Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)
1938-04-05 / 78. szám
ARA 3 LEJ Szerkesztő ? ég és ki adóhivatal: C!uj, Ca'oa Motrior 4, szám. — Telefonsaim: u—09 — Levélem: Cluj, postafiók So. Fiókkiadóhivatal és könyvosztily: P. Uniri: 9. Telefon: 11—99. imifiii mri ■—mii inm MAGYAR politikai napilap ALAPÍTOTTA BÁRTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ L1X ÉVFOLYAM, 7 8. S Z Á M. BaaaMMtBMMMttWMBMMMMMWHHMi K EDD Előfizetem árak; havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, ércata 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ioj félévre 20, évente 40 pengő. A ‘többi külföldi államokba csík a portókülöcbözeotel több. CLUJ, 1 93 8 ÁPRILIS 5. nictersii Mindkét hatalom eddigi követsége helyett iökonzuíátust áítii föl Becsben* «- Német ellenszolgáltatás Csehszlovákia kérdésében* ~ Enyhült a kozépeurópaí feszültség 4 készen állé angol-olasz megegyezés érvénybe helyezése a spanyolországi olasz önkéntesek visszavonásától függ Ä nemzetközi politika legfontosabb eseménye, hogy Anglia, Franciaország és Csehszlovákia hivatalosan tudomásul vették Ausztria Németországba való bekebelezésének tényét. A tudomásulvétAt minden bizonnyal tárgyalások előzték meg, amelyekben angol és francia részről bizonyos kívánságok tekintetbevételét kívánták Németország részéről. Ezek a kívánságok természetesen Csehszlovákiára vonatkoztak s mint a londoni sajtó érezteti, érvényesültek is Berlinben. Valószínűnek látszik, hogy Boncour francia külügyminiszter három nap előtti tárgyalása gróf Weltzeck párisi német nagykövettel, melynek folyamán a párisi kormány külügyminisztere újra hangoztatta Franciaország kötelezettségvállalását Csehszlovákiával szemben, szintén erre a kérdésre vonatkozott. A tárgyalások meneRyezássel jártak, aminek következ- ményeképen London és Paris és velük Prága, most végleg tudomásul vették az ausztriai bevégzett /tényeket. 'A középeurópai helyzet ugyanekkor so- kat^ veszített feszültségéből, amihez hozzájárul, hogy az angol—olasz tárgyalások is kedvezően haladnak s a hét végéig előreláthatólag sikeresen be is fognak” fejeződni. Ausztria. Németországhoz csatolásának angol és francia részről való tudomásulvétele között azonban bizonyos különbség van. Az angol tudomásulvétel fenntartás nélkül történt, a francia kormány viszont csak ellentmondás nélkül erősítette meg annak a német jegyzéknek vételét, amely tudatja, hogy Ausztria csatlakozott a német birodalomhoz. Az angol választ Sir Neville Henderson berlini nagykövet adta át Ribbentrop külügyminiszternek, a francia válasz a párisi német nagykövet utján jutott el Berlinbe. Beavatott forrásból jelentik azonban, hogy a berlini francia nagykövet még a mai nap folyamán engedélyt fog kérni a német birodalmi kormánytól, hogy Franciaország a változott tények miatt megszűnt bécsi követsége helyett, mielőbb főkonzulátust létesíthessen. • Ugyanezt a kívánságot Henderson angol nagykövet már a válasz átadásakor kifejezésre juttatta Berlinben, azzal a megjegyzéssel, hogy a londoni kormány szeretné még április if-e előtt fölállítani a bécsi angol főkonzulátust. Ugyanehhez az esemény-csoporthoz tartozik az Ausztriából jövő hír is, hogy a német birodalmi kormány Ausztriába kiküldött csapatainak nagyrészét már visszavonta és újabb csapatok visszavonása folyamatban van. Hir szerint az Ausztriába bevonult több- százezer főnyi német hadseregből csak Az angol—olasz tárgyalásokról mind | nagyobb határozottsággal jelentik, hogy rövidesen teljes eredménnyel fognak lezárulni. Londoni megállapítás szerint az angol kívánságok érvényesítése nem talált különös ellenállásra Rómában, amivel szemben viszont angol részről is igyekeztek legnagyobb engedékenységgel elősegíteni a megegyezést. Egyik párisi lap jelentése szerint Quai d‘Orsay számára megbízható diplomáciai utón szintén az az értesítés jutott el, hogy Rómában szívesen vennék az angol— olasz tárgyalásokhoz hasonló francia—• olasz tárgyalások mielőbbi megkezdését. Az értesítés szerint „Mussolininek bizonyos érzelmei az utóbbi idők eseményei miatt esetleg jelentős mértékben megváltozhatnak“. Parisban, melynek az az álláspontja, hogy a francia—olasz feszültség első sorban az Anglia és Olaszország közötti ellentét következményeképen alakult ki, annál inkább megvan a hajlandókét divíziót és néhány hegyi brigádot hagynak osztrák területen. A jelentést megkönnyebbüléssel üdvöz- lik Londonban és Parisban, ahol, mint a Havas-ügynökség jelenti, aggódtak, hogy >a teljes hadifelszereléssel Ausztriába bevonult német hadsereg, melyre az osztrák viszonyok alakulása miatt nem volt szükség, esetleg egy Csehszlovákia elleni akcióra szolgálhat. , I ság az olaszokhoz való közeledésre, mert azt hiszik, hogy ez előbb-utóbb az európai hatalmi viszonyok jelentős megváltozásához vezethet. Az angol—olasz megegyezés alapjai A Havas-ügynökség londoni jelentése szerint Ciano gróf olasz külügyminiszter és Perth lord római angol nagykövet közötti legutóbbi megbeszélések gyakorlati értelemben is megegyezéshez vezettek. Mindössze néhány részletkérdés tisztázása van még hátra és ezt a hét folyamán elintézik. Miután ez a helyzet, a hét végén a megegyezés aláírásra is készen fog állami. Úgy látszik, hogy az angol—olasz megegyezés alapelvei a következők: 1. Olaszország ismét kijelenti, hogy spanyol földön nincsenek tervei s visszavonja Spanyolországból önkénteseit és az olasz hadianyagokat. 2. . Líbiában az olasz csapatok létszámát fokozatosan csökkenteni fogják, olyan ! ütemben, melyet később állapítanak meg; 3. Olaszország ratifikálni fogja a Londonban létrejött tengerészeti megegyezést; h. Anglia ismét megerősíti a Szuezi-csatornán való áthaladásra vonatkozó 1888-i egyezmény érvényét; 5. az etiopiai olasz szuverénitás elismerése kérdésében Anglia a nép- szövetségi tanács elé határozati javaslatot terjeszt, ebben azt fogja ajánlani a genfi intézménynek, hogy oldja fel tagjait a befejezett tény el nem ismerésének kötelezettsége alól s adja visz- sza teljes cselekvési szabadságukat. Így a genfi nehézségek és a népszövetségi eljárással szembeni olasz ellenzések kiküszö b ölöd né nek s Anglia ténylegesen elismerheti az olasz birodalmat; 6. a palesztinod mandatá- rius-rendszert továbbra is fenntartják; 7. az egyezmény aláírásával egyidejűleg aláírnak egy jegyzőkönyvet is, melynek értelmében az egyezmény érvénybe helyezése a Spanyolországban levő olasz önkéntesek visszavo- sától függ. Franciaország, ugyanezen jelentés szerint, nem vesz részt a megegyezésben, londoni vélemény szerint azonban az. angol—olasz egyezmény megkötése után nem késhet1 sokáig a normális diplomáciai kapcsolatok felvétele Paris és Róma között sem. Londonban hangoztatják, hogy az angol—olasz megegyezésben Középeurópára vonatkozólag semmiféle megjegyzés nem fog szerepelni. Becsben Hitler a vatikáni nyilatkozatra Roma-Citta del Vaticano, április 4. Vatikáni körökben az osztrák püspököknek a népszavazás ügyében kiadott kiáltványával szemben ragaszkodnak ahhoz az állásponthoz, melyet a vatikáni rádió két nap előtt fejtett ki s amelyet azután a Vatikán hivatalos lapja, az „Osser- vatorc Romano“ is magáévá tett. Hogy a vatikáni rádióban megjelent nyilatkozat határozott célt szolgált, mi sem bizonyítja inkább, mint az, hogy német nyelven adták azt le, A nyilatkozat hivatalos szövege következő: „A politikai katolicizmus helyes crtel- mezese szerint a pápa és a püspöki kar, valamint a hívek a Teremtő és Megváltó elveinek minden téren, tehát állami és társadalmi téren való érvényesítésére is törekszenek. Van azonban hamis politikai katolicizmus is, amely abban áll, hogy bizonyos bekövetkezett, vagy várható tényékhez igyekszik helytelenül alkalmazkodni. Egyes magas egyházi méltóságok ennek a hamis politikai katolicizmusnak szellemétől áthatva, nyilatkozatot tettek közzé, melyben egy kormányzati rendszert kizárólag ennek gazdasági, szociálpolitikai és néppolitikai eredményei szerint Ítéltek meg. A híveknek nem köteíessé1 gük ezt a megítélést, mint a hívatott egyházi hatóság megítélését magukévá tenni és politikai joguk gyakorlásánál irányadónak venni“. A „Matin“ jelentése szerint Németország vatikáni követe a vatikáni rádióüzenettel kapcsolatban hosszas telcfonmegbe- szélést folytatott a berlini kormánnyal. Beavatott körök szerint arra lehet várni, hogy a birodalom még a hét első napjaiban föl fogja mondani a konkordátumot. Hitler kancellár, hir szerint, Becsben tartandó beszédében fog a vatikáni nyilatkozatra válaszolni. M angol-olasz tárgyalások
