Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-22 / 115. szám

mâI 5 LEJ s Szerkesztős ég és ki «dóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Ducb No, 8. F c ó k k i a d ó h i v a t al és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 1199 L1X ÉVFOLYAM, 115. SZÁM ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató : DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T, Előfizetési ár'ik: havonta 70 lej, negyedévre 210 lej. félévre 420 lej. évente 840 lej. Magyar- országra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 P. VASÁRNAP CLUJ, 1938 MÁJUS 2 2. IZBBSZSSSS&WXiaidiSSCXSmXUß Hodzsa miniszterelnök hivatalosan bejelentette az aj kisebbségi statútumot ,,Egyetlen állam, egyetlen kormány sem volt még a miiyenkhez hasonló helyzetben“. — Henleint tárgyalásra hivta meg a prágai kormány. — Meg­erősítik a csehszlovákiai magyar vezetők londoni meghívásának hirét Újabb megegyezés jött létre Franciaország és Anglia között a spanyol-kérdés nehézségeinek rendezésére A nemzetközi politikának tegnap két igen jelentékeny eseménye történt. Hod­zsa Milán csehszlovák miniszterelnök pénteken este fogadta a sajtó képviselőit és behatóan nyilatkozott a kisebbségi, de alkotmányos válságról is. A másik, hogy Anglia és Franciaország alapot találtak a spanyol kérdésben keletkezett uj nehéz­ség elhárítására s ettől remélik, hogy le­hetővé teszi az olasz és francia tárgyalá­sok ujraf elvételét. Hodzsa összefoglalta! mindazokat a fej­leményeket, amelyekről a világsajtó az .utóbbi napokban részletesen beszámolt, kijelentette, hogy a kisebbségi statútum készül s a főalapelvekre nézve a kormány megegyezett, a kérdés hamarosan a ki­sebbségekkel való tárgyalásra és a tör­vényhozás asztalára kerül, úgy, hogy tar­tósan és intézményesen megoldják ezt a nehéz kérdést. Kézzel fogható részleteket azonban nem közölt a csehszlovák mi­niszterelnök. Talán leglényegesebb pontja nyilatkozatának az, amely a szlovákokhoz fordul és ezt a harmadik államfönntartó elemet szorosan a cseh—morva törzshöz kívánja kapcsolni. Hodzsa ugyanis ünne­pélyesen kijelentette, hogy most, a pitts- burgi cseh—tót egyezmény huszadik év­fordulóján, végre kell hajtani ezt a meg­állapodást, sőt a szlovákoknak még mesz- szebbmenő óhajtásait is teljesíteni kell. Hodzsa hozzátette azonban, hogy a pak­tum érvényesítése nem lehet lépés az ősz- | trák—magyar dualizmushoz hasonló meg­oldás felé. A nyilatkozat többi része a politikai eszmény területén mozgott, ki­fejtette, hogy Csehország történeti hiva­tását teljesíti folytonosan, a független lét helyreállítását és védelmét, amelyhez most a nagy európai érdek, a dunavölgyi kollektivum is hozzájárul. Mérvadó prágai jelentések megerősítik az „Ellenzék“ tegnapi értesülését, hogy Hodzsa már elküldte meghívóját) az Ausz­triában tartózkodó Henleinnek s igy a cseh és szudeía-német tárgyalások egyik föltétele teljesül. A szudeta-németek iz­galma mégsem csillapodik s tegnap is vol­tak zavargások Prágában, Märischostrau- ban, Komottauban és Chladovban. A Henlein-párt sajtóirodája nyilatkozatban tiltakozik a cseh baloldali izgatás ellen, amely a németek életét és vagyonát fe­nyegeti a hatóságok szemhunyása követ­keztében. A Hodzsa-féle előzetes ígére­tekre hivatkozva kijelenti, amíg a községi választások folyamán a teljes rend és,sza­badság helyre nem áll, főleg a gyülekezé­si és sajtószabadság biztosítása révén, ad­dig a kormány hiába hívja meg a némete­ket a nemzetiségi egyenjogúság tárgyalásá­ra. A londoni lapok megerősítik a hirt, me­lyet az „Ellenzék“,négy nappal ezelőtt kö­zölt, hogy Szüllő Géza dr.-t és Jaross An­dort, a szlovákiai magyarság vezetőit szin­tén meghívták Londonba, hogy az angol parlamenti körökkel megbeszélést folytassa­nak. A prágai kormány nem gördít aka­dályt ütjük elé, mert a csehszlovák sajtó magyarázata szerint a kormány minden­ben az angol tanácsot követi. A nemzetközi politikának tegnap si­került a veszélyesen megromlott európai helyzetben némi megkönnyebbülést hoz­ni. Tegnapra kiderült, hogy Anglia köz­belépett a spanyol és az olasz—francia kérdés kedvező megoldására. A Havas­ügynökség jelentése szerint a francia kor­mány már néhány nappal ezelőtt hozzá­járult a spanyolországi önkéntesek visz- szahozatala és a pireneusi határzár ujra- fölvételéhez, nyilván, hogy a római sza­kítás magára nézve kellemetlen udvariat­lanságát tompítsa. Mégis úgy látszik, hogy az angol—francia megegyezés csak tegnap jött létre, amikor a francia kormány ki­küldöttje, Reynaud helyettes miniszterel­nök, megjelent Londonban. Reynaud hosszú ideig tanácskozott Halifax kül­ügyminiszterrel és lord Plymouth benem- avatkozási elnökkel, később a német nagykövettel és a szovjet-ügyvivővel. — Ezek után közölték a lapok, hogy a Spa­nyolországban harcoló külföldi önkénte­sek visszahívása és a benemavatkozás' fönntartása ügyében külön megegyezés jött létre Anglia és Franciaország között. Hodzsu miiTÜszterelnök tegfnlaip újságírók előlit tett hosszabb tnyi/JaJ'Jkozatíbain jelen telte be, bogy a cseh.szlovák kormány készen Ulf! íiiz u j kisefoíbségii satu tűm és az ezzel! járó kö zíjg;a zgiailiás i refonni tervévél. — Hagyó niányunk a tlótfeütételeinkórt való bare — mondottja többek közölt. ■—- Szövet- djgeseiink és szövet sége/iink biztosítékot jelení­tenek ezen a téren. Ez a megállapítás aizon- ba,n nem abszoliţt. Ha küldetésiünket Euró- pámalk ezen a rétszén be tudjuk töllténii s még tudjuk szervezni biz áltllamunkiait alkotó nemzeteket és aionizetcsoportokat, mékiülőz- heteflemek teszünk, ment áltialáimas európai érdeket fogunk képviselné. Nem szabad le­törnünk az idegen világnézetek’ nyomásta előtt. Egyetlen állam lás egyetlen kormány ■sem volt-még a miénkhez hasonló helyzet­ben, Jeléniteg szomszédságába«! vagyunk ti világon egyedülálló jelenségnek’ s ez a. jiefleai- d’tg a nációnál) zmus dí-hdalfai. egy hetvenöt- miüikós népnél-, melynek' tagjai elhagyták iái naeilotnüiliis irákiyt az érzéseik., világáért. Ez rendik!viilii történelmi foîlyamlait és tisztán csţalk közigazgatásé eszközökkel neon teliét ellene 'védekezni. ',4 csehszlovák kormány olyan feladat elé körűit, mely a legnagyobb 1felelősségeket rója rá. Minden kdük ásít 'tör­vény szerúiiti büntetés Fog megtorolni. Tár­gyalás fog kezdődni a németekkel s- a< többi kisebbségekkel! ezeket ai tárgyalásokat eddig ellké szülte tték. .4 csehszlovák köztársaság kormánya elhatározta, hogy betölti nemzeti és európai küldetését s teljes. rendezést ké­szít elő, mélyen módosítva közigazgatási és Az egyezmény szerint bizottságokat kül­denek Spanyolországba, amelyek meg­szervezik az önkéntesek visszaszállítását. Ha e bizottságok megérkezése után tizen­öt napon belül nem lesznek eredményesek az előkészítő munkálatok, akkor Francia- ország visszaállítja saját ellenőrzési rend­szerét a Pireneusokban és visszaállítják a portugál határ ellenőrzését, valamint a tenger ellenőrzését is. A tengeri ellenőr­zéssel megbizott egységek az összes spa­nyol kikötők fölött, valamint a benem- r.vatkozás bizottságában képviselt hatal­mak hajói felett egyformán ellenőrzést gyakorolnak. Amennyiben e rendszer újra való bevezetése után harminc napon belül nincs eredmény, úgy Franciaország meg­nyitja határait. A Reuter távirati ügynökség jelentése szerint London diplomáciai köreiben ked­vezően ítélnek az egyezményről. A tervet máris megküldték a benemavatkozási bi­zottságban résztvevő hatalmaknak. Lord Plymouth, a benemavatkozási bizottság elnöke a bizottság ülését május aó-ra ősz- -szehivta. Francia felfogás szerint a terve­zet elfogadásával Franciaország kimutatta teljes készségét és jóakaratát w Spanyolor­szágban harcoó külföldi önkéntesek kér­désének megoldására. A szudéta-német párttá;} valló tárgya,tes mii- tett ja c párt felelősség érnek eV sme réséit, mely­nek ez öi páínt ma; is tudöitnábani vön. Jogc/k mellett azonban kötéle-ssblgek its- rvätmiaik. — A püttsburgi:, szerződési — fa'iytßllti» Hodzsa mínusz terellnök — és jegyzőkönyv, melyet az nimeri ka! szltoíoátkok ősi Csehek képviselői ibtak alá 1918-foé/n Ma^áfryk jelen­létiében, merni egyszerű jogi akiinait, höerem eakőtesii kő telezőt M ég válltóá s t Gís tacteiimiaiz. Valóra kell váltani ezt a jegyzőkönyvet va­lódi cél faiban, melyeket 'aláírásiéikor követtek. Ennék a goodolöitmenetniete megfeíe'őlteg öz 1927. elvi 'tartomány, közigazgatást klsizéte- si*te Ibiik s ilskoKatoná csokik ai Mbő vitet bűik. -4 Pittsburgh szerződés szlovák országgyűlés megalkotását köri,'ez azonbün néni jelenti á politikai dualizmus követelését dz állam ke- béltében külön szlovák törvényhozás megte­remtése által. HodZ'Stai mmiisztereluölk kijelentette még, líogy Imrédg magyar miniszterelnöknek Ma- gyarország külpolitikájára vonatkozó sza­vait Csehszlovákia és a ki Santa nt roko-nszc no­vel fogadja, miután ezek hozzájárulnak a kisantccnt cs Magyarország közötti ellentét megszüntetéséhez. Beszédét ágy fejezte be: — Az együttműködés- Dunamedeneében együttműködést jelent elz érdekelt rruagyhaitail- mekköl, sí, tehát elsösorbtii'n Németországgal. Az Anschluss nyomán a német érdekek hamgsiulyozoitlabbafc telteik, mert Németor­szág »súlyához a Dunamedeneében hozzácsa- tclódott A tisztei! a súlya ds. Kisebbségi fejlemények Az égboltozat ismét egészen betanult. Fe­kete felhők lógnak a fejünk fölött. Éles sze­lek szántják a levegőt, olykor villámok ci­káznak és néha tompa mennydörgés hall­I szik a távolbúi. A béke megint kátyú felé botorkál a spanyol-kérdés miatt, melynek előterében az olasz—francia viszály éktelen­kedik, a díszletek mögött azonban az ősi francia—német gyűlölködés forr, mely a XVI. század óta minduntalan, európai s vi­lágháborúk szenvedéseibe dönti az emberiség többi ártatlan és békére szomjas népeit. Sza­bad-e bizonyos részletkérdésekben derülátó és reményteljes hangot megütni ezek sze- 1 ríni? Például a kisebbségi kérdés jobbrafor- dulásáról? Hiszen ha egyszerre, ma vagy holnap teljes egészében megvalósulna, mond­juk Csehszlovákiában a kisebbségi jogvéde­lem, az 1919. évi Párilsbcn kötött egyezmé­nyen túl vs, mit érne az, ha hirtelen elmerül a béke és egy borzasztó emberi katasztrófa sokkal fontosabb kérdéseket vetne föl? Hogy a kisebbségi kérdés ismét előtérbe került, az uj diplomáciai fontossága orvén történik: a szudét'a kisebbségi ügy a háborút idézi, a Dunavölgg kisebbségi kérdése pedig a békét menti. Ez a fontosság rögtön mó­dosulhat, ha itt a háború. . „ Mégis megüt­jük a derűs hangot. A béke megszabadulhat a vadászi lármától és a terítékre fektetéstől; cikkor ped'-g földereng a kisebbségi jövő, amely teljesen összeszövődött már a béke többi föltételeivel. Nem akarunk most körülményesen foglal­kozni a kisebbségi vita elsőrendű terében, a Csehszlovákiában érlelődő üdvös fejlemé­nyekkel, de tragikus lehetőségeivel i-s.. A való sziniis-égeket érintjük egy kissé. Most már __ biztos, hogy elkészül a „legszélsőbb határig* I menő kisebbségi statútum. Ezt Anglia Äs Franciaország megvizsgálja, aztán a kisebb- slégi értekezletek, majd a törvényhozás elé viszik. Lehet, az összes felek és érdekeltek helyeslésével fog találkozni, lehet, hogy to­vábbi vita köszörüli és csiszolja majd, lehet­séges föltétien áteröszakolása. Ha katasztró­fa nem csap le, a csehországi kisebbségek sorsában kedvezőbb helyzet álakul és ez az egész Duná-völgyére jótékony hatású lesz. De minderről naponként és terjedelmesen innak. Ezért sokkal helyesebb, ha egyre na­gyobb szorgalommal vizsgáljuk az Itthoni helyzet örvendetes kisebbségi változatok. Kezd cdkolmunk lenni. A napokban méltattuk a kisebbségi főkormángbiztosság szervezését, majd Pctrcscu-Comncn kitűnő nyilatkozatát, mely végre nem akadálynak, hanem üdvös összekötő kapocsnak minősítette a kisebbsé­gek létét a szomszédi érdekek szempontjá­ból. .4 székely iskola ügyében egyik napról a másikra jóra fordult a helyzet. .4 Hunya­diak ősi fészkébe magyar közjegyző került. A kisebbstégi lapok vezetőit az uj sajtótör- vény küszöbén barátságos eszmecserére hin­ták meg n fővárosba. Arad ezredes-prefektu- sa a kisebbségi sajtó utján föl hat almozta a kisebbségi közönséget, hogy akár anuangel- vén irt levélben jelentse, ha köztisztviselő o pártatlan igazságot és a polgári egyenjogú­ságát m eg síéi t i. Most azt közlik a fővárosból, hogy a kor­mány leendő félhivatalosa Pctreseu Cezar szerkesztésiében é'gyik főfeladatnak fogja te­kinteni a kisebbségi helyzet földerítésére tö­rekvő cikksorozatokat és meg fogja szólal­tatni ct kisebbségek embereit is, amit már eleve, kellett volna tenni, mert igy a kérdés felénk fordult oldaláról csak egyes román kiválóságok, néhány országrészünkről szér- m}a:ó volt miniszter, a jelen királyi tanács 2—3 tagja tudott csak. nem beszélve a pát­riárka-miniszterelnökről, aki nemzetiségi harcokból került az egyesült románság élem­berei közé. Így érthető egyoldalúság ural­kodott. Ha szóhoz jutunk a nagyméretű ro­mán sajtóban, ha majd uj alkotmány alap. jún a közéleti szervezkedés lehetőségeit meg­nyit ja kormányunk, remélhetjük, hogy a ki­sebbségi jogvédelem gyökeres rendelése ör­vendetesen előre fog hatadni. Ez közérdek, 'luma.: s európai közérdek is. Hodzsa mimszíeveínök bejelenti a kisebbségi síaíuiamot és a szudéta-németekkeí való tárgyalásokat közoktatásügyi autonómiájának szerkezetét,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom