Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-27 / 119. szám

r E r. 1 E N Z fi K 19 3« málna 2 7. wmmmammmm M éhhalálra ittlí Ifaiaionía határán felnik a világ IcgnagyoDD nisoraiizlefe Műkincsek cseréinek gazdái egy darab kenyérért PÁRIS, május 26. Tegnap nagyobb társiaisáig érkezeti Spa­nyolországból. Franciák és angolok. A franciák a népfront felé orientálódó po- iütikusok, \ai két angdll ur pedig újságíró volt. Különleges összeköttietésük révén Barcelonában töltöttek egy hetet és az újságok huditudósításainál is ször­nyűségesebb eseményekről számok ok be — két pohár konyak között. Barcelonában épugy, mint egész Ka- tdloniában, nem a nemzetiek bombája kiilnozza halálra a lakosságot, hanem: az éhség, a hideg és a sötétség! A spa­nyol pénznek értékét nem lehet ponto­sain megállapítani. Valószínű, hogy a köztársaságiak uralma (flott álló vi­déken a pénznek immár semmi ko­moly fedezete nines és csak kényszer- szelvény jellegével bír. Papiros, amiért az emberek halálbünte­tés terhe mellet! kötelesek javaikat ki­szolgáltatni. Az élelmiszerárak, hozzávetőleges szá­mítás szerint, háromezer százalékkal emelkedtek. Különösen Barcelonában kétségbeejtő a helyzet. A barcelonai éhínség Ennek az egymilliós városnak a la­kossága valósággal éhezik. Kétszer any- nyit fizetnének az élelmiszerért, mint an­nak hivatalos ára, de nemhogy papírpénzért, hanem arany­ért sem lehet kapni gyümölcsöt, va­jat, sajtot, krumplit, cukrot. Ezek a Spanyolországot járt urak a barcelonai kormány vendégeli voltak és slaját bevallásuk szerint, nagyon sovány \ „ünnepi“ étkezésüket se ették jó étvágy- gval, mert látták az utcán kóborló, cson­tig lesoványodott, éhező emberek tíz­ezreit A legtöbbet szenvednek tej hiá­nyában a gyerekek. Legrosszabb sorsban a még megma­radt polgári középosztály tagjai sínylőd­nek. A munkások a különböző szakszer­vezetek és kommunista csoportok révén, egységes feUlépésükkel néha ki tudnak zsarolni a frontnak szánt élelmiszerből eigy-két napra való mennyiséget. Ez .azonban minden. Senki sem tudhatja, hogy az utoljára kapott ételadagon ki­vid, hozzáférnek-e még a következő nar pókban ennivalóhoz? Nemcsak Barcelona, hanem az egész vörös Kabalonila válságos helyzetbe ke­rült, amikor a nemzetiek délen és dél­nyugaton elvágták Spanyolország többi részétől. A baszkok földje még rendes időben sem tudta élelmeznü miagát. Ter­méketlen 'területén főleg iparral foglal­kozott a lakosság és ezeket az iparcikke­ket cserélték be a földműves Spanyolor­szág élelmiszereire. A hárommilliós ka­talán lakosság legnagyobb csapása a me­nekülitek, akik a nemzetilek elől futva, katalán földre szöktek. Az élelmiszerellátás nyolcvan száza­lékkal esett és az enni kérő tömegek több, mint harminc százalékkal növe­kedtek! gyem egészséges élotiet él. A tyúkokkal kel és fekszik. Rendes közlekedésről se Barcelonában, se a nagyobb vidéki városokban beszél­ni se lehet. Az autókat, szekereket, lo­vakat a katonaság már régen elrekvirál- ta. Villamosok, vonatok, áramhiány kö­vetkoz lábén csak kiismerhetetlen időben közlekednek. Ez akkor történik, ha a párt. vagy a had vezetőség titkos parancs­ban erre utasítást ad. .4 szó legsötétebb értelmében éhínség fenyegeti Katalóniát, — mégis fegyve­res erővel elkobozzák a narancster­mést. A most kikelt zöldséget elviszik. Ezeket a rekvirált szállítmányokat külföldre szállítják, hogy értük csereképen lőszert, fegyvert és egyéb hadianyagot kapjanak. rol batyukkal a hálán. Élelmiszerekéi hoznak a halairól és rablót/ értékeket visznek d határ felé. Csencse'nek. Aranyat burgonyáért, drá gakövet lisztért, tojásért. Ilyen drága pénzt legfeljebb Oroszországban fizet­hetlek az emberek az> éhhaláltól való menekülésért. Mennyi, vér és kegyetlenség tapad ezekhez az értéktárgyakhoz, ómig azok végül a spanyol és a francia határ mentén átváltoznak egy pár tyúkra, vagy néhány liter borral Ha pedig élelmiszer alakjában visszake­rülnek Barcelonába, vaigy a többi na­gyobb vidéki városba, az értékül megkétszereződik, mert az éjjeli élelmiszercsempészek életüket kockáztatják és áruikat nem hajlan­dók pénzért átcserélni. Még nagyobb értéktárgyait követelnek ér­tük, nrnt amit ők a határmenti lakos­ságnak adtak. A spanyol határmenti francia városok lakossága az utóbbi nyolc hónap leforgása alatt valósággal meggazdagodott. Ezeket a falvakat londoni, párisi és amszterdami régiségkereskedő cégek ügy­nökei járják sorra. Szakértő szemükkel a gazdátlan és elkótyavetyélt műkin­csek tömegét vásárolják össze potom pénzen. A tudatlan paraszt ennél a „lim-lom“ el­adásnál csak azt. nézi, hogy igy közve­tett utón, két liter tejért esetleg húsz arany frankot kap. A mükincskefleső hié­nák pedig a markukba nevetnek. Nem­rég hallottam, hogy az ii'yen hattármenti városban egy angol! kereskedő tíz fontért egy Van Dyck képet vásárolt. (—y. —9-) BATYUZÁS, CSEXCSELÉS, j CSEMPÉSZÉS i Ez a kétségbeejtő helyzet egy egész i uj kereseti ágat teremtett meg. A francia határ felé vezető országúton éjjelenként száz és szúz ember vándo­Miután pénzben nem lehet kifejezni a bla'rcelloinai kormány bankjegyeinek ér­tékét, viszonylagos alapon igyekeztem megállapítani az átlagmunkás keresetét. Egy napszámos naponta 10 pezetát ke­res, amiért kéf tojást, vagy egy doboz szardíniát lehet vásárolni, — ha van. EGYIPTOMI SÖTÉTSÉGBEN . .. Tremp elfoglalása után Barcelona- egyi ptomii sötétségben tengődik. Tremp- ben voltak azok a najgy villilanyerőmüvek, aíhelyek a katalán fővárost és a Fran­ciaország felé vezető vasutak egy részét villamos árammal ellátták. El lehet képzelni, milyen állapotok le­hetnek egy vaksötétségben élő milliós fővárosban, ahol az utcákon több mé­teres átmérőjű gránáttölcsérek táfon­yának. A vidék sincs jobb állapotban, mint a főváros. Már egy éve, hogy a parasztok e petróleumot), se mécsesbe való olajat, se gyertyát nem láttak. Az alvás tekin­tetében egész Kaijaloniía lakossága na­PAPíRSZALVÉTA GYÁRI ÁRON! íoo drb. fehér zsurszalvéta Lei i ţ—. 50 drb. nígyaíaku fehér oakkos szalvéta Lei 12,—, ţa drb. nagyafaku rózsaszín oakkos szalvéta Le» 14.—, vendéglőknek, cukrászdáknak 500 drb. fe­hér negyedelj szalvéta Lei 25.—, ugyanaz 1000 irb. Lei 4L—. M-ntás zsurszalvéták 100 drb. ~ei 29.—. Kaphatók ez ELLENZÉK KÖNYVOSZ f ÁL Y AB AN Citő. Piac» Unirs>„ BUDAPEST, május 26. írott emlékek szerint ötezer éve foglal­koztatja az emberiség képzeletét az em­beri szervezet titka. Mindig akadtak ku­tatók, akik beutazzták az emberi test cso­dálatos tájait és izgalmas expedíciójuk­nál feljegyzéseket készítettek. Ezeknek a feljegyzéseknek alapján irta meg most Manninger Vilmos, a kiváló budapesti sebészprofesszor „A sebészet diadalutja“ cimii könyvét, amely nem az ősi chirur­gia és a modern sebészi tudomány szá­raz, oknyomozó története, hanem egy olyan ember írása, aki ötezer év tapasz­talatai és tanúsága szeriint hisz a sebé­szet végső győzelmében. Könyvében le­írja a felemelő harcot, amellyel) kiváló emberek évezredek óta folytatnak az em­berért és amelyben sokszor áluton, zsák­utcába! tévedve, de minidig a legideáli­sabb célért küzdve kivívják a diadalt. „A sebészet diadal útja“ tele vain olyan leírásokkal, amelyek minden embert ér­dekelnek, mert hisz róla. az egészségé­ről van szó. Ötezer év sebészi tudomá­nyáról szóló színes riportot irt Mannin­ger Vilmos ebben 9 könyvében, érdeke­sebbek a legizgalmasabb haditudósítás­nál is, hiszen benne a szellem csatáiról van szó, azokról az ütközetekről, ame­lyeket az emberiség érdekében a tudo­mány hősei nyertek primitív műtők és modern boncolóasztalok mellett. Annak bizonyítására, hogy milyen ideális célokat szolgált az orvostudo­mány már bölcsőjében is s hogy mennyire színes Manninger Vilmos könyve, itt közlünk egy részletet a műből. Egy két- ezerhatszáz éves esküminta ez'. Ezzel tet­tek esküt hivatásuk mellett azok az or­vosok, akik már kétezerhatszáz évvel ez­előtt sorfalat álltak a sebészet diadal- utján: „Esküszöm Apollonra, az orvosra és Asklepiosra és Hygiéára és Panakeiára és (tz összes istenekre és istennőkre, — tanukul láva fel őket, — hogy meg fogom tartani képességem és szándé­kom szerint a következő esküt és írott kötelezvényt: Azt, aki, engem erre a mesterségre megtanított, ugv fogom tekinteni, mint saját szülőmet és megosztom vele vagyo­nomat s bai rászorul, visszafizetem majd, amivel neki tartozom. Díaebikus rendeléseimet képességem és jószándékom szerint a betegek hasznára fogom elvégezni, nem pedig ártalmára és kárára. És halált okozó szent nem fo­gok senkinek sem kiszolgáltatni, még ké­résére sem, sőt ilyenféle tanácsot sem fo­gok adni; és hasonlóképen nem fogok aclrti nőnek sem magzatelhajtó szert. Tisztán és jámboran őrzöm majd meg életemet és mesterséglemet. És nem fo­gok vágni még kőbetegségben szenvedő­ket sem, hanem útjukból kitérek majd azon mesterembereknek, akik ezt a gya­korlatot űzik. És ahány házba belépek, a betegek hasznára fogok belépni, távol­tartom magamat minden egyéb szándé­kos és kártokozó jogtalanságtól, főleg pedig a nemi visszaélésektől, mind a női és férfi testtel, mind szabadokkal és rab­szolgákkal szemben. És ha olyiafc látok, vagy hallok az orvosi kezelés közben, valgy akár a therápián kívül az emberek életében, amit nem sziabad kifecsegni, azt elfogom hallgatna abban a véle­ményben, hogy efféle dolgokat szent ti­tok módjára kell megőrizni.“ Ezt az esküt tették 2600 évvel ezelőtt Bíz orvosi rend tagjai s a mai eskü leg­feljebb csak szavaiban, de nem szellemé­ben különbözik tőié. Manninger Vilmos könyve is ebben a tiszta orvosi szellem­ben íródott. Ez az idealizmus és a mü világos, népszerű nyelve biztosit jaj szá­mára a siíkext. 4 2600 ÉVES ORVOSI ESKÜ... Manninger professzor uj könyve: „A sebészet diadalutja*' K0SŰA1DASM ar ■ tAJAasssss­Fizetik a háború előtti osztrák-magyar kölcsönök szelvényeit. A/ osztrák-magyar járadékok fizetésének közös bankja, melynek székhelye Paris, most ismét 1* zen több háború előtti osztrák és ma- gyár kölcsönkötvényck szelvényeit. Kifi­zetésre kerül a 4 százalékos osztrák jára­dék 6j-es számú szelvénye. Az 1000 fo­rintos járadékkötvények után 1.18 fon­tot fizetnek. Fizetik a 4 százalékos 1914. év: osztrák kincstári bonokat is, melyek­nek 3 5-ös számú szelvénye került bevál­tásra. Kifizetésre kerülnek az 1895. évi 3 százalékos magyar Vaskapu kötvények 71. és 73. számú szelvényei. A 72. számú szelvényre 1.27 svájci frank hátralékot fi­zetnek, a 73. szelvény után pedig fizetik a teljes összeget, 6.73 svájci frankot. Elő­leget adnak a magyar 4 százalékos arany- járaciékra, az 1913. évi 4 és fél, az 1914. évi 4 és fél, valamint az 1910. évi 4 és fél százalékos járadékokra. Ezeknek a jára­dékkötvényeknek 1936. évi szelvényei kerülnek beváltásra. Belföldön fogják előállítani a repülőgé­pek számára szükséges benzint és olajat. Kormánykörökben elhatározták, hogy a repülőgépek számára szükséges benzint és oLajat belföldön fogják clőállitani. Egy­előre a gyártás állami támogatással indul meg. Eddig három nagy petróleumválla­lat készül berendezkedni a repülőgépek számára szükséges benzin és olaj gyártá­sára. Megjelent a hivatalos lapban a módosí­tott banktörvény. A Monitorul Oficia! ezevi 116. száma közli a módosított és egységesített banktörvényt. Albizottságokat létesít a legfőbb gaz­dasági tanács. A legfőbb gazdasági tanács Argetoianu királyi tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy az időszerű gazdasági kérdéseket egységes munkaterv keretében oldják meg. Ennek érdekében albizottságokat lé­tesítenek. Külön albizottságok lesznek mezőgazdasági, bányaügyi, adóügyi, ke- resKedelemügyi és energiaügyi kérdések megoldására. Bucureştii nagybani piaci árak: Fiatal ruca 54—64 lej, fiatal liba 57—64 lej, tyuk 54—64 lej, ruca 38—44 lej, csirke zó- — 32 lej, tojás 1.30—1.40 darabonként, vegyes alma 15 —16 lej kilónként, burgo­nya 2.60—2.80 lej, száraz paszuly 8—12 lej; murok 10—12 lej, spenót 1 — r.30 lej, zöld fokhagyma 12 —16 lej kilónként, zöld hagyma 40—50 lej, torma 17—20 lej, petrezselyem 12—20 lej, hónapos re­tek 40—60 lej százanként, levesbe való zöldség icc—120 lej százas kötegenként. Rögziteni akarják a vállalatok rentabi­litási hányadosát. A régi adótörvény olyan intézkedéseket tartalmaz, hogy amikor egy vállalat helyzetét a mérlegből nem lehet megállipatni, akkor összehasonlítás utián kell kivetni az adóját. Időközben a pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint a különböző ipari és keres­kedelmi vállalkozásokat csoportokba osz­tották be és szakmánként megállapították azt a rentabilitási hányadost, amelynek alapján az illető vállalatokra kivetik az adót. Itt azonban súlyos ellentmondások történtek, miután egyes vállalkozásoknál 35 százalékos rentabilitási hányadost álla­pítottak meg, habár a- törvény 20 száza­léknál nagyobb polgári hasznot nem en­ged és ezt a határt átlépőket szigorúan büntetik. Nem vették azt se figyelembe a rentabilitás megállapításánál, hogy az illető vállalat a fővárosban, vagy vidéken van-e, hanem egyszerűen általánosították, habár egészen más a vállalat rezsije a ft" városban vagy a vidéken. A pénzügymi­nisztérium most belátta a helyzet tartha­tatlanságát, mert ez a rendszer számos vállalatra aránytalanabból súlyos meg­adóztatást eredményezett. Intézkedés tör­tért most arra vonatkozólag, hogy a gaz­dasági helyzet reális ismeretében történ­jen meg a hányadosok megállapítása. CioJac, a pénzügyi felügyelők főnöke megbízást kapott arra, hogy állapítsa meg az összes részvénytársaságok helyzetét 5 évre. visszamenőleg és a megállapított adatokból állítsa össze azokat a rentabili­tási hányadosokat, amely a való helyzet­nek megfelelnek. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a lej* választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztály ábaa Claf, Piaţa Unirii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom