Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-02 / 49. szám

2 _____________________

.< .josar«« w"»MBisOTMaaw»sB«EeK»ii****

ELLENZÉK

ama

&

»##

Olaszország mai állásfogialásainzh előzmény3t ciz osziráh lief- tféssí î szemben

RÓMA, március 1. utolsó napok uus:triui eseményei újra időszerűvé lettek: Olaszország állás- foglalását a: osztrák kérdéssel és Ausztriának Németországhoz való viszonyával szemben, léz a kérdés mostani kiéleződésében előrelát Indákig megbeszélések tárgyát fogja képezni a: angol-olasz tárgyalásokban s az ezt dárdád halókig kővető szél esc bt> körű .ne meet közi tárgyalásokban is. Olasz vezető körökben ezért szükségesnek tartják hangoztatni, hogy, amint Schuschnigg kancellár legutóbbi beszédében mondta, Olaszország érdeklődése Ausztriáival szemben távolról sem szűnt meg és hogy arról sem lehet szó, hogy a német befolyás kizárólagos tér- fnglalásci érdekében Olaszország teljesen vissza akarna húzódni Ausztriától. A mai helyzet kialakulásában azonban fcl- vilűgosilríst nyújthat az alábbi magyarázat,, melyben egy, a római vezető körökhöz közelálló olasz publicista vázolja nemrég Olaszország állásfoglalását az osztrák kérdéssel szemben:

1934-ben Olaszország még ellentmondást nem tűrő erővel ragaszkodott ahoz, hogy Ausztria teljes függetlenségét minden irányban féltékenyen megvédje. Az ideológiai szempontból mór okkor ro- konirányzdiu Németországot még mindig úgy tekinteltc, mint amelynek esetleges közvetlen szomszédsága a legnagyobb veszélyt jelenti számára. Egy közbeeső, semleges állam fönnmaradása és függetlensége a két hatalom között életkérdésnek látszott tehát az olasz kormány számára. Doll fuss kancellár meggyilkolása pillanatában Olaszország ezért erős hadsereget vonultatott fel a Brenner előtt, ezzel is jelezve, hogy szükség esetén minden áldozatra kés.1 Ausztria teljes függetlenségének megvédése érdekében. Ebben az időben a sirezai egyezmény folytán még Franciaországgal és Angliával együtt szállott szembe, azzal a lehetőséggel, hogy Németország katonai felsőbbségét a Rajna-vidéken visszanyerje és vállalta azt is, hogy a Brenner előtt őrt áll Ausztria felé irányuló minden lehető német terjeszkedéssel szemben.

Az abessziniai háború azonban teljesen megválozlatta a helyzetet. Olaszország minden erejét kclelafriküí birodalmának megteremtésére volt kénytelen fölhasználni. Ugyanakkor teljesen leszakad tőle zAnglia és Franciaország is, melyek az abessziniai háboru folyamán ellenséges álláspontot is vettek fel az olasz igényekkel szemben. Ilyen körülmények között Olaszország régi álláspontjának fenntartása Németországgal szemben ahoz vezetett volna, hogy a német kor- | mány is csatlakozik a népszövetségi ötvenkét államnak szankciós határozatához és Róma teljes elszigeteltségének lett volna kitéve. A Németország és Olaszország közötti vila elsősorban Ausztriára vonatkozott, ha tehát ar olaszok Németországhoz közeledni akartak, elsősorban tehát ezen a ponton keltett változtatni régi merev álláspontjukon. Róma választás előtt állott, hogy megőrzőé a Brenner előtti őrtálló szerepét s ezzel föladja afrikai igényeit, vagy ragaszkodik afrikai birodalmának fölépítéséhez. A választás Mussolini számára nem is volt tehát kétséges. Az olasz külpolitika ennek meg felelői eg kereste az ellentétek elsimítását Becs és Berlin között is, mert rtv olasz érdeket ilyen módon védhette meg legeredményesebben, így jött élre olasz közvetítéssel az 1936 július ll'-i megállapodás Ausztria és Németország között. ■—- Ezt a megállapodást titkos pontok is kísérték, melyek az ausztriai nemzeti szocializmusnak részt akartak biztosítani a kormányzásban is, anélkül, hogy Ausztria fügyetlenségét kockáztassák. Röviddel ezután Hitler és Ciano berchtesgadeni találkozása követ- kezményeképen 1936. őszén létrejött a Berlin—Róma tengely is, ami a- olasz ' külpolitikát még közelebb hozta Németország külpolitikájához.

