Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1938-04-10 / 83. szám

r 1938 április 10. ElLENZéK 3 mi nmi hiL/) o éli i'lSSjtOt 1iQlmviz k es mindig oromét KÖLNIVÍZ A KÖVETKEZŐ ILLATOKBAN. GEMEY * LE DEBUT VERT * Lf: DÉBUT-NOIR * RiCBESSB GRANDPIERRE Ml ér. wa»»Mea»iroBmii A magyar kisebbségi életnek nagy ha­lottja van. Akinek pályafutása az idevaló > magyarság sajátszerü végzetéhez ^érdekes tanulságokat és adatokat szolgáltát. — Grandpierre Emil dr.., aki tegnap költö­zött el az élők sorából Budapesten, csak közvetlenül a Magyarország Összeomlását követő időben jutott igazi közszerephez cs akkor kiváló tehetségével, vezéri ma­gatartásával és általános kultúrájával iga­zolta a tényt, hogy az előző zavartalan időkben számos magyar értéket felejtet­tek háttérben és csak az impériumválto- zásból adódó szükség terelte néhány' ilyenre a figyelmet és a megfelelő helyre való állításának óhaját, Grandpierre Emil pedig már a béke idején a kitűnőség híré­vel ült birói székében. Városunk egyete­mének ifjúsága előbb tudta e zárkózott, szinte komor és különösségre hajló fiatal jogászról, hogy nemcsak kitűnő sikerrel rakja le vizsgáit, hanem bámulatos jogi érzéke és széles jogi tudása is van. A vi­déki joggyakornok és törvényszéki jegy­ző az országban a legkitűnőbb minősítést kapja, úgy, hogy rendkívül fiatalon lesz albiró városunkban, majd a büntető ta­nács elnöke a törvényszéken, ahol ő a legfőbb tudományos tekintély é's az uni- versális bíró címét kapja. Mindez azon­ban csak szokványos pályát ígért neki is, kiváló kartársának is. Együtt dolgozik Elatieganu Emil dr.-ral; birói versengé­sük a jogi eszmény szolgálatában benső barátságot fejlesztett ki közöttük és en­nek nagy része volt abban, hogy a forra­dalmi időszakban, amikor az egyiket a csöndes birói székből a román nemzeti tanács élére állítják, Grandpierre Emilt is kivonják talán óhajtása, de minden­esetre eddigi hajlamai ellenére a bíróság­ból és az itteni magyar politika élére ál­lítják. Mikor a forradalmi kormány ide kormánybiztost keresett; törhetetlen de- mokrataságának és haladó gondolatának híre fölébreszti Apáthy István dr. kelet- magvarországi főkormánybiztosban az ér­deklődést iránta és igy történik, hogy Granpierre Emil dr. kerül a főispánt he­lyettesítő városi hatalom élére, aki zök­kenő nélküliséget biztosit az uj impérium berendezkedésekor, mikor az már elke­rülhetetlen történelmi valóság lesz. A ro­mán és magyar kapcsolatoknak az első időben viszonylag kedvező alakulására nagy befolyással volt, hogy Grandpierre Emil, mint bíró a háború alatt a törvény­szék elé került román politikusok ügyeit humanista megértéssel kezelte és bátor gerincességgel szabadította meg őket a jogtalanságoktól. Az író, újságíró Amikor korrnáinybiztossága megszűnt, az ^ itteni^magyarság eleinte a várakozás álláspontján figyelte a fejleményeket. Grandpierre Emil ekkor sem hagyta el a szamara uj közéleti síkot s nagy szellemi felkészültségével, hűvös gyakorlati eszével hatásosan tevekenykedett a megmaradt magyar intézmények megőrzése, átalakí­tása vagy újjáépítése körül. Igazi szerve­ző és vezéri tehetségnek bizonyult. Ezt a szerepét véges-végig buzgalommal be­töltötte. Mint régi francia hugenotta csa­lád magyarrá vált sarjadéka, egyik vezér­embere lett a református egyháznak s ki­maradásáig betöltötte a teológia gond­noki tisztét. Egyik éltető eleme volt a Mi­nervának. Közjogi állásának elvesztése után az Ellenzék munkatársa lett. Az első eveit irányító vezércikkeit mind ő irta. Emellett rendkívüli népszerűséggel ápol­ta ^ lapunk hasábjain a localpatriotizmus érdekeit városunk épületeiről, utcáiról, kertjeiről, dombjairól, kirándulóhelyei­ről, természeti ^ szépségeiről irt könnyebb rajzaival, melyeket a türista-szépiró azután kötetbe foglalt. Egyik legforróbb törekvé­se volt, ^hogy a város és országrészünk mult század derekán csordogáló életét szépirodalmi módon dolgozza föl. Nagy Péter irói névvel jelezte szépirodalmi al­kotásait. Első regénye ,,A föld és gyer­meke“ volt, majd következett A szamos- parti ház és a Főtéri nagyház című re­génye. Számos jóízű novellát is irt; egyik novellájának az anyaga inspirálta Indig Ottót a Eoroczkói menyaszony cimii < színmüvének elképzelésére. Legsziveseb- í oen a Pásztortüzbe adta e nemű dolgoza­j tait, még a legutóbb is, hiszen ennek a I folyóiratnak tulajdonképen ő a megalapi- , tója és nevét is ő választotta neki. A Ma- : gyár Nép indítói között volt és a políti- ! kai rovatát ő vállalta. Társadalmi, politi- j kai és irói szereplésében egyaránt nagy j segítségére volt rendkívüli olvasottsága, a I nagy nyugati nyelvek tökéletes birtoklása ! és szinte a művészi kiválósághoz közeledő muzikalitása, főleg zongorajátéka. Igazi Schöngeist volt. A politikus De elévülhetetlen érdemeket szerzett Grandpierre Emil a kisebbségi politika te­rén. 1919 január 14-én az ő vezetésével utazott a kormányzótanács székhelyére a Papp József dr., Menyhárt Gáspár dr., Kertész Jenő dr., Jósika János br. és Jor- dáki Lajos-ból álló küldöttség, amely két napi tárgyalás után hasztalanul próbálta transsylvánizmus együttműködését bizto­sítani. 1920 decemberében ő volt ama ki­lences bizottságnak az irányitója, amely kidolgozta az alapitó magyar nemzeti szövetség munkatervét és szervezeti sza­bályzatát. Mikor megalakult a szövetség Jósika Sámuel vezetésével, az elnök jobb­keze Grandpierre Emil lett és Emikor a magyarság abbahagyta a pilitikai passzi­vitást, a náppárt után alakult magyar nemzetipárt 1922 augusztus y-én őt vá­lasztja meg elnökének és amikor decem­ber 28-án létrejön az Országos Ma­gyar Párt, ő lesz ennek egyik alelnöke, majd Haller Gusztáv dr. halála után ügy­vezető alelnöke. A tisztségben 1924 de­cemberében a magyar párt országos nagy­gyűlése megerősíti. Ami politikaKtéren történt, nagyobbrészt az ő müve, vagy elgondolása. Most azonban egyre több keserű csalódás éri és az Averescu-féle paktum válsága idején megfogamzik ben­ne a gondolat, hogy lemond és Magyar- országra repatriál. 1925 januárjában elha­tározását meg is valósítja, miután a ma­gyar kormány kinevezi közigazgatási bí­rónak, november 17-én ünneplő búcsúz­tatás után elhagyja országrészünket, de minden szabadságát azután is rajongásig szeretett városunkban és országrészünk­ben tölti el. Grandpierre Emil a legutolsó napokig vasegészségnek örvendett. Kisportolt szer­vezete játszva győzte a 63 életév nehéz­ségét. Néhány nappal ezelőtt azonban vakbélmütétnek kellett alávetnie magát s mikor már a gyógyulás biztos volt, várat­lanul agyvérzés lépett fel, amely gyorsan véget vetett érdemes életének. Két gyer­meke gyászolja: Kolozsvári Grandpierre Emil, az ifjú regényírók egyik legkivá- lóbbja, aki a budapesti Nemzeti Muzeum könyvtárának a tisztviselője és Grand­pierre Jolán dr., aki mint művészet-törté- netiró Szent Mihályról nevezett templo­munkról irt könyvével keltett feltűnést és egy irodalmi vállalat titkára most Bu­dapesten. De gyászolja városunk és or­szágrészünk egész magyarsága, amely mindenkor tisztelettel fogja megőrizni nemes emlékét. Halálának hire tegnap lapunk zárta után érkezett és villámgyor­san terjedt el, rendkívül mély részvétet keltve. Grandpierre Emilt vasárnap dél­után temetik el Budán a Farkasréti-teme­tőben. vj é. s s £ ié&e* ? £ K e z c Ben c«* . \e\e t E T ' BaVer B—HMM—agg—— Több fontos iskolaügyben határozott a muresmegyei iskolaszék TARGU-MURES, április 9. A müve smegyeli iskolaszék Tairgu-Muresen gyüllóst tartott, amelyen Rusu görögkeleti es­peres elnökölt. Megnyitóbeszédében a tflnitó- «íigot kötelességei teljesítésére h vta fel és a«/, elemi (iskolai oktatás fontosságát mé lattá. A •beszedő után Dúca POrtenie tan felügyelő ;i községeik (költség ve lésében szereplő 14 száza­lékos ískoltaisegély ügyében szólalt fel és fel­hívta a tani Lókat, hogy a segélyeket a jövőben ne értékpapírokban, hanem készpénzben vegyék át községeik­től és szolgáltassák be az iskolaszéknek. Radu könyvelő a zárszámadást, majd pedig az uj kö’lségvetési terjesztette elő. A költ­ség vetési 'V.ta során Grecu leltkész kfogásol- ta, hogy atanítók ellen f ó'Iy Inland ó esetleges vizsgálatokra 65.000 lejnyi összeget irányoz­tak elő. A kérdésben a gyűlés úgy döntött. hogy o jövőben a vizsgálat költségeit az ér­dekelt tűin hókkal fuzetteik meg. Dúca tan­felügyelő ezután kérte, hogy a kötelező is­kolalátogatásra vonatkozó rendelkezések el­len vétőknél a büntetések kirovása alkalmá­val legyenek tekintettel a szülők kereseti vi­szonyára. Az eddigi szokás az volt, hogy az egyes vidékeken szokásos munkabérekhez 'viszonyították a büntetések nagyságát. A tan­felügyelő kűrié, hogy az egész megye terü­letére a büntetések kirovásánál 20 iejes egy­séges napszámot vegyenek miopul. A közgyű­lés az indítványt nem fogadta el és úgy dön­tött, hogy a megye területón v’délienként fogják megá:l;ÍB:p itaiiTi a bírságoknál iek n tői­be veendő napszámokat. Puia Eronim inspek­tor ezután azzal az indítvánnyal lépett a gyű­lés elé, hogy tegyenek lépéseket a községi jegyzőknél, hogy azoknak a falusi' fiatalok­nak, akik ,a kötelező iskolalátogatásról szóló rendelkezéseknek nem tettek eleget, ne áLltit- sanak ki cseléd könyveket. A gyűlés’ az in* ditványt elfogod ín, Egyben elhatározták, hogy a munkaadók figyelmét té felhívják a tanoncok kötelező iskoláztatáséira. Cretu úns'pektor, volt prefektus ezután buzdító be­szédet intézett az egy begy ült tanítósághoz kö­telességeik lelkiismeretes teljestése érdeké­ben, majd Rusu esperes zárószavai után a gyűlés véget ért. Meghalt Bányász István színművész. Gyuláról jelentik: Hosszas betegség után. 42 éves korában meghalt Bányász István, a Clujon is és egész Transzilvániában jól ismert táncos komikus. Az elhunyt szín­művész évekkel ezelőtt került el Magyar- országra. Egy ideig Pesten működött, majd vidékre került. A 42 éves Bányász Istvánnal előrehaladott tüdőbaja végzett. Az elhunyt színművész nemcsak jó hu­morú színész, hanem tehetséges rajzoló és festő is volt. Halálhíre régi közönsége és barátai körében osztatlan részvétet vál­tott ki. A lutheránus templomban vasárnap délután 5 órakor magyar istentisztelet, lesz, melyen Járosi Andor a lutheri isten- tiszteletről beszél. Gluck: Melodia-largó* jár. Frischmann A. hegedümüvésznő játsza. REÁLIS KÖLTSÉGVETÉSEK. Bucu- rcsMből jelentik: Armnnd Gal iné sen bel­ügyminiszter szigorú utasítást adóit a megyei', városi és községi költségvetések. ,,reális összeáll: tusára“. A beliigyminté - tér szerint, a Tnu't évi tényleges bevéte­leket nem haladhatják túl az idei kiadá­sok, ami egyet jelent azzal, hogy szem előtt kell tartani az állampolgárok fizelö- képességét. flajíesies. íariSs OTS&Mlás divatos frizurák Bayer liiHgqíoflrasznál Strada Iortra No. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom