Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-24 / 68. szám
Âm 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadói: ivatal és könyvosztály: P. Unin-i 9. Telefon: .11—99.MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHÄ MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ Előfizetési árok: havonu 70, negyedévre 210, félévre 420, irente 840 íej. — Magyarországra: negyedévre io; félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi íihmokba esik a portók ülönbözettcl több. LIX ÉVFOLYAM, 68. SZÁM. CSÜTÖRTÖK CLUJ, 1938 MÁRCIUS 2 4. Anglia nem vállal ujj köielezetíséget, de leljesiíi eddig vállalt összes kötelezettségeit Chamberlain holnap tartandó külpolitikai beszédének főbb pontjai.—A népszövetségi kötelezettségeken túlmenő katonai biztosítékot nem ad Anglia Csehszlovákiának sem.— Francia kormánytervezet az egész népet totális háború szolgálatába állítja A világháborút megelőző napok jelentőségéhez hasonlítják Angliában a mostani angol kormánydöntés jelentőségét Külpolitikai körökben feszült érdeklődéssel várnak Chamberlain angol miniszterelnök holnap tartandó nagy külpolitikai beszédére. Közben legtöbb kormány sürgős javaslatokban kér a parlamentektől újabb felhatalmazást a fegyverkezések rohamos emelésére. — Angliában a fegyverkezési iram szélső fokozását Chamberlain miniszterelnök az ausztriai események után tartott első beszédében jelentette be. Parisban tegnap terjesztette he a kormány a totális háborúra való felkészülésről szóló törvényjavaslatot cs ennek a javaslatnak vitáját sürgősen megszakítva, kcc pénzügyi javaslatot fogadott el, melyek a helyzet súlyosságára hivatkozva, még a tervbe vett kölcsönök kibocsátása előtt biztosítják a szükséges milliárdokat fegyverkezési célokra. Chamberlain holnapi beszédének főbb pontjairól már előre izgalmas viták folynak angol politikai körökben. A kormány a miniszterelnök holnap fölolvasandó nyilatkozatát több minisztertanácson vitatta meg s a szöveg végleges jóváhagyására a mai minisztertanácson kerül sor. Ez a hosszú megvitatás magában is arra mutat, hogy milyen rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak az angol kormány mostani döntésének. Befolyással volt erre a döntésre a külpolitikai helyzet is, melynek a nemzetközi kérdésekkel szemben kialakult frontjai nem esnek pontosan egybe az eddigi angol pártkeretekkeh Chamberlain miniszterelnök óvatos külpolitikájának erős ellenfelei vannak saját pártja keretein belül is, viszont főleg a lordok házába több munkáspárti főrend is támadja a miniszterelnök külpolitikáját. A helyzetet azonban minden vonalon rendkívüli komolysággal ítélik meg. Általános a vélemény, hogy Anglia most olyan döntő napokat él át, mint az 3914-6$ világháború előtti napok. A különbség csak az, hogy a közvélemény és a felelős tényezők döntésükben a világháború katasztrofális éveinek tapasztalatára építhetnek cs szem előtt tarthatják mindazokat az elővigyázati lépéseket, melyek e tapasztalatok alapjn szükségesnek mutatkoznak. Chamberlain, aki talán az európai sors jövő kialakítása f$* Jelősségénck egész súlyát viseli vállán, teljes tudatában van annak, hogy döntéseiben a legnagyobb óvatosságot kell tanúsítania. Ez a főoka annak, hogy kijelentései any- nyira óvatosak, úgy, hogy egyetlen szavával sem hajlandó lehetőséget nyitni a külpolitika olyan irányú fejlődésének, amely a háborús katasztrófa felé közelíthetné Európát. Politikai körökben kiszivárgott hirek és a rendesen jólértesíilt „Press Association“ jelentése szerint a Chamberlain által elmondandó holnapi kormánynyilatkozat lőbb pontjait a következőkben foglalhatjuk össze: Amióta Németország Ausztriába bevonult — irja a „Press Association“ jelentése — az események olyan gyorsan fejlődtek, hogy a londoni kormány számára az angol külpolitika teljes, újabb áttekintése vált szükségessé. Ehhez az áttekintéshez fölhasználták Anglia külföldi képviselőinek részletes jelentéseit, a domíniumok álláspontjáról szóló jelentéseket és az angol hadvezetőség vé- leményes jelentéseit. — Megállapították, hogy: i. Tekintettel a gyorsan változó és bonyolult helyzetre, az angol kormány a jelen pillanatot nem tartja alkalmasnak arra, hogy határozott újabb ígéreteket vállaljon. Elhatározta, hogy teljesiti ösz- szes eddigi vállalt kötelezettségeit és teljesíti a népszövetségi alapokmányból ráháruló kötelezettségeket, de általános kötelezettségvállalásain túlmenő újabb kötelezettségeket nem vállalhat s igy nem adhat katonai biztosítékokat Csehszlovákia számára sem. 2. A spanyol- országi helyzettel szemben az angol kormány továbbra is fönntartja eddigi scmlegességi politikáját, a semlegesség! bizottság újabb összehívását azonban céltalannak látja. 3. Németországgal kapcsolatban a kormánynyilatkozat meg fogja állapítani, hogy az osztrák— német Anschluss már befejezett tény, adott viszonyok között azonban a kormány nem látja célszerűnek, hogy a Németországgal tervezett és meg is kezdett tárgyalásokat most tovább folytassák. 4. Az olasz—angol megbeszélések a kormány véleménye szerint kielégítő módon haladnak előre. Franciaországgal szemben Angliának határozott kötelezettségei vannak, ezeket a kötelezettségeket Franciaországot érő támadás esetén feltétlenül teljesíteni fogja. Lloyd George nagy lámadásra készül és gyors háborút jelenthetnek. Az ilyen háborút nem előzné meg hadüzenet s a német szervezettséggel szemben Francia- országnak is előre egyesítenie kell minden erejét. A francia kormány ezért fölhívja az egész nemzetet, hogy egyértelmű munkájával és erkölcsi támogatásával segitse harcosait. A javaslatot gyors letárgyalás után előreláthatólag mindkét ház elfogadja. A fegyverkezést biztosító pénzügyi javaslatokkal szemben azonban ellenkezés mutatkozik a szenátusban. Francia politikai körökben elterjedt hirek szerint az angol—olasz tárgyalásokkal egyidejűleg Franciaország is közeledő lépést készül tenni Olaszországhoz. Ennek első jele a római uj francia nagykövet kinevezése lesz, ami most már több mint egy éve azért késik, mert a francia kormány nem volt hajlandó eddig nagykövetét Olaszország királyához és Abesz- szinia császárához szóló megbízatással Rómába küldeni. Most ezen a téren is valószínűleg változás következik be s a francia nagykövet az olaszok által kért szöveggel fogja Rómában megbízó levelét bemutatni. Nagykövetként Bonnet, volt pénzügyminiszter, volt washingtoni nagykövetet, De-Monzie volt közoktatásügyi miniszter és főleg Mistlert, a kamara külügyi bizottságának elnökét emlegetik, akic1 a középeurópai kérdésekben szakértőnek tartanak. M.éi siif|ős francia pénzügyi lemezei LeriiS a kamara ülése elé Chamberlain ezeket a pontokat beszédében természetesen magyarázatokkal fogja ellátni és igyekezni fog eleget tenni az angol közvélemény hangulati kívánalmainak is a jelenlegi külpolitikai helyzettel szemben. A kormánynyilatkozatot előreláthatólag nagy vita fogja követni. Ellenzéki szónokok között valószinüleg fölszólal Lloyd George is, aki, mint az angol parlamentnek még mindig legnagyobb szónoka, éles filippikára készül a kormány külpolitikája ellen. A kormánypárt erélyesebb külpolitikát kívánó szárnyának álláspontját Winston Churchill fogja képviselni. Alighanem befolyással lesz a vita1 menetére Paul Boncour francia külügyminiszter beszéde is, melyet, párisi jelentések szerint, ma fog tartani a francia szenátus külügyi bizottsága előtt. A francia kormány tegnap javaslatot terjesztett a parlament két háza elé a nemzet háború idejére való teljes megszervezéséről. A javaslat alapelvei a kamara hadügyi bizottsága elnökének, Mielet- nek, bejelentése szerint a következők: fel- készültség a totális háborúra, közigazgatási és közgazdasági szervezeteknek a háborús szervezkedésre való előkészítése és törvényhozási intézkedések, melyek alkalmasak arra, hogy a francia államélet teljességében készen álljon minden háborús lehetőségre. —- Mielet szerint föltétlenül szükséges, hogy ne csak a francia nemzet egyes részei, hanem az egész nemzet részt vegyen a nemzetvédelemben, mert a német vezérkar tervei könyörtelen S PÁP.IS, március 23 Az ország háború esetére szóló megszervezésének vitáját félbeszakítva, n párisi kamara tegnap letárgyalt két sürgős pénzügyi tervezetet, melyeket a tegnapi mán isz tér tanács fogadott el. Az első tervezetei, mely a Francia Nemzeti Bankot felhatalmazza, hogy tizenötmilliárdról húszmilliárdra emelje a kincstárnak előlegezhető legmagasabb összeget, 343 szavazattal 243 ellenében elfogadták. A második tervezetet, mely a nemzet vedel mi autonom pénztárnak a valutakiegyenli- tési alapok nyereségéből való táplálására vonatkozik, 379 szavazattal fogadták S el 137 ellenében. Blum miniszterelnök egy felszólalásában hangoztatta’, hogy erre a két törvényre n fegyverkezés siet- ictése érdekében van szükség. Mikor ugyanis megalkották a nemzetvédelmi autonom pénztárat, hosszúlejáratú kölcsön lehetőségére számítottak, közben azonban olyan események történtek, melyek Amerika felé való áramlásról késztették a tőkét és arra' bírták a tőkéseket, hogy csak rövid lejáratra kölcsönözzenek. A hosszúlejáratú kölcsön lehetősége igy elesett. A mostani két törvény rövid lejáratú kölcsönök kötésére jogosítja a nemzetvédelmi autonom pénztárt, n valutakiegyenlitési alapok számára pedig lehetővé teszi az azonnali működést.
