Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-02 / 49. szám
ßMA 3 LEJ Szerkesztőség és ki «dóhé Vital: Cluj, Caiea Modor 4. szám. — Telefonszám: u—09 — Levélcím; Cíuj, postafiók 80. Fiókkör/óh .’vonal és könyvosztily: P. Uniri 9. Telefon: u—99. PX ÉVFOLYAM, 49. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szorhesziő: DR. GROSS LÁSZLÓ SZERDA Eiőfizetéri árak: havonta 70, negyedévre 2to, félévre 420, évente 840 'ej. — Magyarországra: negyedévre 10. félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi áskjaokba csak a portók&lönbözeacei több. CLUJ, 19 38 MÁRCIUS 2. öuaassaKS3a»3saK£3S2 Feszült Idő A szombat elmúlt a szokásos külpolitikai meglepetés nélkül, A világ kissé meg is nyugodott, amióta Schuschnigg páratlan hatású beszéde szerint úgy látszik Ausztria függetlenségét megmentették az 19x2- ben közölt genfi nyilatkozat és az 1936. évi német—osztrák u. n. júliusi egyezmény szellemében, mely az 1934 májusában létrejött rendi alkotmány államát becsatolástól és átforradalmasitástól elvonta — egyelőre; a világ megnyugszik, amióta Eden föláldozásával komoly lehetőség nyilt egy széles földközi megállapodásra, mely a két év előtt kötött, de a spanyol események folytán dugába dőlt olasz—angol úri egyezmény hamvai fölé kerülhet majd. Mindez a béke nevében és a béke érdekében történik, nem könnyen és tagadhatatlanul súlyos vívódások árán. De mindenkinek béke kell, még ha ez csak a baljóslatú 1940-ig élhet esetleg és a megtöltött ágyuk rettenetes hallgatásának az árva és csüggedt békéje lesz és ez a béke csak igy, ahogyan készülnek reá, lehetséges. Mindenki fél a háborútól, habár Ethiopia, Spanyolország, Kina gyászos terében összes viaskodásait megszokhatta és készülhet elfogadásukra, habár egyre inkább hozzátörődünk, hogy a folytonos külpolitikai nehézségek és a fegyverkezési versenyek során óhatatlanul elsülhet valamelyik mellnek szegzet« pisztoly és vége mindennek. A béke haladék és a háború föltartás céljából történik, ami történik, de a mandzsukéi, majd abessziniai példák és a befejezett helyzetek miatt lényegesen módosított szellemben, mint ahogy Locarno korszakában volt az eset. A gazdasági válság kitöréséig a béke vonala Parisból sodródott és arra irányult, hogy a megkötött békék önkéntesekké alakuljanak át, a Népszövetség általános és döntő tényezőként intézkedhessek mindenben. Ez a lelki leszerelés, pacifismus, fátyolboritás áramlata volt. A gazdasági válság tetőpontra jutásával a mai tengely irányából azonban uj áram jött, mely a béke nevében megsemmisítette a jóvátételek és háborús kölcsönök fizetését, a lefegyverzést, megint a gyarmati szomj és világszemléleti leszámolás politikáját képviselte. Ma ez az áramlat a vizszint maximumát éri föl és nem engedélyez más módot, mint a háborús légkör állandó feszültségében áldozatok hozását. A taposó malom nincs többé. Dinamizmus van. Nyilván belenyugodni kell abba és ezt alakilag elismerni, hogy Abesz- sziniát meghódították, hogy Németország a határmenti németség kisebbségi jogait maradéktalanul biztosítani akarja, hogy Ausztria független létének védelme kulcs a dunavölgyi rendezésre, hogy a förtelmes spanyol testvérharcnak függetlenné kell válnia s Kina oltalomra szorul. A Nép- szövetséget, melyről Chamberlain kétség- beejtőn állapította meg, hogy a megtor- lási módszer bukásával csődbe került és a kis államokat nem birja többé megmenteni, szárnyaszegetten és sántítva is ki kell valahogy a válságból szabadítani és meggyógyítani. Természetesen más kérdés, mikor Európa már nem két, hanem háropi tényező egyensúlyát kell biztosítsa: a középponti fasiszta, a keleti kemin- itern és a nyugati demokrata rendszereket, hogy Amerika részvételére és Ázsia kirekesztésére égető szükség van az átmeneti béke és a népszövetségi megújulás érdekében. ■ - ' m g| §1 M ESS jg HSÍ Éj  «S 3ciiu$chnigg be akarja Miaui a Felseaiisziriápaai tervezeti nagy nemzeti szocialista tüntetést is Qrácban Stájerországot állítólag el akarták szakítani Ausztriától. ~ A linzi „német napnak“ Felsőausztriávalkapcsolatban tulajdonítanak terveket — Hivatalos német részről tartózkodóan viseltetnek az ausztriai eseményekkel szemben Héílőn kezdődnek az angol-olasz tárgyalások Rámában Külpolitikai érdeklődés előterében még mindig az osztrák események állanak. Az ellentétes hirek özönében ma is nehéz világosan látni, hogy mi történt Ausztriában. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a Schuschnigg-kormány nagy eréllyel fojtott el egy nemzeti szocialista megmozdulást, melynek céljait és jelentőségét különböző hirek különbözőképen ítélik meg. Igen sok jel szerint komoly kísérletről volt szó, mely Stájerországot teljesen nemzeti szocialista vezetés alá akarta keríteni. Sőt, a Havas-ügynökség jelentése szerint a felvonulás rendezőinek egyenesen az volt a szándékuk, hogy Grácban külön kormányt szervezzenek, mely csak formailag tart kapcsolatot a bécsi kormánnyal, hogy nemzeti szocialista területté kiáltják ki magukat cs a német birodalom védelme alá helyezkednek. Számításuk az lett volna, hogy ha a bécsi kormány csapatokat küld ki ellenük, német segítséghez fordulnak, ami azután végleg javukra dönti el a helyzetet. Ha valóban ez volt a gráci tüntetés rendezőinek terve, akkor hibásan ítélték meg a hivatalos Németország állásfoglalását is. Hivatalos német részről ugyanis eddig a legteljesebb tartózkodással viseltetnek az ausztriai eseményekkel szemben. Ez nem jelent annyit, hogy a bécsi kormány intézkedéseit helyeselnék, vagy ne éreznék a német külpolitika ausztriai céljai ellen irányuló sakkhuzásnak. A német- országi sajtó ennek megfelelőleg kevésbé tartózkodó a gráci események megítélésében és éles támadásokat intéz a bécsi vezető körök ellen. Hivatalos részről azonban úgy Berlin, mint Becs hallgat arról, hogy a berchtes- gadeni megbeszélés eredményén valami csorba esett volna. Ausztriában újabb erélyes rendszabályokat hoznak a nemzeti szocialista egyéni és tömegakciók meggátlására cs készülnek betiltani a március 6-ra Linzben tervezett „német napot“ is; melyen pedig, ugyanúgy, mint Grácban, Seyss-Inquart belügyminiszternek is előadást kellett volna tartania. A linzi „német nap“ a grácihoz hasonló nemzeti szocialista fölvonulás keretéül készült szolgálni, Linzbe a felsőausztriai nemzeti szocialista tömegeket akarták fölvonultatni'. A linzi gyűlésre eddig huszonnégy küíönvonatot jelentettek be. A Schusch- nigg-kormány, mely a gráci tüntetésnek nagy nehezen elejét tudta venni, most a linzi tüntetés meggátlására készül. Hivatalos magyarázat szerint az engedély kiadásakor csak arról volt szó, hogy Seyss-Inquart miniszter legfennebb négyezer hallgatót befogadó zárt helyiségben tart előadást. IJjabb hírek szerint azonban olyan tüntetés készül, mely aggasztó összeütközésekhez vezethet. Az osztrák hatóságok ezért valószínűleg kénytelenek lesznek betiltani a linzi „német napot“. A helyzetet, amint ugyanez a bécsi távirat mondja, illetékesek nagyon komolynak ítélik. Áe angm-olasz tárgyalás©!*; állása A külpolitikai élet másik időszerű nagy kérdéséről, az angol—olasz tárgyalások előkészítéséről azt jelentik Londonból, bogy lord Perth, Anglia római nagykövete, miután részletes tárgyalásokat folytatott Chamberlain miniszterelnökkel, Halifax külügyminiszterrel és Vansittart külpolitikai főtanácsadóval, a tárgyalások megkezdésére irányuló utasításaival holnap Rómába indul. Az „Evening News“ szerint Halifax, Vansittart cs Perth megbeszéléseiken arra az eredményre jutottak, hogy Olaszországnak a Földközi-tengeri angol hadiflottával való teljes egyenlőségre irányuló kívánságát nem fogadhatják eh Az abessziniai olasz hódítás elismerését Anglia és Franciaország hajlandó a Népszövetségnek ajánlani, Angliának azonban az a kívánsága, hogy ezt megelőzőleg vonják vissza a spanyol haretjerekrőí az olasz önkénteseket. Ugyancsak az „Evening News“ szerint Londonban megkezdték a Németországgal való tárgyalások előkészítését is. Rib- bentrop német külügyminiszter, aki mint volt német nagykövet, rövidesen búcsú* látogatást tesz Londonban, föl fogja használni ezt az alkalmat, hogy a megegye“ zcsi lehetőségek felől tájékozódjék. Hir szerint német részről is tervet készítettek elő az angol—német megegyezés számára. Ribbentrop mindenesetre tisztázni akarja, hogy milyen engedményekre várhat Németország Angliától a gyarmati kérdésben. Német részről szereinek, ha a megegyezési tárgyalások Olaszországgal és Németországgal párhuzamosan folynának. Egyes németbarát londoni körök ugyanis attól félnek, hogy Chamberlain és Mussolini megegyezése esetleg olyan alapon történhetik meg, amely kedvezőtlen hatással lehet Németország közép" európai igényeire. A középeurópar kérdéssel kapcsolatban tegnap az alsóházban Chamberlain miniszterelnök válaszolt is Henderson munkáspárti képviselőnek egy hozzáintézett kérdésére. Ez a válasz egyben leszögezte az angol külpolitika mai álláspontját, mely Eden hajlandóságával! szemben visszantasfíotta azt a francia indítványt, hogy a berchtesgadeni megbeszélések eredményeivel szemben Anglia és Franciaország közös tiltakozó jegyzéket küldjön Becsbe és Berlinbe. Henderson kérdezte, hogy milyen lépéseket telt Anglia a legutóbbi német—osztrák egyezménnyel kapcsolatban. Chamberlain azt válaszolta, hogy a landold kormány legnagyobb figyelemmel kiséri; aq ausztriai esemé* j nyékét, véleménye szerint azonban az egyezmény után osztrák részről eddig tett intézkedések nem sértik a kötelezettsége két, melyeket Ausztria a saint-germainer békében és az 1922-ős genfi jegyző" könyvben vállalt. Chamberlain célzása a genfi jegyzőkönyvre viszont annyit jelent, hogy Anglia szintén szcmbeszállana az Anschlussnak, vagy akárcsak a német—osztrák vámközösségnek megvalósításával is. — A genfi jegyzőkönyv ugyanis a Schober volt osztrák kancellár és CuTtius német külügyminiszter között létrejött vámközösségi terv megakadályozását szolgálta. Az alsóház különbéin tegnap újra bizalmat szavazott Chamberlain miniszter-elnöknek, kit a legnagyobb ellenzéki pfcsrt vezére, Attlee őrnagy Halifax küuigy miniszteri kinevezéséért támadott. Altlee nem vonta kétségbe, bogy Halifax egyénileg minden tekintetben képes u külügyminiszteri állás betöltésére. ‘Kinevezése azonban szemben áll az tangó- alkotmányos szokásokkal, aurinek megsértése Att'ee szerint annál súlyosabb, mert ara 1914- ki katasztrófa elő idézésében' is jelentős része volt ©rínak, bogy az alsóbaz a nemzetközi eseményekről nem volt eléggé tájékozna. Chamberlain visszautasfotta Alttee vádjait és hangoztatta, bogy Halifax kinevezése j azért történt, mert 1 a kiih'igyminx der s ég re a kormány tagjai közölt öt találták, legalkalmasabbnak. Az alsóház 226 szavazattal 99 ellenében tudomásul vette Chamberlain válaszát
