Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1938-04-30 / 97. szám

2 OMMEII ELLENZÉK 1038 április 3 0. SUGÁR DÉNES ALBÁNIAI RIPORTSOROZATA pn tpn ar.srtuB ^ ezb ara MM A esküvői előkészületek Magyar udvarhölgye van a királynőnek ii. TIRANA, április 24. Úgy tűnik fel az egész város, mintha minden lakosa kezdő színésznő lenne, ..ki három nap múlva lép fel először éle­iében. Az utolsó simítások idejét éljük, l'.gyik napról a másikra piros drapériák­ba bujtatott diadaloszlopok bújnak ki a földből a fontosabb útvonalakon, tetejük­ben a kétfejű, kiterjesztettszárnyu sas, az albánok nemzeti madara és szimbóluma. Ok maguk, ugyanis önmagukat „Shquip- tar“-oknak nevezik, aminek a szószerinti fordítása a kissé poétikus hangzású Sas fiai. Előkészületei* Természetesen legnagyobb aktivitás a 1 ..ívűiről oly nyugodtnak látszó kastélyok falain belül van. Az Uj-Tiránában épült hercegi kastélyban lakik Geraldine gróf­nő gyámjával Apponyi Antal gróffal és leendő udvarhölgyeivel. Ugyanis, amikor a király megkérdezte a grófnőt, hogy milyen jegyajándékot vár tőle, akkor Ge­raldine grófnő azt felelte: — Fenség, ha szabad valamit kérnem, akkor mindjárt két dolgot szeretnék kérni. Az egyik, hogy magam választ­hassam ki az udvarhölgyeim magyar hölgyek közül, a másik, hogy építtessen számomra a durazzoi kastélyhoz egy ka­tolikus kápolnát. (Zog király ugyanis mohamedán, mint Albánia lakóinak 70 százaléka.) így lesz Teleki Kata grófnő és Rüdi­ger bárónő a két első udvarhölgy. A har- nadik udvarhölgy szerepét pedig időről- időre kiválasztott hölgy fogja betölteni. A holnapi repülőgéppel érkezik meg az esküvői ruha, amely az iparművészet alóságos remeke lesz. Néhány szó a toalettekről Tiszta fehér gyöngyből összeállított sima derekú, hosszuuszályu ruhát hord Geraldine grófnő, amikor az albánok ki­rálynőjévé lesz. Ugyancsak tiszta gyöngy­ből készült fehér fejdiszt hord és a meny­asszonyi fátyola az Apponyi-család aján­déka. Fíogy ez a ruhacsoda minél jobban kiemelkedjék, az összes meghívott hölgyek a szertar­tásmesteri rendelkezés értelmében sem fehér, sem fekete ruhát1 nem hordhat­nak, csupán pasztellszerű ensemble-okat meghatározott hosszúságú uszállyal, hosszú ujjal, a ruha alapszínével egyező fejdisszel, cipővel és ékszerekkel. A hadsereg tagjai teljes diszben, érdem­rendekkel, a diplomaták diplomata-frakk­ban, a magyar arisztokraták diszmagyar- ban jelennek meg. Királyi ajándékok A királynői ruhát a párisi Chanelle cég készítette és a cég első direktrisze hozza magával, akinek egyben az első öl- tö'ztetőnő szerepe jut. A meghívott höl­gyek ruháiról később majd nte? beszé­lünk, egyelőre csak annyit, hogy egyrészt Paquin, Maggy Rouff párisi szalonjaiból, másrészt Igea Pasquli római műhelyéből, de nem utolsó sorban egy Fenyves nevű I magyar fiú tiranai műhelyéből kerülnek ki. Ö készíti azt a fekete selyemcsipke ruhát is, amelyet a grófnő vasárnap este a jugoszláv követségen a tiszteletére ren­dezendő fogadtatáson és bálon fog viselni. Amikor az ünnepségek még csak az előkészület embrionális állapotában vol­tak, még akkor jelentette ki Zog király, hogy _______ £J|: Tamási Áron: Ragyog egy csillag Pompás uj könyve Tamási Áronnak. Céh-kiadás, ára 100 lej, Ábel az országi­ban 100 lej, Ábelt Amerikában 100 lej, Jégtörő Mátyás 100 lej. Rügyek és re­ménységek 100 lej LEPAGE nál Cluj. Postán utánvéttel. Kérje a Céh-köny­vek jegyzékét Lepagetól. A házakat ujiáfestik, az utcákat kato­nai osztagok javítják, az egész városban a rendcsinálás láza ég. Igaz ugyan, hogy az albánokat nem lehet azzal meggyanú­sítani, hogy szeretik a gvors és pontos munkát, de most minden előítéletüket el­vetik a munkával szemben és valóban va­lamennyien azon igyekeznek, hogy minél kedvezőbb színben tűnjön fel a városuk, az országuk az idegenek előtt. Több mint kétszáz főúri és diplomata meghívott vesz részt az esküvőn és ehhez a számhoz még hozzá kell számítani azt a hatvankilenc újságírót és fényképészt, akik azért van­nak jelen, hogy minden kis eseményt azonnal szóban és képben megörökítsenek. «9 kastélyban ő semmiféle ajándékot nem fogad cl senkitől. Nem akarja, hogy az alattvalóinak költ­ségébe kerüljön az ő násza. Valóban nem is fogadott el senkitől semmit. Sőt, amikor pl. a S. I. T. A. cég, amely monopolizálta a villanyáramszol­gáltatást Albániában, 50 ezer aranyfrank ajándékot ajánlott fel, akkor a király ezt az összeget egy nemes gesztussal a város­nak ajándékozta. Ünnepélyes formák kö­CLUJ, április 29. Mindenki, mindenütt a drágaságról beszél. Úgy emelkednek az árak, ahogy még sohasem: olyan fantasztikus gyor­sasággal, olyan rohamos tempóban és főleg olyan nagy ugrásokkal, hogy nem csoda, ha mindenki kétségbeesik: a kis háztartását heroikus erőfeszítésekkel és nagy gondokkal vezető háziasszony, a vendéglős és a viszonteladó. A drágaság valamennyiünk bőrére megy! De mi az oka? Az időjárás? A csökkent felhozatal? A kérdésre teljes pontosság­gal senki sem tud válaszolni. Az élelmiszerek ára sokkal drágább, mi,nt valaha is volt, j 1 de hogy miért drágult meg minden ilyen hal lat lan módon, azt csak talál­gatni lehet. Azt mondja a piaci árus: —- Mi, piaci árusok, akiket annyira szidnak mostanában, igazán nem tehe­tünk semmiről. Mi is drágán vesszük az árut a termelőtől, természetes, hogy drá­gábban kell eladnunk, máskülönben tönkremegyünk. Mi úgy hallottuk ké­rem, hogy a drágaság oka a tavasz ké­zötc kapta meg a hadsereg ajándékát, egy, aranyból kovácsolt kardot. A király szerénysége és bőkezűsége egyforma nemes jellemre vall. Esküvője emlékére „Aggok házá“-t alapit Tiraná­ban, amelynek minden költségét szemé­lyes vagyonából fedezi. De nemcsak az öregei src, hanem a fiatalokra is gondolt, amikor elrendelte, hogy minden albán város köteles 10 fiatal párt kiházasitani 100 napoleon hozo­mánnyal. Ö maga egyedül 50 párnak biztosítja az egybekelést szintén 100 napoleonnyi ho­zománnyal, egyszóval április huszonhete- dikén a királyi páron kívül még 150 bol­dog házasság fog megszületni. Egy kis politika Tizennégy évvel ezelőtt tért vissza Zog herceg a jugoszláv száműzetésből. Há­romezer emberből és 104 orosz katoná­ból álló csapat volt mellette, egy kis he­gyi ágyúval és két gépfegyverrel. Ezzel a csapattal verte meg Tirana alatt a du­razzoi ellenkormány j 6 ezer főből álló hadseregét. Zogu herceg katonái Vladi­mir Vlad imirovics Berenewicz tábornok vezetése alatt állottak, aki most a királyi gárda parancsnoka. Az ellenkormány feje, Biró : Vádlott ! válaszol­jon pontosan mit csinált reggel 7-8 és este 10—Vall kö­zött ? Vádlott: Hát mit csináltam volna ? Fogat mostam a ki­váló PERLODONT fog­pasztával . Biró : Alibit bizonyitott. Én is ezt csinálom. sése. A gazdák takarmánya elfogyott, vagy az ás lehet, hogy sokan visszatart­ják a készletet, mert azt remélik, hogy később jobban értékesíthetik. Biztos, hogy szerepet játszott a nagy drágaság­ban a-j egymásután következő sok ün­nepnap is: ilyenkor mindig drágább a- piac, kihasználják kérem az ünnepeket, tudják, hogy ilyenkor a szegény ember is jobban főz s ha törik, ha szakad, vesz magának, ha mást nem, egy kis káposz­tát, húst, meg egyebet. Igaz, tessék meg­inni, mi nem tehetünk a drágaságról, mit csináljunk, kérem? És most lássuk, mik hát azok az iga­zán hihetetlen áremelkedések, amelyek egészen rövid idő alatt kétségbeejtrk a családanyákat s a háztartáspénzt felemelni nem tudó kereső férfiakat? Négy hét időegységet veszünk alapul és azt vizsgáljuk meg, hogy négy hét alatt mennyit emelkedtek egyes fontos piaci cikkek és élelmisze­rek árai. Az áremelkedés mindenütt szembeszökő, hiszen vannak fontos élel­miszerek, melyeknek ára pontosan a duplájára emelkedett1 pár héten belül. Lássuk csak: mik az árat a nagyban A drágaságról beszél a piaci árus, a vendéglős és a háziasszony, akik mindannyian várják az igazi tavasz eljöttét és az olcsóbbodási hullámokat Amikor a fájdalmas panaszt öröm váltja fel! Deák István Telelőn (11. j>. Rorosneul Mare) kÜZ'ségbcli lakos a következőket írja nekünk: „Éppen olyan örömmel ér tesii'tem Önökéi ma, mini amilyen pana szosan, fájdalomtól megtörlen illám első levelein, amikor a világhírű amerikai Castro D.-fc megrendeltem. Hála Isten­iek és a Castro D.-nek, mai már a har- riw :lik üveg elhasználása után teljesen gyógyultnak érzem magam és igay meleg szívből ajánlhatom a szenvedő ember­nek .. Fentiekhez nem kell kommentár! Castro I). kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendel belő Lkő lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában, Bucureşti, Calea Vic­toriei 124. Fan Poli miniszterelnök Amerikába me­nekült és ott szőtte a terveket, hogy ho­gyan térhetne ismét vissza a hatalomra. A király három nővére most volt Amerikában, a tegnapi hajóval tértek vissza. Tizennégy teherautó hozta mind­azt, amit világkörüli ütjük alkalmával vásároltak össze, minden bizonnyal a leg­értékesebb, amit magukkal hoztak a „Bessza“, az a béke, amelyet Fan Nolival és a vezetése alatt álló albán ellenzékkel kötöttek. így tehát ez a házasság az, amely ösz- szehozta a nemzet két különböző tábo­rába tartozó fiait és ez nem utolsó sor­ban járul Geraldine grófnő nagy népsze­rűségéhez. vett élelmiszereknek, amelyek így még aránylag olcsóbbak, mert hiszen a ki­csiben vásárló mindig többet fizet min­denért. A burgonya kilója március végén 2.50 lej volt — ma 3 lej. Sárgarépa 2.50 lej­ről 5 lejre emelkedett. Az alma kilója 0 lej volt, most 14 lej. Itt azonban termé­szetes az áremelkedés, az előrehaladott szezon miatt. A petrezselyem ára 10 lej volt, most 18 lej. A hagyma ára 12 lej­ről 24 lejre, tehát pontosan a> duplájára szökött fel. A savanyukáposzta március­ban 8 lej volt, most 12—14 lej. A túró 16 lej volt', jelenleg 20 lej. A makaróni ára 18 lej volt. most 20 lej. Szezoncik­kekről itt nem árunk, mert természetes, hogy a piac prime űrjeit mindig meg kellett fizetni. S a kifogyóban levő tava­lyi áruk is mindig drágábbak. Lássuk a húsárakat, amelyeknek ro­hamos emelkedése érthetővé teszi, hogy sok család asztalára ma már csak va­sárnaponként jut bus. Borjú: 35 lej helyett 38 lej. Levesbe való marhahús: 20 lej volt, most 24 lej. Fantasztikus a csirke áremelkedése. Március végén egy pár csirke 70—80 lejbe került. Most 120 lejen alul nem le­het megvenni a legkisebb pár csirkét se. Alkudni lehetetlen, szóba sem állanak az árusok az emberrel. Megkérdeztük egy ásmert vendéglő tulajdonosait, mit szólnak az áremelke­déshez. — Kétségbe vagyunk esve — mond­ják, — olyan óriási a rezsi s mivel az árakat nem emelhetjük, igazán nem tudjuk, mi l!esZi az üzemünkkel. E,gy kosztadással foglalkozó uriasz- szony kiszámítja viszont, hogy a hús­véti ebédjére, amit a kasztosainak főze­tett, 800 lejt fizetett rá, a hatalmas nyersanyagárak mialt. S VÉGÜL MIT MOND A HÁZI­ASSZONY? — Hogy én mit szólok? — legyint —, nem szólok én semmit mindehhez. Min­dennap valami kinos meglepetés, leg­többször üres kosárral megyek haza. Régebben tudtam venni a gyerekeknek egy kis narancsot, almáit, most ennek vége. En nem tudom, mi lesz velünk, lüszen máris hetenként kétszer egy tál ételes napokat tartok s tudom, hogy a gyengébb táplálkozást a gyerekek fejlő dő szervezete sínyli meg. — Talán, ha melegebbre fordul az idő, olcsóbb 1'esz ugy-e minden? Hiszen, ha tudnánk! De addig nem tudjuk a>z övéiért aggódó háziasszonyt meg vigasztalni, (—)

Next

/
Oldalképek
Tartalom