Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)

1938-02-02 / 25. szám

< LLFNZß K 19 3 8 február 2. Hogyan keli igwzotw & m:£ Szakszcrä uíföaáőaziíiís, «amelyet mlRdcnilíinelí ügyeimébe oiánlunh CLUJ—iKOLOZSVAR. február 1. Auláin ;i/. álhinijiülgá sii^ok IrUiU 1 '^ala- sáról vzóló törvény megjeleni, mini /sil|<v...go nn hU'js ol van a uiirovha/.a. Kora i'cgginlül a ilrli órákig Iá jrko/olkm emix'ick híggal i;* *k a városházi 'l'iszIvi'Si’lö'Kt'I, inikoi 1 iigg(‘v'Ri>'. ki ti felülvizsgálás alá került) áljampo'gnrok névsorát és mikor lehet a/ i-Metös1 '{jel iíí;>- zolnr. Y:l lósággal mcgroluiiilák a ' mos kula­csát illeUkség iránti kérvényekkel es n levél­tárosnak takVa1 soha. sem ivo’l annyi dolga, minit mos'k amikor a rég? aktákból kell élő­ké re.sin i a/ illetőségi iraloikot. Az érdekellek terniészelesen nem várhat­nak arra, hogy okmányaikat beszerezz ók, meri' a leglu'bl) helyen lalvakiol nem is hes/klve. de <i \ álmokban '.s - - a zsidó ál- lanipnl'gárii.ígi Iáhlázat már előbb 'kerül lei- függes/lén v. mint február 22. így azoknak a/ érdekelteknek, akik nem <i kolozs'vári ál- bmipo-g.ir-Vg-i 1 isikin vámnak felvéve, első dől­ünk a/, hogy a kifüggesztést valaki állal fi- nyelemmel k sé: lessé•<. abban a. községben, ahol az. álhuulpiolgársági lisJára őket felvetlek, mert a ki függeszt évtől rsz.ióimilódik nz okira­tokkal! ifelsz-orelt kérvény benyújtására szol­gáló ‘20 napos határidő. Kik adnak be kés-^ényrf A kór vényt annak kell benyújtani, aki az állampolgársági listán, mint csalód lő szerepel. Ihi, a (isaládfö ül-ÖKÖzlx'ii elhunyt, akkor örö­kösei adják lxr a kéményt, amelyet vai’.U- inotznyi örökös Írjon alá. Valószínű, hogy az álilairmpolgársági listán szereplő gyermekek, vagy azok egy része 1924. óta már elérte a nagykorúságot, (‘21 év) ez esetben ajánlatos ti nagykoraivá vált családtagoknak isi aláirmi a kérvényt. Mi történjék, ha valakit kifelejtenek a zsi­dó állampolgárságokról most készülő táblá­zatból? Kivárnalos, bogy jogfenmtartás szem­pontjából ezek is adják be a- kérvényt, ne­hogy állampolgársági bizonyítványuk felül­vizsgálat nélkül, maradjon. A járásbíróságon a bimáik közötti kiosztás a (községek általi be­terjesztett táblázat szerint förflámik és 'így az; ilyren kérvéntyök. esetleg nem kerülnek kiosz­tásra-, mégis az illető jogfenntartás végett, a kénvény benyújtását nem mulaszthatja el. A kérvényben kérhető az, bogy a biróság, a törvényrendelet 7. szakasza szerint adjon 20 napos haladékot az okiratqk beterjeszté­sére. Ez főleg azoknak ojá/nlUrató, akik úgy érz k, hogy meglévő és kérvényhez csa tolt irataik kiegészítésre szorulnak. A biróság nem köteles megadni a haladékot. Aki a 7. szakasz szerinti haladékot megkapja, az nem kaphatja mega 16. szakasz szerinti 20 napos haladékot (a konteslációs eljárás soriéin]), mert a törvény kifejezetten „egyszeri” hala­dékról beszél. Mi a „lakhelyválasztás?“ A lakhely választás jogával kell élnie azon érdekeltnek, aki nem lakik ott, ahol az ál­lampolgársági listáiba felvétetett. Tekintve, hogy' a b'i'óL eljárás az érdekeltre .nézve olt folyik le, ahova a község tartozik, amelynek •állampolgári listájába az illető fel vételei t. az ilyen „távol-lakó” tartozik a biróság szék­helyén- egy elmet ‘bejelenteni, ahová a kéz­besítések számára történhetnek. Tehát az ilyen érdekelt bejelenti -valamely rokonának, vagy ismerősének lakását, minit „választott“ lakhelyet. Ellenkező esetben a reá vonatkozó jegyzeteket csak kifüggesztik, arról igy nem szerez tudomást ék a jogorvoslati időszak eltelik. De csak az eljárást megszüntető, vagy az állampolgári listáiból való törlést elrendelő bírói végzéseket közíliik az 'érdekeltekkel. A tárgyalásra — amely ezen végzések megho­zatala!! megelőzi — a fél nem kap idézést. C-sgk kifüggesztésből tudhatj,a meg, hogy mikor tárgyalják az ügyét. Ennek ellenőr­zésére a fél képtelen, tehát, egyrészt ezlért, másrészt a bizonyító iratok bonyolultsága miatt, szükségessé lesz ügyvédi segítség igénybevétele. Milyen okiratok szerezhetők be? A legsürgősebb kérdés az. hogy az érde­kelt milyen okiratot szerezzen be? Ugyszó!-- viám esetenként 'változik az okiratok minősé­ge. Valamely Romániához csatolt községben 1918 december 1-én fennállott illetőséget kell bizonyítani. Az esetek túlnyomó részé­ben a lakosság kivette -az illetőségi bizonyit- ványt. De -a-nmlak kelte csak ritka esetben 1918 decemberi. Rendszerint korábbi -kelet­tel bir. Az 1918 december 1. előtti illetőségi bizo­nyítvány esetén, a fél tartozik igazolni, bogy az illetőségi, bizonyítvány kibocsátása után i® I Ne hagvja magát félrevezetni, kö- I veteije csakis a nmn BMNCÄ-f, az egyedüli, valódi oyomorerősitőt! ^ a kérdéses községben lakott. Ez be je len lléi lappal lörtéaik. De lm az illetőségi bizonyít­vány íkiíiílilásia és 1918 december 1 közölt nt g négy év nem telt c , sí bejelcntölop is felesleges, -mert ebben az esetben nem véle­ményezhető, hogy más községben' szerzett a fél illetőségei, mert ahhoz négyéves ottlakás volt szükséges. Ezen cselnek megfő; di to Ltja az, ha valaki 1918 december l után kiállított illetőségi bí­zó nyób van nyad bir. Ez csak úgy használható fel sikerrel, ha abból kitűnik, hogy o fél már 1918 december 1-töl visszamenőleg négy év alatt fizetett vata mi1 yen községi odót. 1 Akiknek nincsen illetőségi bizonyíts anyuk Illetőségi bizonyítványt n felek nem vetlek ki mindig, ami nem jelenti azt. liogv nin­csen illetőségük, mert az 1886. XXI. I. c. 10. szakaszra szerint, ha valaki négy évig egy helyen lakóit és a község'1 közterhekhez hoz­zájárult: az illetőséget megszerezte. Tehát bizonyítandó, hogy 1911 novembe­rétől 1918 novemberéig a lél a községben 'lakóit: ezt a bejelentő láppal lehet igazolni, ami-t a Byront de Populaţie ad ki és h'zo- nyitandó. hogy városi adót fizetőit, amit egy nyugtáinak a l>cesalolá-ával lehel bizonyí­tani, vagy bizonyítványt kell kérni a városi adóhivataltól. Nem volt egyén/ rHolőség nélkii". Ha, vaka­ki 1918 december 1-el megelőzően nem la­kott négy érven át Ko'ozs w on. akkor v-'sszia kell tHnu'e más községben nyert illetőségére, vagy atyjának más illetőségére, amit az eur titelt törvény 6. szakasza szerint követelt, mirat leszármazó. A fél ugyanis tartozik igazolni, az állam­polgársági törvény 60. szakasza szerint, hogy más állampolgársúgói nem opláM, amiről a városi polgár mesteri hivatal ad l.i bizonyít, ványt, arról pedig, hogy idegeiiel-le-iiörzés ailall nem á-lllolt’, az állambiztonsúgi hivatal. Az illetőség egyéb esetei Az 1886. évi- ‘21. törvénycikk 16. szakasza, ismer eseteket, amelyek akkor állapítják meg az illetőséget, ha az, egyhclybenlaké-s, és <' községi tori Kikhez való hozzájárulás — mint általános illetőségi szabály — nem állapít­ható meg. Ezek ritkább cselek és közülük fontossággal a/, h r, hogy egyéb illetőség hiá­nyéiban valaki abban a községben illetékes, amely öt <a katonai sorozásra el&álHlotta. Tekintettel arra, hogy a katonai ügyosztály -iratai ina is megvannak, egyéb b zonyilékok 'bányában 'valaki folyamodhatik a rendá'Ség kot onuügy ősz tál igához, olyan bizonyítvány végeit, amely szeriül valamely 1918 előtti ujoncozásO lajstromba Kolozsvár város beve- zelle, tehát a sotozásna elüélliloüa. Az. ál­lampolgársági törvény 56. szakaszának leg­gyakoribb eseteire az ezen szakasz 1. és1 6. pontja tartozik. Az első» pont az illetőséget tárgyalja, mint az á'Il.impo’gársági jog alap­ját, inig n 6. pont kisegítő intézkedést tal* talmaz azokra nézve, ak k az illetőséget iga­zolni nem tudják. De ez a 6. pont csak át­lói feltételezve vehető igénybe, hogy ha va­laki 1918 december 1 én nem lakott u mai romám kiráüysághoz csatolt területen. A to­vábbi feltétel az. hogy a szüleik ezen idő­pontban a csatolt területen születtek. Ilyen cselben tehát sziik-ég<s: a) n saját tartózko­dása szerinti1 község bejelentő -apja; b) a szülők tartózkodásáról szóló lejelentő lap; c) születési bizonyítvány. Kihangsúlyozzuk, hogy minde;r esőiben a bizonyításnak aszerint a csatád- állapot sze­rint kell törlénnio. amely 1924-ben fennál­lóit.. mert az akkor kibocsátott állampolgár- sági bizonyítvány megadásáról van szó. Te­hát, ha egy 1924-ben k'V'koru nő azóta férj­hez ment, nem jelenlegi férjével (vagy ha özvegy elhunyt f tjével) együttes eljárásban igazolja áT-a-mpolgárságát, hanem azokkal együtt, akikkel közös t. lampnlgársági bizo­nyítványon szerepel, illetve egyedül, ha már annakidején külön állampolgársági bizonyít­ványt' kapott. A családi kötelékbe 1924 óla belépetlek — tehát a szii’etett gyermekek, román ál­lampolgárral házasságot kötött nő — tekin­tetében nincsen külön igazoló eljárás, mert ezeknek állampolgársága o családfő áükrm- po'gárságát követi. Hogyan físsláíliaiíló fel az illetőségi li-isoiiyitvás'íy Előfordul eset, hogy o fél vagy maga, vagy szülei kérték nz illetőség elismerését, de az arról kiadott véghatározatot nem ta­lálják -meg. A város polgármesteri hivatalában megvan I8f)8-ig 1visszamenőleg az illetőséget kife­jezetten megszerzetteknek a névjegyzéke, teháif. ezeknek segítségével- megállapítható a- kérdéses- ügycsomó száma é.s igy a véghatá­rozat ottani eredetijéről másolat vehető ki. Az okiratok beszerzéséről, ’vagyis a kérvé­nyek kellő felszerelés'-röl annál is inkább gondoskodni (ke-I, mert amennyhen o bíró­ság a felek meg idézése nélkül tartott tárgya­láson elrendeli a félnek az áll-ampoitgéirsági listából való törlését, úgy ez a határozat nyomban végrehajtható, te­kintet nélkül az ellene beadott kontestá- cióra. Leánya születeti a holland írónBw&hBsmomeh AMSTERDAM, február 1. Nagy napja volt tegnap Hollandiának. Juliánná trónörökösnőnek, Bernád her­ceg, feleségének leánya született. Mint arról már többször beszámoltunk, az egész ország feszült várakozással tekin­tett 'a nagy esemény elé. Napokkal előbb az érdeklődők százai állottak a herceg­nő kastélyának falai és kapui előtt és ugv lesték a kastélyból érkező híreket. A kastély körül valóságos bicikli és autó­tábor állott napokon keresztül. A holland lapok szintén óránként külön kiadá­sokban; számoltak be Juliánná- Irónörö- kösnő állapotáról. A lapok külön kiadá­sait rendesen pillanatok alatt kapkod­ták szét és sokszor felárral vásárolták meg azokat, amelyekben az udvari orvo­sok az örvendetes esemény közeledéséről beszámo/Rak. A nagy pillanat végül is tegnap reggel 10 óra U0 perckor kö­vetkezeit be, amikor a trónörökösnő egészséges leánygyermeknek adott éle­tet és egyúttal örököst adott a holland trón­! nak. Az örömhir pillanatok alatt terjedt J el a városban, majd ia rádió, telefon és távíró utján átlépte az országhatárokat és eljutott a holland gyarmatokra is, ahol szintén örömmámorban vette tudo­másul a nép a holland trón majdani örö­kösének születését. A hollandiai ezredek a világ bármely részén úszó vagy hor- gonyzó hadihajóinak ágyúi megszólaltak és nz ünnepélyes alkalomból 51 üdvlö­vést adtak le. A boldog anyát virágok és táviratok ezreivel lepte meg a hollandiai nép és a külföld, Vilmos német excsá- szár is üdvözlő táviratot küldött a bol­dog anyának. Lányának születését Ber­nád1 h erceg személyesen jelenti be az anyakönyvi hivatalban. Az újszülött ne­ve Juliánná, Vilma, Emma. * ÉRTESÍTÉS. A Raípiid aulóbusz sznradi- fciátuis felhívja a-z érdekeltek figyelmét a-rr-a, hogy 1988. február 1-i kezdettel uj kiadású bérletjegyeket bocsátott ki. — A régi bérle­tek tehát be cserélendők, mivel azok. érvény­telenek lesznek. Vesebáníalmak - Csüz - Koszvór.y - Ischias Börbajok - Ekzarna - Pőrsenések stb... Visszarak - Gennyedő sebek- Érelmeszesedés a kritikus ólektor bajai A vér az élet kereke ; csakhogy a köszényeseknél egyúttal a mérgek közlekedési közege is és ezek a mérgek lerakódnak az Ízületekben, irritálják az izmokat és idegeket, lerakódnak a véredényekben, megpuhltják és gyulladásba hozzák a vénákat. .Mind­ezeknek a rendellenességeknek egész sereg betegség a következménye : köszvény, csúz, vesebaj, merevség a nyakban, ischias, visszér, elme.zesedett erek, visszeres gennyedések lépnek fel, kínozzák a beteget és tönkreteszik életét. A köszvényes nőnek rendszer­telen vagy fájdalmas periódusai vannak és kritikus korának beálltával élete hosszú szenvedéssé válik Mindkét nemű köszvényes beteg gyakran szenved különböző bőrbajokban is, mint amilyenek az ekzetua, hólyagos pőrsenések, psoriasis, furunculosis, búrvúrós- sé£, száraz pőrsenések, sycosis stb. Mindezek a beirbajok kfnzó viszketéssel járnak. Amint azonban ezek a betegek megszabadítják vérüket az abba befurakodott mérgező anyagoktól és ezt Dépuratif Richelet segítségével megtehetik, való­ságos átváltozáson fognak átmenni. A Dépuratif Ri­chelet, a húgymérgek eme könyörtelen pusztítója, ismét rugalmassá teszi nz Ízületeket, megszünteti a reumatikus fájdalmakat, szabályozza a nedvkenn- gést, csökkenti a vérnyomást, megszünteti a szédülést, a szívdobogást, valamint az érelmeszesedettek szern- káprázását és elhárítja a bénulás veszélyét. Hz a hatalmas gyógyszer újból megduzzaszt ja a visszeresek izmait és visszaadja nekik 20 éves koruk lábait ; be- hegeszti a sebeket és gennvedéseket, anélkül, hogy nyomuk maradna és visszaszerzi a bőr ücieségét. A kritikus korban megakadályozza a vértolulásokat és ezzel elejét veszi a legsúlyosabb következményeknek. Mindeme bajok megszüntetése természetesen azzal jár, hogy a betegek, visszanyerik életkedvüket é* akárhányszor egyenesen megfiatalodnak. DÉPURATiF RICHELET minden gyógyszertárban és drogériában kapható BŰNÜGYI MEGELŐZÉS FRANCIA- ORSZÁGBAN. A párisi kamara jogi bi­zottsága egy igen érdekes ftürvényjavas- latot fogadott e\. amely azt célozza, begy bűnözésre hajlamos egyének ne követ­hessenek el bűntényt. A betogesbajlamu egyéneket pszichiátriai vizsgálatnak vé­lik alá és a vizsgálat eredményéhez ké­pest. rövidebb^-hosszabb -időre, vagy akár örökre gyógyintézetbe zárják őket. A felvételi kérelmet a szülők, vagy a gyá­mok adhatják be a javaslat szerint és az eljárásban a- polgári biróság elnöke dönt. A felvételi kérelmet az ügyész terjeszti elő. A biróság ezután szabályszerű tár­gyalás után elrendeli a ..vádlott“ pszi­chiátriai vizsgálatát. Az ítélet vagy fel­mentő lehet, vagy elrendeli a gyógyinté­zetben való elhelyezést. Bonyodalmak a szerencsétlen íőerdőőr halála körül. A mult héten beszámoltunk arról a megdöbbentő fegyverszerencsét­lenségről, amelynek Motiu János csik- szentgyörgyi hatósági főerdőőr áldozata lett. Motiu lába közé szorított fegyverrel igyekezett Csikszentmárton felé, miköz­ben a fegyver elsült és a golyó, a min­denki részéről közbecsülésnek örvendő I főerdőőr homlokába fúródott. A kiszál­lott körorvos megvizsgálta az eset körül­ményeit s miután megállapította, hogy véletlen balesetről van szó, a temetési en­gedélyt meg is adta. Az ügyben aztán most újabb fordulat állott be, amennyi­ben kiderült, hogy Motiu főerdőőr pár hónappal ezelőtt egymillió lejes baleset­biztosítást kötött az egyik "biztosítótársa­sággal. A társaság pedig most nem akarja kifizetni az összeget addig, mig meg nem győződik, hogy a főerdőőr halálát való­ban véletlen baleset okozta. Ennek tisz­tázása érdekében a biztosítótársaság ki- hantolás iránti kérést adott be a Csíksze­redái ügyészséghez, mely azt jóvá is hagyta. Az uj boncolás elvégzésére orvos- szakértőül Kernbach dr. kolozsvári egye­temi tanár, törvényszéki orvosszakértőt kérte fel, aki egy Bucuresti-i fegyverszak­értővel egyetemben van hivatva megálla- pitani, hogy szerencsétlenség, vagy ön- gyilkosság esete forog-e fenn.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom