Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-19 / 112. szám

” t? 193 8 május 18. ELLENZÉK Csapda-kivégzés Eszakkanada prémvadászteriileién BATHURSŢ0B0L, május 17. Ha egy idegen Kanadában jár, okvet­lenül1 feltűnnek előtte a gyertyaszálter- metü lovasok, akik vörös mentéjükben és targacsikos nadrágjukban legfeljebb üdülésre mutatkoznak a déli városok­ban, egyébként pedig az örök hó és jég birodalmában fejtenek ki csendőrmun' kát. Ezekről mondják Kanadában: They get their man — ezek feltétlenül meg­kapják emberüket, akik keresnek. ök azok, akik, ha kell, az északi sarkig is kergetik üldözöttjüket lovon, kutyaszán- kőn vagy gyalog, de megfogják. Ezek a vadul száguldozó, kemény, edzett embe­rek rémei a prémvadászterületek gonosz­tevőinek. Kétezer lélekből álló csendőr* szervezetük, amit North Western Moun­ted Pohcenak hívnak s elismerik, hogy ennél jobb, eredményesebb csendőrség a világon sehol sem található. Kétezer ember akkora területet tart rendben, mint az Oroszország nélküli Európa. Ottawában most nyolc ilyen csendőr piheni egy igen érdekes és félelmetes ka- land fáradalmait. Egy John Arenz nevű ember körül játszódtak le az izgalmas dolgok teljes öt esztendő óta. Ez az Arenz megkeserítette az északi prémvadászok életét. Az Artie Red River (Sarki vörös folyó) vidékén, ahol a legjobb havasi nyulak és kékrókák kerülnek csapdába, Arenz esztendők óta elszedte a szolgai' inas vadászok zsákmányát. Kilopta a csapdába tévedt ágiatokat s ő maga sok­kal ügyesebb csapdákat állított oly he­lyeken, ahol a. rendes prémvadászok nem is sejtették, végül egyszerűen bete­relte az állatokat oda, ahová akarta és hatalmas vagyont szedett össze orvva­dászatával. Arena munkáját igyekeztek ellensúlyoz­ni: a rendkivül ügyes ember fegyverrel védelmezte magát és csapdáit s nem egy prémvadászt tett el láb alól1. Később óriási fizetést ajánlott neki egy társaság, ha beáll hozzája és ügyességét törvényes keretiek között bocsátja rendelkezésre. Arenz azonban nem fogadta el ezt az ajánlatot sem. Ekkor mozgósították ellene a North Western Mounted Police csendőrszerve­zetét. King törzsőrmester vállalta a lehetet­lennek látszó feladatot, hogy előkeriti az orvvadászt. Hatszáz emberét összponto­sította kilenc félkörben, amelyekkel más­fél esztendővel ezelőtt sikerült Arenz mestert bekerítenie. Csak egy kaput ha­gyott nyitva számára: az észialk felé me­nekülésre! De kétszáz mérföldnyi -tá­volban oda is elküldte Arenz fogadásá­ra negyven emberét és ezek a jégzajlás­sal, hóviharokkal dacolva, valóságos fel­fedező utat tettek az Albert herceg-föld szigetei között. Eszendőkön át szántották egyre fel­jebb Arenzet, aki néha szembeszáilt a csendőrökkel és oly helyeken, ahol je­lenlétét nem is sejtették, gépfegyverrel tüzelt rájuk. Hatalmas csapdákat állított nekik. Huszonhét embert tett így harc- képtelenné. De a csendőrök ott Kanadá­ban híresek arról, hogy ha egyszer rá" j vetették magukat) valakire, azt többé ki I nem engedik karmaikból. King nyugpd- ■ tain folytatta az üldözést, ami másfél I esztendei szenvedés árán meg is hozta a 1 kívánt eredményt. A Bathurst-öböl szélén az előrekíiMött negyven csendőr a veszedelmes nyirfa" I csapdák egész sorát állította aZi egyre feljebbszoruló banditának. Három ösz- szehajtott fiatal nyírfát ástak be lomb­kupacok és hótömegek alá. Ha valaki rálép, a fák szétcsapódnak, a hurok megszorul és az áldozat öThatt méter­hogy jmi a A finom selyemharisnya adja meg — még egyszerű ruhábanis — az eleganciát. Ezért leggondo­sabban ápolja harisnyáit és min­dig csak Lux szappanpeheilyej nyire a talaj felett kapálódzik. Az utolsó ostromot egy erdei kunyhóban Arenz jól állta, nyolc sebesült maradt a csendőrök részéről iá helyszínen, de végül is ki kel' lett jönnie az orvvadásznak és észak felé futtában belekerült egy nyirfa,csapdába. Szétfeszített kezékkel-lábakkal lógott a levegőben, mire ai csendőrök közelébe ér- tek. Mivel a kanadai csendőrségnek bí­ráskodási jcoga van, King rögtön meg­hozta iitélleitét: egyszerűen otthagyba az orvvadászt, ahol volt!: a csapdában. Ki­lenc óráig kínlódott Kanada réme, egyik izma a másik után szakad szét s végül meghalt. Holttestét a nyolc sebesült csendőrrel együtt szánkókon, majd vo­nattal Ottawába vitette King, aki a prámvadász társaságoktól most sokezer dollár jutalomban részesül. Május 31.-ig meghosszabbították a kisiparosok és kiskereskedők könyveinek láttamozását CLUJ, május 17. A paníziigyiminisztérium 470554—1938. sz. üöpiiendeletéve] közli, mi szerint a kisiparo­sok és kiskereskedők lágyrészben nem tet­tek eleget aninlak a> kötelezettségüknek, hogy kereskede'mii könyveiket Háltta-moz-tassák és nem fizették meg a 200 tejes illetéket sem, amelyre pedig a rendelet kötelezte őket. A pénz ügy minisztérum mkg egy utolsó alkal­mat atkao adni a- könyvek láttamozására és május 31-ig meghosszabbítja a könyvek be­szerzésének. íáttamo zás áriak és az illeték le­rovásának határidejét. Ez az utolsó időpont ezeknek ia kötelezettségeknek az elvégzésére j és azt — minit a pénzügyminiszteri körren­delet írja — többé nem hosszabbítják meg. „Élj reggel, mint fejedelem, délben mint polgár, este mint koldus“ A hosszú élet titka Darányi professzor könyvében Minfsztepi rändelet a kontáp kérdés ügyében BUCUREŞTI, május 17. A munkaügyi minisztérium körrende- letet adott ki, amely szabályozza a mun­kaügyi felügyelőségek és munkakamarák hatáskörét. A rendelet szerint ezután sem az iparos szervezetek, sem a munka­kamarák semmilyen vonatkozásban nem gyakorolhatnak ellenőrzést, még a kon­tárkodás terén sem. A körrendelet szerint a jogtalanul ipart gyakorló egyén ellen minden iparos köteles feljelentést tenni a munkaügyi felügyelőségnél, amely min­den esetben a legszigorúbb diszkréció mellett kell kezelje a feljelentőket. BUDAPEST, május 17. Darányi Gyula dr. egyetemi tanár, a budapesti egyetemi közegészségtani inté­zet igazgatója érdekes és tanulságos köny­vet irt ezzel a címmel: Hogyan óvjuk meg egészségünket. A könyv megírására azok a tapasztalatok késztették, amelye­ket a Pázmány Péter-egyetem elsőéves hallgatóinak kötelező egészségvizsgálatá­nál szerzett. Sok olyan betegség került ez alkalommal az orvosok elé, amely nem fejlődött volna ki, ha az illetők helyes életmódot követtek volna. Megállapítja Darányi professzor, hogy hânţ^szor látunk 40—50 éves korokbai már olyan ártalmakat, mint érelmeszese dés, aortaitágulás, cukorbaj, amelyek más j embernél egyáltalában nem, vagy csak 60—70 éves korban jelentkeznek és amely bajokat megfelelő életmóddal el lehetett volna kerülni. A hosszú élet ugyan leg­inkább átörökléstől függ, de helyes élet­móddal feltétlenül meg lehet az életet hosszabbítani. Szükségesnek tartja a pe- riódikus orvosi vizsgálatokat', amelyekből, sajnos, a köztudatba csak az ment át, hogy az emberek egyedül a fogorvosokat keresik fel rendszeresen. Sajnálja a házi­orvosi intézmény megszűnését. A preven­tiv gondolkozásban sokszor a primitiv népek megelőzték a mi kultúránkat. A kinaii háziorvosok évi honoráriumából le­vonják azokat a napokat, amikor bete­gek voltak. A tisztálkodással kapcsolatban meg­jegyzi, nem az a fontos, hogy folytono­san mossuk a kezünket, mint' némelyek teszik, hogy egy nap húszszor, harminc­szor is kezet mosnak. Ezáltal a bőr hasz­nos és védő zsírrétegét távolitják el, fon­tosabb az, hogy az ember élénken érezze azt, ha valami nem egészen tiszta dol­got megfogott és ilyen kézzel aztán ar­cához, szájához ne nyúljon és ilyen kéz­zel mosdatlanul ne étkezzék. Az étkezésnél a német közmondást kell szem előtt tartani: „Élj reggel, mint fe­jedelem, délben mint polgár, este mint koldus." Ezért helyesli az angol reggeli breakfast-eket, mert az ilyen bő. reggeli után az ember könyen.. végzi a munkát és evésre hosszú ideig nem is gondol. Ellenben nálunk' a túlságosan bő déli ét­kezés a napot jóformán két részre osztja és ilyen ebéd után a munka már nem esik jól. A vegetáriánus kizárólag növényi étkezés az egészség tekintetében nem lé­nyeges, de mindesetere ajánlható két olyan hústalan nap, amikor legfeljebb csak halat, vagy könnyű baromfit eszünk. Rámutat arra, hogy az elhízás ma már jóformán népbetegség a közepes életkor­ban, úgyhogy minden utón szükséges vol­na ez ellen küzdeni. Az elhízás csökkenti a szervezet ellenállóképességét, sőt hajla­mosít bizonyos betegségek megszerzésére. Az erősen sózott étel után fogyasztott folyadékot a szervezet visszatartja, vagyis ennek hizlaló hatása van. Kevés alkohol, egy pohár sör evés előtt, vagy kis pohár bor evés közben, rendszeresen fogyasztva sem befolyásolja kimutathatóan az élet­tartamot, de az alkoholizmus rendkívüli károkat okoz. A dohányzásra azt lehet mondani, hogy még az alkoholnál is ár­talmasabb. Az alvási idő megállapításánál nem mindegy, hogy a nyolc órai alvás mikor történik. Az éjjel korai óráiban való pi­henés sokkal mélyebb és üdítőbb, mint a: reggeli hosszú alvás. Az éjjeli alvást a délutáni pihenés nem pótolhatja. Nyara­lásnál nem helyes, ha valaki túlsókat uta­zik, mert' ez nem jelent igazi pihenést, már a sok uj impresszió miatt sem. Érdekes, hogy Darányi professzor el­itéli a kézfogást, ezt csak kesztyűben tartja megengedhetőnek. Értékes adatok­ban gazdag könyvét a következő monda= tokkal fejezi be: „Az egészség, a test és lélek művelése és a vallás a nyugodt, harmonikus élet legfontosabb feltételei! Fontos tényező le­gyen tehát életünkben az igazi vallásos, nemcsak külsőségekben megnyilatkozó hit. az isteni akaratban való megnvugvás. Cipésztanfolyam Oradean. Az oradeai cipészszindikátus sikerült szaktanfolyamot rendezett a Kisiparos Liga kebelében, mely a napokban fejeződött be. A tanfo­lyamot’ Illés Dániel cipésziparos, mint az iskolabizottság elnöke zárra be, köszöne­tét mondva Erdős Lajosnak, aki a szak­tanfolyamot vezette. Húsz szabóiparos jelentkezett egy se- gédi állásra. Az egyik oradeai szabóiparos önálló munkást keresett, amire természe­tesen a szabósegédek valóságos rohamot rendeztek az állásért. Meglepő tünet volt, hogy az állástkeresők feölzött 20 önálló és iparengedélleyl biró kisiparos , is jelentke­zett. Ez az eset mindent megvilágít a je­lenlegi körülmények köfct. De ez a megnyugvás olyan legyen, hogy azért az ember mindent, ami feladata vagy hivatása, teljes erejével és líjgjobb akaratával megtesz és ehhez Isten segít­ségét kéri, de ne felülről várja csak, saját közreműködése nélkül a szerencsé­jét. Az ilyen ember elhatározásaiban min­dig az élénken és éberen tartott lelkiisme­rete szavára hallgat, amelyet minden, kü­lönösen elhatározó lépése előtt megkér­dez. A lelkiismeret megérezteti velünk azt is, ha valamit helytelenül cselekedtünk. Ez mintegy a bibliai angyal megjelenése az emberek álmában. Ez, amiről mondja Viktor Hugó: „Egy fenséges Idegent ér­zek magamban sirni“. Vagyis mi ez más, mint az ember igazi, belső kapcsolata Is­tennel.“ Jubiláló cipésziáísuiat SATU-MARE, május 17. A tímár és csizmadia társulat után Sa* tu-Mare egyik legrégibb iparos közös­sége, a Cipész Ipartársulat jubilál. Az ipiartársulait tulajdonában levő jegyző­könyvekből kitűnik, hogy azt száz év vei ezelőtt létesítették. A cipészipar Satu-Mare-n küzdelmes múltra tekint vissza. SahrMare alföldi város lévén, az elműt században lakosai­nak nagy többsége földműveléssel fog­lalkozott. A városnak messze földön hi­res vásárait is többnyire falusiak látó' ga'tták, akik inkább csizmát vásároltak, mint cipőt. Egy régi feljegyzés szerint a Somes-hid közelében műhelyét felállító első cipész majdnem éhenhalt, mert mesterségéből nem tudott megélni. A hajdani cipésziparos kénytelen volt sáf­rányt árulni, hogy életét egyik napról a másikra eltengethesse. A polgárosodás korszakában aztán némileg fellendült ez aiz iparág, de egészen a háborút megelő* ző évekig csak nehezen tudott megbirkóz­ni a kitűnő csizmákat! készítő csizma­diákkal. A háború alatti fellendülés után a cipész* szakma most újra hainyatlás- aucnak indult. A satu-marei cipészek, az ipartársulaü százéves évfordulója alkal­mából mind többet emlegetik az első sa­tu-maréi cipészek vigasztalan sorsát. Azt mondják, hogy ha a gyári cipő tovább­ra is a mostanihoz hasonló arányban árasztja el a piacot s a bőrkartell követ­kezetesen továbbra is ilyen drágán adja' a nyersanyagot, ők is kénytelenek lesz­nek sáfrányt, vagy cipőfűzőt árusítani. Mi n da zónái tál a cipészek méltó fény nyel készülnek megünnepelni a társulat centennáriumát. A jubileum jelentősé­gét különösen kiemel; ez a körülmény, is, hogy száz év óta az ipartársulat most először tudott annyira jutni, — hogv ki­sebb értékű ingatlant vegyen. A szindikátus gazdasági bizottságának tagjai: Talár Miklós, Román Ferenc és Csigi Endre több évi gazdaságos ügyve­zetés alatt kis lökét gyűjtöttek össze és abból most egy üdülőtelepet vásárolt az Iparlársulat, hogy lúgjai számára nyári pihenést biztosítson.----------—•'«'raai^SBRiSiSSaCSni.Vmnra—-------­Az oradeai asztalos iparosok legutóbb' gyűlésen elhatározták a Szindikátus felni litását és egy kilenc tagból álló vezetősé­get választottak Beer Viktor elnökkel élen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom