Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-01 / 98. szám

!/ 9 3 8 m á j u s I. ELLENZÉK 15 W 4 144 € 7 4T Rovatvezető: ? 1%. 1F /I KERKER AURÉL Vörös bah> aggancs-szin Sokan és sokáig voltak abban a tévhit­ben, hogy az őzek nyári vörös gúnyája nein vedlés, hanem csupán atszinezodcs eredménye. Az őz ilyenkor különösen titokzatosan viselkedik s csak nagy távol­ságokról figyelhető meg. Innen a tévhit. Tudjuk, hogy az állatkerti vagy más fogságbeli állatokon végzett megfigyelés sek csak részben igazolják a szabad ter­mészetben végbemenő biológiai jelensé­geket és hogy az egyes vidékek klimakü- lönbségei időbeli és más eltolódásokat, sőt változásokat is okozhatnak, mégis nagy általánosságban erre a problémára is kaphatunk általuk feleletet. A védelmi időket ember alkotta nap­tárokhoz kötjük, ezek többé-kevésbé meg is felelnek a célnak. De ha tekintetbe vesszük, hogy a vadászetika szerint csak a már piros bak lőhető, melynek az aggancsa is le- tisztitódott, sokszor fogjuk tapasztalni, hogy ez a je­lenség sokszor még távolról sem állott be, amikor a tilalmi idő már megengedi a lövést. A vedlés nem úgy történik, hogy az alsó gyapjas szőr kihull és a felső fedő szőrök átszíneződnek, hanem úgy, hogy az őz minden szőre csomókban kihull és a csóré helyeket lassan növi be a finom vörös szőr. Hogy ez előbb vagy utóbb következik be, annak oka mindenkor a tavaszi időjárástól függ, hacsak nem de* generált, tehát beteg állatokról van szó, melyek sohasem fognak tökéletesen át* szineződni. Az aggancsnál már némileg másként áll a helyzet. Itt már nem olyan döntő az időjárás szerepe. Ha az aggancs növekedése befejeződött, az őz neki fog, hogy -. * a fedő szőr-burkot, a „mohát“ ledör­zsölje. Hogy ez mikor következik be, annak döntő szerepe van az aggancs színe szem* pontjából. A „mohos“ aggancs majdnem színtelen, színét azoknak a fáknak a ned­vétől kapja, melyeken a bak ezt ledör­zsöli. A fák nedvei, az ásványi sók mind ki­hatnak az aggancs színére. Nem mindegy tehát, hogy a dörzsölés nyolc nappal előbb vagy utóbb követke­zik be. Az aggancs fejlődésének utolso szakában nagyon gyorsan erősödik, tehát egy kissé elkésett dörzsölés már egy meg* keményedett szarvat tisztit meg a „mo­hától“, ebbe viszont a fanedvek és ásva* nyi sók már nem szívódhatnak olyan mélyen be. Másként áll a helyzet a tem- - peramentumos, erős bakoknál, ezek alig, hogy érzik a moh lazulását, tehát az első viszketést, rögtön nekiesnek a fiatal fák­nak és dörzsölni kezdenek; ilyenkor tér* mészetesen bőséges vérzés is elfordul, ez meg pompásan járul 'hozzá, hogy a ned­vek átszinezzék az aggancsokat. Vannak persze flegmatikus bakok is, melyek le­hetőleg kitolják a dörzsölést, ezeknek aztán egész éven át világos marad a szarvuk. Hogy magával a ledörzsölt mohával mi lesz, az többnyire rejtély, mert ilyent találni nem igen lehet. Megfigyeltek már olyan esetet, hogy a bak megette, de találtak apróbb állatok, sőt madarak fész­kében is belőle. Bár a dörzsölés és a vedlés k. b. egy időbe esik, ez egyáltalán nincs összefüggésben egy­mással. Mig a dörzsölés egy feltartóztathatatlan biológiai folyamat befejezése, addig a vedlés mindég az időjárástól függ. Ezért láthatunk ledörzsölt aggancsu bakot téli szőrzettel és fordítva, vörös bakon mo­hos aggancsot. Lövés előtt és után! Ezt a cikket a „Der Deutsche Jäger“ c. szaklap hasonló cimíi értekezésének részbeni felhasználásával Írjuk. I. rész. A vadásznak lövéselőtti és utáni helyes, nyugodt magatartása az, ami