Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-27 / 71. szám

ÁRA 5 Szerkesztőség és k i&dóhéva tal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — TeJeíonszám: n—09 — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóin vml iş kSnyvojztály: P. Unitéi 9. Telefon: 11—99. i'IHIIMWiéh min 1 111 m 11 h»"mi m ji'Min^TPiTTTi-MmTr r-i ww nmMTrrrrfrmrinnnr-'-iia Lix ÉVFOLYAM, 71. SZÁM. Chamberlain beszéde nyomán —■■—■ iMEtaaMKssagaeaBa^MBBi MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ VASÁRNAP az angol sznar kormány helyzete Megelégedés Parisban és Rómában, fenntartások Berlinben az angol miniszterelnök beszédével szemben. Chamberlain és Halifax párisi látogatásra készülnek. — Hall amerikai külügyi államtitkár indiíványa a német és osztrák emigránsok érdekében Külpolitikai körök még mindig Cham­berlain beszédének hátasa alatt állanak. A beszéd, minden jel szerint, nagyban megerősítette a Chamberlain*kormány helyzetét Angliában. A kormánypárt erélyesebb politikát kí­vánó része úgy érzi, hogy a miniszterel­nök, ha formailag nem is, a lényegben erősen közeledett az eddigi kormánypoli­tika birálóinak álláspontjához. A sajtó majdnem egyhangúlag úgy magyarázza a miniszterelnöki beszédet, hogy ez erélyes figyelmeztetést jelent Anglia ré­szérői a támadó politika minden kül­földi képviselője számára s ezt a figyelmeztetést a már félelmes ere­jű s a jövőben még sokkal félelmesebb erejű angol fegyverkezés teszi hatásossá. A baloldali „News Chronicle“, amelyben Lloyd George cikkei szoktak megjelenni, j megállapítja, hogy Chamberlain kijelenté­sei határozottabbak és erősebbek voltak,' mint amilyent általában vártak- A mérsé­kelt „Times“ pedig Chamberlain kijelen­téseit demokratikus államhoz méltó kije­lentéseknek mondja, melyek megfontol­tabb hanguak, mint a diktátorok pom-, pázni szerető kijelentései, amelyeknek azonban ennek ellenére megvan a maguk nagy súlya. Franciaországban Chamberlain beszéde általános meglepetést keltett. A Cham- berlain-kormány óvatos külpolitikájával való eddigi elégedetlenség után, a minisz­terelnöki beszédnek a franciák számára kedvező kijelentései valósággal szenzációt keltettek. Chamberlain kijelentéseit úgy magyarázzák, hogy , nem vállal ugyan újabb kötelezettséget arra az esetre, ha Csehszlovákiát vala­melyik hatalom megtámadná, azonban előre látja, hogy ilyen támadás európai háborúhoz vezetne s ebben a háborúban Anglia föltétlenül Franciaország mellett foglalna állást. A sajtó egyhangúlag helyesli Cham­berlain kijelentéseit, szélsőbaloldali lapok is csak a spanyolországi benemavatkozási politika továbbfolytatásáról szóló részt ki­fogásolják benne, a többivel meg vannak elégedve. Olaszországban szintén rokonszenvvel kisérik Chamberlain beszédét. Az angol —olasz megbeszélések kedvező menete különben is kedvező hangulatot terem­tett Rómában minden angol kérdéssel szemben. Nagy megelégedéssel ismétlik az angol—olasz megbeszélések kedvező menetéről szóló angol miniszterelnöki kijelentést és kiemelik a beszédből, hogy .Anglia nem hajlandó a spanyol köz­társaság lakkal s :e mb en i t arl ózkodó politikáján változtatni és Középein ó­pában sem vállal olyan iijabb kötele- zettséget, amelynek más hatalommal szemben bántó éle lehetne. Németországban tartózkodó hangon fog­lalkoznak Chamberlain beszédével. A bi­rodalmi külügyminisztérium álláspont- képviselő „Deutsche Diplomatisch­Politische Korrespondenzmiutám meg­állapítja, hogy a/ angol miniszterelnöki nem hozlak, a szudeta-német kérdésre vonatkozó angol miniszterelnöki kije­lentéseket bírálja és hozzáteszi, hogy ezt a kérdést nem lehet biztosíték• nyilatkozatokkal megoldani. Angliában — mondja a német külpoli­tikái félhivatalos — még mindig nem értik meg a szudéta-német kérdés mé- j lyebben gyökerező okait. Több berlini' f Előfizetőn árak: havonta 70, negyedévre 210. félévre 420, éventfl 840 Tej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba esik a portókülör.bözettei több, CLUJ, 1 9 38 MÁRCIUS 2 7. trák—német Anschlussról szóló kijelen­téseit! is. Az angol lapok máj szántai különben a következő pontokba foglalják össze a miniszterelnöki kijelentések lényegét: 1. Teljes erejű fegyverkezés az an­gol terület védelmére; 2. a birodalmi utak föltétien védelme; 3. Franciaor­szág és Belgium védelme minden tá­madással szemben; U. fenntartás nél­küli biztosítékok Egyiptom, Irak és Portugália védelmére; 5. a népszö­vetségi alapokmányból származó kö- felezellségek tiszteletben tartása; 6. a benemavatkozási politika fönntartása Spanyolországgal szemben, abban a biztos tudatban, hogy Olaszország visszavonja csapatait a spanyol küz­dőterekről; 7. Csehszlovákia kérdésé­ben a népszövetségi alapokmányból és a locarnoi szerződésből származó kötelezettségeken túl Anglia nem vál­lal semmiféle automatice működő biztosítékot, ellenben fenntartja sza­bad elhatározási jogát arra, hogy köz­belépésének esetleges szükségességéről a viszonyok szerint maga döntsön; 8. angol katonai készenlét minden lehe­tőségre, azzal az elhatározással, hogy zf az erőt csak legvégső esetén hasz» nálják föl. kijelentések lényegesen uj momentumot 1 lap kifogásolja Chamberlainnek ősz- 1 Asiglia a világ legerőselslb katonai hatolnia akar lenni 75 Az utolsó ponttal kapcsolatban hang­súlyozza az angol sajtó a kormány eltö­kéltségét, Hogy a tervbevett fegyverkezést nem a békeidők szükségleteihez mérten, hanem olyan ütemben valósítja meg, amint azt háborús idők tennék szüksé­gessé. Ennek érdekében Chamberlain .1 szakszervezetekkel meg­állapodásról tárgyal, ami lehetővé fogja tenni, hogy az összes angol hadfelszerelési üzemek a nap 24 óráján át, szüntelen munkával dolgozza­nak. Egyik fiatal angol politikus, aki Chamberlain környezetéhez tartozik, azt írja egy kormánypárti lap vezércikkében, h°gy Anglia a világ legerősebb katonai hatal­ma akar lenni. Ezt az elhatározást — mondja a cikk — a Chamberlain-kormány ünnepélyesen vállalta, alaposan meggondolva az elhatá­rozásnak minden közeli és távoli politi­kai következményét. Londonban elterjedt hirek szerint, rö­videsen sor kerül a francia és angol kül­politika vezetőinek közös tanácskozására. Chamberlain beszéde után a francia kor­mány meghívta az angol miniszterelnököt és külügyminisztert Parisba, ahol Cham­berlain miniszterelnök és Elalifax külügy­miniszter a két hatalmat közösen érdeklő kérdéseket megbeszélik Blum miniszterel­nökkel és Boncour külügyminiszterrel. Winston Churchill, az angol kormány­párt imperialista szárnyának vezére, teg­nap repülőgépen Parisba érkezett s az an­gol nagykövetségen szállott meg. Chur­chill még ma megkezdi tárgyalásait fran­cia vezető egyéniségekkel. Az osztrák és német politikai mene* hűltek sorsa Londoni hír szerint Cordell Hull, az Egyesült-Államok külügyi államtitkára Roosevelt elnök megbízásából azzal az in­dítvánnyal fordult kilenc európai állam­hoz és a latin Amerika államaihoz, hogy alakítsanak nemzetközi bizottságot az osz­trák és német politikai menekültek elhe­lyezése kérdésének rendezésére. Az ameri­kai kormány javaslatát az európai álla­mok közül Angliának, Franciaországnak, Olaszországnak, Belgiumnak, Eíollaindiá- nak, Svájcnak, Dániának, Svédországnak és Norvégiának küldte meg- Az angol külügyminisztérium, amint londoni lapok jelentik, legjobb indulattal tette vizsgálat tárgyává a javaslatot és reméli, hogy rö­vid időn belül a szükséges megoldást is meg fogják találni az Egyesült-Államok kormánya által fölvetett kérdésre. Összeállították Hitler olaszor­szági utjának programját RÓMA, március 26. Hitler oémofc birodal­mi vezér és kancellár Olaszország' látogatá­sának programját összeáll tollák. Hitlert Ró­mába érkezésekor ez uj ostiei pályaudvaron maga az olasz király fogadja. 'A menet a pályaudvarról öt kilométer hosszú útszaka­szon vonul végiig. Az olasz' uralkodó és a német kancellár udvari kocsin teszik meg az utat, a. mögöttük következő kocsikban mlaigas rangú személyiségek fognak haladni. Nápolybám Hitien ai iplemonti herceg vendége lesz. Ott tartózkodása alatt ugyancsak Ná­polyiban lesz Olaszország uralkodója* is. Flo- rencben Mussolini fogja vezetni q Führert, akinek tiszteletére a városban nagy katonai ünnepséget rendeznek. Litván—lengyel tárgyalások VARSÓ, március 26. A lengyel és a litviát! kiküldöttek első teljes ülése tegnaip délután négy órakor folyt le Au gusto wo határváros- ban. Az ülés részleteiről még nem érkezett jelentés. Jk japánok Mexikóból akarnak petróleumot vásárolni TOKIO, március 26. Eli re jár, hogy a japán pefróleumimpor- lőrök szerződést készülnek kínálni Mexikó­nak, melynek értelmében Japan évente nagy­mennyiségű nyers kőolajét vásárolna. A szerződés1 aláírása ellenében a japánok mű­szak; hozzájárulásukat ajánlják fel egy kő­olaj -csaltorno építéséhez Tehuantepec váro­saitól Sail na-Grúz kikötőjéig. Ugyanakkor azt is Ígérik, hogy javításokat végeznek Mexiko csendesóceáinll kikötőin. Mentem a. megerősödött szudeta-némeS néppárt élén aj vála Csehszlovákiában PRÁGA, március 26. A szudeta-német néppárt tegnap ülést tar­tott Honiéin vezetése alatt. Az ülésen Ilen- ITn. .pártvezér nagy beszédben fejtette ki, hogy 0 csehszlovákiai német népi erő végleges egységesítése megtörtént, a szudeta-német néppárt ma egymillióbat- xzâz-ezer szavazatot képvisel és így nyolc­vanegy kép viselő jövel a prágai parlament legnagyobb pártja. Csehszlovákiában ilyen körülmények közt nem lehet tovább folytat­ni azt a politikái, mely mindig a- nemzeti állam szükségletet helyezi előtérbe. A cseh­szlovákiai' német népi erők politikájában végbement egységesítés szükségképen erősen érdekli nemcsak a csehszlovák államot, ha­nem azokat a külföldi államokat is, amelyek a kisebbségi jogok érvényesítése érdekében biztosítékokat váftlialtak, A német népi erők egységesítése kényszer nélkül ment végbe s o: az egységesített cir<5 döntő módon fogja befolyásolni Csehszlováké további politi­káját, Csehszlovákia államvezelöi kötelesek' szín mólói a meglváitozott helyzettel. A szudeta- német néppárt követeli uj választások ki­írását, bogy megadják az egységesített cseh­szlovákiai német népi erőknek a lehetőséget álláspontjuk megnyilvánulására.. Fel kell vé­gül. számolni — mondta Honiéin — azt az uralmi rendszert, mely annyi bajt okozott eddig ez ország területén lakó népeknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom