Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-11 / 57. szám
ARA 3 Szerkesztőség és k i «> d ó h c v & t a 1: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélem: Cluj, postafiók 80, Fiókkiiílóhivatal és könyvosztály: P. Unir-i 9. Telefon: 11—99. SSBODHU MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felstös 3zerhesztő: DR, GROÎS LÁSZLÓ L,IX ÉVFOLYAM, 5 7. SZÁM. Kaptárok leié Nagy jelentősége van a készülődésnek, amely a két szomszédos főváros, a román és magyar székhely között rendszeres légijáraiot óhajt létesíteni. A két állam légiforgalmát intéző társaságai már régebben megbeszéléseket folytatnak egymással és most híre érkezik, hogy vegyes bizottságuk már a kivitel részletein eszmecserénk, sőt pár nap múlva próbajáratokkal fog kisérletezpi. Valószínű, már egy hónap múlva két ódlam a levegőn át gyors kapcsolatba kerül egymással, múintahogy a békekötés után hamarosan létrehozták az uj határokon cd a vasút és gépkocsi összeköttetést. De ciz utóbbit nemzetközi érdek és üzleti érdek is siettette, mig a magasztos levegőn át megnehezítették politikai szemr pontok a kötelékek létrehozatalát. Most már lassanként fokozódik a lelki szerelés, a jobb szomszédi-, dunaeurópai, nemzetközi-megértés vágya s a gyorsaság segítségével a drága idő kihasználásának szomjúsága. Egyre több repiilő- járat létesül. A levegő hatalma és uralma növekszik. Magához öleli a közelítés csodálatos eszközének, a rádiónak sugarait és minden Óceánnál nagyobb tengere most már a\z\ úszó repülőgépek mind sűrűbb rajainak. i örvendünk a Bucureşti és Budapest közt születő légi kapcsolatnak. Több okból. Rokonszenves minden újkori lehetőség és minden fölhasználása, mert az emberi haladás és igy a méltóság érzésével telik meg a lélek. Jól esik a távolság és időveszteség legyőzését jelentő minden győzelem. A forgalom bővülése. A jó érintkezések növekvése. Az ilyen kapcsolat „légköri javulást“ jelez s ez a politikai megkönnyebbedés szintén kellemes tudat. De leginkább földerít bennünket a látó many, hogy két egymásra utalt nép ismét közelebb férkőzik egymáshoz, amivel nemcsak önmagának szerez újabb biztonságot és ápol érdekszolgálalót, hanem egy hajszálnyival előre segíti a du- navölgyi tér szintén egymásra utalt államainak és népeinek összesorakozását, amelynek szükségére már mindenki rá- eszmélt, csak még nem tudja, hogyan kezdje és mikép valósítsa meg a dolgot. Két mag körül azonban egyre alaposabban erjednek az összemüködés elemei: a római háromszög két „osztrák-magyar monarchiás“ oszlopállama és a kisan- tant három országa, mely gazdaságilag mindjobban összezárkózik és Bulgáriát is egyreinkóibb fölhangolja, hogy a dunai tér problématikájóiba kapcsolódjék. Mindez kedvező jelenés. Legfontosabb a nagy történelmi érdek. Ez a világ sok válságos nehézsége és zavara ellenére is egyre inkább nő és érik. Közvetett pontokon is. Most kezdődnek meg az olasz—angol tárgyalások, melyek hátterében a Németországgal való egyezkedés szintén készülődik. Ezek ciz áldozatokat követelő erőfeszítések nemcsak a béke megmentésének egyik „utolsó“ kísérlete, nemcsak a Földközi-tenger fölött fenyegető feszültség levezetésére való törekvés, nemcsak góit- vetés a fölfegyverkezési verseny sarkába eredő uj gazdasági válság elé, hanem napirendre hozatala később minden függő kérdésnek, például a Dana-Európai rendezésnek és benne a kisebbségi jogvédelem nyugvópontra hozatalának. A francia közvélemény legal cibb, mikor egyre nagyobb érdeklődéssel visel lelik a PÉNTEK Március Ilié» Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ioi félévre 20, évente 40 pengő, A többi külföldi államokba csak a portókülör.böze'Jtel több. CLUJ, 193 8 MÁRCIUS 11. Ausztriában Schuschnigg kancellár népszavazás alfáit kérdi meg az oszlmk népei, tskar-e lüggeiíen Ausztriái. — Túlnyomó többségű „igen“ választ remél a bécsi kormány• — Küllöidon kockázatosnak tarifák a népszavazást ni I mmmumm , ---■— «3 Az angolok csak később hajlandók tárgyalna a német gyarmatok visszaadásának kérdéséről Ausztriában vasárnap népszavazás lesz. Schuschnigg kancellár tegnap Innsbruckban a hazafiui front, az osztrák parasztság és munkásság képviselői előtt beszédet mondott, melyben bejelentette, hogy március 13-án meg fogják kérdezni az osztrák népet, hajlandódé „egy szabad, német, független, keresztény, szociális, a békéért, munkáért, mindenki jog- egyenlőségéért, a nép és a haza szereteteken egyesült Ausztria“ megteremtésében kormányát támogatni. Ezért a lépésért — mondta Schuschnigg kancellár — ugyanúgy, mint a julius n-i és a berchtesgadeni megegyezésért „vállalom a felelősséget. Ki kell jelentenem azonban, hogy a hazafias arcvonalon kivül más alakulatot Ausztriában nem ismerhetek el, ezzel állok és ezzel bukom“. Schuschnigg kancellár tehát az osztrák nép döntése elé viszi Ausztria függetlenségének kérdését. Ez a lépés rendkívüli következményekkel járhat Európa egész további fejlődésére. Valószínűnek látszik, hogy Ausztria vezető államférfia nem kockáztatna meg ilyen beláthatatlan következményű népszavazást, ha nem volna meggyőződve arról, hogy az általa föltett kérdésre Ausztria népének túlnyomó többsége igennel fog felelni. Az a lehetőség azonban, melyet az osztrák események ismerői teljesen kizárni nem tudnak, hogy a vasárnapi népszavazás a Schuschnigg-kormány ellen dönt, nem kevesebbet jelent, mint, hogy az osztrák nemzeti szocialistáknak kedvező népszavazás pillanatától fogja végleg összedőltnek'lehet tekinteni az egész alapzatot, melyre az eddig független Ausztria fölépült. A politikai játék tehát, melyet Schuschnigg kancellár kétségtelenül politikája népszerűségébe vetett bizalmában folytat, felmérhetetlenül kockázatos. Az európai külpolitika legnagyobb szenzációja lesz a vasárnapi oszfcák népszavazás A népszavazás innsbrucki bejelentése az utóbbi idők európai külpolitikájának egyik legnagyobb szenzációját is képezi, melynek hatása alól a nagy európai külpolitikai központokban még alig tudtak felocsúdni. Lényegileg arról van szó, hogy az osztrák kancellár merész lépéssel Ausztria népének kezébe adja vissza sorsának intézését, ami eddig nemzetközi egyezmények néha támogató, néha akadályozó sziik kereteibe volt szoritva. A háború után több ízben fölmerült a kérdés, hogy Ausztria sorsának eldöntéséről az osztrák népet magát kérdezzék meg. A versaillesi és a Versailles körüli békék által kialakított európai rend vezetői azonban minden alkalommal tiltakoztak az ilyen megoldás ellen. A megelőző kísérleteknél mindig arról volt szó, hogy a népszavazás az „Anschluss“ érdekében történjék meg. Schuschnigg Ausztria függetlensége érdekében akarja most megkockáztatni a népszavazást. A kockázat lényegén azonban ez nem változtat és nem változtat azon sem, hogy az osztrák kancellár lépése egyik legmerészebb emancipációs lépés azoknak az államoknak részéről, melyeket az elvesztett háború sok. tekintetben szabad elhatározásuk érvényesítési lehetőségeitől fosztott meg. Dunavölgije iránt, azt a meggyőződést ápolja, hogy űz olasz-—angol közeledés nagyot lendít majd a középeurópai függelékek megoldásán is. Bennünket persze a magunk belső dolgain túl clsösorAz osztrák népszavazás bejelentése annál nagyobb meglepetést kelt, mert németországi hírek szerint Hitlernek Európa újabb rendezésére irányuló követeléseiben is benne szerepel a Németországtól külön élő németség szabad elhatározásának biztosítása népszavazások utján. Schuschnigg kancellár mostani elhatározásával elébe kerül a német követelési érvényesítésének és kétségtelenül azt reméli, ho gy az osztrák kormány szabad elhatározásából végrehajtott népszavazás elejét veheti a döntés nemzeti szocialista propaganda által való befolyásolásának is. A rövid pár nap, mely a népszavazás időpontjáig eltelik, lehetetlenné teszi az ellentétes propagandát, melyet különben az utóbbi idők eseményei miatt, erős rendőri intézkedések is gátolnak és megengedi a kedvező hangulat teljes- erejű érvényesülését, melyet Ausztria függetlensége érdekében Schuschnigg utolsó bécsi beszéde keltett. Az osztrák néphez intézett kérdés nyílt színvallást kíván Ausztria független fennmaradás kérdésében. Amint Schuschnigg tegnap Innsbruckban mondta, valameny- nyi osztrák asszonynak és férfinek határozott igennel, vagy nemmel kell kijelentenie, hogy a független Ausztria mellett vame, vagy ellene. ban ez a dunai-mitosz érdekel. Együttes biztonság és hossza béke ölében minden dunavölgyi állam barátsága, megértése, munkája elsőrendű érdek ct~ elsősorban érdekeltek részére. Nagy meglepetés volna, hogy ha az igy megformulázott kérdésre az osztrák nép többsége nemmel válaszolna, bár a meglepetések mai korszakában ezt a meglepetést sem lehet teljesen kizártnak tekinteni. Bécsben tegnap este jelent meg 3 kormány kiáltványa; mely Schuschnigg kancellár aláírásával bejelenti a népszavazást és kéri az osztrák népet, hogy a neki föltett kérdésre egységesen és határozottan igennel válaszoljon. A hazafiul front helyettes vezére, Zer- natto miniszter ugyanilyen értelemben fordult rádión tegnap este Ausztria népéhez. A sízevazás vasárnap este ér véget, „szabad és titkos lesz és minden huszonnégy évet betöltött asszony és félifi részt fog venni benne“. A kiadott szavazólapokra „igen“ szó lesz rányomtatva. Azok, akik ,,<nem“-mel szavaznak, ezt a szavazólappal egyenlő nagyságú (papírlapra kelj hogy ráírják. A bécsi kormányhoz közelálló körökben, legutolsó hírek szerint, túlnyomó többséget remeink a szavazástól, einmal is inkább, mert a nemzeti szocialisták tömegei főleg a buszon négyéves korhatár alatt álló fiatalságból toborzódnak, ezek pedig Q szavazásban nem vesznek részt. A külföld kevésbé bizakodóan Ítéli meg a lehetőségeket, bár, amint Parisból jelentik, ottan azt hiszik, hogy Schuschnigg kancellár sem- micsetre sem kockáztatná meg a népszavazást, ha eredményéről mm lenne előre biztos. Berlinben meglehetős tartózkodással néz'k a dolgokat. Az idő rövidsége miatt azonban illtékes körök és a sajtó állásfoglalásáról még nem lehet világos képet alkotni. Az osztrák szenzáció mellett szőnie háttérbe szorul a külpolitikai élet másik két fontos eseménye, Ribbe-ntrop német birodalmi külügyminiszter londoni' és Beck lengyel külügyminiszter római látogatása. Ribben- trop, mint már megírtuk, nagyköveti bucsu- látogatásra érkezett Londonba. Ezt a látogatást azonban fölhasználja megbeszélésekre »s, melyeknek főcélja, a „Press Association“ ■szerint, hogy megállapítsák, alkalmas.e a pillanat a nemet—1 ajigol tárgyalások fölvételére. Angol részről, mint a „Press Association“ • jglenţty először az olastzokkaf megindult tárgyalásokat szeretnék lebonyolítani. Ezért azon az állásponton vannak, hogy Ribbentrop londoni megbeszélésein a német gyarmatok visszaadásának kérdé' seirc egyelőre nem kerülhet sor. Rómában Reck lengyel külügyminiszter tárgyalásairól megjelent sajtókom- m-entárok szerint, Mussolini megállapodott Lengyelország külügyeinek vezető' jével, hogy mindkét állam élénk érdeklődéssel fogja kisérni a középeurópai kérdések további alakulását. Az elhatározás kétségtelen bizonyítéka annak, hogy Középeurópa kérdései megint a nemzetközi viták előterébe kerülnek.