A későbbi események már csak logi- J.iis következményei voltak a fenti megegyezéseknek. Az 1936 iulius Il i osztrák—német megegyezés nem működött zavar nélkül. Szükség volt tehát a vitás

A felülvizsgálásra kötelezett Cluj-i zsidó állampolgárok névsora

(Folytatás.)

Go. 33. Goldstein Izidor (Sibiu), poz, 350. Go. 31. Goldstein Blue Ignal (RoBui-Mica), póz. 301. Go. 37. Goldstein Ludovic (Satu- Maro), póz. 401. Go. 39. Goldstein Herman (Targu Mures), póz. 445. Go. 50. Goldner N komm (Sunder), póz, 418. Go. 46. Goldstein Salamon (Alba Iu)u), póz. 528. Go. 47. Got hart Martin, póz. 541. Go. 52. Goldner Bér la (Dej), póz. 562. Go. 59. vad. G ohlfarb bani (Cluj), póz. 726. Go. 86. Goldstein Sa- moilui (Targo Mu|es)t póz. 572. Go. 87. Goldberger Colomann, póz. 574. Go. 92. Gothen Sndcvneeli (Suce>vw), póz. 457. Go. 93. Gotlien Dobom, póz. 457. Go. 97. Goldman Ernest (Puszta Ágnes), póz. 392. Go. 100. dr. Goldner Mihail (Cluj), [poz. 400. Go. 102. ( Gohtstein Leojpöud, póz. 377. Go. 104. Goldberger Is'ac, póz. 352. Go. 105. Goldstein YThd'lm (Húsosait), póz. 357. Go. 107. Goldstein Martin (Lapusul Ung.), póz. 334. Go. 108. vad. Goth Ghizekr (Cluj), póz. 334. Go. 110. Goldmai1 Be. ínat (Bialadna), póz. 316. Go. 111. Gottlieb Martin (Falyfalva), póz. 320. Go. 112. Goldberger Adalbert (Dej), póz. 275. Go. 114. Goldstein Leopold (Sibiu), póz. 258. Go. 115. Goldstein Mauritiu (Calcan). Go. 116. Goldberger Filip (Cluj), poz. 260. Go. 119. Goldman Emil (Crasna), poz. 211. Go. 122. Goldner Jojraa (Cetatea Veche), poz.

175. Go. 123. Gottlieb Iosif (Alba IuLa), poz.

176. Go. 124. Goldstein Ludovic (Valea lui Mihai), poz. 178. Go. 125. Goldberger Maximilian (Tasnn), poz. 154. Go. 126. Goldstein Bernat (Agiris), poz. 138. Go. 127. Goldstein Bela (Sfanţii), poz. 140. Go. 128. Goldstein Miiheii (S'cu)l poz. 119. Go. 129. Goldstein Mauri tu (Cluj), poz. 92. Go. 132. Goldschla- gcr Marcus (Radauti), poz. 218. Go. 133. Gogcr Ludotvic, poz. 31. Go. 134. Goldstein Henna (Manastur). poz. 35. Go. 138. vad. tui Gold Marcus (Odorheiusu), poz. 862. Go. 136 Goldstein Alexandru (Budapesta), poz. 440. Go. 142. vad. Goldfrid Hans. nasc. Ia- con (Cluj)', póz. 941. Go. 143. Gold Leaped (Trnnita), poz. 912. Go. 144. Gold Mat'kla (Cluj), poz. 943. Go. 147. vad. lui Goldner

Lcfkovils (Tolfa’au), poz. 960. Go. 149. Goldstein Manoilu (Arghilet)', poz. 919. Go. 159. vad. Goldman Martin, nasc. Grunfefld, poz. 963. Go. 163. Goldberger Iosrif (Laposul Uirug.), poz. 983. Go. 164. Gottlieb Martin (Faliakul), poz. 1007.- Go. 165. Goldstein

MM

EREDETI KÖZLEMÉNY

Kigyógyultam gyomor és bél- bajomból, — mely héS évig Utazott — 3 üveg Gastro D. használata n\án

és ajánlom bizalomma1! azoknak, aikik e betegségben szenvednek. Olyanok ajánlották nekem is, -akik szintén eredményes hatást értek el vele. Szivből köszönöm gyógyszerész urnák, Tisztejettel Doamna Elena- VASILESCU, Bucureşti Str, Gh. Poipescu 8.

A világhírű amerikai Gastro D. nem egy egyszerű csillapító, hanem rendkívüli hatásokkal rendelkező gyógyszer, amely gyomor és bélzatvaroknál; valamint cavtultengés, görcsök, gyomorégés felböfögésnél, felfúvódásnál, mindennemű emésztési zavaroknál nagyszerű hatást fejt ki. Orvosok is ajánlják.

Gastro D kapható gyógyszertárakban és dros gériákban, vagy postán megrendelhető 135 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában, Bucureşti, Calea Victori-ei 124.

Salaimon (Aliba lulea), poz. 1010. Go. 167. Goldner Mauhiti'u (Cluj), poz. 1011. Go. 169. Goldstein Isiac (Valea Mare), poz. 1015. Go. 170. vad. Goldner Lazair (Micus). poz. 1016. Go. 190. Goldfried Ignat (Cluj), -poz. S05. Go. 201. Goldman Maximilian (Deva). Go. 203. Gottehrer Os'las (Cluj), no. 17166—933. Go. 205. Goldstein Izidor (Alba lulia), -poz. no. 113677—1934. Min, Just. Go. 206. Goldstein Ludovic (Satu Mare), inscr. in baza ord. MPn. Just. no. 13448—935. Gu. 4. Guttman David (San'ls'ln). poz. 28. G11. 5. vad. Guit- nWn TI ani (Ujfehérte), poz. 29. Gu. 7. Gub- ma.v Adolf IChi'inle). poz. 721. Gu. 27. Cuman Eugen ■ (Cluj), poz. 520. Gu. 29. Gutl- man (Toikay). poz. 416. Gu. 30. Guttfried Ignat (Samislo), poz. 279. Gu. 36. Guttmcmn Iosif (Sauiisiiau), poz. 34. Gu. 51. Gutman. Straf ou (Sancraij. poz. 3035. Gu. 52. Guth Árpiid (Oradea), poz. 1038. Gl. Glück Izrael (Cluj), poz. 1. Gt. 3- Glück Ionos (PinUvul Sas), poz. 222. GL 4. Glück Vilhelm irtó CNi- migea Rom.), jpoz. 227. G1-. 5. Gleisner Síi- moila (Visul de Jos), poz. 322. Gl, 6. dr.

rasmmsargmasmganRiBKm kérdések rendezésére, ami ugyancsak Olaszország beleegyezésével Berchtesga- denben történt meg. Az olaszok azonban ezt a. megegyezést nem tekintik olyanok, mint amely Ausztriát most már teljesen a német befolyásnak szolgáltat ja ki. A kérdést a német—olasz szoros barátság szemüvegén át nézik, a független AuszGlasner Jsuc (Cluj), poz. 323. Gl. 7. Glück Hermáin (II da), poz. 348. Gl, 8. Glmgner Iiicob (Cluj), poz. 381. Gl. 13. GMckman Mtircu (Iaisi), poz. 716. Gl. 15. Gleaner Simám (Cluj), poz. 359. Gl. 19. Glück Emil (Unigvár), poz. 139. Gl, 20. Glanc: la col) (Apa), poz. 116. Gl. 21. Glamer Benjámin (Gliuj)i po-z, 71. Gil. 22. GHick Lázár (Min liul Kom.), poz. 33. Glt 23. Glück Iosif (M Iliiül, Romi.), poz. 19. Gl. 31. Glück Vasile (C.luj), laser. conif. Dec. Cons. Mumicip. no. 405 1933. Gr. 1. Grünwaid S. lacob (M.Suuícsoii), poz. 7. Gr. Grünfeld Herman (Bittu- •sov), poz. 41. GE 2. Őrültjeid Hermáin (Brassód-), poz. 41. Gr. 3. Grün Béla (Grind), poz. 43. Gr. 4. Văd. Grosman Annin, poz. 45. Gr. 6. GrünwoM Mauritúu (Oraidoa), poz. 82. Gr. 10. Grünwald Aliiért, poz, 127. Gr. 14. Vád. Grünjcld Gizela (PechíiníaiUui), poz. 150. Gr.

15. .prímjeid Daiv.id (Borskn),, poz. 162. Gr.

16. Gruber Iosif (Beclean), poz. 165. Gr. 17. Dr. Gruber Fol’cas (Reciteam), pózt, 166. Gr. 18. Gruber Gli. Mendel (Beclean), poz. 167.

A GYAKRAN VISSZATÉRŐ FEJFÁJÁS, SZÉDÜLÉS ÉS SZÍVDOBOGÁS nagyon sok esetben megszűnik, ha naponként reggel éhgyomorra és esetleg este lefekvés előtt >s cgy-cgy félpohárnyi természetes „FERENC JÓZSEF“ kc- sarüviztt iszunk. Kérdezze meg orvosáy

Gr. 20. Grünfeld Adalbert (Timisoara), poz. 181. Gr. 21. Grosz Isac (Reghin), poz. 189. Gr. 22. Văd. Grün Amália (Sáros), poz. 190. Gr. 23. Gratz Herman (Stamsîlau), poz. 221. Gr. 24. Grünberger David (Cluj), -poz, 228. Gr. 25. Grossmann Iosi'tf (Ciuj), poz. 229. Gr. 28. Grün FiiLijp (Sintőn), poz. 245. Gr. 31. Dr. Grün Leopold, poz. 301. Gr. 32. Grün Lence (Uioara),, poz. 305. Gr. 33.

Grün Rozália (Uioara), poz,. 306. Gr. 34.

Grün Lothy (Uioara), poz. 307. Gr. 35.

Gros: Ignat (Mediaş), poz. 307. Gr. 36.

Grünberger Albert (Cluj), poz. 324. Gr. 37. Grün Somoiln. (Jucul de .Tos), poz, 344. Gr. 38. Grünfeld Anton (Glod), poz. 349. Gr. 39. Grünberg Dav cl (C’uj), poz. 303. Gr. 40. Grünvald Izidor (Borsa), poz. 366. Gr. 41. GrünfcJd Henric (Bontinjai), ipioz. 384. Gr. 42. Vád. Grün Salamon Colomon (Vista), poz. 385. Gr. 43. Grünbergar Mariin (Cluj), poz. 388. Gr. 44. Grosi: Elemér (Lifppa), poz. 406. Gr. 45. Grün Maur',tiu (Cluj)l. poz. 424. Gr. 46. GrünfeUl Iosif (Borsodul Mare), poz. 441. Gr. Grünfehl Aurel (Aclami us), poz. 444. Gr. 49. Grim Lazar (Jucul de Jos), poz. 484. Gr. 50. Grün SanioUa (Dej), poz. 485. Gr. 51. Grün Matritiu (Dej), poz. 486. Gr. 52. Grün Eduard (Dej), poz. 437. Gr. 65. Grün Berta (Jucul ele Jos), poz. 681. Gr. 66. Grün Sarolta (Jucu-li de Jos), poz. 6S2. Gr. 74. Gruber SainoTa (Borgo Prund), ipoz. cu no. 20934—1924. Gr. SO. Grünvald Swmoila fBo- din), poz. 697. Gr. 83. Grün Frida (Jucul de Jos), poz. 680. Gr. 90. Grün Li via, (Fagaras), poz. 559. Gr. 93. Grünfeld Zoltán (Cluj), poz. 495. Go. 94. Gronner Samoila (Cluj), poz. 471. Gr. 95. Grünberger Vilhelm (Cluj), poz. 473. Gr. 98. Grünbhlt Salaimon (Kondor), poz. 433. Gr. 99. Grün Alexandru (Cluj), poz. 395. Gr. 100. Grün Peircas (Cluj), poz. 399. Gr. 101. Grünbcum Lazar (Samgeorgiul), poz. 376. Gr. 103. Grünslein Andrei (Satulung), poz. 298. Gr. 105. Dr. Grünvald S. Izido'.- (Secoace), poz. 255, Gr.

107. Gross Samoila (Bagestl), poz.. 217. Gr.

108. Gross Carol (Brasov), poz. 219. Gr. 110. Grün G Izeloi (Cluj), poz. 193. Gr. 111. Grünfeld Herman (Oiseni), poz. 195. Gr. 114. Grommer Bencze (Cluj), poz. 200. Gr. 115. Grünvald Adalbert (Turda), poz. 179. Gr. 116. Grünfeld Desfderiu (Cluj), poz. 180. Gr. 119. Grümfeld Leopold (Fehér-Gyarmat), poz. 131. Gr. 120. Gross Bernat (Tokaj), poz. 133. Gr. 122. Gros: In Pu (Sa Urmare), poz.

135. Gr. 123. Grünfeld Ludovic (AdamusR poz. 137. Gr. 126. Grosz Gheza (Reghinul Săsesc), poz. 72. „GE 127. Grünberg Colo- man (Baoau), poa. 75. Gr. 131. Gruber David Desider u (Oradea1) , poz. 32 Gr. 132. Văd. Grosz Mauritiu (Cream), poz. 37. Gr.

133. Gros: Adalbert. (Ţiganii), ipoz. 38. Gr.

134. Gros: Emanóit (Ţigani), poz. 40. Gr.

136. Grün Heinrich (Regihindi Săsesc), poz. 20. Gr. 140. Grünfeld Ludovic (Kiskőrös), poz. 863. Gr. 141. Grosz FEedier-ic (Oradea), poz. 884. Gr. 143. Grünvold Gheza (Bodon), 928. Gr. 144. Grosz Hennán (Petriház-a), poz. 951. Gr. 148. Grün Jacob Moisa (Cluj), poz. 916. Gr. 154. Grün Adolf (Ins), poz. 984. Gr. 156. Văd. Grosz losefina (Köss-- march), poz. 1006. Gr. 157. Gros: Maffeiu (Poieni) sub Munte)', poz. 1021. Gr. 160. Grosz Adalbert (Zlatnia), poz. 1012. Gr. 162. Grünhut David (Serláng), cu no. 19858—

fria fönnmaradása azonban továbbra is egyik legfontosabb célját képezi Olaszország középeurópai politikájának. Az Ausztria körüli vita most úgy látszik megint felujult. Róma tehát már a készülő nemzetközi megbeszélések okából is legnagyobb érdeklődéssel figyeli ciz ausztriai eseményeket,

Ekzema - Hólyagos pörsenések - Furuncu- lusok - Reuma - Visszerek - Lábfájás Érelmeszesedés - Női bajok

rc úszta vér : egészség, tisztátalan vér : beteg- ség vagy halál. Meg lehet őrizni a vér tisztaságát? Minden bizonnyal. A Dépuratif Pichelet egyszerű és olcsó szere a vér tisztántartásának. E heroikus szer hatása alatt a vér megszabadul minden mérgező anyagától és gyökeresen megtisztulva, hamarosan ismét azzá a tápláló folyadékká, az egészség és az élet ama közlekedési eszközévé válik, amelynek rendeltetése alapján lennie kell. P.égi ekzernában, vagy egyéb börbajokban hólyagos pörsenések, furunculosis, psoriasis, sycosis, bórpirosság, csalán- kiütés stb. Szenvedők kínzó viszketései megszűnnek, sebeik megszáradnak és lehullanak, bőrük újra egészségessé és üdévé válik. A merev izületi fájdalmas reumában szenvedőket, a mozdulatlanságra kárhoztatott köszvényeseket visszaadja a normális életnek a Dépuratif Ri- chelet. A visszeresek és aranyeresek egész serege győződött már meg róla, hogy ez a szer eitün-. teti bajait ; a viszkető fájdalmak elmúltak, a daganatok eltűntek ; a gennyedő sebek folyása megállt, a sebek bezárultak és semminö heget hátra nem hagytak. A hiányos nedvkeringés áldozatait : az érelmeszesedés folyamányaként Idő clótt megöregedett férfiakat és a kritikus korban levő asszonyokat megszabadította a Dépuratif Richelet szívdobogásuktól, szédülésüktől, a halántékukban időnként fellépj nagy fájdalmaktól, szemkáprázásuktól és elviselhetetlen vesefájdalmaiktól. Mindezeknek a betegeknek a Dépuratif Richelet vérük megtisztítása és regenerálása útján meghozta újból a fájdalommentes, tevékeny és boldog élet lehetőségét.

p-tninden gyógyszertárban és drogériában kapható k

I 1924. Gr. 163. Grün Terezia (Cluj), poz.

994. Gr. 164. Grün Adalbert (Cluj), poz.

995. Gr. 166. Gro$>: Géza (Garasén)), poz.

1042. cu no. 2630—1925. Gr. 169. Grünfeld Herman (Cluj), cu hot. no. 20212—1925. Gr. 174. Văd. Gros: Mauritiu nasc. Weisz Jeni (Crenca jud. Sălaj). Gr. 177. Văd. Grünfeld G zela nasc. Grosz (PescujfaJva), no. 18200 -—1933. Gr. 178. Grünfeld Edmund (Moi- nesfci), no. 18202—1933. Gr. 179. Gnmfeld Heinrich (Cluj), dec. no. 1S201—1933. Gf. 182. Gronner Isae (Cluj), no. 22337—1933. Gr. 185. Grün Emana i (Oradea) n >. 25254 — 1933. Gr. 186. Grümald Mihail (Budiul Mich no. 21740—1933. Gr. 187. Grünfeld lacob (Laipusul Ung.), sant’nta Tirb. Clúj cu no. Ca. 975—934. Gr. 188. Grün EmanoM (Oradea), no. 63SG—1935. Gy. 4. Ggcne

Mareei (Satumare), poz. 119. Gy. 15. Gyárfás Edmund (Budapesta), poz. 387. Gy. 75. Gyárfás Desideriu (Ida Mare), poz. 73. Gy. 82. Gyárfás Desideriu (Somes-Saplac), poz. 868. (Folytatjuk.)

fífásrcíMí S.-ára a

Místss-5 &fé§zör©3 fgjsíáársulaá fen5náÍ?ásáR3Íí 400 éves évfoffsfítfőjás

TARGU-MHRES, márc us 1.

Az elmúlt év őszén a 'teirgumuresi Kocsigyárló 1 partes tűiét ünnepelte meg fennállásinak 400 éves évfordulója!|. köze’ebbrül pedig a helvi M'éiS'-uáros Ipa-társulat márcus . S'án tölti he fenimállás-ánaik 400. év',’!. A céh- fendiS'zer idején már tekintélyes iparága, volt) Tnrgur'Müresnek a mészároxőpar és a céh jelentékeny vagyonnal rendelkezett. A j eleinte- gi Mészáros Ipairtársu'aitnaik is szép vagyona van. A társulat vezetősége Bányai János elnökkel az élén nagyszabású ünnepség terv1.1. dolgozta El a 4G0 éves évforduló mik-aImára.

Osztrák-magyar (ragédlr*.

Bruno Brehm nagy r.egénysorozata: I. így kezdődött, II. Ez lett a vége, III. A kétfejű sas lehull, kötetje 400—430 lap, fűzve 191 lej, kötve 231 lej. A három kötet egybekötve (közel 1300 lap) bibliofil kiadásban kötve 630 lej Lepagená! Cluj. Postán utánvétttel. Kérjen teljes Jegyzéket,