Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-21 / 114. szám

1UJ.8 ii., a j u s 2 1. ELLENZÉK 5 Uj rendszabályok lépnek éleibe a drágaság letörésére A fogyasztás és forgalom megszervezésével, foglalkozási ágak szerint, testületeket létesítenek az alkotmány szerieméiben BUCUREŞTI, május 20. Illetékes köröket a drágaság nagyfokú emelkedése foglalkoztatja. Élelmezés, ru­házat, fűtőanyag nap-nap után drágul, a többletet a fogyasztó alig tudja elviselni. A kormány tisztában van azzal, hogy energikus és gyors közbelépésre van szük­ség s nem is késlekedik a drágaság letöré­sét szolgáló rendszabályok életbeléptetés sével és alkalmazásával. Mitita Constantinescu nemzetgazdasági miniszter és jegybankkormányzó, miután ismert kamat-törvényeivel megszüntette az uzsorát, az árak „normalizálását“ tűz­te ki célul s megtette az első lépéseket az életfenntartás olcsóbbitására. I mutatnak, a drágasági indexszám hónap- ról-hónapra emelkedik anélkül, hogy ez a belföldi, vagy külföldi események kö­vetkezménye lehetne. — A reális helyzet az, hogy az élet drágul — állapítja meg a jelentés. — S azt is meg kell állapítanunk, hogy a rend­őri és más ellenőrző intézkedések nem jártak kellő eredménnyel, a megoldást te­hát más téren kell keresni. Mitita Constantinescu miniszter 'a baj okát a fogyasztás szenrezetlenségében lát­ja, véleménye szerint tehát csupán a pia­cok ellátásának praktikus és módszeres el­látása járhatna eredménnyel. Jelentés Őfelségének a drágaságról A „Frontul“ jelentése szerint Mitita Constantinescu nemzetgazdasági minisz­ter az utóbbi napokban jelentést készített Őfelsége II. Károly király számára. A je­lentés rámutat arra, hogy az elsőrendű közszükségletek árai: élelmiszerek, ruhá­zat, fűtőanyag, stb., állandó emelkedést Bizottságok szervezése A nemzetgazdasági miniszter négy bi­zottság szervezését ajánlotta jelentésében a drágaság letörésére, a fogyasztás meg­szervezésére és az árak ellenőrzésére: I. Élelmiszerek. II. Fűtőanyagok. III. Ruhá­zati cikkek. IV. Más fogyasztási cikkek ára tekintetében. A bizottságok feladata az, hogy kellő tanulmányozás után maximális, illetve minimális árakat állapítsanak meg. — Ugyanakkor a bizottságok feladata az is, hogy az ellátás és fogyasztás megszerve­zésére olcsósitás céljából javaslatot te­gyenek. A bizottságok a kérdéses foglalkozási ágakat is meg kell szervezzék az uj alkot­mány szellemében. Királyi dekrétumok Mitita Constantinescu miniszter jelen­tését két nagyfomosságu királyi dekrétum kiadása követte. Az első dekrétum a ja­vasolt bizottságok felállítását rendeli el azzal, hogy a bizottságok tagjait királyi dekrétummal nevezik ki, a bizottságok munkarendjét viszont a nemzetgazdasági miniszter állapítja meg. A második dekrétum a bizottságok tagjait nevezi ki és sorolja fel. A bizott­ságok tagjai magasrangu állami tisztvise­lők, a szak-kamarák és vállalatok vezetői közül kerültek ki. A „Goldmar“ Filharmonikus Egyesület hangversenye A „Goldmark“ egyesület tegnap este tar­totta meg nyolcadik hangversenyét. Miímt ed­dig műiden hangversenynél, ezúttal is újabb híj (adásról tett tcmiságo t ta lelkes zenei mű­kedvelő egyesüld, mely taontoasu már jóval túljár a mi ük ed velők szotkáaoiSj, jó sziktvon-a- Mta is. Ha az ember nem tudta volna, hogy ■mugyréazt önkéntes zenészekről vm.ul szó, • a Imugiveirseny egyes piikiniatatbatn jó értetem - Hun vett illhaTmónikuirok zenéjére gondol- haitott voMna. Kitűnő kel-miesíter, telken, jó, odaadó, . Igazán zenekedvelő zenészek ért'é- kes együttműködésié járhat csak olyan ered­ménnyel, máit a tegnap esti teljesítménye. A h'Uingvérseín/y műsorán ezúttal kizárólag vonós hangszerekre írott müvek .szerepeltek. Három széf lenád, köztük kettő viMgh! rü, az otöMwak közül együk, Mozart „R’biine Nacht- muslk“-j.a a 'klasszikus) zene öl'ök, tökéletes remekműve. Az elsősnek előadott müsorsizám helyi -szerzőnek, A. B-einanak müve. Rövid szerenád, tetszetős, széip, formájú, kitünően hangszerelt és h)hátiamul felépített muniklai, md’Jynák a .„Goldmark“ zenészei Fischer ka'r- •mieaier biztosi vezetése elLatlt teljes érvénye- íiülllésl bizitositottialk. Mozart ,,Kleine Nacht- J m;u'sljk“-jánta(k -tökéletes formái teljes poéd - j sükkefl1, köinnyiedségü'kűíel 'ós mosolygó szép- ( :légük aPá rejtett elméiyüiltségiiikkel jelenlek meg a tegnapesti előadásiban Különösen az andante és a menüett voltaik elragadó alk. A müyor m^siod'k részét Csh'jkovszkij szere­nádja töltötte ki. A nagy ö tosiz zeneszerző- ■i l:% ez tailL’rn: egyik legszebb, legelm’éOiyitet­tebb, a külsőségek nála szokott tulburjánzá- sától légmentesebb müve. A szerenádot aránylag d lkán jáillszák, de egyik tételét, a Hires .vat cert gye Ikrán lehet hallani. A Cvaij - kovszikij szerenád előadásába!» a Goldmiairk fiibaranoniikusok felülmúltak. önmagukat. - Az „EHÓgiia“ Ültél kialma ra^ene szer ü előadása mesterien elkerült. A közönség: áttalpsolta az estél;, méltán, mert úgy az 'gazán kitűnő Fischer kairmester, mflr.lt a zenekar tagjai, minden dicséretet megérdemelnek. A durva férj és a sértegető feleség BUDAPEST, májusi 20. Egy vállalati tisztviselő felesége igy mondta el, mi késztette őt, hogy férjétől ideiglenes nőtartási dijat követeljen. — ötévi házasságunk egy pillanatig sem volt boldog — mondja az asszony, — mert már egybekelésünk első idejében állandó viták, veszekedések tarkították együttélésünket. Ennek ellenére sem ad­tam fel a reményt, hogy talán kellemes napok virradnak majd ránk, amikor job­ban megismerjük egymást és értékelni tudjuk majd egymás munkáját. — Sajnos, ez sohasem következett be, pedig már hatodik évfordulója volt, hogy férj és feleség lettünk. Sőt az utóbbi idő­ben már kulturemberekhez nem illő, majdnem tettlegességig fajuló botrányok következtek nap mint nap, amelyek vé­gül odáig vezettek, hogy férjem elha­gyott. És miután gondoskodni nem akar rólam, az önhibámon kivül beállott hely­zetért ő felelős. Ezért kérem a bíróságot, hogy részemre havi tartásdijat ítéljen meg. Az asszony szűkszavú keresetére annál bőbeszédűbb — a férj válaszirata. A férj az ideges asszonyról IDŐJÁRÁS Bucurestiből jelentik: Kissé emelkedő légnyomás, változó felhőzet és gyenge délnyugati szél mellett a hőmérséklet csökkenése és helyi eső v>agy zivatar vár­ható. Bucurestíben a hőmérséklet csütör­tökön délben 27 fok volt. Feltörte a járásbíróság szek­rényét és kétszázezer lejt érő értékpapírt lopott BUCUREŞTI, május 20. Az Ufóivá töri vény széle vizsgáló bír ója ]ie tar­tóztatta Miamin lenesen bírósági jegyzőt, ki feltörte 0) hucnresllii járásbíróság szekrényét és a. peres felék által) létéibe helyezett érték- papt/íok közül 200 ezer tejt érő állampapírt k'pott s a: papírokat a tőzsdén értékesítette. Az etfovi'J törvényszék jóváhagyta 01 meglévedt bírósági ttlszbisielő letartóztatását. — Feleségemnek teljesen igaza van, hogy mi sohasem voltunk boldogok. De ezért legnagyobb mértékben ő a hibás, aki túlságos idegességével engem is kiho­zott nyugalmamból. Ilyenkor történtek azok a sajnálatos perpatvarok, amelyek végül teljesen elkeserítették mindkettőnk életét. Bármennyire is igyekeztem ural­kodni magamon, képtelen voltam türtőz­tetni magam, mert feleségem oly súlyos sertésekkel illetett, hogy legtöbbször kénytelen voltam elrohanni hazulról. Négyéves gyermekem előtt — folytatta a férj — durván sértegetett, a fogékony kis gyermeklelket a legtöbbször inzultusok érték, úgyhogy tűrhetetlenné vált minden percünk. — Ami azután engem végkép arra az elhatározásra bírt, hogy elköltözzem fe­leségemtől, az az volt, hogy kénytelen voltam feladni négyszobás lakásomat. Gondolnom kellett a jövőre s a nagy la­kást átcseréltem egy szerényebb otthon­ra. Feleségem erre magából kikelten til­takozott és azzal fenyegetett, hogy ha beváltom tervemet és szoba-konyhás la­kásba költözünk, akkor nem hajlandó követni. Szoba-konyhás lakás — bosszúból... — Elhatározásomban nem ingathatott meg feleségem tiltakozása: felmondtam lakásunkat, megjelentek a szállítómunká­sok, hogy bútorainkat elvigyék az uj lakásba’. Feleségem azonban nem köve­tett, tehát a házassági együttélés az ő hi­bájából szűnt meg. Ezért kérem kerese­tének elutasítását. Az aisszony a tárgyaláson meglepő vé­dekezéssel állt elő a,fárfi vácijaival szemben: — Férjem lanyagi helyzete nem tette indokolttá, hogy szoba-konyhás lakásban huzzuk meg magunkat — mondotta. — Ez csak alantas bosszú volt részéről, tud­ván azt, hogy én, aki jómódhoz szoktam, nem fogok a szűk proletárlakásba költöz­ni. Férjem ugyanis barakk-otthonban vett ki számunkra lakást, már pedig el sem képzelhető, hogy komolyan ott akart volna élni, ellenben arra számított, hogy nem fogom köNetni őt. — Ami azt a vádját illeti, hogy: durva és sértő kifejezéseket használtam vele szemben, erre az a válaszom, hogy az ő kihívó magatartása tett idegessé és ilyen lelkiállapotban ragadtattam el magam. Úgy az asszony, mint a férj tanúi rész­letes vallomást tettek a tárgyaláson s ai bíróság végül is elutasította az asszony keresetét azzal az indokolással, hogy a férj jogos indokkal szüntette meg az élet- közösséget. Egyrészt azért, mert az asz- szony nem követte urát az uj otthonba, másrészt pedig olyan magatartást taníts sitott, amely érdemtelenné teszi őt a tartásdijra. Ezt az ítéletet most a Kúria megváltoz­tatta, helyt is adott az asszony kereseté­nek és a férjet kötelezte tartásdij fizeté­sére. — A férj és feleség között előfordult sértések jelentőségét — szól az indokolás — nem lehet elvontan megítélni. Tekin­tetbe kell venni azt az érintkezési módot, amelyet a házastársak az együttélés alatt egymással szemben tanúsítottak, továbbá azt a lelki állapotot és azokat az indító* okokat, amelyek azokat kiváltották. Eb­ben a beállításban az asszony cselekmé­nyének tulajdonképpen csak az ad ko­molyabb jelentőséget, hogy durva kifeje­zéseket használt a négyéves kisgyermeke előtt. Ezért — bár elitélendő az asszony­nak, mint anyának a magatartása — mégis az ilyen esetekből nem lehet meg­állapítani azt, hogy az anya az apa iránti tiszteletlenségre akarta volna nevelni gyermekét. Különben olyan lelkiállapotban, ami- lyenban az asszony lehetett az állandó iz­galmak következtében — folytatja az indokolás, — ezt nem lehet súlyos házas­társi kötelességsértésnek minősíteni, már csak azért sem, mivel ugyanilyen hang­nemben beszélt a férj is és ő is használt feleségével szemben durva, megalázó ki­fejezéseket. Az a férj, aki feleségével szemben ezt a modort megengedhetőnek tartja, hasonló magatartását súlyos sére­lemként nem panaszolhatja. Ami az uj lakásba való költözködés megtagadását illeti, arranézve a bizonyítási eljárás olyan adatokat produkált — fejezi be az indokolást a legfelsőbb bíróság, — amely- azt mutatja, hogy a férj valóban bosszú­ból cselekedett, ezt valószínűsítette az a körülmény is, hogy ő maga sem költöz­ködött be :azután a lakásba. Mindezen okoknál fogva az asszonv keresete indo­kolt: a férj köteles eltartani feleségét! MA 41 ÉVE 1897 május 20-án <7 világ továbbra is a párisi bazáriégés hatásút érzi: a francia fő- nemesiség. bankokrácia, kot. szellemiség hölgyei rendeztek jótékony vásárt és egy kinematográf borzalmas tűzvészt okozott: 150 ember életét vesztette, közöttük az1 1 alencOni hercegné, Erzsébet királyné nő­vére. Szilágyi Dezső házelnök meleg sza­vukban emlékezett meg az emberiség, a, Habsburg- s Wittelobach-házak gyászáról. Ugyancsak ezen a riopon volt az arteiI méretű gyászünnepély a párisi Notre Da-J meban, melyen résztvett az egész belga és\ bajar királyi család, a londoni lordmajor;j Ferenc Józsefet Ottó főherceg, a németi császárt Radzivill herceg, a cárt Leuchten-( berg herceg képviselte stb. A magyar po-\ Mikában izgalmat okoz a hir, hogy évekj óta húzódó osztrák—magyar vita után, Bánfjy Dezső miniszterelnök hozzájárult «’ kvótaemeléshez, vagyis a közös kiadások, 3í.6 százalékos vállalásához, Kossuth Fe­renc kérdést intézett a kormányhoz, be-j avatkozik-e a monarchia a görög—török háborúba? Edhem pasa ugyanis épp most. verte meg a görögöket a döntő pliQrsalusi csatában és a béke fejében 250 millió frank Hadikor pótlást követel. Hire jár, hogy György görög király elten merényle­tet követtek el és forradalmi jelenségek mutatkoznak országában. Megújították a Hármas szövetséget. A magyar közélet két emlegetett ajak ja meghalt. Az egyik a hi­res tatai gróf: Eszterházi Miklós József, aJci külön lóversenyeket rendezett és szín­házat vezetett birtokán, a saját gyönyörű­ségére, a másik Beöthy Mihály, ak'i a Lo- vássy László vezérletével a pozsonyi dié­tán Kossuth Lajost segítő ifjúsági moz­gatom tagja volt és mikor külföldre me­nekültében annak hírére, hogy Louctssyt és barátait börtönbe vetették, megörült, az­tán 60 évig csöndes lakója volt egy zárt• intézetnek: Lovassy is elmehábörodotl lett egész életére. Majldtli Gusztáv gr., ország­részünk uj kát segédpüspöke most szere­pelt először főpapi minőségben: Pécsett szerpapokat szentelt föl Nagyban készül­nek a kitűnő székelyföldi főispán. Dózsa József 20 éves jubileumára. Egyetemünk uj tanácsa megalakult; rektor lett Lechne\r Károly dr., az uj dékánok: Lukáts Adolf, Kenyeres Balázs, Halász Ignác, Farkas Gyula dr.-ok. Az Eme orvos.terntészettud. szakosztályában fölolvasott: Genersich Gusztáv dr., Apáthy István dr. és az ezüst­tel való seborvoslásról Benei János dr. és Bogár Kálmán dr, Lapunk minden nap beszámol a SidoH-rirkusz jelesebb teljcsii- ményeiröl. Színtársulatunk a Székelytföl- det járva, több nap óta ennek fővárosá­ban működik: a Beink bán szinrehozás t E. Kovács Gyulának és Szentgyörgyinek. A cigánybáróé S. Áldor Juliskának, a K'N lordé Ráskai Emíliának és Forral Feriké­nek, Mariannáé K. Szer érni Gi zónák és Cserág Bertának .4 nők barátjáé Megyeié­nek, A madarászé Turchctnyi Olgának ís Kassainak hozott sikert. Lukács Béla kép­viselő és volt miniszter szerepel a Kernem; Zsigmond-társaságban és Petelei István elnöik vendége. .4 Vígszínház második T rHby-előadásán a beszámolók hat ás ár" megjelent Gyulai Pál és Lévay József, th a darab közepén măr megelégelték a ,.gyö nyörüséget'f és eltávoztak. A szenzációra éhező olvasó közönséget a zsebelyi és hód mezövásárhelyi méregkeverö asszonya bünpöre foglalkoztatja. öngyilkosság. Ma reggel a Mico-utc lakásának kertjében egy orgonafára f.\ akasztva találták holtan Keregdi Géza 7 esztendős cluji ácsmestert. Az idős ács mester hosszabb idő óta nyomorog, való szinüleg ez volt az oka öngyilkosságának-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom