Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-02 / 49. szám

I 1^9 3 8 március 2. «ttsaanawaraHBar* ellenzék Megjelent a Hivatalos Lapban Az állami rend védelmére és a köznyugalom biztosítására hozott törvény BUCUREŞTI, március 1. A Hivatalos Lap legutóbbi számában négy fejezetben huszonhat szakaszos törvény jelent meg, melyeknek egyrésze a köznyugalom elleni vétségeket szabá­lyozza és kiegészítő részéi! képezi a Mar" zescu—Mironescu rendtörvénynek, má­sik része pedig az állami; rend védelmét szolgálja. Az első fejezet a: politikai és szociális rendet veszélyeztető politikai csoportok feloszlatásával foglalkozik és a következő rendelkezéseket tartalmazza: í. szakasz: Azok a politikai csoportok, melyek bármily formában, 'nyíltan vagy titokban, elvi téren rendezett propagan­dával, vagy programjuk végrehajtásával oly szervezett erőszakosságokat) készite- nek elő, vagy visznek végbe, melyek ve­szélyeztetik az állam politikai rendjének biztonságát, vagy a társadalmi rendet, — a jelen törvény rendelkezései értelmé­ben feloszlathatok. Hasonlókép feloszlathatok azok ai pp" litikai csoportok, melyek fegyveres har­ci alakulatokat szerveznek, vagy hasz­nálnak tevékenységük, vagy propagan­dájuk során. A betiltott csoport1 nevének más cso­port által történő használata feloszlatás terhe mellett tilos. 2. szakasz: A minisztertanács hozza meg a feloszlató határozatot, mely a Hi­vatalos Lapban történt kihirdetés nap' ján lép életbe. 3. szakasz: A feloszlatás maga) után vonja a gyűlések tartására szolgáló he­lyiségek, vagy klubbok bezárását. Fegy­verek, pénzalapok, áratok csupán vizs­gálóbíró jelenlétében; szállíthatók el. 4. szakasz: Bűncselekménynek tekin­tendő és 2—10 évig terjedő börtönnel és a politikai jogok felfüggesztésével bün­tetendő: Oly uniformisoknak, speciális ruházatnak, zászlóknak, vagy más jel' vényeknek akár eldugott viselése, me­lyek a feloszlatott politikai csoporthoz való tartozást jelzik. A feloszlatott cso­port tagjainak gyülésezése, vagy bár­mily politikai tevékenysége. Pénzgyüjtés a betiltott mozgalom továbbfolytatására. Egy, vagy több olyan személy elszállá­solása, akiket a jelen szakaszban meg­jelölt bűncselekmények miatt üldöznek, vagy 'elítéllek. Oly fegyverek, pénzala' pok, irattárak, levelezés, stb. be nem szolgáltatása, melyek a feloszlatott cso­port céljait szolgálták és ahoz tartoztak. 5. szakasz: 100.000—200.000 lej pénz­bírsággal sujtatnak azok, akik saját sze­mélyükben, vagy kereskedelmi, esetleg más jellegű társaságok igazgatói minő­ségében a feloszlatás után bármily anya­gi segélyt nyújtottak. 6. szakasz: Az a köztisztviselő, aki a feloszlatott csoportnak tagja volt, el lesz mozdítva állásától. A törvényszék meg" keresése felfüggesztést és fizetéselvonást von maga után. Jelen szakasz intézkedései az összes köztisztviselőkre, lelkészekre, tantestület tagjaira s általában mind­azokra kiterjednek, akik valamely cí­men illetményt kapnak az állam, me­gye, vagy község költségvetéséből, vagy állami ellenőrzés alá helyezed intézmé­nyektől. A feloszlatott csoportokhoz tartozó diáktagokat ideiglenesen, vagy véglege­sen miniszteri rendelettel kicsaphatják az iskolákból. 7. szakasz: A tagság megállapításának kérdésében a törvényszék az ügyész megkeresésének beérkeztétől számitolt tizenöt nap alatt határoz. Csupán egy ügyvéd védheti a megidézett gyanusitot* tat. A kilépés Leigazolásáig mindazok tagoknak tekintetnek, akik a feloszla­tást megelőző három évben az illető cso­port jelölő-listáin szerepeltek, vagy vá­lasztási megbízottak voltak, vagy a rend- törvénybe ütköző propagandát foly tafctak. 8. szakasz: Feloszlatott csoport tagjai nem vehetnek részt a választáson. 0. szakasz: A feloszlatástól számított egy éven belül nem vállalhatnak jelölést azok, akik a feloszlatott csoport tagjai voltak. A 10., 11., 12. szakaszok megtorló in­tézkedéseket t a r i a 1 ma z n a k. A második fejezet a titkos egyesületek és társaságok betiltásával és az erre vo­nal kozó megtorlásokkal foglalkozik. A harmadik fejezet 15. szakasza spe" orális büntető rendelkezéseket tartalmaz. Eszerint az előirt szabadságvesztés bün­tetésen kivid a bíróság azt is kimond- hadja, hogy az elitéit csak bizonyos hely­ségben tartózkodjék, vagy a megjelölt országrészt el nem hagyhassa. Ez a ren­delkezés a büntetés kitöltése után 4—-10 évre szólhat. A rendelkezés megszegőit a Túl a szentimentálisán fiatal koron, kedves szeme körül apró ráncokkal, te­le fölényes és keserű élettapasztalattal, igy vall Klára, az- ápolónő: — Alig húszéves voltam, mikor dől" gőzei kezdtem. Nagyon naiv voltam ak­kor, hittem az embereknek, nem ismer' tem akkor még a beteg különleges lelki- állapotát s persze mindjárt a legelején keserű csalódás ért. Tudja, akkor még nem tudtam, hogy a férfibeteg, százszor olyan érzékeny, mint a nő, hogy elha­gyott és szenvedő kisfiúként szereidre szomjazik s hogy nem is annyira rossza­ságból, mint betegségéből fakadó roman­tikából vall szerelmet az első kezeügyé* be akadó fiatal nőnek, igy természetesen az ápolónőjének s falán félig maga is el­hiszi, amit mond, de mindenesetre bele' lovalja magát. Az első ilyen esetem egy operált beteg volt, szép, villogó fekete- szemii, ki:s feketebajuszu fin. Halvány pirosság önti el az arcát, egészen a fehér fejkötője széléig most, tizenöt év múlva, ahogy rágondol a vil- logószemü fekeíebajuszos fiúra. — Tudja, tulajdonképpen ö sem tett mást, mitni a férfibetegek nyolcvan szá­zaléka: törvény 1—2 évi fogházbüntetéssel sújtja. 16. szakasz: Nem lehetnek lapszer­kesztők, vagy direktorok azok, kiket a jelen törvényben megjelölt, vagy az ál" lám biztonsága ellen elkövetett bűncse­lekmény miatt Ítéltek el, vagy a közrend védelmét szolgáló törvény 1—13., 19—- 23. szakaszaiban irt bűncselekmény miatt büntetve voltak. A tilalom a sza­badságvesztés büntetés letöltésétől szá­mított hat évre szól. Az a laptulajdo­nos, ki; bármily formában, bármi célra ilyen személyt szerződtet a lap szolgá­latába, 2—0 évi börtönbüntetéssel sújt' haló. Amennyiben kereskedelmi, vagy oiviltársaság a lap tulajdonosa, abban az esetben a® igazgató, vagy a társaság ve­zetői részesülnek büntetésben. A negyedik fejezeti általános jellegű rendelkezéseket tartalmaz az enyhítő kö­rülmények figyelembevételére, bünteté­sek leszállítására vonatkozóan, Az 1938 I február 16-i, általunk már ismertetett királyi dekrétumban foglalt rendszabá­lyokat (szállodák, vendéglők, kávéba" zak, klubbok bezárása, s:tb.) megismét" 1 li és továbbra is fenntartja. kor kikerült innen, alig köszönt az utcán. Kért, hogy üljek mellette s fogjam a ke­zét, elmondta az egész élete történetét, meg, hogy őt senki sem érti meg és kért, hogy legyek a felesége. Én komolyan vetítem és hittem neki, nem tudtam, hogy ez a1 furcsa lelkiállapot, amelyben azt a nőt látja bennem, aki ápolom s akit' az Isten neki teremtett, éppen olyan velejárója a helyhezkötöttségének, meg a betegségének, mint a láz. Azóta megta­nultam a magam kárán. A fiú elment, azzal, hogy ár hazulról, mindent meg­beszél a szüleivel, meg is csókolt, én bele is szerettem. Irt) is hazulról: Szívélyesen üdvözli és kezeit csókolja G. Károly. Ké­peslapot irt. Aztán nem irt többet. Azt hittem, belehalok, öngyilkos akartam lenni, mikor egyszer találkoztam vele az utcán és éppen csakhogy megbillentette a kalapját s bemenekült előlem egy üz­letbe. — És azóta?-— Azóta? Mondhatnak nekem kérem amit akarnak. Fogjam a kezüket? Fo­gom. Ugye szeretem őket? Hogyne, hogyne szeretem, csak vegyék be az or­vosságot és feküdjenek nyugodtan. EL szerelmet vallott, mig ápoltam s mi- válnak a feleségüktől és engem vesznek HÜ A FECSKÉK, a dem)ah és a GOLYâK a TAVASZ hírnökei A sorsjegyek, amelyeket ar ÁLLAMI SORSJÁTÉK AURORA sorsjegyárudámál vásárol, a gazdagság és a yigság hírnökei. MÁRCIUS 15.-én a XVI. Sors­játék l. ostályának a húzása. EGY SORSJEGY az Állami Sorsjáték AURORA sorsj­egyárudáitól egész életére megszabadítja a gondoktól. AOR/J EGYARU DAI HELYI cím K@í?©skedelmi HtÉ©lfoEíssik í?. t. Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii 20. szám alatt. Az ápolónő: A férfibetegek nyolcvan­százaléka szereimet vall nekem, mig ápolom őket: ha kikerülnek innen, alig köszönnek az utcán HUSVET 61ASZ- OaSZÁGBAB A KÜLÖIVO!ATÁVAL ni Ua Ha 8 I Április 20 Május 2 Venezia, Florenza, Roma, Napoli Lei 8.500 Jelentkezési hely: Cluj: Institutul de Cultură Italiană, Strada Wilson. - „EUROPA“ Eco­nomia S. A., Piaia Unirii No. 23. el. Jó, jó rendben van, csak igyekezze­nek meggyógyulni. Hihetetlen, hogy mir két mondanak az embernek, különösen mikor az 'ember éjjeli inspekciós és ők elkezdenek fantáziáini. Volt egy öregedő vasúti hivatalnok kérem, az olyanokat mondott, hogy azt hittem, félrebeszél és negyvenfokos láza van, pedig csak har- m in eh étöt volt neki'. — Hát miit mondott? — Négygyerekes családapa létére kije­lentette, hogy ki akar vándorolni velem Délafrikába, ott fogunk élni egy farmon, szabadon a nagyvilágban, mert ő gyű­löli a mesterséges városi életet és csak velem lenne boldog és pont csak Délafri kában. Panaszkodott, hogy a felesége nem érti meg. Ugylátszik, hogy erre a negyedik gyerek után végre rájött. — S maga mit felelt neki? — Hogy rendben van, megyek vele Délafrikába. Hát mit feleltem volna? Olyanok kérem, mint a nyűgös gyere­kek, rájuk kell hagyni mindent. — És mi lett aztán? z — Mi lett volna? Meggyógyult és mi" kor kiszabadult, egyszer találkoztunk az utcán... (így mondja: „kiszabadult-', mintha a kórház börtön lenne.) — Mit mondott magának? — Semmit, kérem. Civilbe voltam, nem ismert meg. — Nem ismerte meg? — Nagyon gyakori eset kérem. Ha pe­dig megismer egyilcmásik, látom rajta, hogy sz.égyelli magát a történtek miatt. Zavartan köszönnek, elvörösödnek. — De csak nem mind ilyenek? — Isten ments. Nagy többségben ud­varolnak az embernek, mondjuk, nyolc­van százalékban. — Mondja, Klára, hogy él a kórhá­zon kivid, mik a tervei, céljai, vágyai? Elgondolkozik, kezével végigsimit a homlokán. ■— Harmincöt éves lánynak terve, cél­ja, vágya? Valamikor orvosnő szerettem volna lenni, e~ nem sikerült, csak az ápolónői rangot értem el. Mindig szeret" tem betegeket ápolni, gondozni, vigasz­talni, kislánykoromban beteg macskákat islápoltam. Az ember Veleszületik ezzel az ösztönnel. Én biztosan jó anya len­nék... De ma már végleg letettem a férj- hezmenésröl. — Miért? Csinos lány, pénzt keres, jó- szivii is. — Lehet, kérem. De higyje cl: tulsá' gos közelről láttam én itt a férfiakat. Nem vágyom utánuk egy csöppet sem. Ami nekem kell, megszerzem. A mun­kám szép. Nem vagyok már nagyon fia­tal. Ha hazamegyek, szeretek a csalá­dommal lenni, de egyedül még sokkal jobban megvagyok. Higyje el, az ilyen magános ember, mint én, végeredmény­ben azért magános, mert szeret egye­dül lenni. — Szórakozása? — A kézimunka. Itt is folyton azt esi' nálom. Tele van vele a szobám. El is ajándékozom. Néha idegeneknek. — Még egy kérdés, Klára. Boldog? — Nem, kérem. Boldog nem vagyok. De elégedett. Es ez már majdnem ugyanaz. 'M. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom