Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1938-04-12 / 84. szám

1 9 J o á p r i I i s 12. liSSEiStf.• isMSâiî&Ju. LLLBNZÉK Riport a cihek életéből A 400 éves g. -muresi „Nemes Mészáros Céh--------------­Mis tartalmaz az npartársulat céh-ládája, —■ Ahogy a Sargu- rmsresi vár megépüli. —- A céh sérelmei. — Három évszázados perlekedés a szücsokhe!. — Ahogy a kosztárok ellen har­coltak évszázadokká! előbb TARGU-MURES, április 11. Az elmúlt évben ülte meg íOO éves jubileumát a largu-muresi Kocsigyárló 1 pertár­sul ot, egy hónappal ezelőtt pedig a helyi Mészáros Ipartársulat ünnepelte megalakulásá­nak négyszázadik évéi'. Az említett kettőn kivid a Szabók és a Csizmadiák Ipartársulaia azok, amelyek a változott időkben: a,-. ipari és társadalmi élet modern forgatagában is ápolják niég a hagyományokat, melyek a céhek évszázadokkal ezelőtti világában „tisz­tes ipar“-üzésnek zsinórmértékeiként tekinthetők. Ma már nehéz volna teljes bizonyosság­gal megállapítani, melyik iparágé a- ipari csoportosulás, a céhekbe való tömörülés el­sőbbsége, de valószínűnek látszik, hogy a XIV. század végén, vagy méginkább a XV. szá zad első évtizedeiben már kezdetét vette a céhélet. A ránk maradt okmányok tanúsága szerint, a „nemes Mészáros Céhu-é az ősiség elsőbbsége. \ gs. ■OH fRfflBSB Ha szép okún lenaj Targu-Mures már kezdettől fogva ipari és kereskedelmi település volt. N ncs biztos ódat o, városi keletkezésének időpontjára, de hite­les adatok orra engednek kötvetkcztctrú, hogy a XIV. században, az akkori időkhöz mérten, már élénk ipari és kereskedelmi élet folyt a város területén. Bőd Péter okmányok által tóm agait ott hagyományokra h vatkozva, a ,.S:eulia Humo-Dacica“ című mimikájában megemlíti, hogy a székelyek itt szolgáltatták be az őr ékadót a magyar királyok atollt. Targu-Mures magyar névé: ,.Nóvum fórum Siculorum“ is erre enged következtetni. A vá­ros egyes régi okmányokban egyébként ,.Ag- rapolís** néven is szerepel, Orbán Balázs pe­dig megemlíti, hogy a várost román nyelven egykor ,,Osiohe;eu‘‘-nak nevezték. Xagy Lajos atolt a település már „Zekel- .Wasarhel“ néven Ismeretes és egykorú fel­jegyzési arról emlékezik meg, bogy ő adta a ,,Zekel-Wasairhel“-i szűcsöknek azt a kivált­ságlevelet, amely szerint ők vehessék meg a lenyúzott állatok bőreit (Borosnyai Lukács János1: ,.Régi- és Uj-Vásárhely“). Orbán Ba­lázs ,,A Székely Föld leírása*‘ című munká­jában 1567-ből származó jegyzőkönyvről tesz emelést, melyben a város „Oppidum Wasar- hely“ néven szerepeli 25 kapuval. Mátyás ki­rály 1482-beir.i évemként bárom országos „so­kadalmát“ engedélyez a város lakó nak, aki­ket az egéS'Z ország területére memtes.it a vám­fizetés., sőt 'a fejadó alól is (Városi levéltár). A „Marosvásárhely“ nevet 1616 április 29-én Bethlen Gábor a folyó vár ép11 ke zések alkal­mával adja és a mezővárost a szabad királyi városok kiváltságaival látja el, m’nteg-y ju­talmul a lakosság hazafiasságáért és hősies­ségéért. '^r ’ / használja az atomfinom^ / ságu, láthatatlan réteget ke- ţr / pezo, nagyszerűen illatosított f " Mystikum pudert. Keresse ki a Scherk táblázatból az Ön egyéniségének megfelelő Mystikum pudert és Mystikum com­pacted, mindig és mindenütt hóditani fog. A Scherk-táblázat min- SfIBfUVII den szaküzietben dijta- ^ —~ „„ au lanul rendelkezésére áll. púder Mystikum Compact (Fard) tos vigyázassaI légyen és ha valami fraudu- Icntiat tapasztalható, azokat exemplarilor megbüntesse.“ A négij§záz€¥es „Keines Mészir©§ Céif A céh-ólét, mini) az említettekből raá* ki­tűnik, Nagy Lajos uralkodása alatt létezett a váro-s haitáráún belül'. D. Biás István nyugal­mazott főlevéltáros, Targu-Mures múltjának egyik legalaposabb élő ismerője, a céhről irt értekezésében megállapítja, hogy a város pol­gársága zömét alkotó iparosság kebelébemi fejlődött ki az m hatalmas céh-rendszer, mely Cluj, Brasov és Sibiu után, a legerősebb volt a transilvámáii városok között. A meglevő ok­mányok szériáit, az első oltalom-levelet a vá­ros céhei közüli a Mészáros Céh kapta 1493- ban, Losonezi; Bámffy László tnausilván ai vajdától. Az oltaíomlevél A kiváltságlevél magyarnyelvű szövege a következő: „Mi Losonezi László, erdélyi vajda, és a székelyek ispánja... adjuk emlékezetül, hogy midőn mi q boldog Imre herczeg és hitvalló ünnepén törvénytétel czéljából a görgényi várkapitányokkal, t. i. Pislái Györggyel és Szilágyszegi Pállal s néhány vitézid kapitányokkal és hadnagyokkal... az előkelő szüttésü s Marosszék kivá­lóbb lófő székelyeivel..' akkor mások közül előttünk terhes panasz gyanánt hozták fel Vásárhely mezővárosának bírája és esküdt polgárai.", és következőleg feles számú mé­szárosok a következő módon... sokan vol­nának olyan idegenek és falusiak... akik barmot és barmokat s a régi vágni való állatoknak más nemeit wáslárolnának és magában a városiban megölnék és szabad­ságuk ellenére eladnák, a városi mészáro­soknak súlyos kárára... Meghallgatván a\n- nakokáért ezen előterjesztéseket... hosszas meg hányás-v etés és józan megállapítás után, örökös fennmaradásra és sértetlenül való megtartásra Ítéltessen, meghagytuk... soha egy. a Vásárhely városának környé­kén tartózkodó falusi is barmot, vagy bar­mokról... 4 mondott városban... megnguzni, vagy húst eladni, vagy eladatni vakmerő- képen ne merészeljen... a mi jelen levelünk és tanubizonyságlételünknek erejénél fog­va. Kelt Görgéngben, az Urnák U93. evé­ben, a boldog Márton hitvalló ünnepe előtti vasárnapon“. (nov. 10.) ' A kiváltságlevél eredetileg papirosra Író­dott, majd később Szajpolyai János trónra jöt­tével, amikor a céh-vezetők jónak látják ezt o királlyal is megerősíteni, 1538 május 31-éni 'pergamenem ujul meg. A megerősített kivált­ságlevelet ma is féltő gonddal őrzik a jelen­legi i ipar társulat céh-ládájában, A XVIII, szá­zad elején- megindult »iparú fellendülés válto­zást hoz a céhek életébetm ."s. Az ezzel kap­csolatos újabb megerősütést 1718 június 9-én a bét céh-mester: Csíki Mihály és Mészáros András, valamint Szűrtél Mártom kérelmezé­sére, III. Károly király adja. A régebbi sza­bályokat aztán o szükségnek megfelelően 1720, 1758 és 1769-ben újabb megerősítések­kel látják el. „...Másként nehogy cselekedni merészeljetek!“ A város céhei a (fejedelmi udvaroknak gyakran mesterembereket küldenek, sőt 1677. évben Apafy Mihály dajkát kér n város la­kóitól. 1596-ban Báthori Zsigmomd. a mos­tani Garas-Seiverin-megyeii , murzsTidi“ tábor­ból az alábbi rendelkezést küldi': „Haggyuk, hogy mingy ár ást táborunk után onnét tőletek kid gyetek négy mészá­rost elegendő pénzzel, ki elég barmot vi­hessen és az mi táborunkban kivághassa, árulhassa pénpre. Másként nehogy csele­kedni merészeljelek!“ Ezek azok az idők, amikor a székegység, hogy a rárólL terheket ledobja, elkeseredésé­ben a fejedelem ellen fordul. Ezekből a na­pokból maradt vissza Nagy Szabó Ferenc­nek, a szabók céh-mester ének emlékirata: ,,. . . sok nyársat faragtatának a város erde­jéből és öl- akasztójához hordaták a nyár­sakat. A székelyeket is odaülnék és sokat nyársba vonónak, s.okot f elakaszt ónak sze­gényekben . . .“ és némelyiknek . . orrát, fülét kezdték metszeni, de azt is oly istente- l évülj bogy az orrúi' aj kast ól elmetszették annyira, hogy csak a foga maradott szegé­nyeknek.“ /Vlegépül a vár A'lig negyedfélszázadal ezelőtt gj mai vár romjainak helyén ai domonkosok kolostora ál­lott, melyet Báthori István erősített' meg an­nakidején és ahol az ellene lázadó székelyek e'ől (Békési Gábor!) .menedéket talált. Ké­sőbb Mihály vajda: és Básla seregeinek esik áldozatául a kolostor és- a város lakói az erődökbe, vagy más vámosokba menekülnek. Borsos Tamás, a városi akkor. főbírója Nagy Szabó Jánossal és Nagy Szabó Mihállyal Brasov várában vannak és egv alkalommal a város1 faítai körül telt sétájuk után elha­tározzák, hogy szülővárosukba, való visszar- tértükkor rábírják a tokosokat egy halsónk) ivár megépülésére. Az elhatározást tett kö­vette és 1602 szeptemberében megindulnak az épitkezések. Boaosnyai Lukács János vers­ben gy emlékszik meg a vár építéséről: „Város népét azért Czéhonként számlálók, Ki mikor cziY'kályon a’ kapun, találók. Czéhonként osztották fel a? bástyákat is, Czéhonként őrizték falán jukjókat - (lörése­[két) is. De Pap, Papné. Biró. Bitróná dolgoztak. Pörgőmé is, ’s Férjek meg fegyvert hordoztak.“ A vár építése 1654-ben fejeződött be. Hét bástyájánál a különböző céhek teljesítetlek 'Taaaaaaffl^gs^B '!«!■• i.'uii m szolgálatokát. A bástyákon az erre vonatko­zó felírásokat a német várkapitányok ren­deletéből később le vakolták. Az északnyugati (Szabó Céh) bástyájáról1 azonban a vakolás idővel lehullott és az alábbi felírás tűnt elő: „Iscriptb propugnacidi aqudonnris Szabók bástyája vocali. Patres noştri praeseripti preterierunt nihil cedificantes, nos autem filii in aerumnis aedificavimus incipiente Petro Szabó Judke in anno 1G3S et preficiente Pau­lo Lkterata Thordái Anno lfíiO in mense Octobri judicante in Cdoitate.“ Feljegyzések megemlékeznek arról, bogy a délnyugati bástyát a varga céh, a délkeletit pedig -a kádárok építették és őrizték. Ui olshon A XVII. százaid utolsó évtizedében Tran- sziilvanla közigazgatásában beállt változás kihatással van a céhek életére is. A Főkor- rnáciyszéken keresztül a bécsi kormány intéz­kedése,ii egyre nagyobb változásit) hoznak a céhek belső szerkezetébe. A XVIII, század elején az ipar és kereskedelem a felülről jö­vő támogatás nyomán uj fordulóponthoz jut. III. Károly, később Mária Terézia, végül pe­dig II. József fordítanak nagy gooidot a köz­gazdaság, így az ipar és kereskedelem eme­lésére. Mánia Terézia kezdte meg a céheknek nagyobb mértékben való megreformálását éis a, munkát fia, II. József fejezte lie. Bár a reformokat a társadalmi élet uj formái, egy a maiihoz közelebb eső uj kor tették szükségessé, mégis e reformok bizonyos te- k mtetbecn visszaesést is eredményeztek. Nem­csak a céhek ölnkormányzatiában történt vál­tozás, hanem gyakran igen sokszor a céhek tagjainak magánéletébe is belenyúltak a osá- szán'.' és királyi rendelkezések', A targu-mu- resi: Mészáros Céh jegyzőkönyvei ezekből az időkből hiányoznak és csak a fennmaradt okiratokból nyerbetnk betekintést a céh éle­tébe. Azt aj rendelkezést, hogy a< céhek gyűlé­seiket (számadás, céhmesterválasztáis, stb.) csak a város tanács, vagy a vármegye kikül­döttje (céh-'nspector) jelenlétében tarthatták meg, minden bizonnyal itt is súlyos sérelem­nek tekintették. A helyi mészáros céh a gubemiaun első év­tizedeiben társas viszonyban állott a sibiul Mészáros Céhhel', me’yre bkonyára közös ér­dekeik késztették. Eac a társas viszonyra utal Komis Zsigmond fő-kormányzónak a mészá­rosok érdekében az akkori helyi várostaCács- hoz ilntézett két rondelele. A várotsii tanács ugyanis különböző okok­ból! az év egy-egy hónapjában a-ra kénysze- riUeitte a városi mészárosokat, hogy disznó- huist a rendesnél olcsóbb áron árusítsák, sőt engedélyt adott arra, hogy a céhen k vül ál­lók is liozhaisisirtoiak hu sáriit forgalomba. A céh emiatt panaszt emelt a várostanács etilen a fökonnányzónál, aki 1717 február 10-én kelti rendeletében a céh kiváltságainak figye­lembevételére szólítja fel a tanácsot és 'pa­rancsoljál, hogy: . . engedje a sibiui uzus szerint élni őket, mely sibiui ezéhez idecor- paráUatlak, sőt megtartván őket privilégiu­mokbant hogy többé a gubernium ez Pánt ne busitt'assék.“ Három év múlva azonban a céh újabb panasszal fordul a főkormányzóhoz a húsárak miatt, mre fő,kormányszéki tanács dönt a helyi húspiac áraii felől. 1720 december 9-én küldi el Kornis Zsig­mond erre vonatkozó újabb rendelkezését, amely szerint: . in consilio gubcmali rc­volváltalolt a szép húsnak foul jót a égy pénzen, e contra az alább valónak hármon adgyék, melyre nézve kegyelmetek szorgalma­A Mészáros Ceb már a XVII. század ele­jétől ádáz harcot vivőit a szűcsök céhével. A perlekedés liánom évszázadon át tartott szűnni nem akaró erővet1. Sérelmes volt ugyn- s a céhre a helyi szűcs céhnek 1608-ban Báthory Gábor által adott kiváltsága, amelv- lyel a fejedelem úgy intézkedett, hogy: .....sza­bad sokadalom napja kívül semmi időben semmi rendben való ember szöcs mihez való, semmi rendben való és ülendő bőrt, se vad bőrt, se hónán bőrt se egyéb lelkes ódlatok bőrét, nyerset és csinálatlant ezen városbeli ezéhben való szöcs mestereken kivid meg ne vehessen, melyet ha leinél megkapnak, akár mely szöcs mester el vehesse és a ezéh szük­ségére converted ja.ci A helyi, szűcsök és mészárosok között fenn­álló évszázados ellentétet írem rekeszteí'.e be még az; 1872-ben hozott idevonatkozó VIII. törvény el ikk sem. amely a céheket megszün­tette és ai civódás tartott mi ndaddig, míg csak kötelezővé nem tették ai közvágóhíd ál- iutvágásokat. Ez sem ujkeltii és nem a gazdasági válság nyomán vált szükségessé. Derék iparosa ok már évszázadokkal ezelőtt kemény harcot vívtak a zugiparosok ellem. Ennek a harcnak jetontőlségét oem kell különösebben hangsú­lyozni, ha tudjuk, hogy céhrendszerbeli ipa­rosaink minő féltő gonddal őrködtek a mes- teuré készülő iparos ifjú fölött és n műhe­lyekből kikerült munkák kifogásfötomiságára. A ,.liimpelereknek“, nem céhbeli- mesterek­nek, crtem volt szabad a céh hatósága terüle­tén dolgozii ok ék a „sokadalomkor" is csak az első nap volt szabad árulniok. Ha kidé­iül!, hogy az árus kontár, vagy nem saját mukkáját árulja, az illető céh elkobozhatta és elronthatta ászt, „akár nemesé, akár nem­létemé“ volt. A mészáros céh ládájában található a céh­nek egy 1788-ból származó határozata, mely többek közölt úgy intézkedik, hogy . senki­nek is meg ne engedtessék, mint mészáros mester embernek a maga mesterségét űzni, ha csak legalább két jó ökröt minden időben maga erején nem híd venni. Annak, aki mester ságit űzni akarja, annyinak lenni min­denkor szükséges.“ A díszek céhládában a jelenlegi ipar társu­lat a megmaradt iratokon, okmányokon k - víil több emléktárgyat is őriz, mint a céh 1659-ből származó sárgarézből készült pe­csétnyomóját. a céh táblát, négy céhpoharat, stb. A tábla homloklapján levő címer ökör- fej alatt ke'esztbe tett mészáros bárdot és kést, a fej fölött pedig bárálnyt ábrázol. A tábla hátlapjához a céhtagok névsorát tar­talmazó doboz van erősítve, rajta a követ­kező felirat: ..Az m. v. p. n. (maros vásár­hely' pri'vilegiumos nemes) mészáros céh költségével készült tűz Szatmári István ez éh - mestersége alatt, amino 1805.“ A négy pohár közül kettő 'Körtefából, kettő pedig ezüstből készült. A nagyobbik ezüst pobáröa . Domus mea domus praecauliionls est .M. I. E. D. 1637. Körösbárnyay András.“ A kisebbik ezüstpohán uja’bbkeHetü. * Hois/sizu hasábokon sem lehetne eléggé ki mertően oiz olvasó elé tárni mindazt, am i a céhek múltja rejteget és sokat beszélhel- uénk mindazokról az előnyökről, vagy hát­rányokról melyek az 1872-ben megszűntéiéi! ilyen ipar! csoportosulások, nyomán' a gaz­dasági é'élet illették. Jelentőségüket a hát­rányok ellenére azonban semmi sem bizo­nyltja jobbami, mint az, hogy 66 év után az ország, gazdasági vezetői újból jónak látják élei re h vn.i a hat évtizeddel előbb halálra itélt céto'endszert (zsibói.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom