Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-20 / 65. szám
IP**1! 1938 március 20. ELLENZÉK Í1 NBR Hogy él a japán császár? SZINGAPÚR lSÍ9-ben vagyunk Mindössze néhány évvel Napoleon végleges leverése uátn és kerek .s-áz esztendővel annak a világháborúnak befejezése előtt, amelyből Angliánakf minden ellenkező jóslással szemben, sikerűit a maga hatalmát épségben kimentenie. Indiából jelentést küld haza egy angol hivatalnok. Jáva helyettes kormányzója volt Katonatiszt és polgári köztisztviselő egyszerre, akkoriban ezek a határvonalak még nagyon elmosódtak. Sir Stamford Ra/ftes-nek hívják. Tudatj.a a: angol kormánnyal, hogy an- nekOált egy kis szigetet. Igazán semmiség az egész — gondolhatnánk De nézzük csak. mit is jelent haza, Londonba az angol zászló kitűzéséiről a földnek ezen a pontján Sir Slamford9 Találtam egy ],elyet — írja —■ melynek értéke nagyobb lesz Britannia számára egy egész földrésznél. Szingc.pur ez a heh) l.s egy percig érdemes elgondolkozni Sir Stamford Raffles száz év előtti levelén A sziget egy kis lapos folt. Amikor Raffles kitűzi az angol lobogót, őserdő borítja az egész szigetet cs területét összesen húsz malájt család lakja. Birodalom- építő szem kell ahhoz és százados perspektívákhoz alkalmazkodó tekintet, hogy valaki röglön meglássat mit ér majd ez a hely későbbi korokban Anglia számára. Pedig a derék Raffles még csak nem is volt különös, istenáldotta tehetség Jó angol hivatalnok volt. Éppen ezért magyaráz meg annyit pársoros jelentése Anglia sikereinek legmélyebb okairól, amikor egy percre megvillant ja előttünk ezeknek a teljes egyéni ösztönüktől és felismerésektől vezérelt birodalomé pitőknek kvalitásait. Alit látna ma Sir Stamford Raffles Szingapúr szigetén-? A világnak legerősebb és ebben az órában bevehetetlennek hitt erődítményeit. Szingapúr fontosabb most a brit birodalomban Gibraltárnál. Biztonságénak, Indiának Kelet- és Dél-Afrikának Ausztráliának ez a szigetecske lett őriző je Jcqpénnal szemben. A földnek Szingapúrnál tökéletesebb strategici pontját elképzelni sem lehet. A japánok csak a Mafakkai-f él sziget átvágásával tudnának betörni az Indiai-óceánra, mert Szingapúr megkerülésével nincsen tert- geri ut ezekre ez vizekre. A szingapúri szoroson kell előbb áthajózni annak, aki a Csendes-óceán ázsiai partjairól tart India, vagy Kelet-Afrika felé és Anglia gondoskodott most arról' hogy ennek a zsáknak a száját úgy húzhassa mindig össze, ahogy neki tetszik. Százötvenmillió fontot költöttek Szingapúr megerősítésére néhány esztendő során. Ez 130 milliárd lej. Ennyiéit már lehet fegyverkezni. A bemutató nagy flottagyakorlat nemrégiben zajlott le. A benszülött fejedelmek, jénai, maláji hercegek, szultánok családtagjaikkal meg voltak híva a manővernek nyilvánosság előtt megrendezett részéhez. A: erődítmények messzehordó ágyúi a lég if lőtt a támadásait sikerrel hárították el. A nagygga- korlag bevehetetlennek mutatta Szingapúrt és ezzel a fehér fajta, c francia és a holland gyarmatbirodalom fenntartását is szolgáló őrszemet a sárga imperializmussal szemben. Csak szimbolikus kifejezője volt ennek a>: együttes őrködésnek, hogy francia és holland hajóegységek is megjelentek a nagy manőveren. Tulajdonképen vasútvonalaival, légiflotta és tengeri bázisaival az egész sziget nem más, mint egyetlen erődítmény. De ott, ahol száz év előtt húsz maláji család lakott ma több mint félmillió ember él, magában Szingapúr városéiban közel háromszázezer. A kikötő kereskedelmi forgalma egyetlen évben majdnem a duplája annak, amibe az összes uj erődítési munkák kerültek. Az uj dokkok 57.000 tonnás hadihajókat tudnak befogadni. Miután Japánt azzal gyanúsítjálc, hogy a tengeri egyezmények megszegésével 50.000 tonna körüli hadihajókat épített titokban és ezért Amerika és Anglia most 53.000 tonnás óriás csatahajók építését vették fel legközelebbi flottaprogramjukba' lálhctó, hogy a jövő fegyverkezési versenyének pesszimiszti- kus adatait is számbovették már Szingapúr megerősitői, amikor 57.000 tonnás csata- szörnyek elhelyezésére méretezték az uion. na\ji épült dokkokat' TOKIO, március hó. Hírohito japán császár a világ egyik legma,gánosabb embere, aki a világtól teljesen visszavonultan él a Cbiyoda-pa- lotában. Idegen állambeli omber egyáltalán nem férhet a közelébe, egy Jones nevű londoni újságíró mégis apróra kinyomozta a Menny Fiának életrendjét. Hiro' hito császár a legszívesebben sötétkék európai ruhát hord, nagyon elegáns. Hat órakor reggel már talpon van s felesége társaságában megreggelizik. Reggelije tipikus angol felszolgálásban és összeállításban kerül asztalra. Reggeli után a császári pár megtekinti gyermekeit, aztán a császár elolvassa az újságokat. Talán ő az egyetlen uralkodó a földön, akinek nem cenzúrázott lapokat adnak oL vasasra Mivel a császár szenvedélyes vegyész, aki álnév alatt már több igen jelentős találmánnyal gazdagította a japán hadiipart, lehetőleg nem tart délelőttönként audienciát, hanem tudományos bu' várkndással tölti idejét. Ilyenkor a japán tudósoknak szabad bejárata van hozzá. F.béd előtt néhány percre elalszik a császár, majd megebédel. Legjobban a rost- bifet szereli törött burgonyával. Ebéd után megint alszik, majd sportolni megy. A késő délutáni órákban újra kezdi irodai munkálat, a legfontosabb államta- náoskozásokat este hat óra felé tartja. Nyolc órakor magánszínházának előadását nézi meg, vagy sakkozik a meghívott japán bajnokokkal. Estebéd után nyomban lefekszik, miért az a nézete, hogy ez használ előrehaladott gyomorbajának. Sohasem olvas ágyban, hanem rádiót hallgat és zeneszó mellett alszik el. A japán császár állítólag a földgolyó leggazdagabb uralkodója, még ay, angol királynál és valamennyi indiai maharadzsánál is gazdagabb. Talán ez is oka annak a páratlan tiszteletnek, ami Hiro- hitót körülveszi. Eltekintve attól, hogy a japán ember az uralkodóját földreszállt istennek tekinti, a tökéletes alattvalói hűség pedig sehol sincs annyira kifejlődve, mit Japánban. Hogy a japániak ezt mennyire komolyan veszik, bizonyltja ezer és ezer eset. 1934-ben egy tokiói magasrangu rendőrtiszt harakirit követett el azért, mert a császár menetét tévedésből nem a kijelölt utcán, vezette át. Emiatt lemondott a belügyminiszter s a rendőrtiszt valamennyi fölötlese is. Hiteles tény, hogy egy japán gyalogoskatona kivégezte magát, mert elvesztette szuronyát. Japánban ugyanis minden a császár tulajdona s igy a közkatona a császárt sértette meg. Négy császári gépkocsivezető követett cl harakirit egymásEnnek az egész különös és példátlan j tiszteletnek meg is van a következménye 1 Japánban. A császár egyetlen szavára pártok támadnak és szűnnek meg, ma- gasrangu emberek buknak le és fiatal tehetségek kerülnek előtérbe, után, mert kilyukadt a császárt vivő autónak a gumija. A pukkanás kellemetlen volt az uralkodónak s ezért a sofőrök önmaguk fölött Ítélkeztek. C.I.T. Hivatás és élet Dr. IMRE LAJOS könyve. Pár héttel ezelőtt hagyta el a sajtót dr. Imre Lajos, református teológiai tanár, Hivatás és élet c. 230 oldalas könyve. A tetszetős kiállítású mü a Minerva kiadásában jelent meg. A munka hat elmélkedést, tizenhat prédikációt és kilenc előadást, illetve cikket tartalmaz. Akik ismerik dr, Imre Lajos eddigi gazdag irodalmi munkásságát, tudják, hogy legújabb könyve olyan írásműveit foglalja össze, amelyekből eddig egységes kötetet még nem rendezett sajtó alá. A maholnap negyedszázados lelkipásztori, nevelői és professzori munkássága alatt, úgy vallástani- tói, mint falusi leíkipásztori, vagy teológiai tanári munkája közben, egymás után jelentek meg vallástanitási, nevelési, egyházi és teológiai kérdésekkel foglalkozó kisebb-nagyobb munkái, elmélkedéseinek, prédikációinak és előadásainak azonban ez a munka az első gyűjteménye. Őszintén elmondhatjuk, hogy sokan vártuk Imre Lajos elmélkedéseinek, prédikációinak és előadásainak egy ilyen reprezentativ kiadását. Ez az első, ilyen kisebb munkákat összefoglaló kötet még ebben a gazdag tartalmában is aránytalanul kicsiny ahhoz a gazdag munkássághoz képest, melyet a szerző az igehirdetésben és előadások tartásában végzett. Külön nyereség, hogy végre a szerző is kiadott egy kötetnyi olvasnivalót abból a sok igehirdetői és előadói alkotásból, amellyel az élő szón keresztül oly nagy szolgálatot végzett. A könyv minden darabját nemcsak azonos gondolkozási mód: az Isten Igéjéhez következetesen és hűségesen ragaszkodó, igazi keresztyén szellem, hanem ugyanaz a gondolatkör: a hivatás és élet kérdéscsoportja kapcsolja össze. A munka méltán viseli a benne foglalt egyik előadás címét, mert valóban minden sora szervesen mutat rá a hivatás és élet legfontosabb kérdéseire. Az elmélkedések tükrében a nevelői és lelkipásztori hivatás legbensőbb alapkérdései tárulnak elénk. Olvasásuk közben könyörtelenül meg kell látnunk, hogy ez a két hivatás semmiképen sem épülhet fel emberi elhatározásokon, célkitűzéseken, hanem egyedül csak Isten parancsán és Ígéretén. A közölt hat elmélkedés el sem képzelt mélységekben mutatja meg az igazi keresztyén szolgálat alapjait. Az iró könyörtelen következetességgel és mind mélyebbre és mélyebbre, amig az emberi elhatározások, lelkesedések, célkitűzések, jószándékok, megbízások humusza, agyag- és fövényrétege alatt rátalál Isten Igéjének kősziklájára, hogy arra épitse rá. a nevelői és lelkipásztori hivatás minden kérdését. Néha félve kérdezzük, hát ilyen könyörtelen az Isten, mindent, de mindent fel kell adnunk a neki való szolgálatban, vájjon mi marad meg, mint alap és tartalom saját szolgálatunk alatt, de ha merünk az Íróval együtt továbbhaladni, végül olyan boldogan ragadjuk meg, lent az igazi mélységben, az egyetlen alapot, Isten Igéjének kőszikláját. A prédikációk sodra is a mélységek felé vonja azokat, akik elmélyedve olvassák azokat. Vannak olyan prédikátorok, akiknek munkáján Isten Igéjének világossága gyűl ki és fénylik azoknak, akik hallgatják. Éppen a szerző maga mutatja „A jó és világosság“ c. elmélkedésében némelyik igehirdető munkásságának ezt a jellegét. De ugyanez az elmélkedés azt is feltárja, hogy a szolgálatnak egy másik módja is van, ez az a munka, amelyet a só végez az étel megizesitésére és konzerválására. Talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy az Imre Lajos prédikációi nem ragyogó világossággal és fénnyel tündökölnek, hanem, mint a só felolvadnak és beleszivódnak az ember leikébe, hogy azt konzerválják és megizesitsék. Ez az ítélet nem azt jelenti, hogy a beszédeknek nincs meg a világos és tiszta logikája, ellenkezőleg, amint a só mindig azonos szabályok szerint kristályosodik, ugyanúgy ezek a beszédek is az Ige szerinti gondolkozás és beszéd kristálytiszta és biztos formáját mutatják. Ezek a beszédek nem az igazságokra rávillantó fényükkel, hanem az isteni igazságok súlyával hatnak. Ezek az igazságok nem nyomnak le, hanem, mint a só, beleolvadnak tulajdon életünkbe. Az igehirdető a szív elrejtett emberét keresi és lent az élet legmélyebb gyökerében, az igazi létalapokban akar az Ige által bennünk változásokat elérni. Meg kell vallanunk, hogy az ilyen igehirdetők a legkevésbé népszerűek, a legkevesebb pillanatnyi hatást elérők, de válójában a leggazdagabb hatásúak. Jól állapítja meg maga a szerző is, hogy még prédikációi sem elmondásra, hanem olvasásra valók. Minél többet olvassuk őket, annál mélyebben ragadnak meg és sodornak az Istenben való élet felé. Nemcsak lelkipásztorok keresztyén olvasmányaiul kell ezeket a beszédeket tekintenünk, hanem az igehallgató gyülekezeti tagok legkomolyabb lelkitáplálékaiul is. Valahogy az az érzésünk, hogy a mostani és még inkább az elkövetkezendő időknek ezek a prédikációk a legaktuálisabb keresztyén olvasmányai. Amilyen mértékben haladunk előre az időben, a világszellem és a korszellem annál SüBSVÉT OLASZ ORSZÁGBAN 4 KiiLftlVOlATÁVAl Április 20 «- Május 2 Venezia, Florenza„ Roma, Napoli Lei 8.500 Jelentkezési hely: Cluj: Institutul de Cultură Italiană, Strada Wilson. - „EUROPA“ Eco- jj nomia S. A., Piaţa Unirii No. 23. * __________;_____________ 1 inkább fogja a keresztyén gondolatot mind szükebb és szükebb körre visszaszorítani, ilyen időkben mindig az igazi mélységek felé kell a keresztyén embernek és egyháznak visszahúzódnia. Amilyen mértékben záródnak el az élet horizontális lehetőségei, olyan mértékben nő meg az Imre Lajos mélységek felé mutató könyvének jelentősége. Ez a könyv világosan mutat rá arra, hogy akik Krisztussal járnak és gondolkoznak, minden emberi igazságtól, amely halálról beszél, Isten életről szóló és életet adó szavához tudnak eljutni. Az előadások javarésze a nevelés kérdésével foglalkozik és még azok az előadások is, amelyek tárgyuknál fogva más összefüggésbe tartoznak, sok vonatkozásban kapcsolódnak a nevelés kérdéséhez. Imre Lajos nevelési eszményét a keresztyén nevelés gondolatában foglaltatjuk össze. Ez a nevelés azonban nem valami érzelmi, vagy vallásos nevelés, amint azt sokan gondolják, hanem az egész ember minden irányú nevelése az igazi emberi életre és hivatásra. A keresztyén nevelés nem egyik szelete, vonatkozása, ága, hanem alapja, gyökere és sine qua nonja minden nevelésnek. Ezen a ponton is el kell döntenünk, hogy komolyan vesz- szük-e a keresztyénséget? Mert ahol a keresztyén gondolatnak nincs fundamentális jelentősége a nevelésben, ott egyáltalán nem lehet keresztyén nevelésről beszélni. Különösen szép az előadások között az Uj-szövetség asszonyairól szóló, amelyben nem sablonos jellemképeket ad, hanem arra mutat rá, hogy az élet legkülönbözőbb alkalmai között ezek az asszonyok miképen ismerték fel Istentől rendelt, néha emberileg egészen jelentéktelen, de mindig fontos hivatásukat és szolgálatukat. Imre Lajos könyve a hivatás és élet legfontosabb kérdéseit tárgyalja, nem emberi mérték, hanem Isten Igéje alapján. Gondolatainkat mindig felülemeli azok szokásos mozgásterületén, minél feljebb emel Isten gondolatai felé, annál világosabban látjuk meg emberi életünk közel- rői nem látott veszélyeit, meredélyeit és kísértéseit, de másfelől annál világosabban pillantjuk meg azt a keskeny ösvényt, amelyet mai életünk szörnyű szövevényei között, mig annak emberi szintjen mozogtunk, még csak meg sem pillanthattunk, amelyiken azonban egyedül tudunk kimenekülni abból a bozótból, ahol a mai viszonyok között egyéni és közösségi életünk megfeneklett. Ez a könyv felemel az élet igazi magaslatai felé és onnan uj erővel küld vissza a mindennapi élet hivatásának Isten ereje által való teljesebb, boldogabb és igazabb betöltésére. László Dezső. Zsigrav Julianna: ERZSÉBET magyar királyné E könyv nemcsak Zsigray pompásivü pályáján jelent fordulópontot, hanem az életrajzregény történetében is. Műfajára nézve: lírai életrajzregény. Gyönyörű kiállításban, fűzve 198, Ízléses diszkötésben 288 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, P. Unirii. Vidél •ere utánvéttel is azonnal szállitjuk. — Kérje a könvvszenzációk jegyzékét.
