Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-06 / 53. szám
1 I 1938 március 6. ELLENZÉK ■MM— 15 liCÉl SM |TB 1C Hogyan éljünk helyesen? ( Negyed ik közi cm ú n y.) Qiikik'sorozatunik legfontosabb pontjához, az étkezés bérd'íiséhez érkeztünk. Az étkezés az arcbőrrel, lehal égy a kozmetikával is, a legszorosabb vonatkozásban van. Ez az oka annak, hogy az ételfomlos kérdést éppen ro- vatunlkban tárgyaljuk. De ha a 'szép arcbőrt rhüsOdrangu liőntosságuinük és tartanánk, a helyes létkezés a testi épségünk, zaivartalan erőieninitortásunk szcinjpont jabó: fontos és e két oii annyira fedi egymást, hogy bármely célból gyakoroljuk a helyes, étkezési, ugyan- egy időben mindkét célt elérjük. Ha a kérdés lényegébe kissé belemélyedünk, azonnal meglátjuk, hogy az étkezés nagy horderejű életkérdés. A gyermekkorban a szervezet fejlődéséhez, lelép léséhez, a felnőtt korban az erőbeli állapot fenntartá- sáho'A a szervezet állandó regenerációjához, létünk miniden fizikai megnyilalkoziásához szükséges anyagot tápláltuk alakjában veszünk magunkhoz. A táplálék m'.nőségétől, ritkábban mennyiségétől függ, hogy testünk, izmaink, idegünk, bőrünk, hajunk minden sejtje hogyan tudja a természettől rábízott munkát elvégezni. Az ételektől függ, bogy a test, az Izom, ideg, bőr, haj. miiyen állapotban vain, óp-e, erőteljes, ellenálló, szép-e, hilbáls-e? Ebből az élettani adottságból követkéz k, hogy ételeinket úgy kell megválasztanunk, hogy azok a fenti tfonto's életcélnak megfeleljenek. Ez a megválasztás a tengelye a helyes étkezés kérdésének. A helyes megválasztás dönti ■?. hogy a fiatalságunkat sokáig megőrizni tudjuk, vagy hamar megöregszünk. A helyes étkezés a szervezetnek, a betegségekkel, fertőzésekkel szembeni ellenállást fokozza, a helytelen étkezés a sejtek életét bénítja1, lassanként elsorvasztja s ■a szervezet már ötvenéves korra, vagy még hamarabb megrokkan, elöregszik. Mi tehát a helyes és mi ai helytelen étkezés? Hogy :az olvasó ezt megérthesse, az emberi sejtek működéséről kell nűbátny szót szóljunk. A sejtélet (az emberi szervezet végső elemeinek rejtelmes, élete) igen összetett vegytani és biológiai működés. Lényegében oxidáció, lassú égés, méy a véráramlás utján a sejtekhez eljuttatott tápláló (kalória) értéknek a maga. számára való átalakítását jelenti. A táípérték a vénbe oldódás, szűrés, többszörös szétbontás révén kerül. A sejt másik életfontos szerepe, a regeneráció, az a képesség, hogy az életműködésben fáradt, elöregedett, ehalt sejték pótlására oszlás utján uj ''sejtegyediket tud termelni. Ez — a felnőtt korban már lassú — sejtcsere Oiz egész szervezet időnkénti, lassú megújhodásához, felfrissüléséhez vezet, ha ® sejloszkis zavartalan menetű, a szervezet — elméletileg — akár örökre erős, fiatal marad. Ha viszont a sej [működés kóros, az emberen •lassanként az öregedés tünetei mutatkoznak. Sem az emésztő 'szerivek táplál!ikfeldolgozó szétbontó, szűrő, as színi látó, sem a. sejtók oxidáló .képessége nem korlátlan.. Hanem az egész emberi emésztő berendezés csak bizonyos mennyiségű és — hangoztatjuk — -bizonyos minőségű ételek feldolgozására vám beá'i'itiva. Az emészti\ mely a szájban kezdődik és a sejtoxidúéiőibátru végződik, szövevényes- vegykonyhához, basonlitható, melynek szigorú törvénye: vtanmok. Az étkezés a szervezetre csak addig hasznos-, amíg az emésztőberendezés bdfogadó-feldolgozóképes- ségéneik határain belül marad. E kereteken beíiil a felvett táplál k a 'szétbontás, szűrés, hasonulás, oxidáció re tortáim' szabályosan keresztül megy és1 tápértéke maradéktalanul felhasználódik. Már most elképzeli-e az olvasó, hogy mi történik, ha. az ember a szervezet szükséglet énéi többet eszik? Mi lesz a sok zsírral, ha nincs már sósav., epe, p á nik- reasz váladék (hasnyál), mi lesz a fehérje- töbhl-ette1, ha. a gyomor-iból fermentáliomámiyla: kimerül? Válaszunk, e?.; Ha a gyomor a feladattal nem tud megbirkózni, úgy segít magán, hogy a fölösleges 'őtett visszadobja.. Ez 0 jobbik eset. De ha az étel a gyomrot már áthaladja, a túlterheléstől' az emésztés egész rendje felbomlik. Az emésztés hiányos lesz, mert az ételek szétbontó!'«, szűrése, hasonulása az emésztőnedvek híj járni ttok ételien marad. A gyomor-hl l csak félmunkát végez. Könnyen elképzelhetjük, hogy az ilyen fé- Ügkész étel végső, formációja, mely a sejt- működés élettani menetét biztosítja, sz’rutén tökéletlen1. A sej tétet e zavartsága ’alszik meg aiz emberen a- különböző betegségek formájában. Ha e zavar hirtelen áll elő, heveny gyomor-biílkumt, sárgaság, jelentkezik. Ha viszont a zavar — amint az esetek legnagyobb részében vaie — lassan fejlődik ki, krónikus gyomor, bél, vesebajok, reuma k ö szivén y, anyagcserébe te gségek ke le t ke znek és ugyanakkor az öregedés tünetei te mutatkoznak: hajhullás, ráncok., elhízás, ősizülés. Jegyezzük jól meg. hogy az orvostudomány a leírt kóros folyamatokat mérgezésnek minősíti. Gyorsabb, vagy laissubb mérgezésnek. A meg nem emlősztett étel a szervezetre nézve, idegen-, káros, mérgező. E méreg a sejteket elkorcsositja, a regeneráló képességet csökkenti és- ezáltal az ember korai elöregedését sietteti. Melyik tehát mégte a helyes és melyik hely telő átkezés.i mód? A helyes étkezés az, amelyik a -sziikslíges tápértékét tartalmazza és azt maradéktalanul felhasználta. Gyakorlati megvilágítás kedvéért .a választ két részre osztjuk. Mennyiségileg: a leg,mérsékeltebb étkezés- ai helyes. A nem nagy Ifizukai munkát ivégző embernek hihetetlenül kevés ennivalóra van szüksége. E menny sóig foglalkozásonkénti, főleg egyénenként nagyon változó. Pontos előírást erre adni majdnem lehetetlen. De megállapíthat juk, hogy a szellemi munkások legnagyobb rés-z-e belénk -nevelt ősi szokások hatása alatt többet es.zlik a kelleténél. Hogy az élő szer)vezet: az étkezési 'szükségletét men-niyire íe tudja csökkenteni, sőt a szervezet kára anélkül azt egy d-eig teljesen nélkülözni tudja, arra nemcsak a téli á’mot alvó állatok szolgál tataiak igen .jó példát, -hanem a hinduk hetekig,, hónapok g tartó vallásos böjtijei és a, -koplalóraüvészek esetei is. Mindezeket felülmúlja azonban a ba- jororoszág'' Ko-nm-ersreubhban a Neumann Teréz -esete. Ez valóságos- biológia: csoda-, mert Neumianini Teréz valósággal a levegőből táp- l'á’Hk-oziik. A legszigorúbb orvosi és egyházi -ellenőrzés igazolja, hogy Neumann Teréz immár majdnem 3 éve, semmiféle ételt nem vesz magához-, néhanapján egy-egy. korty vízen kívül s emellett testsúlyából nem vészit, -sőt állítólag a.z utóbbi időben hizo-tt is. E ' rendkívül': tüneménynek élettani magyarázatta az vo’n-a, hogy a szervezet megújhodása egyeseknél, vagy bizonyos körülmények között rendkívüli mértékben felfokozott, de helytállóbb az a magyarázöl, hogy az élő szervezetben- ilyenkor atomrombolás történik és -az igy felszabaduló erő táplálja a sejteket. E kiütköző példáktól eltek intve a mindennapi életben megfigyelhető, hogy az öregkori megért emberek mindig, mindenben mérséklő tes éle let léitek. Az olvasó a fentieket j-obbani megérti és jobban értékeli, a helyes étkezés- lényegét jobban megtanulja, ha az ételek minőségbeli különbségeit megfigyeli. A vitaminok Ismerete óta az ortvos'tudomány a vitaminoknak uralkodó szerepet juttatott az étkezésben. Mint tudjuk, a vitamin számításba nem jöhető Jós -mennyiség az étel kalóriaértéke mellett és mégis a v'tamin tápértéke életéi téke hatványozottabbani nagyobb ö ma zár-ál1. Ugyanis a vitaminok az emésztés egész folyamatát, az ételkalóriák -bontását, hasonulását, végű’ elégetését tökéletesítik. Azt mondhatjuk, hogy « vitamin -a.z emésztőberende- zés motorja. Viszont vitaminhiány mellett a sejtoxidáció annyira tökéletlen, hogy em'aftt a sejt1 «generáció, azaz a szervezet meg és megújhodás« zavart 'szenved, uj sejtek képződése szórványosabb, korcsultabb, a régi sejtek elhalás© fokozottabb. Ez az oka annak, hogy az öreg ember lassan sorvad, egész testében'megkisebbedik. Ez élettani megfgye- 1 ősünket úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a vitamin a ifiaital-súg megőrzője, ennek hiánya az öregedés oka. A fentiek szerint rnegkü- tömiböz Letűnik vitamin-étkezést, mely fogalom alatt Csupán vitaminban- gazdag ételek evését értjük — és kalória étkezést, mely vitám h nélkül' ételekből áll. Minthogy a vitaminban gazdag ételek legtöbbje kalori'aszegény, mai meggyőződésünk •szerint azt az étkezési módot tartjuk a leghelyesebbnek, amelyik elsősorban vitamingaz (tag étetekből áll ugyan, de amelyik a hiányzó káló) iákat a vitamin nélküli ételekből pótolja. Ez az álláspont megközelíti a Bercher-Brenner svájci tudós évtizedes kísérleteiből és vizsgálódásaiból kialakult étkezési i endet. Ne tessék megijedni, ha eláruljuk, hogy e tudós a nyer sene vésnek sokszor kigu-nyolt., de még több elismerésben részesített ma is élő apostola.-Ha végül- felsoroljuk a v ilam ingázd a g és vitaimi nme nles ételeket, az olvasó könnyen felállíthat a maga számára megfelelő 'étkezési rendet. Vitamin-lrain gazdag mindem nyersen ehető étel: alma, narancs, citrom, mindenféle friss- gyümölcs, aztán saláta, retek, paradicsom, ugorkai, zöldpaprika sárgarépa (miiro-k). Vitám n van a nyers tejben, aludttejben, mézben, borban, növényi és állati olajokban (csukamájolaj). Vitaminmentes minden főtt, sült étel, állati zsir, kenyér, hús, gyári cukor. Nagyon kevés- még a nyersevők száma, de akiket cikkíró ismer, azok mind erős, munkabíró, vidám, boldog emberek. Ez étkezési forma gyakorlati keresztülvitele nyáron gondot nem okoz, olcsó, bőségesen lehet -akár tisztái vitaminokkal táplálkozni. Télen a friss zöldségfélék és többféle gyümölcs hiányában nehezebben keresztülvihető. A hiányzó kalóriákat legcélszerűbben: vajjal, olajjal, vagy ezekkel elkészített, de nyersen nem ehető főzelékfélékkel, kevés süteménnyel pótolhatjuk. A dió, mogyoró, mandulái, izek, befőttek megközelítik a tél: menü ösisizeál-liitá'sát. Az állati zs-i-rt a szervezet nehezen dolgozza fel, még vitar min jelenlétiéiben! is, erről szeretnénk. mindenkit leszoktatni. A nyersevők persze a hus- evést -bűnnek tartják, de vitámindu's étkezés mellett a mérsékelt hu sevés (szárnyas, bal) káros nem lehet. De annál több kárt okoz a szervezetben a dús lakoma-, fűszeres disznótor, gazdag mártás, mindennap friss pecse- nyés vacsora ,a zsírban úszó polgári jólét. Ha az ilyen, csak mindig sült-főtt ételekre szorítkozó étkezési rend, ha nem is gutaütéssel végez velünk, akkor i-s- a- szivet hamar el zsíros itja, az ereket elmesizesiti, májat, vesét elz'sugoritja, idő előtt rokkanttá! tesz, meg- öregit, 1-assu halálra it él. Vani, aki valósággal halálra eszi magát. Ez a bő étkezés — valljuk be — -a lassú öngyilkosságnak igen 'élvezetes módja. De aki megpróbáljál, hogy az étkezésen ki-viil keressen az életben gyönyörűséget, sz-épséget, értéket, — az jó cserét csínéi. Dr. Berényi Dezső. THALIA SZEKERÉN REGÉNY Irfa:THVRY LAJOS43 közlemény Lenke elsápadt, de ugyanakkor nyu- godtabb is lett. Egy pillanatig minden erejét megfeszítve gondolkodott, most már csak bántani akart, kereste a legjobban fájó pontot, amelyen megtámadhatja, a nyugalmából kihozhatja a férfit. A nő ősi ösztönével meg is találta és megszólalt azon a hangon, amelyen máskor a színpadon beszélt erre a szerzői utasításra: gúnyosan! — Nem kellett volna pénzt adnia nekem, mert ön nem tud adni szépen, nobilisán adni. Mások nőket vesznek, maga jogokat és fensőbbségeket, pózokat vesz a pénzéért. A pénzt majd visszaadom, de az én megzavart nyugalmamat nem adja vissza senki. A polgármesterrel jobban jártam volna. A férfi ijesztően elsápadt, mintha egy csepp vér sem maradt volna az arcában. Mozdulatlanul állva, tűrte a csapást de a szeme fenyegetően nagyot villant. A lány boldog volt, a diadal örömét érezte és csak arra gondolt, hogy egészen győznie kell. — Azt hiszi, hogy nincs igazam, ugy-e, hogy igazságtalan vagyok. Nem, én nagyon jól megértem magát. Tudom, hogy nem közeledik hozzám, mert különb akar lenni a polgármesternél, önmagának sem akarja azt mondani, hogy pénzével jogot szerzett hozzám. Ezt sem jószántából teszi, csak pózból, hazugságból, ezért er- kölcsbiró és ezért gyötör. Ha ezt az ér- i zést elkerülhetné, rögtön kinyújtaná a í kezét utánam, mindjárt nem lenne biró és vádló. Magával kapcsolatban semmi j sem lenne erkölcstelen. 1 Lenke elhallgatott és várakozóan nézett a férfire, de nem kapott választ. Most már egyáltalán nem érzett örömet, vagy haragot, csak szomorú volt, szinte elcsüggedt. Uralkodnia kellett magán, hogy változatlanul rideg hangon szólhasson megint. . . — Azért jöttem, hogy fizessek. Úgy fizetek, ahogy tudok és ahogy maga is akarja. Tudom, hogy tetszem magának, alapjában véve ezért tett mindent. Itt vagyok, a magáé vagyok. Ne tulajdonítson a dolognak túlságosan nagy jelentőséget; színésznő vagyok, szegény vagyok, rossz környezetben élek, ez az én sorsom. El sem kerülhetem. Maradjak itt? Tetszik? A férfi még most sem szólt, csak elutasító mozdulatot tett a kezével, a homlokán apró verejtékcseppek gyöngyöztek a villanyfényben. Lenke elmosolyodott. — Ahogy akarja. Akkor . . . megyek. Jó éjszakát. Megfordult és indult az ajtó felé. A küszöbön megállt és mégegyszer visszanézett. — Mindegy — mondta most már szelíden, majdnem jóindulatúan — az adósa vagyok. Amikor kívánja, üzenhet értem. Egy szó, vagy egy sor irás: jöjjön, várom és eljövök, akárhol vagyok és akármikor. Eljövök magához az oltár elől is, mert . . . 1 mert... Jó éjszakát. Elment, az ajtó becsukódott utána. A férfi még állt egy darabig a helyén, moz- I dulatlanul. Nagy összevisszaságban kavar- gott a fejében minden, amit a leánytól hallott. Végül haragudni próbált, hogy igy megbántották, igy félreértették. Igen, könnyelmű, léha félremagyarázás az j egész. Elfordult az ajtótól, mintegy szakit- j va a leánnyal, megcsóválta a fejét és le- ; dobta magáról a házikabátot. Sietve lefe- j kíidt, lehunyta a szemét és aludni pró- | bált, de még két-három óra múlva is j csak feküdt álmatlanul és mintha még ' mindig hallotta volna a leány telt, mély hangját, mintha még mindig érezte volna a levegőben a parfőmje könnyű illatát. XI. Augusztus tizenötödikén reggel Lenke • felébredt régi budapesti otthonában, odaült a tükör elé, közben leereszkedően bólintott önmaga felé a tükörbe. ■SIMM PISTEI AZIsávára Király Szállójában (VI. Podmaniczky-u. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát. Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. 2©2-43, 294-24. | — Sebessi Lenke kisasszony a Modern Szinház tagja, — gondolta magában és mintha egy pillanatra visszakerült volna a régi vidéki fogalmai közé, önkéntelenül tiszteletet érzett önmaga iránt. — Ez már igen; Sebessi Lenke fővárosi szinésznő lett és nyomban meg is kezdi a munkát. A színháznál nagy kavarodást talált. Sándorffi Sándor a szinészbejáró előtt beszélgetett Bihari Kálmánnal, nagynevű kollégájával és olyan hűvösen fogadta Lenke köszönését, hogy a leánynak elakadt a lélegzete egy pillanatra ijedtében. Odabenn a folyosókon csak úgy nyiizs- gött a sokféle szinházi népség. Szinészek, színésznők üdvözölték egymást a leglár- másabban és élénken érdeklődtek a nyár élményei iránt. Munkások díszleteket, bútorokat és csillárokat cipeltek be a színpadra és megint ki a színpadról, minden látható cél nélkül. Az igazgatóságnál a titkári szobákban egy kalászszőke hajú. tágra nyitott sötétszemíi és galambszelid tekintetű leány üldögélt, selyemharisnyás lábait egymáson keresztülvetve, kacérkodott a titkárral. Állandóan uj és uj emberek jöttek be a szobába, férfiak széles- karimáju kalappal a fejükön, akik recsegő hangon érdeklődtek a diri után és a szendén lesütött szemű leányok, akik az igazgató úrral akartak beszélni és azután a hosszuhaju fiatalemberek, kik kéziratokat szorongattak a hónuk alatt. A titkár néha felugrott és végtelenül örvendett valakinek, máskor megint öt=hat percig hagyta álldogálni az embereket az íróasztala előtt, végül egy kézlegyintéssel elintézte őket. Senkit sem engedett be a gardájához. — Az igazgató urnái fontos tanácskozás van. Kézirat? Tessék itt hagyni. - Minden ilyen megszakítás után vissza:'" a szőke hölgyéhez, akivel vidáman v gott tovább. ^Folytatjuk.)
