Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-11 / 57. szám

if ft 199$ ta’ircius IT. Az igazi «iságiró Megnyitó beszéd ft A NépJrfsebbsétfi Újságírók hangversenyén elmondotta: Vásárhelyi János püspök) Nagyon hálás vagyok azért, hogy ma este kedves alkalmat nyertem, hogy bi­zonyságot tegyek afelől, hogy miért illeti minden elismerés a komoly újságírói munkát és miért érdemlik meg a hírlap­irodalom munkásai a rokonszenvet, a bi­zalom teljes támogatását? Bizonyságot tehetek arról, hogy közvetlen (tapaszta­latból ismertem meg azon komoly felté­teleket, amelyek mint tiszteletreméltó er­kölcsi tulajdonságok, szükségesek az iga­zi újságírói munka komoly feladatainak betöltéséhez. Fiatal kezdő lelkész voltam Bisiritán, amikor reám hízták a vármegye egyet­len magyar lapjának szerkesztését. Vál­lalkoztam a szép feladat betöltésére anél­kül, hogy ismertem volna a nehézsége­ket. Hozzákezdettem a munkához. A munkavezető elmagyarázta a lap beosz­tását: Vezércikk, melynek terjedelme két, vagy három hasáb, azután a tárcacikk, sorban a többi rovatok, mind megszabott sorban és teljedelemben. így tanultam meg először is beosztással írni, kerülni a terjengősséget és röviden, világosan ki‘ emelni az irányitó szempontokat. Sokszor megtörtént az is, hogy egyszerre csak jött az izenet, hogy ebben, vagy abban a rovatban szükséges még harminc, vagy negyven sor. A mutatkozó hiányt pótol­ni kell azonnal. Megtanultam gyorsan dolgozni, mindig készenlétben tartam ilyen váratlan eshetőségekre megfelelő anyagot. De nem ez volt az igaz nehéz­ség. Igen gyakran kellett tárgyalni sze­mélyi vonatkozású kérdéseket, sőt alig is volt olyan kérdés, amely igy, vagy úgy, z*e adott volna okot személyes érzékeny­ségek felébresztésére. Ha szót emeltünlz a városi tisztaság fokozása érdekében, számolni kellett azzal, hogy nuisnap találkozni fogurdz a polgármester szem­rehányásával. Helyi nagyságok jubiláns ünnepe került sorra, méltatni kellett a sokszor elég bizonytalan érdemeket úgy, hogy ez a méltatás ne legyen se hízelgés, se tapintatlanság. Bizo>ny, körültekintés volt szükséges ehhez. Kitört a világhá­ború. Nagy ellentétek, régi gyűlölködé­sek lángja csapott az égig. Minden szó­nak különös súlya lett. Vigyázni kellett orra, hogy a lelkekben mégis csak ébren maradjon a tisztább emberi jóságnak hangja és köteleztetése. így végeztem öt éven át hírlapírói munkát, igy tanultam megbecsülni ennek a munkának komoly­ságát, felelősségét, értékelni szép és igaz küldetését, mert mégis úgy van, hogy nemcsak terhei, de felemelő jutalmai is vannak érnek a munkának. Egy bátor, jó szó sokszor százak előtt gyújt vilá­gosságot, mutatja meg az áldásos Icöte- lességteljesités ösvényét. Egy meleg, jó­ságos emberi szívvel megirt beszámoló kiemelhet az elhagyatottságból egy addig észre sem vett tehetséget és elindíthat ne­mes alkotások véghezvitelére. Igen, a komoly hírlapiról munka eszköze lehet hamis bálványok ledöntésének, nyomo­rúságban élők vélelmezésének, eszköze lehet mindenkor az igaz lelki kultúra ápolásának. Természetes, hogy én csak az igazi, komoly, felelősségteljes újságírásról be­szélek. Minden oltárnak meg vannak a képmutató, hazug áldozói és igy a hír­lapirodalomnak is. Azonban az evangé­lium hamiskodó szolgái nem semmisít­hetik meg az evangélium benső igazsá­gát, éppen igy a sajtó küldetésével visz- szaélő, hűtlen“ munkások sem vehetik el az igazi munkásoknak tisztességét. A mai ünnepi találkozás hadd legyen kedves alkalom arra, hogy az olvasó- közönség nevében adjunk kifejezést an­nak az elismerésnek, amely méltán meg­illeti hírlapirodalmunk azon munkásait, akik nehéz időkben a megélhetés ezer gondja és terhe között, hűséges felelős­ségérzéssel teljesítik kötelességüket, akik nemcsak robotos napszámosai a reájuk bízott feladatoknak, hanem írásaikon ke­resztül igyekeznek lelket is adni az ol­vasók ezreinek. Az elismerés szava mellett hadd utal­jak. arra is, hogy mi a legelső, mi a nél­külözhetetlen feltétele az áldásos újság­írói tevékenységnek? Bizony, a jó újság- írónak szüksége van széleskörű ismeret­re, szüksége van komoly Ítélőképességre, erős felelősségérzésre, önzetlenségre, Áttörték a nemzetiek j, űz oiMMyet a köztártetégiek frontiét köztársaságiak rendetlen látásban keresnek menekülésí SARAGOSSA, március' 10. A nemzeti spanyolok tegnap megunditolt nagy támadása, mely több mint száz kilomé­ter hosszú front szakaszon í oly ok Sarngossú- Jiál, ki lem evőnkét kilométeres szakaszon lált- törte vonalát. A köztársaságiak' rendetlen' so­rokban vonulnak viaszai, miközben eldobál­ják fegyvereiket. Többsffláz katonájuk, a nem­zetiek fogságába esett. A küzdelem még fo­lyik. PÄRIS, március 10. A terueli horcvomlort szerdán délelőtt- iámét nagy lendülettel indult meg a harc A spanyol nemzeti csapatok Terueli Lm Fuentesnél, az Ebro folyótól az Alfambra- folyóig terjedő vonalon nagy erejű támadást indítottak, mely min­den jel szerint a nemzetiek már előre 1 ígért nagy tăuaszi támadásának bevezetője j s célja a tengerpartig vedó eljutás. L A szerdáé küzdelmet a repülőgépek és tüzér­ség két órán át tartó szakadátlüm bombá­zása 'vezette be, majd a .gyalogság indult rohamra a köztársaságiak állása ellen, me- I lyeket védőik eddig meg tudtak tartani. I Francia lap jelentések megerősítik a bírt, gyakran elviselhetetlen fájdalmakat okoz. Beteggé teszi, holott oly könnyű a gyógyítása. Használjon reggel és este Goedecke féle Anusol végbélku- pot, gyors enyhülést biztosit. Az ön orvosa isméri az Anusolt és mint az aranyér specifikus gyógyszerét ajófilia. GYÓGYSZERTÁRAKBAN KAPHATÓ hogy a spanyol köztársaság! vizeken táma­dás érte a „Poursuivante“ nevű francia tor­pedórombolót. A hajót a Bear-fok közelében egy spanyol had-hajó támadta meg, a táma­dó nemzetiségét azonban nem sikerült meg- átlap tani. Lemondott, majd újból megalakult a Darányi-kormány ■ —■—■—MII ----­A kormány uj iagjjai: ImrécSy Béla, iSeménvi-Sclinelle? Lajos, MarsciiaS Ferenc és IWikecz Ódon BUDAPEST, március io. Emlékezetes még az a mintegy három órán át tartó győri beszéd, melyben Da­rányi Kálmán magyar miniszterelnök kormányának uj nagyszabású gazdasági programját az ország közvéleményének bejelentette s amely kapcsolatos az egy­milliárdos beruházási tervvel is. A kor­mányzó a nagyszabású gazdasági terv végrehajtásához már előzőleg hozzájárult, annak zavartalan végrehajtásához azon- ban múlhatatlanul szükség volt a kor­mány átszervezésére, amely a leggyorsab­ban és legsimábban folyt le szerdán délután. A magyar kormány lemondásáról és újbóli megalakulásáról részletesen az aláb­biakban számolunk be: Szerdán délután a magyar kormány tagjai rendkívüli minisztertanácsra ült-ck össze, melyet .félórai tanácskozás után megszakítottak, mikor is Darányi mi-' niszterelnök megjelent Horthy kormányzónál és be­nyújtotta a maga és kormánya lemon­dását. Horthy kormányzó a lemondást elfogadta és újból Darányit bízta meg az uj kormány megalakításával. Háromnegyed hétkor Darányi már be­mutatta a kormányzónak az uj kormány névsorát, melyhez a kormányzó hozzá is járult és igy az uj kormány megalakult­alak tekinthető. Darányi miniszterelnök az újságíróknak a kormány átalakítása után a következőket jelentette ki: — Négy uj minisztere van a kormány­nak és ezzel minden rendben van. A mai világban nem szabad a közvéleményt so­káig bizonytalanságban hagyni. Az ellen­zék vezéreivel is óhajtottam beszélni, de csak Eszterházy Móric gróffal tudtam tárgyalni. . . Az uj magyar kormány, négy minisz­teri tárca kivételével, azonps a régi Dará­nyi-kormánnyal. í A kormány átszervezé­sét és négy tárca kicserélését halaszthatat­lanná tette egyfelől Lázár Andor igazság­ügyminiszter hosszas betegsége, másfelől az a tény, hogy Darányi miniszterelnök látta el az elmúlt kormányban a földmű­velésügyi tárcával járó teendőket is. Szcitovszky Béla, a Magyar Általános Hi­telbank vezérigazgatója is lemondott ál­lásáról, melynek betöltésére Darányi mi­niszterelnök Fabinyi Tihamér pénzügymi­nisztert kérte fel, tehát ily módon a pénz­ügyi tárca is megüresedett. A magyar kormány uj tagjai tehát a következők: Imrédy Béla, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, tárcanélküli mi­niszter és helyettes miniszterelnök, Re­ményi Schneller Lajos, a Magyar Földhi­telintézet igazgatója, pénzügyminiszter, Marschal Ferenc, volt földművelésügyi államtitkár, földművelésügyi miniszter, Mikecz Ödön, volt igazságügyi államtit­kár, igazságügyminiszter. AgpMtteh, majd lelgpiioiíak tlBtlsoaran egg csavargót A borzalmas tett elkövetésével két másik csavargót gyanúsít a rendőrség TIMISOARA, mára us 10. Hétfőről keddre virradó éjszaka borzal­mas büliftéinyt fedezett fel egy timişoarei rendőr, akii a Béga partján teljesített szolgá­latot. Az látomástól a városiig vezető utón a rendőr Lángok at látott fellobbawrai az u tszéli fák közölt s közelebb érve egy petróleum­mal! leöntött ruhája és lángokban álló fia­talembert fedezett fel. A kiszállott bizottság megállapította, bogy az áldozat Min csík Ágoston, résitaft illetőségű péksegéddel azo­nos', Ismert betörő és csavargó, akinek halá­lát nem égési sebek idézték elő. Megá.llalpi:- tást r.jyert, hogy Mincsiket előbb 'agyonlőnék szüksége van arra, hogy távol tartsa ma­gától a hiúság kisértéseit, de legyen bár meg mindez az újságíróban, mégsem fog­ja soha igazán megérteni hivatását, ha hiányozni fog szivéből az emberi jóság ihletése. Jó ujságiró csak az lehet, aki megérti, sajnálja, védelmezd, segítii az embert, az előreförekvő, a szenvedéssel viaskodó, a durva élet kisértései között elbukó, de talpraállani igyekvő, érzőszi- vü embert. Jó ujságiró csak az lehet, aki előtt magánérdeknél, osztályérdeknél, tőkeérdeknél, egyszóval minden önző ér­deknél fontosabb és drágább az igazi ember védelemnek, testvéri . szolgálat­nak szentség es célja és kötelessége. Csak aki távol tudja tartani lelkét és szivét minden alacsony gyűlölködéstől, csak az tudja igaz felelősségérzéssel kezébe ven­ni a toHlcíf, csak az tud tiszta lelkiisme­retiéi leülni az írógép mellé és ha kell szegényen, árván, elhagyatottan is bol­dogan dolgozni egy prófétai küldetés ön­tudatával úgy, hogy a napi élet borús és csak azután gyújtották fel. Mincsiket o bűntény előtti-, órákban két rovollmultu társa kíséretében egy kültelki korcsmában látták utoljám', ahol nézeteltérés támadt közöttük, melynek során az egyikre M amcsik revolvert’is rántott. Valószínű, hogy az k smert hármas betörőtársiaság tagjai vala­mely zsákmány felett vesztek össze s ennek következtében tették cl Mincsiket Lábalok. A 'rendőrség gyanúja şzerint azonban a gyil­kosságban még egy harmadik, 'személy is résztvelt. A timişoara! rendőrség erélyesen folytatja a (nyomozást a rejtélyes ügyben. felhőn int lát egy ragyogó világot, mely­ért egydül érdemes élni és dolgozni, lát egy megnyílt világot, amelyben a pró­fétai látás szerint igazság tekint alá az égből, hűség sarjad a földből, békesség és jóság csókolgatják egymást. Ha valamit kérek, ha valamit kívánok ujságiró testvéreimnek, akkor arra kérem és azt kívánom nekik, hogy ilyen lélek­kel dolgozzanak, tudjanak dolgozni. Goethe mondja egg helyen Meister Vil­mos tanuló évei című könyvében: „Oh, aki elevenen és valóságosan. érzi, hogy mily végtelen műveletekre van szüksége természetnek és művészetnek, , mig egy kiművelt ember áll előttünk, aki maga is minden lehető mádon résztvesz pol­gártársainak kiművelésében, annak két­ségbe kell esnie, látván, mily bűnösen szétrombolják gyakran az embert, hány­szor jut'az ember abba helyzetbe, hogy saját bűne miatt, vagy anélkül, szétrom­boljákN Mennyire híven jellemzi ez a nyilatko­sir. Földváry Böér Benedek BUDAPEST, március 10. Tegnapelőtt a magyar fővárosban, bar- ml'mcnyaücéves korában, elhunyt dr, Földváry Bőé.* Benedek ni'niszterelnökségi osztályta­nácsos. Az elhunytnak édesapja, Boér Elek, jelenlegi közigazgatási bíró, a cluji egyetem jogtanára lés a református egyházkerület fő- gondnoka volt. Földváry Boér Benedek há­láló nagy részvétet keltett. IDŐJÁRÁS BUCE RESTIBŐL jelentik: Emelkedő légnyomás, élénk délnyugati szél, a: or­szág déli részeiben cső, északon kisebb havazás és általában — különösen kele­ten —- a hőmérséklet emelkedése várha­tó, Bucurestiben a hőmérséklet szerdán délben ~f Iá fok volt. j zat a mi korunk tragikus nyomorúságát. Nagy világ-erők tusakodó küzdelmében részvét nélkül szenved, pusztul el az em­ber. Milyen szép és szent feladat mégis éppen most szót emelni a szenvedő em­ber érdekében, reámutatni arra, hagy hiábavaló minden tudományos, gazdasá­gi, technikai vívmány, hatalomi, társa­dalmi, vagy politikai szervezkedés, mégis csak az az igazság, hogy addig nem tö­kéletes ej a világ, amíg lesz egy anya, aki nem tud kenyeret adni éhező gyer­mekének, ómig emberek lesznek, akik nem értenek meg semmit abból az isteni részvétből, amellyel a Megváltó kiáltott föl az éhező sokaság láttára: „Szánako­zom rajtnk‘(, „Olyanok, mint a pásztor­nélküli nyáj>(. Ennek az isteni indulatnak ihletésével töltsék be hivatásukat a sajtó munkásai és akkor mindig megtalálják a helyes utat, az igazi szót, akkor mindig méltók lesznek küldetésük szent feladatának be­töltésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom