Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-04 / 51. szám
'ÁRA HBBB Szerkesztő »"ég és kia-dóhúvatAl: Cluj, Caloa Motr’or 4. szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélem: Cluj, postafiók 80. riokkíicióhivMul és könjrvosztály: P, Uniói 9. Telefon: 11—99. LIX ÉVFOLYAM, 51. msnísmsmaesnESBa» SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARIBA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ PÉNTEK Előfizetési árak: havonta 7o, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre iO) félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülör.bözeotel több. tamsmaummmmammammmsaamammmmm CLUJ, 1938 MÁRCIUS 4. Í50 év távlatából Elmondta Kemény János, Kisfaludy Károly „Pártütök“ cimü darabjának bevezetőjeként. Amikor születésének 150'ik évfordulója alkalmából Kisfaludy Károly emlékének áldozunk, e változatosságokban gazdag, zsúfolt éléire tekintve, aggodalmaskodva kérdezhetjük, hogy a kegye- letes emlékezet egy rövid bevezető előadás keretében mit ragadhat meg belőle? Ellentmondásokkal teljes magánélete színpadra kívánkozik s mind annak, a mát aránylag rövid írói pályáján teremtett, száraz felsorolására is időt igényel. De talán, amikor a színpad idézi Kisfaludy Károly emlékét, elégséges, ha arra szorítkozunk, hogy felhívjuk a figyelmet azokra « dolgokra, amiket a magyar nyelvű színjátszás neki köszönhet. Hi'- szen az irodalomtörténet részletesen feldolgozta a költő életét, az esztétika megmérte alkotásait s igy csak felesleges ismétlésekbe bocsátkoznék, ha megkísérelném életművének rövid összefoglalását adni itt egy bevezető előadás keretében. De Kisfaludy Károly viszonya a mai színpadhoz időszerű kérdés s ezt fejtegetve most és ezen a helyen, úgy érzem, legmegfelelőbb formában áldozunk emlékének. A színház három alkotó eleme: iró, színész, közönség egymáshoz való viszonya határozza meg a jó színpadi mü kereteit. Az egyik, vagy másik alkotóelemnek való kedvezés a könyvdrámához vezet, vagy a deklamációhoz, vagy pedig azokhoz a tarka füstként semmibe vesző színpadi termékekhez, melyek a nagy városok pompásan felszerelt színpadjairól világgá kürtölik az ürességet. A jó színdarab titka az irái mondanivalónak a közönség aktualitásra váró kíváncsiságával való összhangba hozása olyan keretek között, hol a rendező nem kényszerül a darab megmentése érdekében százféle mozdulatot, arcjátékot sugalmazni a színművésznek, hogy ezekben a mozdulatokban belelopja a darabba mindazokat a mélyebb gondolatokat és indulatokat, melyeket a felületes szerző a müvéből kifelejtett. A régi színpadi írót inkább a könyvdráma veszedelme fenyegette. A máit a felületes aktualitássá. A régi színésznek a nyelvi nehézségekkel kellett megküzdenie, a mainak inkább a frissen pergő mondatok mögött táltongó ürességgel. A regi közönségnek a nagy tirádák mögé kellett bcleselkednic, hogy mögöttük a maga kicsi életének problémáit felfedezhesse, a mai közön'.égnek viszont fel kelt szabadítania képzeletét, hogy a lényegtelen mondanivaló között felfedezhesse, hogy valahol messze a mü mögött talán mégis ott bujkálnak az clhe- segetett nagy emberi problémák is. Kisfaludy Károly olyan időkben élt és irt, amikor a magyar szinpadirodalom- ban •leginkább a nyelvi nehézségek álltak előtérben. Az o érdeme, hogy meg- fermtette a könnyen pergő színpada társalkodó nyelvet $ különösen vígjátékéi révén, élő kapcsolatot teremteti színpad és közönség között. Amint egy mai kiváló irodalomtörténetiró megállapítja: ,/j az első, igazéin városi írók A megélhetés elemi génije hajtotta ki a nyilvánosság elé, közönségre számított, az írói pálya neki kenyérkereset volt. A minden egyéb foglalkozástól elszakadt írói rend önálKánya magyar külügyminiszter Bécsben tárgyalt Schuschnigg és Schmidt külügyminiszterrel------------— '"TT'mfffflHIi'i’flnwin— ------Magyarország külügyminiszterének bécsi látogatása nagy érdeklődést keit külpolitikai körökben. — Göring marsall erélyes kijelentéseit izgatottan magyarázgatják Londonban és Párisban. ** Reménykedő hangulat az angol-olasz tárgyalásokkal szemben •— ..——..... Fehér Kömv sserinla brit fegyverkezés arányai a megmttulé nemzetközi tárgyalásod eredményétől függnek A''nap külpolitikai eseményének Kánya magyar külügyminiszter rövid bécsi látogatását lehet tekinteni. Magyarország külügyminisztere tegnap Bécsbe érkezett, ahol tárgyalást folytatott Schuschnigg kancellárral és Schmidt Guido külügynv niszterrel. Hivatalos bécsi jelentés szerint Kánya külügyminiszter csak fölhasználta rövid bécsi tartózkodását arra, hogy látogatást tegyen Schuschnigg kancellárnál és Schmidt külügyminiszternél, ma reggel azután vissza is utazott Budapestre. Külpolitikai körökben a látogatás jelentőségét elmosó magyarázat ellenére is komoly érdeklődést kelt Kánya külügyminiszter bécsi útja, különösen, mert Ausztria újra az európai feszültségek központjában áll. Francia és angol jelentések szerint ugyanis Németország, mely nagyon elégületlen j Schuschnigg kancellár politikájával s azon a véleményen van, hogy a berchtesgadeni megegyezés szelleme nem érvényesül Ausztriában, rövidesen újabb erélyes lépést tesz a bécsi kormánnyal szemben. Göring marsall, porosz miniszterelnöknek a német légi haderő ünnepségén tartott erélyeshangu beszédét is úgy magyarázzák, hogy annak éle első sorban Ausztria felé irányult. Külpolitikai körökben szembeállítják Schuschnigg kancellár emlékezetes beszédének bevégzését: „A végsőkig, a halálig megvédjük Ausztria függetlenségét“ Göring marsall azzal a kijelentésével, hogy „nem tűr jük tovább a határokon túl levő német testvéreink szabadságának megnyirbálását“ és arra következtetnek, hogy az osztrák helyzet újra veszedelmes stádiumba jutott. izgalom Goring beszéde miaSÚ Göring beszéde különben is távolbame- nő magyarázatokra ad külpolitikai körökben alkalmat. A marsall kijelentette, hogy ha Hitler egyszer cselekvést parancsol, akkor a német légi fegyver lesz az ellenség igazi elrettentője, akkor „nem lesz többé semmi, ami visszariasszon a minden tekintet nélkül való rámenéstől, akkor az akadályokat ott hárítanék el, ahol találnék őket . . . Ha a vezér a birodalmi gyűlésen mondott beszédében azokat a büszke szavakat mondotta, hogy nem türjük tovább az erőszakoskodást a határaink mellett lakó tizmillió német neptársunkkal, akkor ti, német repülők tudjátok, hogy ha kell, a vezérnek ezekért a szavaiért helyt kell állanotok az utolsó emberig“. Ezek a kijelentések ma reggeli londoni lósitásában, megszervezésében, becsülte- késében övé a$ oroszlánrész. Az íróság mint öncélú hivatás, neki jutott először oszt édy részül. Ö a magyar nyelvű vígjáték megteremtője. Színdarab íróink közül az első, aki állandó feszültségben tudja tartani a közönség érdeklődését, meglepetéseket készít elő, helyzetkomikumot teremt és sodró cselekménnyel biztosit ja a játék ütemét, kíváncsiságunkat felcsigázva. Igaza van fíánócA Józsefnek, amikor Kazbnczyhoz viszonyítva, ezt mondja: „amaz és hívei jobbára férfi-irodalmat teremtettek, Kisfaludy megnyerte a nőket és az ifjúságot.“ Az irodalomtörténetiró szerint: ,,müvein végigtekintve, meggyőződhettünk róla, hogy vezért szerephez a, huszas. lapok szerint angol részről a berlini kormányhoz intézett felvilágosítás kéréséhez vezettek, ríenderson berlini angol nagykövet állítólag utasítást, kapott, figyelmeztesse a német kormányt, hogy milyen nyugtalanító hatást váltott ki Londonban Göring marsall beszédének az a kitétele, hogy a német légi haderő készen áll a birodalom határain túl lakó németek jogainak megvédésére. Ugyancsak londoni jelentés szerint Franciaország berlini nagykövete hasonló lépésre kapott utasítást és hir szerint ugyanilyen lépést készül tenni Csehszlovákia is. Az angol kormányhoz közelálló „Daily Telegraph“ a kérdéssel kapcsolatban azt írja, hogy Göring beszéde igen kedvezőtlen kilátásokat nyújt a légi haderő kölcsönös korlátozásáról és a polgári lakosság védelméről amtatíSCÍ!!ESaa3 SeE2®äESHä^ă^iaäíEnCT*5• "flKUlöÉI SaaBeeaBKHESSBESE években nem ok nélkül s nem méltatlg- 1nul jutott. Nemcsak fáradhatatlanul és páratlan gyakorlatiassággal gondoskodott az irodalom korszerű szükségleteinek ellátáséiról: soknemü íevékengségé- nek minden ágéiban alkotott viszonylag maradandó értékül, ma is szépet és figyelemre méltót, úgy, hogy azóta is csak legnagyobbjaink múlták felül. Nem tartozik a. nagy inspiráltak, de igenis a leg- rendkivülibb tehetségek közé. Sohasem vonakodva és tétovázva, bőkezüleg, mondhatni szeretetreméltó gavallériával, áldozott a múzsáknak és a literat urának utolsó lehelteiéig. Ha olykor a korszerül túl esi gázba messzire fellengett, elsőül nevette ki magát és uj eszmélkedéssel, soha ki nem ábrándíűva s mégis józa- *10X1 s okosrui folytatta tovább, serény szóló egyezmény megkötésére, amely pedig az angol kiengesztelődési terv lényeges részét képezi. A nagy angol lap szerint ebben a helyzetben a német—angol megegyezés kilátásait sem lehet különösen ked Űzőnek tekinteni. Az angol—olasz tárgyalások lehetőségeivel szemben ma reménykedőbb a hangulat Londonban. Rómából érkező jelentések szintén elég reménykedő hangon szólanak. Chamberlain, miniszterelnök az ellene szüntelenül folyó ellenzéki támadások dacára szilárdan kitart megegyezési terve mellett, melyről állandóan hangoztatja, hogy nem ellentétes az Eden által eddig képviselt angol külpolitika terveivel, csak az érvényesítés módszerében tér el azoktól. Ezt a megváltozott módszerü külpolitikát Chamberlain most már végigviszi a sikerig, vagy a sikertelenségig. Ha az Olaszországgal megindult, tárgyalások sikerrel járnak, akkor a Chamberlain kormány helyzete is tartósan megerősödik. Ha sikertelenséghez vezetnek, akkor nemcsak a kormálmy bukik, hanem a konzervatív párt is. Lord Perth római követ már megkapta: a részletes utasításokat az olasz külügyminiszterrel folytatandó tárgyalások kérdésében —- Ezekről ajz. utasításokról hivatalosan semmit sem hajlandók elárulni. Egyik, illetékes körökből kiszivárgott hir szerint azonban számítanak azzal, hogy a megbeszélések rövidesen olyan jóakarata nyilatkozat kiadására fogtalak vezetni mindkét részről, melynek jelentősége túlmegy a mult év elején létrejött angol—-olasz úriemberi megegyezés keretein. (Cikkünk folytatása az utolsó oldaton.) munkáját oly megható s magyar nemes- fihez oly igen illő módon tékozolva vígan életét.“ Százötven esztendő távlatából idézzük tehát Kisfaludy Károly szellemét. Hiszem, hogy a Pártülök mai előadása is igazolni fogja, hogy az igazi művészi ériékeket másfélévszázad múlva is a maguk teljes frisseségében őrzi meg számunkra az idő és igaza van Bemard Satunak, aki azt mondja, hogy a színpadi miiről csak születésének negyvenedik évfordulója alkalmával lehet megállapítani, hogy érdemes voll megírni, vagy sem . . . Kisfaludy Károly színpad müveit sokkal nagyobb támláiból nczhc jük már s őszinte mérlegként állaté hatjuk meg, hogy érdemes volt megír:, őket.
