Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)
1938-04-12 / 84. szám
1 9 J o á p r i I i s 12. liSSEiStf.• isMSâiî&Ju. LLLBNZÉK Riport a cihek életéből A 400 éves g. -muresi „Nemes Mészáros Céh--------------Mis tartalmaz az npartársulat céh-ládája, —■ Ahogy a Sargu- rmsresi vár megépüli. —- A céh sérelmei. — Három évszázados perlekedés a szücsokhe!. — Ahogy a kosztárok ellen harcoltak évszázadokká! előbb TARGU-MURES, április 11. Az elmúlt évben ülte meg íOO éves jubileumát a largu-muresi Kocsigyárló 1 pertársul ot, egy hónappal ezelőtt pedig a helyi Mészáros Ipartársulat ünnepelte megalakulásának négyszázadik évéi'. Az említett kettőn kivid a Szabók és a Csizmadiák Ipartársulaia azok, amelyek a változott időkben: a,-. ipari és társadalmi élet modern forgatagában is ápolják niég a hagyományokat, melyek a céhek évszázadokkal ezelőtti világában „tisztes ipar“-üzésnek zsinórmértékeiként tekinthetők. Ma már nehéz volna teljes bizonyossággal megállapítani, melyik iparágé a- ipari csoportosulás, a céhekbe való tömörülés elsőbbsége, de valószínűnek látszik, hogy a XIV. század végén, vagy méginkább a XV. szá zad első évtizedeiben már kezdetét vette a céhélet. A ránk maradt okmányok tanúsága szerint, a „nemes Mészáros Céhu-é az ősiség elsőbbsége. \ gs. ■OH fRfflBSB Ha szép okún lenaj Targu-Mures már kezdettől fogva ipari és kereskedelmi település volt. N ncs biztos ódat o, városi keletkezésének időpontjára, de hiteles adatok orra engednek kötvetkcztctrú, hogy a XIV. században, az akkori időkhöz mérten, már élénk ipari és kereskedelmi élet folyt a város területén. Bőd Péter okmányok által tóm agait ott hagyományokra h vatkozva, a ,.S:eulia Humo-Dacica“ című mimikájában megemlíti, hogy a székelyek itt szolgáltatták be az őr ékadót a magyar királyok atollt. Targu-Mures magyar névé: ,.Nóvum fórum Siculorum“ is erre enged következtetni. A város egyes régi okmányokban egyébként ,.Ag- rapolís** néven is szerepel, Orbán Balázs pedig megemlíti, hogy a várost román nyelven egykor ,,Osiohe;eu‘‘-nak nevezték. Xagy Lajos atolt a település már „Zekel- .Wasarhel“ néven Ismeretes és egykorú feljegyzési arról emlékezik meg, bogy ő adta a ,,Zekel-Wasairhel“-i szűcsöknek azt a kiváltságlevelet, amely szerint ők vehessék meg a lenyúzott állatok bőreit (Borosnyai Lukács János1: ,.Régi- és Uj-Vásárhely“). Orbán Balázs ,,A Székely Föld leírása*‘ című munkájában 1567-ből származó jegyzőkönyvről tesz emelést, melyben a város „Oppidum Wasar- hely“ néven szerepeli 25 kapuval. Mátyás király 1482-beir.i évemként bárom országos „sokadalmát“ engedélyez a város lakó nak, akiket az egéS'Z ország területére memtes.it a vámfizetés., sőt 'a fejadó alól is (Városi levéltár). A „Marosvásárhely“ nevet 1616 április 29-én Bethlen Gábor a folyó vár ép11 ke zések alkalmával adja és a mezővárost a szabad királyi városok kiváltságaival látja el, m’nteg-y jutalmul a lakosság hazafiasságáért és hősiességéért. '^r ’ / használja az atomfinom^ / ságu, láthatatlan réteget ke- ţr / pezo, nagyszerűen illatosított f " Mystikum pudert. Keresse ki a Scherk táblázatból az Ön egyéniségének megfelelő Mystikum pudert és Mystikum compacted, mindig és mindenütt hóditani fog. A Scherk-táblázat min- SfIBfUVII den szaküzietben dijta- ^ —~ „„ au lanul rendelkezésére áll. púder Mystikum Compact (Fard) tos vigyázassaI légyen és ha valami fraudu- Icntiat tapasztalható, azokat exemplarilor megbüntesse.“ A négij§záz€¥es „Keines Mészir©§ Céif A céh-ólét, mini) az említettekből raá* kitűnik, Nagy Lajos uralkodása alatt létezett a váro-s haitáráún belül'. D. Biás István nyugalmazott főlevéltáros, Targu-Mures múltjának egyik legalaposabb élő ismerője, a céhről irt értekezésében megállapítja, hogy a város polgársága zömét alkotó iparosság kebelébemi fejlődött ki az m hatalmas céh-rendszer, mely Cluj, Brasov és Sibiu után, a legerősebb volt a transilvámáii városok között. A meglevő okmányok szériáit, az első oltalom-levelet a város céhei közüli a Mészáros Céh kapta 1493- ban, Losonezi; Bámffy László tnausilván ai vajdától. Az oltaíomlevél A kiváltságlevél magyarnyelvű szövege a következő: „Mi Losonezi László, erdélyi vajda, és a székelyek ispánja... adjuk emlékezetül, hogy midőn mi q boldog Imre herczeg és hitvalló ünnepén törvénytétel czéljából a görgényi várkapitányokkal, t. i. Pislái Györggyel és Szilágyszegi Pállal s néhány vitézid kapitányokkal és hadnagyokkal... az előkelő szüttésü s Marosszék kiválóbb lófő székelyeivel..' akkor mások közül előttünk terhes panasz gyanánt hozták fel Vásárhely mezővárosának bírája és esküdt polgárai.", és következőleg feles számú mészárosok a következő módon... sokan volnának olyan idegenek és falusiak... akik barmot és barmokat s a régi vágni való állatoknak más nemeit wáslárolnának és magában a városiban megölnék és szabadságuk ellenére eladnák, a városi mészárosoknak súlyos kárára... Meghallgatván a\n- nakokáért ezen előterjesztéseket... hosszas meg hányás-v etés és józan megállapítás után, örökös fennmaradásra és sértetlenül való megtartásra Ítéltessen, meghagytuk... soha egy. a Vásárhely városának környékén tartózkodó falusi is barmot, vagy barmokról... 4 mondott városban... megnguzni, vagy húst eladni, vagy eladatni vakmerő- képen ne merészeljen... a mi jelen levelünk és tanubizonyságlételünknek erejénél fogva. Kelt Görgéngben, az Urnák U93. evében, a boldog Márton hitvalló ünnepe előtti vasárnapon“. (nov. 10.) ' A kiváltságlevél eredetileg papirosra Íródott, majd később Szajpolyai János trónra jöttével, amikor a céh-vezetők jónak látják ezt o királlyal is megerősíteni, 1538 május 31-éni 'pergamenem ujul meg. A megerősített kiváltságlevelet ma is féltő gonddal őrzik a jelenlegi i ipar társulat céh-ládájában, A XVIII, század elején- megindult »iparú fellendülés változást hoz a céhek életébetm ."s. Az ezzel kapcsolatos újabb megerősütést 1718 június 9-én a bét céh-mester: Csíki Mihály és Mészáros András, valamint Szűrtél Mártom kérelmezésére, III. Károly király adja. A régebbi szabályokat aztán o szükségnek megfelelően 1720, 1758 és 1769-ben újabb megerősítésekkel látják el. „...Másként nehogy cselekedni merészeljetek!“ A város céhei a (fejedelmi udvaroknak gyakran mesterembereket küldenek, sőt 1677. évben Apafy Mihály dajkát kér n város lakóitól. 1596-ban Báthori Zsigmomd. a mostani Garas-Seiverin-megyeii , murzsTidi“ táborból az alábbi rendelkezést küldi': „Haggyuk, hogy mingy ár ást táborunk után onnét tőletek kid gyetek négy mészárost elegendő pénzzel, ki elég barmot vihessen és az mi táborunkban kivághassa, árulhassa pénpre. Másként nehogy cselekedni merészeljelek!“ Ezek azok az idők, amikor a székegység, hogy a rárólL terheket ledobja, elkeseredésében a fejedelem ellen fordul. Ezekből a napokból maradt vissza Nagy Szabó Ferencnek, a szabók céh-mester ének emlékirata: ,,. . . sok nyársat faragtatának a város erdejéből és öl- akasztójához hordaták a nyársakat. A székelyeket is odaülnék és sokat nyársba vonónak, s.okot f elakaszt ónak szegényekben . . .“ és némelyiknek . . orrát, fülét kezdték metszeni, de azt is oly istente- l évülj bogy az orrúi' aj kast ól elmetszették annyira, hogy csak a foga maradott szegényeknek.“ /Vlegépül a vár A'lig negyedfélszázadal ezelőtt gj mai vár romjainak helyén ai domonkosok kolostora állott, melyet Báthori István erősített' meg annakidején és ahol az ellene lázadó székelyek e'ől (Békési Gábor!) .menedéket talált. Később Mihály vajda: és Básla seregeinek esik áldozatául a kolostor és- a város lakói az erődökbe, vagy más vámosokba menekülnek. Borsos Tamás, a városi akkor. főbírója Nagy Szabó Jánossal és Nagy Szabó Mihállyal Brasov várában vannak és egv alkalommal a város1 faítai körül telt sétájuk után elhatározzák, hogy szülővárosukba, való visszar- tértükkor rábírják a tokosokat egy halsónk) ivár megépülésére. Az elhatározást tett követte és 1602 szeptemberében megindulnak az épitkezések. Boaosnyai Lukács János versben gy emlékszik meg a vár építéséről: „Város népét azért Czéhonként számlálók, Ki mikor cziY'kályon a’ kapun, találók. Czéhonként osztották fel a? bástyákat is, Czéhonként őrizték falán jukjókat - (lörése[két) is. De Pap, Papné. Biró. Bitróná dolgoztak. Pörgőmé is, ’s Férjek meg fegyvert hordoztak.“ A vár építése 1654-ben fejeződött be. Hét bástyájánál a különböző céhek teljesítetlek 'Taaaaaaffl^gs^B '!«!■• i.'uii m szolgálatokát. A bástyákon az erre vonatkozó felírásokat a német várkapitányok rendeletéből később le vakolták. Az északnyugati (Szabó Céh) bástyájáról1 azonban a vakolás idővel lehullott és az alábbi felírás tűnt elő: „Iscriptb propugnacidi aqudonnris Szabók bástyája vocali. Patres noştri praeseripti preterierunt nihil cedificantes, nos autem filii in aerumnis aedificavimus incipiente Petro Szabó Judke in anno 1G3S et preficiente Paulo Lkterata Thordái Anno lfíiO in mense Octobri judicante in Cdoitate.“ Feljegyzések megemlékeznek arról, bogy a délnyugati bástyát a varga céh, a délkeletit pedig -a kádárok építették és őrizték. Ui olshon A XVII. százaid utolsó évtizedében Tran- sziilvanla közigazgatásában beállt változás kihatással van a céhek életére is. A Főkor- rnáciyszéken keresztül a bécsi kormány intézkedése,ii egyre nagyobb változásit) hoznak a céhek belső szerkezetébe. A XVIII, század elején az ipar és kereskedelem a felülről jövő támogatás nyomán uj fordulóponthoz jut. III. Károly, később Mária Terézia, végül pedig II. József fordítanak nagy gooidot a közgazdaság, így az ipar és kereskedelem emelésére. Mánia Terézia kezdte meg a céheknek nagyobb mértékben való megreformálását éis a, munkát fia, II. József fejezte lie. Bár a reformokat a társadalmi élet uj formái, egy a maiihoz közelebb eső uj kor tették szükségessé, mégis e reformok bizonyos te- k mtetbecn visszaesést is eredményeztek. Nemcsak a céhek ölnkormányzatiában történt változás, hanem gyakran igen sokszor a céhek tagjainak magánéletébe is belenyúltak a osá- szán'.' és királyi rendelkezések', A targu-mu- resi: Mészáros Céh jegyzőkönyvei ezekből az időkből hiányoznak és csak a fennmaradt okiratokból nyerbetnk betekintést a céh életébe. Azt aj rendelkezést, hogy a< céhek gyűléseiket (számadás, céhmesterválasztáis, stb.) csak a város tanács, vagy a vármegye kiküldöttje (céh-'nspector) jelenlétében tarthatták meg, minden bizonnyal itt is súlyos sérelemnek tekintették. A helyi mészáros céh a gubemiaun első évtizedeiben társas viszonyban állott a sibiul Mészáros Céhhel', me’yre bkonyára közös érdekeik késztették. Eac a társas viszonyra utal Komis Zsigmond fő-kormányzónak a mészárosok érdekében az akkori helyi várostaCács- hoz ilntézett két rondelele. A várotsii tanács ugyanis különböző okokból! az év egy-egy hónapjában a-ra kénysze- riUeitte a városi mészárosokat, hogy disznó- huist a rendesnél olcsóbb áron árusítsák, sőt engedélyt adott arra, hogy a céhen k vül állók is liozhaisisirtoiak hu sáriit forgalomba. A céh emiatt panaszt emelt a várostanács etilen a fökonnányzónál, aki 1717 február 10-én kelti rendeletében a céh kiváltságainak figyelembevételére szólítja fel a tanácsot és 'parancsoljál, hogy: . . engedje a sibiui uzus szerint élni őket, mely sibiui ezéhez idecor- paráUatlak, sőt megtartván őket privilégiumokbant hogy többé a gubernium ez Pánt ne busitt'assék.“ Három év múlva azonban a céh újabb panasszal fordul a főkormányzóhoz a húsárak miatt, mre fő,kormányszéki tanács dönt a helyi húspiac áraii felől. 1720 december 9-én küldi el Kornis Zsigmond erre vonatkozó újabb rendelkezését, amely szerint: . in consilio gubcmali rcvolváltalolt a szép húsnak foul jót a égy pénzen, e contra az alább valónak hármon adgyék, melyre nézve kegyelmetek szorgalmaA Mészáros Ceb már a XVII. század elejétől ádáz harcot vivőit a szűcsök céhével. A perlekedés liánom évszázadon át tartott szűnni nem akaró erővet1. Sérelmes volt ugyn- s a céhre a helyi szűcs céhnek 1608-ban Báthory Gábor által adott kiváltsága, amelv- lyel a fejedelem úgy intézkedett, hogy: .....szabad sokadalom napja kívül semmi időben semmi rendben való ember szöcs mihez való, semmi rendben való és ülendő bőrt, se vad bőrt, se hónán bőrt se egyéb lelkes ódlatok bőrét, nyerset és csinálatlant ezen városbeli ezéhben való szöcs mestereken kivid meg ne vehessen, melyet ha leinél megkapnak, akár mely szöcs mester el vehesse és a ezéh szükségére converted ja.ci A helyi, szűcsök és mészárosok között fennálló évszázados ellentétet írem rekeszteí'.e be még az; 1872-ben hozott idevonatkozó VIII. törvény el ikk sem. amely a céheket megszüntette és ai civódás tartott mi ndaddig, míg csak kötelezővé nem tették ai közvágóhíd ál- iutvágásokat. Ez sem ujkeltii és nem a gazdasági válság nyomán vált szükségessé. Derék iparosa ok már évszázadokkal ezelőtt kemény harcot vívtak a zugiparosok ellem. Ennek a harcnak jetontőlségét oem kell különösebben hangsúlyozni, ha tudjuk, hogy céhrendszerbeli iparosaink minő féltő gonddal őrködtek a mes- teuré készülő iparos ifjú fölött és n műhelyekből kikerült munkák kifogásfötomiságára. A ,.liimpelereknek“, nem céhbeli- mestereknek, crtem volt szabad a céh hatósága területén dolgozii ok ék a „sokadalomkor" is csak az első nap volt szabad árulniok. Ha kidéiül!, hogy az árus kontár, vagy nem saját mukkáját árulja, az illető céh elkobozhatta és elronthatta ászt, „akár nemesé, akár nemlétemé“ volt. A mészáros céh ládájában található a céhnek egy 1788-ból származó határozata, mely többek közölt úgy intézkedik, hogy . senkinek is meg ne engedtessék, mint mészáros mester embernek a maga mesterségét űzni, ha csak legalább két jó ökröt minden időben maga erején nem híd venni. Annak, aki mester ságit űzni akarja, annyinak lenni mindenkor szükséges.“ A díszek céhládában a jelenlegi ipar társulat a megmaradt iratokon, okmányokon k - víil több emléktárgyat is őriz, mint a céh 1659-ből származó sárgarézből készült pecsétnyomóját. a céh táblát, négy céhpoharat, stb. A tábla homloklapján levő címer ökör- fej alatt ke'esztbe tett mészáros bárdot és kést, a fej fölött pedig bárálnyt ábrázol. A tábla hátlapjához a céhtagok névsorát tartalmazó doboz van erősítve, rajta a következő felirat: ..Az m. v. p. n. (maros vásárhely' pri'vilegiumos nemes) mészáros céh költségével készült tűz Szatmári István ez éh - mestersége alatt, amino 1805.“ A négy pohár közül kettő 'Körtefából, kettő pedig ezüstből készült. A nagyobbik ezüst pobáröa . Domus mea domus praecauliionls est .M. I. E. D. 1637. Körösbárnyay András.“ A kisebbik ezüstpohán uja’bbkeHetü. * Hois/sizu hasábokon sem lehetne eléggé ki mertően oiz olvasó elé tárni mindazt, am i a céhek múltja rejteget és sokat beszélhel- uénk mindazokról az előnyökről, vagy hátrányokról melyek az 1872-ben megszűntéiéi! ilyen ipar! csoportosulások, nyomán' a gazdasági é'élet illették. Jelentőségüket a hátrányok ellenére azonban semmi sem bizonyltja jobbami, mint az, hogy 66 év után az ország, gazdasági vezetői újból jónak látják élei re h vn.i a hat évtizeddel előbb halálra itélt céto'endszert (zsibói.)
