozott a trón­örökösért, a fakirok ezerszámra kínoztak halálra magukat, hogy ezzel kiérdemeljék a nagymogul gyermekét. Hiába. A nagy­mogul megfogadta, hogyha utóda szüle­tik, olyan várost emeltet Mohamed tisz­teletére, amilyen egy sincs a világon. Hába volt minden. Ekkor jelentkezett nála egy Seik Salim Tsisti nevű szent, aki védelmébe vette a kérdést. Egy esztendő múlva India csá­szárnője egészséges fiúgyermeket hozott a világra. Ezen a napon megmozdult az egész birodalom és megkezdte a tündér­város építését. Állítólag hatvanezer ele­fánt és négyszázezer ember, közöttük százezernyi építő- és díszítőművész dol­gozott és nem messze Arától megszüle­tett az öröm Városa. Amit a kelet el­képzelése és az emberi tudás szépet alkot­hatott, azt mind összehordták. Az uj vá­rosban játszották először az embersakkot, hatalmas márványudvar kockáin, eleven alakokkal. A nagymogul kincsei számára hozzá­férhetetlen pincéket építettek. Még nem készültek el egészen vele, amikor India császárnéja, a meseszépségü Rani Csanbar hirtelen meghalt. Dél felől pedig már kö­zeledett az angol Clive lord ellenállhatat­lan serege. A nagymogul eltemette fele­ségét uj városának főmecsetébe, melynek még a küszöbe is aranyból való volt. Aztán megparancsolta, mindenki költöz­zön Fatepur-Sikriből Agrába. Ez meg is történt és a város lakatlan maradt, egyet­len állat vagy ember sem ment többé kö­zelébe sem. Az angol katonák maguk is megille- tődve álltak a fájdalom óriási kövei kö­zött s örök dicséretükre szolgál, hogy azokban egy ujjal sem mozdítottak el semmit. Csak megállapítottak. Többek között' azt is, hogy a nagymogul nem vitte el kincseit Fatepurból és utódjára, Cshan sahra alig hagyott) valami keveset. A városba csak a sakálok lopóztak be éj­szakánként. Egymásután múltak el az év­tizedek, sőt évszázadok is, de Fatepur- Sikri érintetlen maradt. Csodálatos épü­letei ma is úgy állnak, mint a nagy Akh­ber idején. Az angol alkirályok sohasem adtak en­gedélyt' Fatepur átkutatására, mert ápolni kívánták a hindukkal való barátságot. A minap azonban összegyűltek India főpap­jai, tudósai és angol hatalmasságai, mert tárgyalás alá vették Bond James ismert angol régész arravona'tkozó kérését, en­gedjék meg a kutatást, mivel Fatepur- Sikri falai omladozni kezdenek és a tu­dós kinyomozta, hogy mind gyakrabban keresik fel a lakosság nélküli várost kó­bor banditák s félő, hogy a nagymogul kincsei egyszer ezek kezére jutnak. Â Queen üü?y utasai nem tudták, iiocgy süllyed alattuk a hafő PLYMOUTH, május 5. Legutolsó newyork—plymouthi utján a) világ legnagyobb hajója, a Queen Märy — miint arról már beszámoljunk — nem messze az angol partoktól oly óriási vi­harba került, hogy elsősorban 27 órás késéssel folytai háttá csak az útját, más­részt pedig több mint iezer főnyi utiaskö- zönségéből negyven ember sérült meg komolyan, úgy hogy valamennyit kór­házba kellett szállitani. A tengeri vihar 120 kilométeres óránkénti sebességgel száguldott s bár az óriáshajó hatalmas gépei sikerrel álltak ellent rohamainak, mégis csak egy gondolat választotta el az utasokat a pusztulástól. Londonban és Plymouthban azon az éjszakán, mikor a vihar tetőpontjára há­gott, künn a tengeren és saját hosszten­gelye körül forgatta a világ első hajóját, már arra? számítottak a hajóról érkező marconigramok tudósításai nyomán, hogy itt a Titanic 1938 — és ha nem is jéghegyek semmisítik meg az angol ha- jóépités büszkeségét, de a vihar feltétle­nül végez vele. Csak a tengerésztisztek és legénység szinte már legendaszámba menő bátor­sága és szakképzettsége tudta elhárítani a veszélyt. Megható jelenetek játszódtak lé a hajón s ezekről csak most tudósi.tat­nak ,a szaklapok. Minél nagyobb egy tengerjáró hajó, annál rosszabb az utas helyzete rajta a viharban, a tengeribe- tegség annál súlyosabban támadja meg. A Queen Märy valamennyi tengerésze rosz- szul volt, noha 40—50 éve szolgáló ha­jósok is akadtak köztük. De azért egyet­len egy sem jelentett beteget, inkább összeestek a helyükön, de nem tágí­tottak. Annál nagyobb baj volt az utasokkal, akik mind lengőágyat követeltek. Lengő­ágynak hívják a® egy szál kötélen lógó deszkát, melyre ráfekszik az utas és min­dig mozdulatlan, vízszintes helyzetben , marad, bármennyire ugrál is a hajója. Akik lengjőágyat kaplak, nem mertek abból napokon át kimozdulni A többi utasok mind súlyosan megbetegedtek s a hajóorvosok 3776 injekciót nyomtak a bőrük alá, de hiába. Fenekestül fordult fel minden a néha 32 fokban elhajló óriáshajón, melynek fedélzeti! pontjai 76, árbocainak csúcsai pedig 322 méteres félköröket Írtak le a ftzcJUiW*'1 «*»-• -‘tTroA lesse* meqgvoyv is ex* A hajó dőlésének megfelelően. Néha a ha­jó csavarjai .aj viz felszíne fölé kerültek. Ilyenkor a gőzös testét szörnyű, robba­násszerű lárma töltötte be. Akadt az uta­sok között néhány bátor ember, aki a tengerész tisztek rendelkezésére bocsátotta maigát és őrbeosztást kapott. Való igaz, hogy Pons newyorki énekesnő a legna­gyobb viharban tartott hangversenyt a hajó dísztermében, pedig a rosszuUéttől magja is ájuldozott. Csak három erőszakoskodó, nyugtiah lan, ideges ember zavarta a több mint ezer utas csodálatos nyugalmát. Ezek végigszaladgáltak a második osztályon és régi szokás szerint hatalmukba akar­tak keríteni! néhány motorcsónakot. A tisztek engedték. Az orkán kijózanította az erősziatköskodókat, akik csakhamar visszavonultak fülkéikbe. A hajószakácsok is lebegő konyhán dolgoztak, vaskötélen függő kényszer- konyhán és közöttük került ki a legsú­lyosabb sebesült, akit egy felrobbant Pap in-faizék forróvizének sugara ért. A többi sebesülés különféle tárgyak ide- oda eséséből származott. Egy amerikai utast saját zsebtintatartója sebesitette meg. A nehéz, vert ezüstből készült tin- tatartó tekintélyes magasságból a® ágyá­ban fekvő ember fejére zuhant és betör­te azt. Mivel a viharban a fagypont alatt voDfc a hőmérséklet és a> kabin sorokat fűteni kellett, harmincegy helyen elsza­badultak a nehéz fűtőtestek, összerom- boltak mindent a fülkékben és számos utasnak végtagjait eltörték. A leghumorosahb esete egy norvég utasnak volt, aki*t a tengeri mozgás ki­vetett ágyából. A boldogtalan ember sa­ját szekrényébe esett s abban úgy össze­szorult, hogy csak órák múlva tudták kiszabaditanii: szét kellett fűrészelni kö­rülötte a bádogszekrény oldalát. Mikor az óriáshajót Plyxnou'thban ala­posabban megvizsgálták, kiderült, hogy maga a hajó is erősen megsérült. Két he­lyen meglazultak páncélzatának tartó- szögecsei. Egyetlen hullám elegendő lett volna ahhoz, hogy ezek a páncélléme- zek leváljanak és a tengervíz a hajó bel­sejébe tóduljon. Era esetben a Queen Märy menthetetlen lett volna. Sem a tengerészek, sem az utasok nem is sejtet­ték, milyen közel voltak a halálhoz áp­rilis 8. és 11-ike között... MA 45 ÉVE 1893 május 5-én „az időjárás minden kri­tikán alól való .,. hc\v,as eső hullt.“ De a cserebogarak nem riadtak meg a hidegtől. Szinte minden alkalommal szó esik róluk. A magyar főrendek az egyházpolitikai ja­vaslatok miatt haragszanak a Wekerle-kor- mányra és egy értekezletükön elhatározták, hogy bizalmatlanságuk jeléül nem szavaz­zák meg a költségvetésnek a rendelkezési alapról 'szóló tételét. A vezércikk szerint „arról vitáznak most a magyar parlament­ben, hogy a néptanítók legkevesebb fize­tése mennyi legyen 4 kormány azt mond­ja: legkevesebbnek elég a 300 frt is. Azok pedig, akik a néptanítók komoly érdekeit tekintik, azt kívánják, hogy az u. n. fize­tési minimum A00 frt.-ban állapittassék meg.“ 4 kormány elrendelte, hogy az ed­digi bronzcsengettyük helyett nikkelből ké­szülteket húsznál járták az iskolákban a ta­nulók és tanárok dobhártyáinak érdekében, A doni kozákok föllázadtak Martinon tá­bornokuk ellen. 4 cári család ellen a Krím­ben merényletet kíséreltek meg: átfürészel- ték egy híd gerendáit és az udvari kocsi a folyóba .zuhant; a cárnét bő ruhája fönn­tartotta, Xenia nagyhercegnő a kocsiba ka­paszkodott, 0 cár úszva sietett segítségük­re; a kocsis és a lovak azonban áldozatul estek. Cleveland elnök nagy fénnyel nyi­totta meg a csikágói kiállítást. Mély rész­vétel kelt világszerte, hogy Pasteur haldok­lik. Nagy vitát indított Gyalui Farkas ellen Fenesi Farkas és Kapusi Farkas, mert bí­ráló cikket irt a. város könyvtárairól. A Iá év óta működő tekepályát a Társadalom­ban az elnökség: Dobál Antal, Girsik Gyu­la, Széki Miklós ünnepélyesen megnyitotta. E „boldog“ időkben a társas lakomákat számtalan pohárköszöntő élénkítette: a he­gyes tanító rendnek Dévay Imre tartományi főnök tiszteletére adott diszebédjének be­számolójában olvassuk: ,.A felköszöntők sorát Dániel Joakim házfőnök nyitotta meg . . üdvözölvén a vendégekei, utána Biró Béla apátplébános köszöntötte Lévay Im­rét, aki isimét a vendégekre emelte poharát; Óvári Kelemen dr. a kegyesrendet és a ko­lozsvári társházat köszöntötte; Alboch Gé­za polgármester Dániel Joákimra, Máig István dr. latin nyelven Groisz Gusztáv dr.-ra, Benei Ferenc ügyvéd egykori sze­retett tanárára: Salzbauer János dr.-ra, Finály Henrik dr. latin nyelven a kegyes­rend főnökére, e.z pedig a vendégek család­jaira, Padi István státusi előadó a rendfö- nök titkárára: Vámos Károly dr.-ra, Szé- chy Károly dr. a kegyesrend ifjú tagjaira, Dániel Joakim a polgármesterre, Szentki­rályi Kálmán dr.-ra. Vámos Károly dr.-tra, Groisz Gusztáv dr. Dániel JoOkimra, Csikg Victor dr. Kuncz Elekre, Kiss Mór dr Csi- ky Viktor dr.-ra, Moldován Gergely dr, n rektor óvári Elemér dr.-ra, Martini LajoS dr. és Kiss Mór dr. a kegyesrend ifjú tag­jaira, Moldován Gergely Kiss Mór dr.-ra, Al'bach Géza Moldován Gergely dr.-ra, Biró Béla Cseh Lajosra, Kovács Sándor a ke­gyesrendre és főnökére, Óvári Kelemen dr. Bíró Bélára, végül Groisz Gusztáv dr. Vaj­da, Gyula dr.-ra. Az ebéden az összes hi­vatali előkelőségek, lapszerkesztők, egyet. tanárok, szerzetesrendfőnökök és a kegyes- rendház tagjai, összesen 72-en vettek részt Szerémy Zoltán jutalomjátékául ..Slern Izsák“ került színre: hjah. ez volt a „libe­rális korszak“, , Utazás a föld körül 80 nap alatt“ c. látványosságra hatalmciis elő­készületek történnek: a főszereplők Gál Gyula. Foriss, Gerő Lina, Pusztai, Szerémy Géza. Női divatlapok (Ruha, kabát, kosztüm, gyermekruha- modellek) az 1938. tavaszi szezonra: Elite Lei 170.—, Star Lei 170.—, Ina Lei 120.—, Smart Lei 140.—, Lyon Mo den Album Lei 100.—, Bijou de la Mode Lei 85.—, Paris Album Lei 90.—, Stella Lei 80.—. Saison Lei 45.—, Wiener Chio Lei 80—. Elegance Feminine Lei 130.— Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZ­TÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom