Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1938-04-03 / 77. szám

Egy hatalmas birodalom vergődése és hárem

CLUJ, április 2.

Világszerte divat a „sárga vészedé- Iem“-ről beszélni. Főkénen Japán szereplése vonta az egész, világ figyelmét a sárga faj felé, mely az utóbbi időben mind több és több borsot tör Európa orra alá. Kínával a közvélemény nem sokat törődik, legfönnebb sajnálja, hogy mennyi nyomorúság a sorsrésze ennek az óriási birodalomnak, mely helyzeténél, lakóinak nagy számánál fogva, arra lenne hivatva, hogy a szélsőkelet gazdasági és pollitikai súlypontja legyen. Kina nem is volt mindig ilyen, szánalomramél- tó helyzetben. Hatalmas, jól szervezett, magas kultúrával rendelkező birodalom volt addig, amig az európaiak lába nem érintette földjét és amig a,z európai gazdasági érdekek harcának szinterévé nem vált. A kínai nép csendes, békét szerető nemzet. Világnézete azokból a csaknem keresztyéni tanokból fakad, melyeket Konfucius hirdetett a Kr. e.-i 6. és 5. század fordtilója körül. Nagy tiszteletben részesítette a tudósokat, különösen pedig azokat, akik alaposan ismerték és magyarázták Konfucius-, vagy a neki tulajdonított könyveket. A tisztelet idővel annyira fokozódott, bogy a közhivatalokat is csak azoknak adták, akiknek mély vallásos műveltségűk volt. Ez azt jelentette, hogy szakemberek nem voltak a kínai birodalomban. Emellett később egy nagyméretű nepotizmus is fejlődött lej, amely kapzsisággal párosult. A legendás török baksiilsokat jóval felülmúlták azok az összegek, mellyel a kinai birodalomban vesztegetni lehetett. Magas- î rainigu hivatalnokok a legkisebb nyereség l reményében eladták magukat. Ez azonban már akkor volt, amikor az európai civilizáció betette lábát Kínába. Amig ez az óriási birodalom önállóan, illetőleg elzárfan fejlődött, nem mutatkoztak a nagy bajok. Sőt, a 17. és 18-ik században Kina semmilyen tekintetben sem maradt el az európai kultúrától. Hatalmas, rendezett birodalom volt. különösen a mandzsu-ház első császárai alatt. Amikor a Keletindiai Társaságok felakarják venmi a kapcsolatokat Kínával, legnagyobb akadály éppen az volt, hogy a kínaiak lenézték az európaiakat.

A különböző kereskedelmi társaságok annyit mégis elértek, hogy az év bizonyos napjain áruikat kirakhatták Kina partjain. Először barátságosam, később pedig már erőszakos utón is, de ezeket az engedményeket bővíteni kellett. A í’ohamosan fejlődő gyáripar uj piacokat kívánt és a kinaij tömegek jó piacnak ígérkeztek. Emellett' Anglia Kinál3an helyezte el az iimdiaj máktermést is, természetesen ópium formájában. Tény, hogy a kinaji ópiumszenvedély gyors elterjedésében szerepet játszott Anglia gazdaság- politikája is.

Amikor 1839-ben a kinai kormány erélyes rendszabályokat hozott az ópium behozatala, ellen, Anglia fegyverrel szerzett érvényt „jogainak“. Az 1839—42-es háború Angliának öt szabad kikötőt, az angol alattvalók számára, területenkívüliséget buztositott. Ugyancsak ekkor került angol kézre az a kis sziget is, amelyen később Hongkong kifejlődött. Természetes, hogy ezt a kedvező pillanatot | nem szalasztották el a 'többi nagyhatal- I mák sem. Oroszország, az Egyesült-Államok, Franciaország mindnyájan siettek hasonló előnyökre szert tenni.

De ekkor már Kinábaln óriási belső zavarok is mutatkoztak. A mandzsu-ház uralmával torkig volt az ország. Az elégedetlenség nemsokára lázadásban robbant ki. Délkina, amely mindig a haladásnak volt a földje, adta ez alkalommal is a lázadókat. Sok keresztyén volt közöttük, akfiik erősen számítottak a nyugati hatalmak támogatására. Az 50-es évek közepén kezdődött a lázadás, 1860- ban már egész Délkiina a lázadók kezén volt. Anglia ekkor szabadult meg az indiai lázadás gondjaitól, de most hirtelen megegyezett a mandzsu-házzal bizonyos

I előnyök fejében. így a felkelők leigázása, éppen angol csapatok segítségével ment végbe. A Tai-Fiimg iáziadás tehát ; nem járt sikerrel, a mandzsu-ház uralma j ismét megerősödött. Tze-Hsi császárné Î uralkodott nagy felelőtlenséggel és pa- i zár módon. Az ország nagy erkölcsi és I anyagi romlásnak indult. Az eseménye- I két az tetőzte be, hogy 1895-ben olyatn I országtól szenvedi vereséget Kina, amely I eddig teljesen ismeretlen volt: Japántól.

! Japán és Oroszország ekkor nyúltak bele először mélyen Kina belső ügyeibe.

A „kinai kérdés“ ekkor alakul át) „tá- j volkeleli kérdésesé. Kina már .nem rendelkezik saját maga fölött, idegen akaratok játszanak vele.

Japáb aj XIX. század második felében bámulatos változáson ment keresztül. 1854-ig a nyugati civilizációtól teljesen el volt zárva. Kultúrája kínai! hatás alatt fejlődött ki. De már itt látszott, bogy a japán szellem nem szolgai módom utánzó, hanem mindenből csak a jót veszi át. Társadalmi életének rugója, a japán etikai rendszer, a bush idő volt, mely a középkor lovagjainál ismert önfeláldozásra nevelte Japán fiait. Államformája a császárság, mely a mai napig fennáll. Érdekes, hogy Japán modernizálását és bizonyos tekintetben demokratikus átszervezését 1867-től éppen egy császár hajtotta végre, ámbár azelőtt a nyugati hatásoknak a császárok voltak a legnaL gyobb ellenségei. De Meiji császár haladó lélek volt. Jalpáni ifjak légió; tanultak ebben az időben a külföldi 'egyetemeken és onnan csak a jót hozták haza. A haditengerészetet angol, a szárazföldi hadsereget német mintára szervezték meg. A jogrendszer alapjául a francia kódexeket választották. Rohamos lépésekben indult meg a gyáripar is. 1895- ben Japán már annyira fel volt készülve, hogy Kina) ellen győzelmes háborút viselhetett. Ennek a háborúnak az. éle aizonban már tulajdonképen Oroszország felé irányult.

Oroszország ugyanis nyugat felé nem tudott megfelelő kikötőket kapni és ezért kelet felé alkart belekapcsolódni ai világkereskedelembe. Otyan kikötőre akart szert tenni, amely jégmentes legyen. A vladivosztoki kikötőt alkalmasnak gondolta erre a célral Csak nagysokára dériül ki, hogy ez az öböl sem egészen jég- mentes, de ekkorra) Vladivostok már meg volt erősítve és Mandzsúrián kérésziül már vasút is épült feléje, természetesen orosz pénzen. Japánt ez méltán idegesíthette, hiszen ebben az időben Koreában már sok japán bevándorló volt és Japán nemsokára! anntektálni akarta alZ; egész félszigetet. A példát a nyugati hatalmak adták, akik hol itt, hol ott szakítottak ki egy darabot Kina testéből. A háború közvetlen okául a,a szolgáit, hogy Koreában bántalmazták a japán bevándorlókat. Japánt azonbaim a nyugati hatalmak közbelépése megfosztotta a győzelem gyümölcsétől, sőt éppen a nagy ellenségének: Oroszországnak juttatott két kikötőt: Dairent és Porl- Arturt, melyek közül az utóbbit erődit- mémniyé építették át az oroszok.

Japánt ez, elkeserítette, de nem törte meg. 1902-ben az angol—japán szerződés legalább részben biztonságot nyújtott a nyugati hatalmak felől, tárgyalni kezdteti az oroszokkal a japán érdekek elismerése végett, almikor ez. mem járt- sikerrel, 1904-ben kitört a háború. Japán győzelmet airatott ugyan Oroszország fölött, de csak Dairent és Port-Ar- turt, valamint az északon fekvő Sahalin- sziget felét tudta megszerezni. Nagyobb területet nem tudott annektálni.

Közben, Kínában lezajlott a boxer-lá- zadás, melyet azonban az európai csapatok vérbefojíottak. A császári trón már erősen ingadozott ebben az időben. Különösen azután, hogy 1908-baln meghalt Tze-Hsi császárné. Nemsokára forradalom tört ki, amelynek a vezére a demokrata és republikánus párt feje, Szun- Yat-Szen volt. A forradalom 1911-ben annyira általánossá vált, hogy a császári ház kénytelen volt lemondani. 1911. óta Kína köztársaság.

A köztársasági kormány azonban nem tudott rendet teremteni az országban. Itt is, ott is forradalmak ütötték fel a fejüket. Ebben a helyzetben érte Ivinát a világháború. Japán arrai használta fel a helyzetet, hogy elöntő befolyást szerezzen Kínában. Miután a németektől elfoglalta Kiao-Csau t. ultimátumot nyújtott át a kinai kormányhoz, melynek értelmében Kina japán protektorátus alá került volna. A szorult helyzetben levő kínai kormány elfogadta ugyan e pontokat, de a békekötéseket követő washingtoni konferencia hatálytalanította őket.

 világháború ti ián

Szun-Yat-Szen folytatni akarta Kina egyesítését Csang-Kai-Sek marsall segítségével. Ehhez azonban hadsereg és póniz kellett. Mindakettőt megkapta Oroszországtól. A növekvő orosz befolyás nyugtalanította Japánt. Féltette az oroszoktól Mandzsúriát, melyben gazdag érc- és szén tel epeket sejtett. Ezekre pedig szüksége volt a fejlődő jaipán gyáriparnak. Szúrni-Yat-Szen-nek 1925-ben bekövetkezett halála után, mely az orosz befolyás csökkenését jelentette, Japán is munkához látott. Emellett Japánban ekkor a hadseregnek a® a része került uralomra, amely a háborús szellemet képviselte. 1931-ben, egy jelentéktelen vonatimioi- dens után, Japán megszállta Mandzsúriát. Kina g)azdasági bojkottal válaszolt. A Shang-Haliinál meginduló japán támaAz impotens férfi nem beteg, hanem hanyag

Elképzelhetetlen, hogy egy férfi, aki érzi, hogy nemi képességei csökkennek, ne tegyen meg minden lehetőt az impotencia megelőzésére.

Ez annál természetesebb, mert a RE- TON-tabletták a nemi neuraszténia komoly kezelését teszik lehetővé.

A RETON-t a következőképen keli bevenni: naponta három tablettát, három héten át és azután egy nyolc-tiz napos szünet következik.

Egy RETON-tubus 25 tablettát tartalmaz, azaz egy nyolc napos kúrára elegendő.

A RETON-tabletták használatát mindenki megengedheti magának, mivel leszállított ára tubusonként 98 lej.

clásb megakadályozta ugyan, de azt nem tudta1 megakadályozni, hogy Japán ne kiáltsa kj Mandzsúriát független köztársasággá, majd 1934-ben császársággá. A „függetlenség“ természetesen/ a japán érdekeket jelentette.

Néhány évi szünet következett. Kina megint az örökös belső mozgalmakkal kínlódott, melyet Japán 'támogatott. így j északon is egy autonóm kínai kormány I alakult, melyet Japán/ el akart ismertetni ! a hivatalos kinai; kormánnyal. A tagadó j válaszra 1937 nyarán megindult az a háború, amely ebben a pillanatban még folyik és amely végre meghozta Kinának az egységet. Minden párt, minden frakció vállvetve küzd a japánok ellen.

Lörinczxi László

PETER SIDDONS:

ESTI BALLADA

Surran az alkony, elomlik a parton, Már oszlik és sáppaci és tűnik a fény, Mint szürke esti füst. És a folyó ezüst, Csillan és csobban és csöndben zenél

Mint vándor köpönyegje, az este úgy

[pihen le,

Puhán terül el a tájak peremén. Titokzatos palástja a fényt halkan

[elássa

S gurítja a napot a horizont küszöbén.

' S ct nap, mint égi labda, a fényt tovább I [nem adja,

; Szép ajándékozását sugárzón abbahagyja, A dombot és az erdőt, a mezőt és a

[csúcsot

Drága sugárujja többé nem mutogatja.

fis jő az este csöndben, az erdő lombja

[rebben

És a szél is elül — az élet elmerül És eggyé olvad minden, mi szép és drága

[itt lenn

S egy csillag izzó fénye világit most felül.

Olt fenn, hol Isten ujja. világok útját

[rójja.

Övé a földnek fénye, esője, vad szele, ö festi most sötétre, Ö küld tavaszt a

[ télre,

Isten teremtő, áldó, titokzatos keze.

Marton Lili fordítása.

Nakubodenozor

JAFFA, április hó.

A régészek körében méltó izgalmat váltott ki egy jaffai jelentés, melyet Voss német régiségkutató bocsátott közre. Végérvényesen megállapította, hogy az általa kiásott palesztinai Tel Duvier nevű romváros azonos a perzsa és egyiptomi történelemből oly gyakran szereplő La- chis-sal, melynek felszínre kerülése úgy történelmi, mint bibliai szempontból felbecsülhetetlen tudományos értéket jelent. A német tudós különféle agyagtárgyakat bocsátott vizsgálat alá s ez kiderítette, hogy a tárgyak Nakubodonozor idejéből valók. Lachis városát ez a király Krisztus előtt 588-ban hódította meg s lerombol- tatta a régi várost, hogy a világtörténelemben szinte páratlanul álló, hatalmas erődöt és kulturhelyet építsen helyébe. Voss kifejezi jelentésében azt a reményéi, hogy ennek a régi kornak költészetét, képzőművészetét, de ezenkívül törvényen és szokásait is kézzelfogható módon ki lehet deríteni a leletek alapján.

_ ---------------------------------------BRIDZS

Az egyik bridzsmesternek egy elegáns hölgy a partnere, aki nagyon rosszul játszik.

I — Tulajdonképpen mióta bridzsezik.

I asszonyom? — kérdi a mester.

— Tiz hónap óta.

I — Sose hittem volna, hogy ilyen röJ vid idő alatt a hibás játék minden változatát meg lehet tanulni. ..

1

1

>