Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)
1938-04-08 / 81. szám
19 38 április 8. EILENZ ÉR i i Az aranvctempé siss ugyenen uiabb lellemémei Szivenlötte magát Buzdugan Alexaudpu BUCUREŞTI, április 7. A páratlanul álló arartycsevnpeszes nyomozásának ügyét tegnap revolverlövés zavarta még a [óvárosban. Midőn Alexandru Buzdugan, volt meghalal- mazott miniszternek az ügyészség újabb idézését akarták kézbesíteni, hálószobájába ment. ahol szíven lölte magát. A tragikus végű diplomata felesége karjai között lehelte ki lelkét, ,Halála előtt erőtlenül mindössze ennyit .mondott: — Nem tudom elviselni ezt a szégyent! Nem engedhetem, hogy nevemet beszennyezzék! Az asszony a szörnyű kép hatása alatt elájult. Á cselédség orvost hívott, ki injekciókká] magához térítette és rokonainak lakására szállította. Közben megérkeztek a hatóságok kiküldöttei: a soros ügyész, orvos és a rendőrség közegei. Megállapították, hogy öngyilkosságról van szó és a temetésre engedélyt adtak. A temetkezési vállalat emberei díszes katafedkot emeltek a lakásban, hol a délelőtt folyamán valóságos bucsujátás volt. Magasállásu személyek, birók, ügyvédek, diplomaták állták körül az öngyilkos koporsóját. Ki voll Bűzdagán Alexandrul Az öngyilkos legnagyobb fia volt az 1929. őszén elhunyt Gheorghe Buzdugan régemnek, a néhai semmitoszéki fő- elnöknek, aki a megközelíthetetlen jellemű biró mintaképe volt és akit úgy sem- mitőszéki elnöki, mint régensi minőségében osztatlan tisztelet és megbecsülés övezett. Az öngyilkos Alex. Buzdugan 1927-ben a hataímon levő liberális párt listáján került be a parlamentbe. 1928- ban, a nemzeti-parasztpárt hatalomra kerülése után, a Banca Naţionala igazgatójává nevezték ki, majd 1932-ben, röviddel Vaida Sándor miniszterelnökké való kinevezése után diplomáciai szolgálatba lépett és két éven át Románia albániai követe volt. Tiranából 1934-ben Buenos-Ayresbe helyezték át, majd 1936 szeptemberében, midőn Titulescut leváltották a külügyminisztérium éléről —- leköszönt méltóságáról, kilépett a diplomáciai karból és visszatért a fővárosba. Titulescühoz bensőséges szálak fűzték. 1 Közvetlenül azután, hogy a fővárosi lapok az első híreket közölték az aranycsempészés leleplezéséről* megemlítve Alex. Buzdugan nevét is, a volt követ levelet intézett a lapok főszerkesztőihez, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy az ügy egyik főszereplőjével, Lica Ehrlich-Enescuval, akivel nevét kapcsolatba hozták, semmilyen üzleti kapcsolatban nem állott. Vasárnapi keltezéssel másik levelei irt Bebe AÜmanesteanu volt pénzügyi alminiszterhez, amelyben hangsúlyozza ártatlanságát és kétségbeesetten fejtegeti, hogy becsületétől megfosztva képtelen élni többé. A nyolcoldalas, megrázó tónusban Írott levelet átadták a hatóságnak. így történt . . . A Banca Naţionala és az Ilfov-i törvényszék ügyészsége között rövid nézeteltérés keletkezett az aranycsempészés leleplezése után. Azon vitatkoztak: ki szerkessze meg a deviza-törvényben elő- *rt jegyzőkönyvet? Az ügyészség szerint ez a rendőrség hatáskörébe tartozott, a Jegybank viszont magának tartotta fenn a jegyzőkönyv felvételéhez való jogot. A vitában végül is az igazságügyminiszter úgy döntött, hogy a vezető-ügyész, a jegybank képviselője és a soros ügyész jelenlétében vegyen fel jegyzőkönyvet a csempészésről. Az így felvett jegyzőkönyv a napokon át tartó nyomozás titán első lépés Volt a bírói eljárásban. A jegyzőkönyv ismerteti a Csempészés részleteit és egymásután sorolja fel a gyanúsítottakat: i. Misti Gatlesímm, t). Zaharecmu bankárok, Stelata Melun-Solomonovici asz- szony, banktisztvísélőnő, Efren Soneriu tisztvise o, Constantin Xeni volt igazság- iigyminiszter, Lázár Ehrlich (Lica Enes- cu) ügyvéd, Filip Komorovskt, tőzsde- ügynök és bankrészvényes, Robert Lobi, a Banca Comerciala Romana volt igazgatója és Alexandru Buzdugan, ki Buenos Ayresben volt román követ, végül C. Flavian volt hálókocsi-társasági igazgató. A jegyzőkönyv szerint Alex. Buzdugan elősegítette azé arang kivitelét, Xeni volt miniszter pedig tudott az aranycsempé- szésről. A Jegyzőkönyv azt is megjegyzi, hogy Löbel volt bankigazgató jelentette fel a társaságot. Löbel ugyanis meg akarta zsarolni Flavian párisi bankárt, aki pénzkövetelésével elutasította. így került sor a leleplezésre és így jutottak biztos adatok a rendőrség birtokába. Xenit letartóztatják A nagyszabású csempészés legizgalmasabb perce az volt, midőn tegnap éjjel a vizsgálóbíró Xeni volt minisztert letartóztatta. A Semnalul igy számol be Xeni sorsáról: Éjjel 12 óra: Simionescu=Anastasiu vizsgálóbíró detektiveket küld Xeni után lakására. Éjjel 12 óra 30 perc: Aurica Ionescu komiszár megjelenik Xeni volt miniszternél, ki már aludni tért lakásán. Xeni feh öltözik és saját gépkocsiján a törvényszékre hajtat. (Ebben az időben röpíti szivébe a golyót Alexandru Buzdugan.) Éjjel 12 óra 40 perc: Xeni a vizsgáló- bíró előszobájában várja sorsát, bent izgalmas körülmények között folyik a gyanúsítottak kihallgatása, nemsokára Xenit is behívják. Éjjel 2 óra 10 perckor: Xeni gépkocsijának sofőrje érdeklődik: — Haza menjen? Vágy tovább várjon? — Várj még! Később meglátjuk, szükség íesz-e rád! — felel rosszat sejtve Xeni volt miniszter. Reggel 5 óra: A vizsgálóbíró elrendeli á letartóztatásokat. A végzéssel kezükben jönnek sorjában a vádlottak. A sofőr ismét előlép a kapuban, Xeni int, keresztet vet, felnéz az égre és a rendőrség gépkocsiján váulott'-társaival a Vacaresti-i börtön felé hajtat. A drága magángépkocsi üresen megy haza. Az utcán rikkancsok kiáltanak. A nagy szenzációt néhány perc leforgása alatt, egész Bucureşti tudja. Kik védik a letartóztatott aranycsempészeket? BUCUREŞTI, április 7. A nagyszabású aranycsempészési ügyben az ilfovi törvényszék vádtanácsa megerősítette a vizsgálóbíró letartóztatási végzéseit. A letartóztatottakat Grigore Iunian, Mircea Djuvara, Nicu Stanescu, Vasilescu Valjan ügyvédek fogják védeni. A közvádlói széket Macarovici főügyész tölti be. Azok ügyében, akik külföldön tartózkodnak és igy a letartóztatási végzést ellenük nem lehetett foganatosítani, megindították a kiadatási eljárást. A tegnapi nap folyamán a vidéken, különösen a határmenti helyeken több vizsgálatot tartottak, mert a jelek arra mutatnak, hogy az aranycsempészeknek itt számos ügynökük működik. A rendkívül bonyolult aranycsempészési ügyben a közelebbi napokban több letartóztatás várható a vidéken is. BUCUREŞTI, április 7. Szerdán hajnali négy órakor Targu- Neamtban tűzvész ütött ki, mely tizenkét házat hamvasztott el. Ghineraru ezredesprefektus azonnal a helyszínére szállott ki és személyesen irányította a tűzoltók munkáját. Megfeszített munkává sikerült is délutánra eloltani; a tüzet,. A prefektus közbenjárására a szerencsétlenül jártak felsegélyezésére százezer lejt utaltak ki Őfelsége magánpénztárából. BUCUREŞTI, április 7. Az Uralkodó Calinescu belügyminiszter és dr. Mari- nescu egészségügyi miniszter kíséretében meglátogatta a Romani ti-megyei Diosti községet, melyet a mult heti tűzvész pusztított el. Az Uralkodót a prefektus fogadta, a község hajlék nélkül maradt lakossága pedig körülvette az Uralkodót és úgy köszönte meg az iránta nyilvánított szeretetét. Őfelsége meghallgatta a panaszokat, végigjárta a tüzvészsujtotta község utcáit és pénzsegélyeket osztott ki, A szerencsétlenül jártakat Őfelsége atyai gondoskodásáról biztosította és megígérte, hogy valameny- nyiüket ellátja ruhával, mezőgazdasági és egyéb szükséges eszközökkel. Biztatta az Urakodó a lakosságot, hogy elpusztult falujukat mintaközséggé építsék ki. Meghatóban, lelkesedéssel és bizalommal fogadta a királyi szavakat a falu népe. Őfelsége innen Caracalba utazott, anol résztvett a katonák csküléte„Nagy szeretettet és hódolaját tagadták Őfelségéi atüzkámsuH községek lakói Áz uralkodó megléfogafoff községet! és átvizsgálta ezek kőSfségyetését lén és részletesen érdeklődött a katonaság élelmezéséről és felszereléséről. Az Uralkodó és kiséreíe a caracali tisztviselő körben ebédelt, majd tovább utazott Craiova felé, BUCUREŞTI, április 7. Őfelsége a király Craioyában a megyei prefekturára ment, ahol átvizsgálta a megye és a város költségvetési tervezetét, majd tanulmányozta a megyc.ii és városi munkaterveket. Az Uralkodó meglátogatta a villamosam berendezéseit é's'a Jiul folyó mentén levő nyárifürdőt. Este hét órakor Őfelsége és kísérete visszautazott Bucu- restibe. BUCUREŞTI, április 7: A pénzügyminisztérium személyzeti-osztályának igazgatósága már összeállította az 1938 május 1-én nyugalomba menő pénzügyi tisztviselők jegyzékét. A Capitala értesülése szerint néhányszáz tisztviselőről van szó. Cancicov pénzügyminiszter a névjegyzéket néhány napon belül jóváhagyja, Ellenőrzik a tisztviselők magánéletét BUCUREŞTI, április 7. A Tempo jelentése szerint a minisztériumok; osztály- igazgatóságok és számos közintézmény speciális intézkedéseket lett a tisztviselők ellenőrzésére:. Ennek folytán detek- tiveket rendeltek a hivatalos helyiségekbe, hol a tisztviselők a közönséggel érintkeznek. A lap értesülése szerint az ellenőrzést a hivatalos munkaidőn túl a tisztviselők magánéletére is kiterjesztik. BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR április 19-től május 9-ig. 1800 kiállító. Hét külföldi állam hivatalos részvételével. TELEVÍZIÓ! Repülőgép-kiállítás, divatbemutató, rádióüzenctközvelités rövid és hosszú hullámon, építőipari tőzsde, kongresszusok, stb., stb. 50 százalékos utazási kedvezmény A C FR vonalain csak a visszautazásra IV. 29-től V. 19-ig, ha a felutazás IV. 19-től V. 9. között történt. A MÁV vonalain Budapestre IV. 19-töl V. 9-ig, visszafelé IV. 23-től V. 19-ig. Vízummentes határátlépés! Vásárigazolvány egyenként 120 leiért íapható az Európa utazási iroda és a Wagon Lits-Cook iroda összes fiókjainál, jóváhagyják a CFK fövő évi köiíségvejéséár BUCUREŞTI, április 7. A hw&talos lap no nd e tó 11 ör v é n y t közöl, mely jóváhagyja a CFR 1938—39. évi költségvetését; Az u.j költségvetés 13 milliárd 857- nuMIió lej bevételre számit, ebből 3 m'btiiáird 350 millió lej szeméiyszóHibásból, 7 milliárd 620 miliő tej áruszállításból áh elő. Á gépkocsis zál lit ás bevétele 350 millió lej összege gél szerepe" >aia uj költség vetésiben. A kiadások között a központi adminisztráció költsége 497 millió lejjel, a külső edmi- av'sztrácló költsége 365 millióvá!', a CFR-műhelyeik költségé 1 milliard 824 millióval, a*á autómotorok és gépkocsik Szolgálata 2 milliárd 149 millióvá1], hidak fenntartása és speciális tituúkiáliaiLok 1 milliárd 186 millió lej összeggel szerepelnek az uj költségvetésben, mely a lejáró költségvetés kiadási tételéivel szemben 336 millió lej többletet tüntet fel'.---------- ■■■-'■"■ 'I '.Snr.8i-.z-;aanm»*~—.----------A cíoji hadbíróság egy napsa CLUJ. április 7. Nem mindennapi tárgyalás zajlott le tegnap ‘xManó!in hadbiró-ezredes elnöklete alatt működő cluj] katonai törvényszék előtt. A; határátlépők, hatóságsértők és katonaszökevények többé-kevésbé hasonlatos esetéből eme kedett ki egy 6. utászgyalogezredbeli katonának, Bér esi Géza Vilmosnál!: szökési ügyei, Béresi az elemit évben alba-iuliai ezredétől hasszobb szabadságot kapott. A fiabal ember, ezt az alkalmat arra használta1 fel. hogy meg- Mt'ogaß’Sia a bihonmegyei Otlacata élő nagybátyját, akinek családjába m éppen esküvő volt készülőben. A kettős öröm-ünnepre nagy mutaltságot csaptak, majd hazafelé tértükben ia- vidéken nem igen ismerős Béresi, ittas fővel, áltévedt a magyar határon. Midőn tudatára ébredt a dobognak, nem merte vállalni a téves határátlépés következményeit és Magyarországon, igyekezett elhelyezkedni. Csakhamar azonban az oltani hatóságok kezére A;került, akik rövidesen ölhették g csehszlovák határon. Itt sem volt nagyobb szerencséje s .igy — .szintén, hatósági segédlet iel — újra Magyarországra került, ahol ezúttal az ismételt határátlépését 6 havi fogházra félték. A fogházban sínylődő Béres nek később sikerüli levét Utján beszámolnia ideát élő szüleinek is szomorú sorsáról. Erre megmozdult pjz anyai szív. Áldozattól meg nem ráadva, Útlevélét szerzett és hosszas utúnjA- rásval sikerűét klszabaditania fiát, akit nyomban áttették Romániába. Meiianu hadbáó-örnagy külföldre való szökés miatt tartotta fenn a vádat n kálváriát járt Béresi ellen, 5 esztendei börtönbüntetést kérve fejére. A katonai törvényszék azonban, dr. Gutiu Pavelescu asszony ügyvédnő hatásos v.édőbe- szédc nyomán, mindössze 6 havi fogházra ítélte cl Béresi Géza Vilmost, betudva büntetésiébe még a vizsgálati fogságot is.
