Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-17 / 110. szám
A RA 3 LEJ S z e r k e s r tő ? c g c, s k î ■£) <i ó hivatal: C Cvlea Morilor 4- Telefon: n—09.- Nyomda: Str. I. G Duói No. S. Fi ókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Uniri: 9. Telefon Í199 3LIX É V F O L Y A M, 1 1 0. S Z Á M. ALAPÍTOTTA BARIRA MIKLÓS FeîeJos szerkesztő és igazgatő t DR. GROSS LÁSZLÓ BMBggR’MMmajSKSg«gB3E; t KEDD HWTITffll B8—W ^ BWgaWtU/AA^.4 H t'AM*. UUI KiulótuN idő nos: ELLENZÉK R. T, Idői i'/.cté.gi ársk: havonta 70 lej, negyedévre 210 lej. félévre 420 lej. évente 840 lej. Magyarív szagra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 P. CLUJ, 1938 MÁJUS 17. saanUMSi ízezskííszízí: , Francia és angol részről szükségesnek ítélik a csehszlovákiai magyar és lengyel kisebbségek kívánságainak is Rómában nem sok reménykedéssel ítélik meg a Berlin és Prága közötti megegyezés lehetőségeit. — Olaszországot közömbösen hagyja a szudéta-némeí- kérdés eldöntése. — Henlein Londonból visszautazott Csehszlovákiába Mussolini beszéde a némel-alasz együttműködés szoros voltál bizonyítja A hétvég a világesemények már szinte törvényszerű pillanatra, amikor ezúttal is két esemény fogta meg a világ érdeklődését. Az egyik a Népszövetség százegyedik ülésszakának aránylag eredményes befejezése, a másik Mussolini feltűnően nyílt és határozott genovai beszéde. A Népszövetség napirendjén sok volt a kényes kérdés, de ezektől „megszabadította“ magát. Az egyik ’'-c.zélyes ügy: Etiopia bekebelezése és az olasz birodalom elismerése most már végleg lekerülhet a napirendről s a másik: a spanyol kérdés azon részében, mely a végleges fölszámolást megelőzi, szintén nyugvópontra kerül. A Népszövetség szombat .délután a záróüíésen teljesítette Svájc kc~ vetélését. Munthers elnök előterjesztésére a gyűlés szentesítette azt az elvet, hogy Svájc semleges állam és ezentúl megtorlási cselekvésben semmiféle részvételre nem szólítható föl, azonban ez a határozat inem lehet a jövőben mások hivatkozásának és követelésének érve vagy Ürügye. A kisebbségi kérdés szintén nem vezetett Genf ben összetűzésre. Természetesen kint, a világ nyilt fórumán, tovább erjed a szudeta-német' kérdés. Henlein elhagyta Londont, de a Reuter-ügynökség jelentése •szerint aligha szállt ki Berlinben, mert a •német politika irányitói, Hitler, Frick és ;Gobbels nincsenek a birodalmi fővárosban. Megállapítható, hogy Henlein Lón-, (ionban úgyszólván kivétel nélkül az angol ellenzék, vagy ahhoz közelálló tory- i:örökkel érintkezett, akik inkább Csehszlovákia barátai és a német vezért mér’ 'sékietre intették. A „Malin“ ezúttal is megállapítja, hogy Henlein követelésének két sarkpontja van: a kisebbségek teljes önkormányzata és a csehszlovák— szovjet szerződés fölbontása. Londoni hi- xek szerint a kisebbségi kérdést osztatlanul kell megoldani, vagyis a magyar és lengyel kisebbségeket a szudeta-németekkel egyező helyzetbe kell juttatni. Franciaország és Anglia követei erre vonatkozólag kormányaik határozott kívánságát juttatták kifejezésre Prágában, ahol hír szerint, ez a kívánság kedvező válaszra talált. A Havas-ügynökség jelentése szerint Krofta külügyminiszter szombaton az angol és a francia követeknek válaszolt és kedvező lehetőségeket jelzett a kisebbségi kérdésekben. A varsói „Gazeta Polska“ római tudósítója szerint Olaszország a csehszlovák kérdésben leszögezte volna, hogy: 1. Itália rokonszenvezik Középeurópa egyesité- sének törekvéseivel. 2. Olaszország nem hiszi, hogy a szudeta-német kérdést változatlanul lehet hagyni és borúlátóan itéli meg Prága és Berlin között a megegyezés lehetőségét. 3. Olaszország, mely az Anschluss ellen nem tiltakozott, közömbösen nézi a szudeta-kérdés eldöntését. Az angol és francia sajtó viszont azon a véleményen van, hogy Mussolini mérséklőén hatott Hitlerre. Ezt különösen Eden lapja, a „Yorkshire Post“ hangsúlyozza, a prágai külügyi félhivatalos „Prager Presse“ ezekkel kapcsolatban megemlékezik arról, hogy a Szovjet legfelsőbb tanácsának elnöke a külföldi munkásküldöttségek fogadása során kifejtette, hogy a Szóvjeü Csehszlovákia és Franciad iránt minden kötelezettségét az utolsó betűig teljesíteni fogja. Mussolini beszédének szinte kézzelfogható őszintesége mély hatást gyakorolt Európaszerte. Különösen, hogy március ii-én este 6 órakor Olaszország döntött a béke és a háború sorsáról, amikor gyors nemmel válaszolt egy nyers diplomáciai lépésre, amelynek rejtett célja volt a két totális államot szembeállítani. Mussolini azon kijelentése, hogy igy nem egy szükségérzet, hanem az olasz szabad akarat nyilvánult meg az Anschluss ügyében, minden további kételyt megszüntet. Az is véget vethet egy még pislákoló reménynek, hogy az abesszin háború alatt meghalt a strézai szellem és most az olasz —német barátság megváltoztatja a huszadik század képét; ezt a jugoszláviai egyezmény is bizonyítja, amely békét teremtett- az Adria két oldalán és ez az eredménye lehet, Mussolini szerint, az olasz—angol agreementnek is. Remélhető a spanyol kérdés ellenére az olasz—francia megbékélés is. Külön megnyugvást üzent Mussolini abban a mondatában, mely szerint Olaszország nem akar minRÓMA, május 16. Mussolinit gmueii (beszédét római (pioL.'kkai klórokban Igen, nagy fontosságúnak tartják:, mert óz a vélemény, bogy bossz-u időre leszögezte u-z olatsiz küi- pol bika kfányivanaílát. A n agy jelentőségű beszéd fontosabb részleteit itt 'adjuk: — Ez év március 11-én 18 órakor váliais/z- ut előtt állott ismét Olaszország, mendklvül fontos elhatározást kettelt hozma. Váa asz tani» kellett a háború és a béke között s ettő’l függött Európa sorsa. Meglepetések azonban •nem értek minket. A tragikum (fejlődés elöre- iiálbaíó volt ési mi' a háborúi: il'leto’eg a leghatározottabb nemmel válaszoltunk. Olaszország ellenségei és a.z atslifeslsztäk csalódásai nagy fasisztaellenesi tűn tetősekben1 robbantak ki. Ezek kétségtelenül azt kívánták, hogy iái fotaHiisztákus áUBörodk között» összeütközést támad jóm, esetleg háború, ez pedig a ibolseV'jzimns elölt nyitotta rokiéi meg Európa kapuját’. Nem gyámoltoilanlságunk, temem akaratunk határozta meg állásfoglalásunkat és ami történt, azt mutatta, hogy óvatos okosság vezeti minden cselekedetünket. — Mindenkit emlékeztelek aurai, hogy 1934 és 1938 között sóik viz folyt le a Themzén, a- Szajnán, a Spreen és e\ Dnlnán. Ez idő alatt Olaszországot olyan megtoifliásoknak veden negyedik evben mozgósítani es hogy Németország szintén békére vágyik, ez azonban nem lehet más, mint fegyveres béke. Itt nem tagadta meg magát a régi Mussolini s kemény választ küldött a tengeren túlra, amelynek ellenére sem hiszi, hogy a demokrata államok a háborúra készülhetnek, ami a totális államok ösz- s/zekovácsolását teljessé tenné. A római politikai körök természetesen csak Mussolini beszédével foglalkoznak, amely szerint a német—olasz együttműködés, a világnézleti egység és ennek katonai riadókészültsége nyilvánvaló lett. Ez egyszersmind válasz az Egyesült-Államoknak, ahol a tekintély-elvet meglehetős ellenszenvvel fogadják. Az olasz lapok nem tagadják, hogy a beszéd a franciákkal való megegyezés ügyében kiemeli a spanyol kérdés súlyos akadályát. A beszéd főcélzata, hogy az Olaszországra nézve kedvező békehelyzetet kell fenntartani. Francia politikai körökben tartózkodás nyilvánul Mussolini kijelentéseivel szemben, mindamellett mégsem vonnak le borúlátó következtetéseket. Páris szerint a Franciaország cimére küldött szavak taktikázást jelentenek, amelynek célja, hogy engedményre kényszerítsék az olaszokkal tárgyaló franciákat, bár a spanyol kérdés mindenesetre akadályozza az olasz —francia tárgyalás kedvező befejezését. Parisban különben az a vélemény, hogy a Hitler és Mussolini találkozása alkalmával kettőjük közt létrejött megegyezés jóval szorosabb, mint ahogy ezt eddig bárki gondolata volna. tették alá, 'amelyeket nem lehet elfelejteni'. Mindaz, amit »a divtom,áciiábejni Stxeza név aüaitii szoktak összefoglalni, a mi cgyüttmü- ködésütníkket többé nem fog feltámadni. OlaszoTíszúg nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy minden mégy évben mozgód fsom. A fai&Sctai Olaszország nem vállaJ- kozh'attik arra a feladatra sean, am' valami - kor a Mélternichék és Habsburgok ellenszenves feladata volt, hogy, meg akadályozza egy mép; egyesülését. Nem ni komplikációk lói való félelem akadályozott meg bennünket o cselekvdsberiţ, miivel ezt g gátlást soha nem 1 ismerjük. Lélkiiísme:etünk, józan eszünk és bí Németország irámihi barátság tolmácsolta azt, hogy a ízt tegyük', amit tettünk. Most a két világ, a német é»s' a 'tornai' világ n közös lm faron szabad érintkezésbe léphet egymás- sdl. A fasiszta és <» nemzeti szociálist« rendszer közötti együttműködés csak jó gyiimöl- oaöket teremhet. Ebből a szempontból felfogva, azok o» 'szaivoik, amelyek május 7-0*1 >a Palazzo Veneztóbtam elhangzóItak, nemcsak üres diplomáciait szólamok voltak', hanem ha vannak a történelemben szent és ünnepélyes 'gőretek, úgy a két pohárköszöntőben •lyen ígéret hangzott el. — A Rónnoi és Berlin, közti tengely szilárdsága nem akadályozta meg, hogy megegye- , zésre jussunk olyan nemzetekkel, amelyek határozóikul és őszintén Litvániák ezt a megegyezést. Így jött létre az elmúlt év márciusé i.bern a megegyezés' Jugoszláviával és azóta az AdLak-tenger két painljájn béke van. így i jutottunk megegyezi se le rövid idővel ezelőtt NagyImifanniávat azokban a rJézetellérések- be»ni, amelyek a két nemzetet egymástól e'1-- váktóz lottók s amelyek tulajdonképen a helyzet helytelen ismeretére alapullak. Sajnos, még mi hídig túl sok külföldi van, aki Olaszországot csak a -színes irodalom leírásaiból ismeri'. Legfőbb 'dejo, hogy Olaszom szágot megismerj ék, mint a- fegyver és a munka országát, hogy megismerjék azt a népet, 'amely húsz év alatt fonuhizonyságját adta páratlan akaraterejének 5 ezzel megalapította az uj őmp-érmmot. Chamberlain angol mőmisziere‘nők legutóbb’’ beszéde ki-' sőrletet jelentett arra1, hogy az elhasznált közhelyek helyett igazán megismertesse a váltódj Olaszországot, ® feketeánges forradalmi Olaszországot. A London és Róma. kÖizti egyezményt két birodalom kötötte. Ez a.z egyezmény a Földközi-tengertől! a Vörös-tengerig és az Indiai-óceánéig terjed. Tekintettel orma, hogy mi a magunk részéről a legpontosabban be alkarjuk tamtam az egyezményt!, azt hisszük, hogy* NagyhritaJnnfá »S így fog eljárni. Szilárd hitünk, hogy az angol—olasz megállapodás valóban, tartós, lesz. Az ai helyeslés!, amellyel ai viliág miniden részében fogadták az egyezményt, bizonyítja annak nagy történelmi horderejót. — A Fnaoc! ©országgal folyó tárgyállások ■tekintetében körültekintő kell legyek', mert ezek a tárgyalások még folyatmatbefn: rajinak. Nem tudom), vájjon sik’erül-e ezeken a tárgyalásokon megállapodásra) jütoi annál Inklátbb, mert a jelen pillanat egy:k legidőszerűbb kérdÁíébelni, a spanyol -kérd ésben Fraud Írország és Olaszország a barriikád két ellentétes oldalán államiak. A túloldalról Barcelona győzelmét kívánják, mi pedig Franco fegyvereinek győzelmét k-Vónjuk és atkerjuk. — Politikai irányelveink teljesen tiszták. A bókét akarjuk, mégpedig a békét mindere kivel. BiztosithaEak arról 's benneteket, hogy Németország nem kevésbé kívánja az európai (bűkét, mflnitj ml'. A békét azonban biztosL •tamti kell. mégpedig fegyverrel. A békét alkarjuk, de készen kell állanutnk arra, hogy ezt a békét minden erővel megvédélmezzük, különösen okkor, ha a tengeren túlról ö\van beszédeik haingzatöak el, amelyek gondolkozásnál késztetnek. Talárt kizárt dolog, hogy a,z úgynevezett nagy demokráciák világnézeti'! háborúra készülnének elő, mindenesetre hangoztatnom keJ, hogyha mégis ' gy lenne, akkor a totális államok valamennyien egyetlen tömbbé kórJi'csolódnak ö’ssze éís mindvégig együtt fognak menetein1. Szigims BiiféfcÍkeJéselíS'e késiül a raogysí Esor^riány a szélsőséges mozgalmakkal szettíífeeffB BUDAPEST, május 1G. Valamennyi hétfői lap részletesen beszámol arról, hogy Imrédy miniszterelnök vasárnap hosszan tartó megbeszélést folytatott Darányi volt, miniszterelnökkel. Hir szerint ezen a megbeszélésen a szélsőséges mozgalmakkal szemben foganatosítandó szigora Intézkedésekről esett szó. Ugyancsak a hétfői budapesti lapok szerint szó van arról, hogy Eckhardt Tibort, a független kisgazda párt vezetőjét kereskedelemügyi, miniszterre nevezik ki. BUDAPEST, május 1G. A képviselő- ház szombati ülésén Kcresztcs-Flschrr belügyminiszter benyújtotta n,® egyesületi szabadsággal való visszaélések megtorlásáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat megállapítja, hogy egyesületek, vagy szervezetek csak jóváhagyott alap szab álly a 1 m üködbe buck. Massolmi kifejti az olasz külpolitika irányelveit