Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)
1938-04-14 / 86. szám
r ! !. n N 7.íiK ii —nmi u. inragnaasramart-.íáwrag mmmm mmm aram árasán i£^:b: ti^/í^jyi7.virftiüatt aanaaaumam i 193H áprllli 14. PÄÄLJOB RllTOETRSGÉMTE ©szaníe poríré L^ríscfs liáriárél Vetsera Heléna báróné emlékirata első mondatától az utolsóig: vádirat Lariscli- \ allersee Mária grófnő ellen. A «grófnő meg ma is cl. Ott lakik, ahová a mayer- üngi tragédiát megelőző napon utazott el Mécsből: Pardubitz mellett. A birtokán. I.ét eve sincs annak, hogy megírta és kiadta memoárjait. E memoárokban védekezni akar a vádak eilen, de úgy védekezik, mint minden bűnös: maga is támad. rz.scbet annakidején Vetsera Helénának adott igazat cs a mayerlingi tragédia után > irisch grófnő egyetlenegyszer lépte csak át a bécsi Burg küszöbét, azon a napon, amikor pénzért eladta Ferenc Józsefnek Erzsébet szerelmes leveleit... X. (COPYRIGHT by Jób Paál. Utánnyomás tilos. ... Laris’ch Mária engem a kárhozatba kerget... E drámai szavakkal végződik a tizen- 'létéves Vetsera Máriának barátnőjéhez ■rr egyik levele. Ki ez a Larisch grófné? Erzsébet királyné legidősebb bátyjának, I.ajos bajor hercegnek a leánya. Lajos, mint általában minden Wittels- bach, különc ember volt és különcsége sokszor az abnormitás határán járt. Egy szép napon azzal lepte meg a familiáját, hogy megházasodik. Minden fenyegetés ellenére oltárhoz vezette München legszebb színésznőjét, a szigorúan polgári származású Mendel Henriettet. A bajor udvar kénytelen volt e házasságba beleegyezni és a bajor király tiz nappal a házasságkötés előtt Mendel Henriettet bárói rangra emelte és a születendő gyermekek számára a Wallersee nevet állapította meg. Lajos elvonulva az udvartól, birtokán élt tovább. Egy évvel a házasságkötés után született meg Mária, aki az anyakönyvben a báró Wallersee Mária nevet kapta. Erzsébet leveleiből tudjuk meg, hogy Lajos leánya csodálatosan szép volt. Akárcsak az anyja. Az udvarhoz nem volt bejárása, Mendel Henriettet nem tűrték meg Münchenben, Lajos azonban ezzel keveset törődött. Erzsébet nyolcéves korában ismerte meg bátyjának leányát. Ő maga meséli el, hogy Münchenben járva, kikocsizott Ga- ratshausenbe, ahol Mária mezítláb, piszkosan és rongyos szoknyában a kertben öntözte a virágágyakat. Amikor Erzsébet a parkba lépett, a kisleány eldobta az öntözőkannát és minden etikett ellenére nyakába ugrott a nagynéniének, valósággal összemaszatolta az arcát. Erzsébetnek tetszett ez a természetes vadság és különösen imponált neki, hogy a kis Mária szőrén ülte meg a lovat s néha naponta többször is a parasztoktól kölcsönkért lovakon vágtatott be Münchenbe, hogy végignézze valamelyik vándorcirkusz előadását. A romantikus Erzsébet aféle Hamupipőkének nézte a baroncsst és minden bizonnyal azzal a tudatalatti titkos céllal, hogy a spanyol ettikethez ragaszkodó bécsi udvart és anyósát, Zsófia főhercegnőt bosszantsa, meghívta Lajost, feleségével és leányával együtt az udvarhoz. Szegény Mendel Henriette bármennyire igyekezett is, nem tudott úgy viselkedni, ahogyan azt a Habsburgok etikettje előírja, Erzsébet viszont szívből nevetett azon, hogy az egykori színésznő baklövései vérig bosszantják az udvari embereket. Mária, aki két évvel volt fiatalabb Rudolfnál, ennek állandó játszótársává vált. Mindenesetre csak olyan időben, amikor Erzsébet is az udvarnál tartózkodott, mert különben Rudolf nevelői — felsőbb parancsra — szigorúan ügyeltek arra, hogy a kellemetlen rokon minél kevesebb időt töltsön a monarchia trónjának örökösével. Rudolf nem szerette Máriát. Mint gyermek se játszott szívesen vele a gödöllői parkban, ha tehette elszaladt. Az anyjának azt mondta egyszer: Nem tudja mi az oka, hogy ellenszenvet érez Mária iránt, lehet, hogy a leány ezt nem is érdemli meg, ő azonban nem tehet róla, gyakran nem tudja szívlelni. Festetich grófné feljegyzi naplójában, amelyet Fes- i tetich herceg keszthelyi kastélya őriz, i hogy „Wallersee Mária gyönyörű nő, ra- ! gyogó szépség. Van benne valami, ami felette antipati- kussá teszi. Ha megkérdeznénk tőle, mi az, nem tudnék feleletet adni e kérdésre. Csak egy belső érzés sugj’a nekem, hogy ez a fiatal leány a lelke mélyén gonosz és álnok. Talán örökölte az anyja színésznői tehetségéé és ezt meg akarja játszani az életben is. ..“ ...Festetich Mária grófnőnek minden bizonnyal igaza volt: a császárné kuzinja az. életben is komédiát játszott és Vetsera Heléna erről a komédiáról megrázó szavakban mond beletet. Van olyan vélemény is — ezzel azonban inkább csak ponyvaregények fejezeteiben találkozhatunk —, hogy Rudolfnak és Wallersee Máriának szorosabb kapcsolatai lehettek egymással. Tárgyi bizonyíték erre nincs. Wallersee Mária fiatalon ment férjhez és kiházasitásáról Erzsébet királyné gondoskodott. Ö adta a hozományt és ő rendelte meg kuzinja kelengyéjét. 1877-ben, 17 éves korában Larisch Henrik gróf vezette oltárhoz Mécsben a baroncsst. A házasság nem volt boldog. Udvari körökben sok gáláns históriát meséltek a fiatal grófnőről. Mint fiatal asszony — most már mint grófné — a férje Pardubitz melletti kastélyában tartózkodott, gyakran jött azonban Bécs- bc és Erzsébet szívesen barátkozott vele továbbra is. A szerencsétlen házasság, legalább is formailag majdnem 20 évig tartott, Erzsébet halála után a házasfelek elváltak egymástól és Larisch Máriának ismét kapcsolata támadt a színházzal: Bruck Ottó bajor operaénekes felesége lett. A kettejük barátsága régebbi keletű volt. Ez a házasság sem tartott sokáig, a grófnő azon a pénzen, mit Ferenc Józseftől kapott Erzsébet halála után, a császárné rábízott leveleinek átadásáért, Amerikába ment, hogy uj életet kezdjen. Itt megismerkedett egy farmerrel, elvált Brucktól és a farmer felesége lett. A bécsi udvar fényéhez szokott dámának azonban nem tetszett a farmerek egyszerű élete, hamarosan otthagyta harmadik urát is és visszajött Európába. Ma 78 éves, gondok nélkül él, mert egykori tekintélyes vagyonából sikerült megmenteni annyit, hogy biztosítsa öregségének idejét. ötven esztendő távlatából meglehet állapítani azt, hogy az udvari életbe csöppent Wallersee baroness lépten-nyomon tapasztalhatta ellenszenvét azoknak, akik Erzsébetet és Rudolfot körülvették. Az udvari életben állandóan folyó intrikák: a maga szemeivel látta és tudta, hogy előbb-utóbb ez az intrika visszakergeti őt Garatshausenbe, ahol mezitláb újra öntözheti apja kastélyának parkjában a virágágyakat. Wallersee Máriának nem volt kedve ehhez és bizonyára úgy gondolta, hogy legkönnyebben akkor juthat Rudolf kegyeibe, ha hölgyismeretségeket szerez v üléras klasszikusok szép kiállításban, fehér papíron, vas>j'»nkötésben kötet je 60 lej. DICKENS: Twst Olivér (4S0 lap) WALTER SCOTT: Ivanhoe (472 Lp). JÓSIKA: A csehek Magyarországon. 2 kötet (760 lap). MERIMÉE: Carmen és Colomba (326 lap). VICTOR HUGO: A pár,i>si Noüre-Dame, 2 kőiét (704 lap) HAWTHORNE: A sca,rlác betű (327 laip) TURGENYEV: Apák és fiuk (2S3 Tap). E. A. POE: Tul életen és halálon (324 ikp). Alábbi kötetek, szintén vászonkötésben, kötete 33 kj: PIRANDELLO: Legszebb novellát (283 lap). A. HUXLEY: Légmdrág .s társai (324 lap). MÓRICZ ZSIGMOND: Bál. (Regény, 3214 lap) MAUROIS: Költő ® máglyán (320 lap). A SPORT KÉZIKÖNYVE és lexikona (336 kp). A HALOTTAK, akik élnek (Magyar elbeszélők (28c lap). LOBAGOLA: Egy vadember önéletregénye (280 kp). BOCCA.CCIO: Legszebb novella (319 lap) ÖLTÖZKÖDÉS ÉS DIVAT képekkel (338 kp). MUSSET: A század-gyermek! vallomása (278 •kp). . ■ MŰVELT EMBER kézikönyve a XIX szazadban (294 . lap). AZ F.MBERIESÉG TÖRTÉNETE. (Viágtörtínet. 423 lap). ! Postán utánvéttel Siessen rendeljen. A legjobb sportharisnya ^N\\\N\\NY* Y\\\\\\n'v a házasságában csalódott cs önmagával is meghasonlott Rudolfnak. Nem a szerencsétlen Vetsera Mária volt az első — mindenesetre azonban az utolsó — akit Larisch grófnő, Erzsébet ku- zinja és Rudolf unokatestvére a Burg titkos lépcsőiéi járatánál felvezetett a trónörökös legénylakásába. . . . Hiszen Becsben mindenki tudta, hogy Rudolf Larisch Márián keresztül küldött utasításokat Bratfischnak, aki a gáláns kalandok hölgyeit szokta a lefüggönyözött, csukott fiakkerckben Rudolfhoz szállítani. Amikor Vetsera Heléna báróné felkiált memoárjában: Sohasem ismerte volna meg Rudolf a lányomat és sohasem dördült volna el a vadászfegyver a mayerlingi kastélyban, ha Larisch-Wallersce Mária grófné nem követte volna el az aljas cselekedetek légióit, akkor rneg kell érteni az anya kétségbeesését és fájdalmát cs igazat kell adnunk az emlékirat minden sorának. A bécsi rendőrfőnök jobban ismerte Larisch Máriát, mint Vetsera bá- rónc, aki talán kérkedésből mondta az első pillanatban, bogy 15 éves barátság fűzi Erzsébet kuzinját a Vetsera-családhoz. A bécsi rendőrfőnöknek nem állott jogában Rudolf gáláns kalnadjai után nyomozni, de a bécsi detektivek pontosan referáltak c kalandokról, hiszen — aminthogy erről későbben szólok is — Vetsera Mária barátnőjéhez irt levelében panaszkodik is arról, hogy amikor Rudoífal meghitt kettesben sétált a schönbrunni park egyenesre nyírt alléHOSSZU IDŐ ÓTA FEKVŐ betegek a terme:« t es ..FERENC JÓZSEF“ keserüvizet nagyon szívesen isszák és annak gyors, bVtos és mindig kellemes H'-: haijtó hatását á’talánosan dicsérik. Kérdezze meg orvosát. sorában, jobbról is, balról is, élőiről és hátulról is detektivek figyelték minden lépésüket. A bécsi rendőrfőnök, amikor két nappal a tragédia előtt azt a kérdést intézte az anyához, hogy: bizonyos maga abban, hogy Larisch grófné meséjének hinni lehet, tisztában volt a grófnével és jól tudta, hogy Larisch Mária fegyvertárában első helyen állnak mindig a hazugság és a ko- médiázás. Egy megtörtént eseményről sohasem lehet megállapítani teljes bizonyossággal, hogy nem történt volna meg akkor, ha a körülmények másként alakulnak. Rudolfról tudjuk, hogy örökölte a Wit- telsbachok szertelenségét és tudjuk róla azt is, hogy már Mayerling előtt foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. Vannak olyan feljegyzések is, hogy egy másik nő társaságában akart megválni az élettől és ez a másik nő sikoltozva és kétségbeesetten rohant ki a szobájából, mielőtt eldördülhetett volna a fegyver. Lehet, nincs kizárva, hogy Rudolf élete nem ér véget természetes módon akkor sem, ha 1S89 január 28-án nem indul el vágtatva a Bratfisch kocsija Mayerling felé. Bizonyos azonban, hogy a 17 éves Vetsera Mária nem lett volna a havas januári napon Rudolfnak társa a halálban, ha november s-én Larisch Mária nem kíséri őt sötét folyosókon át Rudolfhoz a bécsi Burgba . . . Maradandó könyvsikerek: Cronln: Réztábla a kapu aj«CC (3 hónap ellett már $-Ek Esdás Kötve Lei fűzve jelenik meg) Knittel: El Hakim (Világsiker. 23SiSjEgy orvos regénye) 244.— *9U— S. Maugham: Színház j 10 — — S. Maugham: Örök szolgaság Mu:he!: Eifujti « szél (Angoil nyelven 8 hónap afl&tt 2 millió 264.— 2 2 4.— példány: adtaik el e könyvből) Sauerwin: így láttam,. A XX-ik szíázad történelme egy ujságiró 360.— emlékeiben 178.— Cooper: Talleynamd Heiser: Egy orvos bejárja a 2J2vrBágot 252.— 165.— Werfel: Halljátok ez igét 238.—-----ThomPis Marin válogatott novellái 238.—----Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÄLYA* BAN. Clui Pata UniriL
