Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-04 / 100. szám
uLLHNZeK. I pm iT'jQssswmmaMSMasa) rewwaBgwmmw»iMii i 322 szavazattal HO ellenében uji»a bizalmat szavazott az angol alsóbáz Chamberlain miniszterelnöknek: Az angol—olasz megegyezést 316 szavazattal fogadták el 108 ellenében LONDON, május 3. Az angol alsóház tegnap délután kezdte meg a Rómával megkötött olasz—angol egyezmény ratifikálása feletti vitat. Neville Chamberlain miniszterelnök terjesztette be az egyezményt nagyobb beszéd keretében. Bevezető szavaiban a miniszterelnök kérte, hogy az angol mun- ■káspárti ellenzék által benyújtott ellenjavaslatot, mint alaptalant és indokolatlant, vesse el az alsóház. A munkáspárti ellenjavaslat a következőképen hangzott: . . Anglia mindig készen arra, hogy törvényes keretek között baráti kapcsolatokat létesítsen a világ összes államaival, nem adhatja meg hozzájárulását egy olyan állammal kötött egyezményhez, amely Spanyolországban brutáls támadásokat visz keresztül. Az egyezmény illu- zórius ígéretek fejében feláldozza az abesz- szín népet és megsérti a népszövetségi alapokmány szellemét . . .“ Chamberlain miniszterelnök kéri, hogy az alsóház ezt a javaslatot minden további nélkül vesse el anélkül, hogy ezzel kapcsolatosan őt különösebb felvilágosítások nyújtására kényszerítené és mondjon igent az angol—olasz megegyezéssel szemben. Emlékezteti az alsóházat arra, hogy az angol—olasz viszony az utóbbi években nem volt kielégítő és 1936 őszén egyenesen veszélyesre fordult. A most megkötött úriemberi egyezmény célja az volt, eloszlatni kölcsönös jóindulattal a felmerült gyanúpereket és félreértéseket. Ebben az értelemben levelet intézett Mussolinihez, aki megértéssel fogadta a kezdeményezést. Chamberlain ezután Ciano gróf és Perth római angol követ érdemeit méltatta az egyezmény körül, amely nemcsak a világbékét alapozza meg, de visz^ szaadja a bizalmat is, amely elengedhetetlen feltétele a nemzetközi fejlődésnek. Meg kellett kötnünk ezt az egyezményt, ;ha el akartuk oszlatni a veszély légkörét, ahhoz pedig, hogy az egyezményt megköthessük, szembe kellett néznünk a tényekkel. Az egyezmény az angol—olasz viszony összes kérdéseit tisztázta és bizonyos vezérelveket állapított meg más hatalmakkal szemben követendő politikánk sugalmazása tekintetében is. Az angol kormány reméli, hogy Olaszország úgy szellemében, mint betűje szerint respektálni fogja az egyezményt. Abesszínia meghóditásának elismerése a jövőre is minden állam szuverén joga marad. Ez az elismerés egyébként csak akkor válik indokolttá, ha része lesz az általános megbékélésnek. Ez a meg béké- lés nem lehetséges a spanyol kérdés megoldása nélkül, éppen ezért e kérdés elintézését Anglia előfeltételül kötötte ki annak, hogy az egyezmény életbelépjen. Chamberlain végül elvetette azt az álláspontot, mintha nem volna lehetséges a megegyezés a demokratikus és totális államok között, ha ez szükségesnek mutatkozik egészséges állapotok teremtésére. Franciaország is megegyezik Olaszországgal, kitisztul a légkör Európa felett. Remélem — fejezte be beszédét Chamberlain —, hogy az uj és hatalmas Olaszországhoz ugyanazon baráti szálak fűznek majd, mint a réei Olaszországhoz. A miiyiszterelnöki beszámolót követő hétfői alsóházi vita után, melyben a kormánypárti többség és az ellenzék vezető képviselői vettek részt, az alsóház 322 szavazattal no ellenében elvetette a munkáspárt bizalmatlansági indítványát, majd 316 szavazattal 108 ellenében elfe* gadta a kormánynak az angol—olasz megegyezés jóváhagyását kérő határozati javaslatát. A Radar-ügynökség Stanca kapitány internálását jelenti BUCUREŞTI, május 3. A Rador távirati iroda ma reggeli jelentése szerint „Emil Sráment, az Ismert 'agitátort az államrend védelméről szóló törvény értelmében internálták.“ ODOL-tól üde a száj . S mosolya csupa báj. F árasztó munkaórák után, társaságban, színházban, otthon a teljes biztonság érzését, életkedvet nyújt az aromás, antiszeptikus 0 D 0 L, mely használat után is még nagyon sokáig hat. Üde leheletét tökéletesen biztosit ja az ODÖÜ. :■ Futó riport borús időben egy transzilván városról (Álmos, teljesen 'borult égi ködük felettünk, amiiikor autóbuszunk befordul az eLső 1 urdui 31 teába. Valóságos sártengerben jöttünk egész /•irton ési a sár a márosbnci sem hagy el. Semmi iüdeség, semmi > vigasztaló n nos 01 városban/. !A 'házak mordul méznek az idegenre. A legtöbb laPzóbáz kopott ési régi. Uj 'épületiét1 alig lehet látna. Csak az uj román' templom, az rmpoaíins állami kórház mutatják, hogy van m’ég élet ebheci a városiban. ; ! I , EMBEREK BESZÉLNEK .. . Benyi ltunk egyik vendéglőbe, mely tulajdo- nosánülk ineve után1 Ítélve miaigyamaik látsz1 k. Csakugyam, magyar beszéd halillátseik ki; az Ivóból. Le telepszünk egy asztalhoz és hallgatjuk a beszélgetés^, mely vontat often, szakadozva haliad előre az aiszteioik köriül ülők között. KöunyókbeíM gazdák ülnek egy-egy üveg sör előtt. Csendesen beszélgetnek. Az időjárásról, az árakról, a kereseti lehetőségekről folyik szó. Csak úgy ömlik a keserű panasz «13 emberek ajkáról. Mindnyájan fáradtaik, kedvetlenek. Elégé de [lenül beszülinek az árakról, szidjúk iái rossz viszonyokat. Egyik hár- cstubajjuszu, ha talmas terme Ilii gazda halkam megpendíti Amerikát. Senki sem szól, mindenki komoran néz maga elé. Talán vég g- fvHi’Jáp agyukon; a lehetőségeknek a> cs ídamdo- zó lehelete, de egyik sem mer biztató szót ejteni. Egy fiatal 'legény, kocsisnak látszik, hosszú b stáriát mond el, mely alapjában, véve nagyon valószánütlenmek hangzik, de az .emberek áhitattteil hlalllgatj;ák. Megunta a lo- tvakkai való ’bajlódást és anost könnyű metsi- terség után máz. Egy szerencsejátékot akar vásáxo’nl és bejárni vele a 'falvakat. Néhány •év alatt biztos meggazdagodás1... Mindenki nekáikomorodiva hallgat. Istenem, meggazdagodás! A szemek fdcsfllairniak. Aztán- mlndíemíkii szomöHuan bua egyet a sörös üvegből. Okibb két jámbor polgár búslakodik. Nyugdíjasok, Ezeknek is megvan a maguk baja. Keserűen beszélnek a levonásokról és másegyebekről. Egyetlen biztató szót sem hallottunk... AZ UTCÁN A vendéglő bejárata előtt hatalmas tócsák csillognak. Az eső már elállt, de Túr dó; nincs katoializálvai és a v'z nem tud gyorsan lefolyni:!. Az utca egyik oldalától alig tudunk át- mjeÉnmii a1 másikra'. Ismerős zsidó fiatalemberrel találkozunk. Azonnal érdeklődni kezdünk a turdai zsidóság felől. Körülbelül 200 zsidó család él a: városban . Nagyobbrész t kereskedéssé'-1 f oglalkoz- nuk, diparos kevés van. Cionizmus? Szó sincs róla. Néhány fiatalember k; vándorolt ugyani, de csaknem mind hazajöttek már. SZÁMOK ÉS SZÁMOK... Utunk egyik turdai ismerősünkhöz vezet, aki fiatal korái elleniére is fonitosi pozíciót tölt be a váuos magyar társadalmában. Hosszasan beszélgetünk. Mutoglaitjai grafikonjait, melyeket a város magyar lakosságának, nép mozgalmáról készített. A város lakosságát huszonkét—huLSZonölezerre becsüli, de nem tudja megmondani, hogy ebből mennyi magyar. Népmozgalmi táblázata';1 azonban megdöbhemr tőek. Teljesen hitelesek, mert a hivatalos ál- loimii anytikönyv felhaszináMsávojl' készültek. Beszéljenek a számok: SzületéseJc száma a hiáirom magyar egyházban 1887—1937 között 40 százalékkal apadt. A két román egyházban viszont 140 százaikkal emelkedett. A lélekszám szaporodása a magyar egyházakban az utolsó bbvem esztendő (1887—- 1937) ailatt évű 112 százalékkal esett. Részletesem közöljük a tunda-vechei' református egyház szülebés'J és halálozási adatait. (Az előbbi adatok az egész városira, tehát! Turda-Veohe és Tuirda-Noira-ra vonatkoztak). Születések szjálma: Az Imperium változás előtti ötven esztendőben, évi átlag 112. 1907-ben 147. 1921 óta a helyzet igy alakult: Pillanatfelvételek a mai Turdán. - Megdöbbentő adatok a a magyar lakosság pusztulásáról 1921 137 1922 107 1923 99 1924 09 1929 S9 1930 82 1931 70 1932 69 1933 54 1934 ’ 49 1935 . 53 1936 57 1937 70 Tehát 1921 óta körülbelül éppen a felére csökkent a születésiek sízám® a turda/-vedrei református egyházban. Voltak olyan évek, amikor ai csökkenés miéig nagyobb volt. így aiz 1933, 1934 és 1935-ös esztendők rnélypontot jelentettek ebben a folyama Haláilozá sule száimia: 1887 körül az átlag 82. 107 -ben iziábok száma 67. 1921 óla: 1921 57 1922 56 ‘ ' 1923 65 , : 1924 59 1929 64 1 1 1930 56 1931 /• 70 1932 51 1933 59 1934 63 1935 76 1936 44 1937 77 Tehát 1931-ben érttel utói előisizör o halálozások lazámat a születésekét. Ebiben p’Z évben űi szaporulat 0. 1933-ban ai halálozások 5-el meghalta díjúk a születéseket. 1934-beni 14-el, 1935-bem 23-al, 1937-ben 7-el nagyobb a halálozások szám® a születésekénél, A számok kommentár nélkül is beszéltnek. EGY FIATALEMBER VALLOMÁSA Beszéltünk egy Dalai turdai Intellekt nettel, aki1 az egyetem padjai közé készül. A következőket mondja: „Városunkban' a fiatal án- ite'lliiigendJ» elhelyezkedési, lehetőségei csaknem a nullával! egyenlőek. Ezért előttem természetesnek látszik az az egyébként szomorú tény, hogy az egyetemre távozó ifjak köziül alig egy-kettő tér vissza. Nagy haj, hogy városunkban nem tud fiatal) intelligencia kifej- iŐdfiii. A kilvándocMsnak az is az okai, hogy az idevaló fiatalok nem kapnak olyan nevelést, mely népünk iránti felelősségre szoktatná őket“. *; Az ég mindig borús, amikor az állomás felé sétálunk. Alig JGzeng egykét ember a iperrionom. Beszállunk a vonatba és néhány perc múlva már a fővonalion fekvő Gampia- Turzrinni vagyunk. Turdából csak négy gyátkémény iás a belőlük gomolygó füst látszik. LőrincziLászl ó, Engedélyezték a jiul-völgyi munkás-szindikátusok működését BUCUREŞTI, május 3. Megírtuk annak idején, hogy a helyi közigazgatási hatóságok a jiulvölgyi és hunedoaramegyei eristori, petroşanii, pet= rilai, aninosai, vulcani, lupeni, ghelan munkásszindikátusok működését betiltott ták. A bányamunkások képviselői Gher- mannal az élén nyomban közbenjártak a határozat visszavonása végett az illetékes hatóságoknál, rámutatva arra, hogy a 1 szindikátusok békés és törvényes keretek között dolgoznak. A közbenjárás — a „Lumea Romaneasca“ jelentése szerint — sikerrel járt és Calinescu belügyminiszter rendeletére a szindikátusok tovább dolgozhatnak. Ugyanakkor a cacai és bocsa- romanai szindikátusok további működését is engedélyezték. EREDMÉNYTELEN BETÖRÉS. É.l jel betörők jártak az aradi Schwartz Artur-féle dobozgiyárban. Ismeretlen to’ lesek feltörték az irodahelyiségben !é iróasztallok fiókjait, miután azon’ pénzt nem találtait, üres kézzel távoz! i
