Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1938-04-05 / 78. szám

ARA 3 LEJ Szerkesztő ? ég és ki adóhivatal: C!uj, Ca'oa Motrior 4, szám. — Telefonsaim: u—09 — Levélem: Cluj, postafiók So. Fiókkiadóhivatal és könyvosztily: P. Uniri: 9. Telefon: 11—99. imifiii mri ■—mii inm MAGYAR politikai napilap ALAPÍTOTTA BÁRTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ L1X ÉVFOLYAM, 7 8. S Z Á M. BaaaMMtBMMMttWMBMMMMMWHHMi K EDD Előfizetem árak; havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, ércata 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ioj félévre 20, évente 40 pengő. A ‘többi külföldi államokba csík a portókülöcbözeotel több. CLUJ, 1 93 8 ÁPRILIS 5. nictersii Mindkét hatalom eddigi követsége helyett iökonzuíátust áítii föl Becsben* «- Német ellenszolgáltatás Csehszlovákia kérdésében* ~ Enyhült a kozépeurópaí feszültség 4 készen állé angol-olasz megegyezés érvénybe helyezése a spanyol­országi olasz önkéntesek visszavonásától függ Ä nemzetközi politika legfontosabb eseménye, hogy Anglia, Franciaország és Csehszlovákia hivatalosan tudomásul vet­ték Ausztria Németországba való bekebe­lezésének tényét. A tudomásulvétAt min­den bizonnyal tárgyalások előzték meg, amelyekben angol és francia részről bizo­nyos kívánságok tekintetbevételét kíván­ták Németország részéről. Ezek a kívánságok természetesen Cseh­szlovákiára vonatkoztak s mint a lon­doni sajtó érezteti, érvényesültek is Berlinben. Valószínűnek látszik, hogy Boncour francia külügyminiszter három nap előtti tárgyalása gróf Weltzeck párisi német nagykövettel, melynek folyamán a párisi kormány külügyminisztere újra hangoz­tatta Franciaország kötelezettségvállalását Csehszlovákiával szemben, szintén erre a kérdésre vonatkozott. A tárgyalások meneRyezássel jártak, aminek következ- ményeképen London és Paris és velük Prága, most végleg tudomásul vették az ausztriai bevégzett /tényeket. 'A középeurópai helyzet ugyanekkor so- kat^ veszített feszültségéből, amihez hoz­zájárul, hogy az angol—olasz tárgyalások is kedvezően haladnak s a hét végéig elő­reláthatólag sikeresen be is fognak” feje­ződni. Ausztria. Németországhoz csatolásának angol és francia részről való tudomásul­vétele között azonban bizonyos különbség van. Az angol tudomásulvétel fenntartás nél­kül történt, a francia kormány viszont csak ellentmondás nélkül erősítette meg annak a német jegyzéknek vételét, amely tudatja, hogy Ausztria csatlakozott a né­met birodalomhoz. Az angol választ Sir Neville Henderson berlini nagykövet ad­ta át Ribbentrop külügyminiszternek, a francia válasz a párisi német nagykövet utján jutott el Berlinbe. Beavatott for­rásból jelentik azonban, hogy a berlini francia nagykövet még a mai nap folya­mán engedélyt fog kérni a német biro­dalmi kormánytól, hogy Franciaország a változott tények miatt megszűnt bécsi követsége helyett, mielőbb főkonzulátust létesíthessen. • Ugyanezt a kívánságot Henderson an­gol nagykövet már a válasz átadásakor ki­fejezésre juttatta Berlinben, azzal a meg­jegyzéssel, hogy a londoni kormány sze­retné még április if-e előtt fölállítani a bécsi an­gol főkonzulátust. Ugyanehhez az esemény-csoporthoz tartozik az Ausztriából jövő hír is, hogy a német birodalmi kormány Ausztriába kiküldött csapatainak nagyrészét már visszavonta és újabb csapatok visszavonása folya­matban van. Hir szerint az Ausztriába bevonult több- százezer főnyi német hadseregből csak Az angol—olasz tárgyalásokról mind | nagyobb határozottsággal jelentik, hogy rövidesen teljes eredménnyel fognak le­zárulni. Londoni megállapítás szerint az angol kívánságok érvényesítése nem talált különös ellenállásra Rómában, amivel szemben viszont angol részről is igyekez­tek legnagyobb engedékenységgel elősegí­teni a megegyezést. Egyik párisi lap je­lentése szerint Quai d‘Orsay számára megbízható diplomáciai utón szintén az az értesítés jutott el, hogy Rómában szívesen vennék az angol— olasz tárgyalásokhoz hasonló francia—• olasz tárgyalások mielőbbi megkezdését. Az értesítés szerint „Mussolininek bizo­nyos érzelmei az utóbbi idők eseményei miatt esetleg jelentős mértékben megvál­tozhatnak“. Parisban, melynek az az ál­láspontja, hogy a francia—olasz feszültség első sorban az Anglia és Olaszország kö­zötti ellentét következményeképen ala­kult ki, annál inkább megvan a hajlandó­két divíziót és néhány hegyi brigádot hagynak osztrák területen. A jelentést megkönnyebbüléssel üdvöz- lik Londonban és Parisban, ahol, mint a Havas-ügynökség jelenti, ag­gódtak, hogy >a teljes hadifelszereléssel Ausztriába bevonult német hadsereg, melyre az osztrák viszonyok alakulása miatt nem volt szükség, esetleg egy Cseh­szlovákia elleni akcióra szolgálhat. , I ság az olaszokhoz való közeledésre, mert azt hiszik, hogy ez előbb-utóbb az euró­pai hatalmi viszonyok jelentős megválto­zásához vezethet. Az angol—olasz megegyezés alapjai A Havas-ügynökség londoni jelentése szerint Ciano gróf olasz külügyminiszter és Perth lord római angol nagykövet kö­zötti legutóbbi megbeszélések gyakorlati értelemben is megegyezéshez vezettek. Mindössze néhány részletkérdés tisztázása van még hátra és ezt a hét folyamán el­intézik. Miután ez a helyzet, a hét végén a megegyezés aláírásra is készen fog állami. Úgy látszik, hogy az angol—olasz meg­egyezés alapelvei a következők: 1. Olaszország ismét kijelenti, hogy spanyol földön nincsenek tervei s visszavonja Spanyolországból önkén­teseit és az olasz hadianyagokat. 2. . Líbiában az olasz csapatok létszámát fokozatosan csökkenteni fogják, olyan ! ütemben, melyet később állapítanak meg; 3. Olaszország ratifikálni fogja a Londonban létrejött tengerészeti megegyezést; h. Anglia ismét megerő­síti a Szuezi-csatornán való áthaladás­ra vonatkozó 1888-i egyezmény érvé­nyét; 5. az etiopiai olasz szuverénitás elismerése kérdésében Anglia a nép- szövetségi tanács elé határozati javas­latot terjeszt, ebben azt fogja ajánlani a genfi intézménynek, hogy oldja fel tagjait a befejezett tény el nem isme­résének kötelezettsége alól s adja visz- sza teljes cselekvési szabadságukat. Így a genfi nehézségek és a népszö­vetségi eljárással szembeni olasz ellenzések kiküszö b ölöd né nek s An­glia ténylegesen elismerheti az olasz birodalmat; 6. a palesztinod mandatá- rius-rendszert továbbra is fenntartják; 7. az egyezmény aláírásával egyidejű­leg aláírnak egy jegyzőkönyvet is, melynek értelmében az egyezmény érvénybe helyezése a Spanyolország­ban levő olasz önkéntesek visszavo- sától függ. Franciaország, ugyanezen jelentés sze­rint, nem vesz részt a megegyezésben, londoni vélemény szerint azonban az. angol—olasz egyezmény megkötése után nem késhet1 sokáig a normális diplomá­ciai kapcsolatok felvétele Paris és Róma között sem. Londonban hangoztatják, hogy az angol—olasz megegyezésben Középeurópára vonatkozólag semmiféle megjegyzés nem fog szerepelni. Becsben Hitler a vatikáni nyilatkozatra Roma-Citta del Vaticano, április 4. Vatikáni körökben az osztrák püspö­köknek a népszavazás ügyében kiadott kiáltványával szemben ragaszkodnak ah­hoz az állásponthoz, melyet a vatikáni rá­dió két nap előtt fejtett ki s amelyet az­után a Vatikán hivatalos lapja, az „Osser- vatorc Romano“ is magáévá tett. Hogy a vatikáni rádióban megjelent nyilatkozat határozott célt szolgált, mi sem bizonyít­ja inkább, mint az, hogy német nyelven adták azt le, A nyilatkozat hivatalos szö­vege következő: „A politikai katolicizmus helyes crtel- mezese szerint a pápa és a püspöki kar, valamint a hívek a Teremtő és Meg­váltó elveinek minden téren, tehát ál­lami és társadalmi téren való érvénye­sítésére is törekszenek. Van azonban hamis politikai katolicizmus is, amely abban áll, hogy bizonyos bekövetke­zett, vagy várható tényékhez igyekszik helytelenül alkalmazkodni. Egyes ma­gas egyházi méltóságok ennek a hamis politikai katolicizmusnak szellemétől áthatva, nyilatkozatot tettek közzé, melyben egy kormányzati rendszert ki­zárólag ennek gazdasági, szociálpolitikai és néppolitikai eredményei szerint Ítél­tek meg. A híveknek nem köteíessé­1 gük ezt a megítélést, mint a hívatott egyházi hatóság megítélését magukévá tenni és politikai joguk gyakorlásánál irányadónak venni“. A „Matin“ jelentése szerint Németor­szág vatikáni követe a vatikáni rádióüze­nettel kapcsolatban hosszas telcfonmegbe- szélést folytatott a berlini kormánnyal. Beavatott körök szerint arra lehet várni, hogy a birodalom még a hét első napjai­ban föl fogja mondani a konkordátumot. Hitler kancellár, hir szerint, Becsben tartandó beszédében fog a va­tikáni nyilatkozatra válaszolni. M angol-olasz tárgyalások

Next

/
Oldalképek
Tartalom