nemcsak mesterségének próbaköve, hanem sokszor sikerének titka is. Sokan tartják magukat kitűnő vadásznak, akik „nem szorulnak reá“, hogy kitanitsák őket, de mégis na­gyon sok jó lövővel előfordulhat az az „érthetetlen“ eset, hogy egy-egy jól meg­célzott őzbak mégsem lesz az övék. Sok ilyen érthetetlen esetre kap feleletet az olvasó az alábbiakban. A régi vadászok azt tartották, hogy akár lesen, akár cserkészés közben a go­lyót kilőni csak olyan vadra szabad, mely nyugodtan, teljes szélességében (blatt) áll és a fejét is feltartja, mert csak ebben az esetben lehet a találat biztos jeleit, úgy­mint: vágott=szőr, csontszilánk, vér, stb. eszlelni. Ellenkező esetben, éppen a ferde sik miatt, a bőr a beliövés helyét elfedheti, a sebet^ mintegy edugaszolja és minthogy a szokásos lőjelek nem találhatók, köny* nyen kijelentjük, hogy elhibáztuk, pedig valahol, talan nem is messze, nyomorul­tul pusztul el az illető vad. A mai, modern nagy átiitőerejü fegy­vereknél eféle nem igen fordulhat elő, gondoljak sokan és szörnyű nemtörő­dömséggel lőnek szembe, ferdén, hátulról, Z SI GRAY JULIANNA: Erzsébet magyar királyné E könyv nemcsak Zsigray pompásivü pályáján jelent fordulópontot, hanem az életrajz regény történetében is. Műfajára nézve: Érái életrajzregény. Gyönyörű ki­állításban, fűzve 198 lej, ízléses diszkö- tésben 288 lejért kapható az Ellenzék könvvO'SziLályában, Cluj, Piaţa Uni ruf Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. — Kérje a könyvszenzációk jegyzékét. szóval minden elképzelhető irányból. El­tekintve attól, hogy igy rengeteg „rosz- szul ülő“ comb, melsőláb, has meg stráf- lövések adódhatnak, a robbanó golyók a hús és a bőr felesleges és főleg csúnya szétmarcangolását is okozhatják. Tehát már esztétikai szempontból is kerülendők az ilyen lövések. Ha úgy látjuk, hogy az a vad nem álj egészen blattra, úgy egy jól helyezett golyó máris problematikus. Mert még akkor is, ha látszólag igy állott a vad, hányszor mutat mást a be és kilö­vés útja? És éppen ezeknél a modern kis- kalib erű fegyvereknél fordul elő gyak­ran, hogy a ferdén ülő golyó egyfelől majdnem semmi szőrt nem vág le, másfe­lől hamar szétnyílván, nem ad kilövési sebet, következésképen a menekülő vad csak később hagy vérnyomokat. Ha nincsen kilövés, vérnyomot nem is várhatunk ott, ahol a vad a lövés pil­lanatában állott, tehát ennek hiánya nem jelenti okvetlen azt, hogy hibáztunk. Vágott szőrnek ok­vetlen kell lennie, de minél jobb volt a lövés, annál kevesebb és a látszólagos hi- bázásért ideges vadász a legtöbbször nem is talál belőle. A modern fegyverek tehát kevés lövés­jelet szolgáltatnak és éppen kis kaliberük és nagy átütőerejük miatt a vad sem je­lez olyan határozottan, mint ahogy a régi, goromba ólomlövedékekre reagált. Hogy miért megbízhatatlanok (a tűzben mara­dás szempontjából) ezek a nagyerejü lö­vedékek, azt azzal magyarázzák, hogy sokszor előfordulhat, hogy ugyanaz a lö­vés, mely ha csontellenállásra talált, tehát robban és sokszor elképzelhetetlen rombo­lást visz véghez, néha, éppen kis mérete folytán, úgyszólván átsiklik a bordák kö­zött, egy pici lyukat ejtve a tüdőn, úgy­hogy az állat még messzire viheti a lövést. Ezért az a Lövedék, mely a sokkal erő­sebb szarvast leteriti, a gyengébb őzzel esetleg csak órák múlva végez, mert en­nek gyenge teste úgyszólván semmi ellen­állást nem fejt ki. Kaliber, töltés, lövedékalak szempontiá­ból egészen mások az. őz követelményei, mint a szarvaséi vagy a vaddisznóéi es ezeknek ismerete föltétlenül szükséges, ha eredményesek akarunk lenni. A régiek azt tartották: „vezesd a csövet n melső lábakon felfelé és ha testhez érté!, húzd el a ravaszt.“ Ez a formula már ér­vénytelen, mert a modern fegyverek már eleve „magas“ lövésre vannak belőve. Nemcsak minden vadász, hanem minden fegyver is egy külön egyéniség, ezért az­tán jó eredmény csak ott várható, ahol ezek minden távolságon egymást jól is­merő, meghitt barátok. A távcsöves fegyverek lehetővé teszik, hogy pontosan arra a pontra küldjük a golyónkat, amelyikre akarjuk, ezért az­tán kínosan kerülendő a fenti célzási sza­bály, mert előbb-utóbb egy láblövés lesz belőle, mellyel a vad rengeteget kínlódik, de olyan messze pusztul el, hogy az soha sem lesz a miénk, ha csak egy föltétlcn nyomtartó és amellett könyörtelenül fo­gas kutyát nem küldhetünk a nyomára; de az ilyen kutyánál, csak az ilyennel rendelkező vadász a ritkább. Ha a régi nehéz ólmokkal és gyengébb töltésekkel lehetőleg arra törekedtek, hogy mindkét lapockát átlőjék, a modern fegyvereknél ez fölöslegesnek, sőt sokszor meggondolandónak látszik. Mert a legki­sebb céltévesztés, mely könnyen előfor­dulhat a hosszú lövésekre csábitó távcsö­ves fegyvereknél, nyomorult láb, vagy szegycsontlövésekhez vezethet. Minthogy az ilyen lövéseknél a vérzés nem sokáig tart, a vad még messze menekül, biztos kutya nélkül nehéz az előkeritése, hogy a vad kínjairól ezúttal ne is beszéljünk. A modern fegyvereknél tehát kerülni kell a tulajdonképeni blattra való lövést, hanem egyenesen a tüdőbe küldjük a go­lyónkat. Ha volt türelmünk, kitartásunk a sok­órai lesen, úgy igyekezzünk azt megőrizni az utolsó pillanatban is, amikor a feszült­ségoldó ujjunk végre a ravaszra görbülhet. A lövés utáni percekről s nem egyszer órákról, a következő számban szólunk. APRÓSÁGOK Mekkora lehet költés idején a ragadozó madarak vadászterülete? A „Deutsche Jagd“ egyik számában olvassuk, hogy egy vándorsólyom fészkében, többek között, egy a tulajdonos monogramjával és lakó­helyével megjelölt galamb maradványait találták. Minthogy hasonló nevű galamb­tulajdonos a környéken nem 'akadt, mind messzebb kezdték keresni. Végül is meg­találták a fészektől pontosan 40 km.-nyi távolságú városban. Galambja azon a na­pon veszett el, amikor először engedte ki, gondolván, hogy sólyom, mely egész télen fosztogatta a városka galambjait és most már rég nem jelentkezett, valahol rajtavesztett, vagy másfelé költözött. A sólyomnak rendes szokása, hogy a váro­sok templomtornyai körül vadászik és ki­zárólag galambra specializálja magát. Több vadász ismerősömmel magam is többször szemtanúja voltam, amikor a Szent Mihály-templom környékén ván­dorsólyom vadászott, vagy az óra alatt egy párkányon éppen falatozott. Az igy egy helyre odaszokott ragadozót nem na­gyon zavarja, hogy fészke 10—15 km. távolságban van. De képzeljük el azt a teljesitményt, amit a »fenti sólyom vég­zett, amikor 40 km.-ről hozta fiainak a táplálékot, mely saját súlyának kb. két­harmada. Vigyázni a tojásmérgezéssel. így tavasz idején általános szokás a varjukat mérge­zett tojásokkal tizedelni. Leginkább fosz­fort alkalmaznak, különböző ételkeve­rékkel. Ilyen pld. a vérből és korpából, vagy tengeri darából álló keverék. A foszfor rendkívül, már a puszta levegőtől is, könyen gyúlékony anyag és még a be­lélegzése is ártalmas. De a fenti keverék már azért sem ajánlatos, mert nagyon sokszor előfordul, hogy a varjak nem fo­gyasszák el a tojást, hanem csak megtö­rik és csak keveset csipegetnek belőle. Az igy feltört tojásokba meg könnyen bele­kóstolhatnak a fácánok, foglyok s nem ritkán saját vadászkutyánk, különösen, ha az a falánk német vizslák törzsének gyermeke. Eltekintve, hogy a mérgezett tojások kirakásáról a környéket kidobol- tatással és minden más módon figyelmez­tetni kell, leghelyesebb, ha a foszfort tar­talmazó anyagot olyan hígra készítjük, hogy az feltörés esetén kifolyjon és a földbe szivárogjon. \vyfBJSB2í£7mXF±TiVr* Árokba tarditotta az ázsiói Bucur estiből jelentik: A Bucureşti—Bolh tiii között Közlekedő gépkocsi az ut széli árok ba fordult. Az utasok kisebb - nagy óbb »őr­léssel kerültek lei a szerencsétlenségböl. A’ eolae U'hneccnu igazgató-tanitót súlyos sári: lésekkel kórházba szállították. A nyomozó során kiderült, hogy (J szerencsétlenséget Ste­fan Mami no v sofőr okozta, ak[ részegen ült a kormánykerék mellett. Letartóztatták és át­adták a>: ügyészségnek. Cáfolja a Síefani-ügynökség a nagyszabású letartóz­tatások hírét RÓMA, áprl iis 30. A Ştefani hírügynökség azziail a hírrel kapcsolatban, hogy Hitler kancellár ró­mai látogatása kapcsán a nemzeti- szociialist'a uralom ellenségeinek ezreit tartóztatták le, különösen számos zsidót, az említett hírügynökség közLi1, hogy a valóságban csupán Rómában, Nápoly­ban és Firenzében veti) őrizetbe az olasz rendőrség ideiglenesen néhány egyént. Az intézkedés azonban általánosságban nem szorítkozik a zsidókra. Bátyja temetése napján Meghajt Udrzal cseh mims^íerelnök te&ivéröccsa PRÁGA, április 30. A csehszlovákiai Rovni községben teg­nap temették el Udrzal volt miniszter- elnököt1, akinek haláláról pár nappal ez előtt mii is megemlékeztünk. Az elhunyt miniszterelnök hatvanhétéves Vencel ne vü testvére ugyanazon a napon szintén meghalt. Udrzal Vencel fivére beteg­ágyához utazott Prágába, ahol agyvér­zés érte és ötnapi szenvedés után követ te bátyját a halálba. Lovat vásárolnál* a cseh­szlovákok Trarssqlvániában BUCUREŞTI, április 30. Az „Argus“ jelentése szerint csehszlo vák kereskedők katonalovakaíl vásárol mák Transsylvániában. A vételár dara­bonként nem haladja meg a 15 ezer lejt Románia uj olaszországi követe átnyújtotta megbízólevelét az etiopiai császárnak RÓMA, április 30. Duliu Znmf rescu, ■’Románia uj római kö­vete tegnap szokásos külsőségek között át ■nyújtotta megbi zóle veiét Őfelsége Oh szórsz A királyának és Etiopia császárának. A román követ ezután koszorút helyezett el az Isméi rétién Katomu sírján és a Hősök sírján. A magyarországi zsidóság szózata BUDAPEST, április 30. A magyarországi zsidóság Stern Sa mu, a magyarországi zsidóvédő iroda elnöke és Hevesi Simon főrabbi aláirá sával szózatot bocsátottak ki. A megje­lent zsidótörvénnyel kapcsolatban kifej­tették tiltakozásukat, majd összefogásra szólították fel bit testvéreiket. A szózat­ban hangsúlyozzák, hogy a magyar zsi­dóság 'továbbra ás teljesítse áldozatkész kötelezettségét a hazával, a társadalom­mal és felekezetével szemben. A szózat! vége rámutatott arra, hogy a zsidóság­nak ősei vallását elhagynia nem szabad PAPÍRSZALVÉTA GYÁRI ÁRON! 100 drb. fehér zsurszalvéta Lei iţ.—, 50 drb mgyafaku fehér cakkos szalvéta Let 12.—, 51 drb. nagyalakú rózsaszín cakkos szalvéta Lo* 14.—, vendéglőknek, cnkrárzdiknak 500 drb. fe­hér negyeden szalvéta Lei 25.—, ugyanaz 100? drb. Lei. 4?.-—. M-ntás zsurszalvéták 100 drb Lei 29.—. Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZ PÁLYÁBAN, C!uj. Puma Unirii. u

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom