Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)
1938-02-01 / 24. szám
1938 február 1. rr.LBN ZfíK Koldusrazzián "g ifa riporter, akinek éppúgy megesik a szive ralijain, mint magának a kihallgatást ahol életerős emberekre, ványadi gyermekekre akad a rendőri a társadalom nyomc- végző rendőrtisztnek CLUJ—KOLOZSVÁR, január 31. Rövid 'rendőrségi hír számolt lie a napodban. arról, bőgj' szólesiköfii't ».koldusra.zzíúil ‘ tartott u kolozsvári rendőrség dr. Drögbiéiu k vesz tor helyettes i r á.n yi't á s»á va'l. Ez alko tom - mali harmincegy egyéni ;$ti toltak elő, köztük tizennégy ki.skomuL Így szólt a rendőri jelentés. A lapokban pársoros szürke kis nap*birt kapott ez az esemény, az olvasó tudomásul vette és átlapozott rajba, a.zjtán — in.atpii.rendre tért fölötte. kit is érdekelnie tovább. Végeredményben nem nagyjelentőségű az ügy. Csak a kéregé löktől van sízó. .4 koldusokról. A rorv gyosru'háijuakróil', akiket ott lehet látni naponta az uteákon, amint kinyújtott kézzel alamizsnát kérnek. Es azokról a pöttömnyi gyermekekről van szó, akiket hiányos öltözetben szintén ott látni nap-nap után az utcaikon a házfalak melllé lapulva, vagy ott kuporodva a földön és később, a hideg téli éjszakában. amint ott melegszenek éttermeik és káivélrá'Zek bejárata kőiül, az ajtó -'tls' a ruha- lár között. Az éjszakai élet nyüzsgő, kükön.ös világában csaknem mindenkelek ’ személyes ismerősei voltak ezek az .apróságok, ezek a koldusgyerekek, akiknek mintha valami külön szakszervezetük lett volna, két csoportra tagozódtak: egyikük nappal járt ..gyűjteni“, a másik csoportbelijeik pedig éjszaka. Az idők múltával annyira hozzátartoztak, annyira, színfoltjává váltak a váüpsnak, hogy szinte hiányoztak már, be néha nem mutatkoztak. Honnan verődtek össze? Jsteji tudja. De jöt- i tek, itt voltak, a kéregetéssel, kenyeret kereslek’. Némelyikük bosszantotta az embert kitartó makacsságává'’, amint odaszegődölt <'s el nem ment, inig meg nem kapta a léjét. Mások, a szerényebbek, a szemérmesebbek, valami enyhe, ív áj da lovas nosztalgiát ébresztettek az emberben, .valami szomo' u szánalmait sorsuk iránt, amint álltak némán, szótlanul és csak a szemük mondta: Adjatok valamit... Es voltak egy harmadik csoportbeliek îs, akik könnyed gesztussal, fölényes biztonsággal folytatták „iparágukat“ s vidáman mosolygó arccal köszöntötték n járókelőt, akitől már csak azért a mosolyért is megkapták az obiigát lejt. Ezek a mosolygó arcú koldusig ji'e re kék képviselték a szakmában a derűt, a bohém elemet. Aztán ott voltak a felnőttek, az ötvenéveseik, o hatvanasok és o többiek... a nyomorékok, a betegesek, a munkaképtelenek, a templomok koldusai és végül az emberi társadalom legszörnyübb. legtragikusabb elesettjei: a vakok!... Micsoda szivettépő. fájdalmas' szimfónia az o néma esd ék lés, amely a koldusok — sajnos, elég népes — társada:lmának kórusából hangtalanul is ki csendül1... . Adjatok... adjatok valamit, ha tudtok... Most azután egy kis baj történt ezzel a kőt d ustár sa dal o mm.%!. Vá ra tön u 1 raj tu kői tölt a rendőrség kis akiket , in flagranti“ talált, azokat előállította az ügyészségre. Menjünk el erre az éjszakai koldusraz- z.'ára. Kövessük a rend őrközegeket útjukon. Nézzük meg, mi minden tárul fel egy ilyen utón, rövid egy óra alatt... Jl rsssla ®redifíéms; 3? Fáijdalmias, szomorú aktus, De — a . törvény tiltja, a koldulást és — a törvény, törvény! Hat csapatban indulnak cl egy-egy rendőr tiszt vezetővel az élén a nazziázó rendőrosztagok. Egy órát, másfelet tant az egész és éjfél után máris ott van a 31 tagú társaság a. rendőrség bűnügyi osztályán. A kőidusrazziái eredménye: 31 személy. Az első, ami azonnal feltűnik: furcsa egy tánsar ság ez itten. Mondja is a szolgálatos rendőr- kafpiit'áiny: — Latjai kérem példái#! azt az alakot ottan? — És rámutat1 az egyikre. — Elhiszi neki, hogy nem tudna dolgozni? Ránézünk: erőteljes1, tagbaszakadt, 38— 40 év körűül férfi. — Nem, ez nem lehet koldus'. — Nem? — kérdi a rendőrkapitány és1 rászól az emberre: — Koldultál? — Igen — hangzik a válasz. Es nyomban utána az indokolás: Éhezik a családom. A rendőrkapitány int az egyik detektiiv- nek: * — Nézze meg jól! Ismeri? A detektiivnek nem is kell sokáig kutatnia emlékezetében. Azonnal kivágja:: — Régi! ismerős. Nincs is családja. A koldulás csak mellékkereset. A főfoglalkozásai: lopás. Ha abba beleun, kőid nini kezd. A minősítését á,s 'nyomban megtudjuk: a® ügyészségre megy. Visszaeső bűnös. Az ügyészség szóra jobban szem-ügyre vesszük a társaságot. A szemünk hirtelen megakad egy 58—60 év körüli szerencsétlen, megtört emberen. Rámutatunk: — És ezek most mind, mind az ügyészségre kerülnek? — Nem — mondja a rendőrkapitány és elő'szólltja a megtört külsejű embert és1 kérdezi. A szavak, amiket ez mond, keserűen fakadnak fel. Érezni lehet: minden szó igaz, a szivéből mondja'. A lényeg ez: nagyon beteg. Alig vonszolja magát. A feleségét tavaly temették el a város költségén. Annyija sem volt, hogy eltemettesise. Addig együtt éheztek. Most? Egyedül éhezik. És nagyon beteg. Miit csináljon? Csak kettő között választhatott: öngyilkosság vagy koldulás! A párszavas vallomás- is elég. Csak rá kelV nézni. A rendőrkapitány már is mondja:: — Aggmembázba fogjuk beutalni, —■ Szóval, egy részük az ügyészségre .. „ másrészük az aggmenh-ázbai? — Nem — mondja db. Draghiciu kivesztő rhely elles, aki ebben a pillanatban érkezett meg az egy'k kerületből. Az egész razziáit ő irányította. Ezt mondja: — Az ügyészségen és aggmen'házon kívül van egy harmadik hely is: a tárcsái nmn- katábor. Oda is beutalunk néhányat, akik1 tudnak még dolgozni. És még egy hely van: 0 javít óiMézet! Persze, az & kiskorúak számára. Azoknak ott, né‘ — mutat a> 14 tagú gyermekcsoport felé. Hármai mindjárt be is szélit közülük: — Feri, gyertek csak idei „Feri mondta, hogy ne féljünk“... Egymás kezét fogva' áll elő a három gj'er- m'ek. A legkisebbik 7—8 őves>, a legnagyóbbik 13. Egyikük sincs megszeppenve, csak e legkisebbiknek ijedt kissé az arca. ÉS' mi1 j.-en ismerős mind a. bárom. Valahol már láttuk őket). De hol? — Nem mondtam, bogy ne kolduljatok!? — kiállt báljuk Draghiciu igazgató. — igen. de ö, Feri mondta, hogy ne féljünk, — mondja kicsit s'zepegve a legkiseb- blk maszatos ancu — ő mondta, hogy ne féljünk, mert ha be akarnék tvinni, majd meglógunk. — A Feri? — ijeszt rá Draghiciu igazgató — majd lég az a javítóintézetbe! S a iegniagyobbik, a Feri, most elhúzza a száját. És alig észrevehetően legyint. Ezi a gesztus flizt jelenti: Mondd már... javítóintézet!... Hányszor mondták már nekem\ Azután csöndesen megjegyzi: Szerencsés autóbaleset GLUJ-'KOLOZSVÁR, január 31. 'Könnyen súlyos kimenetelűvé válható gépkocsiszeren esetlenség színhelye volt1 szombaton este a Regina M-arioi-ut felső szakasza. A B. 18.105. 'rendszámot viselő tehergépkocsi, amely a Morgan Telefonié rsalsláig tulajdonát képezi, éppen 'visszatérőben volt a Feíeaculul-utról, 'amidőn eddig nkg ti'sztá'- zaitlan okok miatt, a jármű felszaladt öl: úttest közepén aut javítás céljaira felhalmozott homokdomb sarkára és ennek következtében felfordult. A szerencsiétlencég pillanatában az autón a vezetőn. kivül 4 ember tartózkodott, akik közül három a teher-rakodó részen ült. A katasztrófa következtében a bárom ember kizuhant; a kövezetre, sőt egyikük esése oly 'szerencsétlen volt, hogy a hatalmas súlyt képviselő kocsi maga a!ü temette. Az> óriási zaj kicsaita; a Feisztinger terménykereskedő lfls Blanár műszerész cég alkalmazottait, akik átlátva a helyzet súlyosságát, azonnal munkához láttak és a hatalmas gépkocsit fel'* emelve, a járókelők segítségévet kiszabadították veszedelmes helyzetéből a telefontársaság műm kását. A szerencsétlen em.be rt bevitték a Blaníáir-fóle üzletbe és ott dr, Werb — A kapitány ur is adott egyszer nekünk két lejt, amikor kijött a moziból. A „mozi“ szóra egyszerre tisztába jövünk: igen, olt találkoztunk egyszer ezzel a. barom kére get ö gyermekkel az egyik moz.j előtt. Az előadás végét várták, hogy kijöjjön a közönség. Közben a Feri érdekes előadással 'szórakoztatta a társait. Ahogy észrevétlenül kihallgattuk. körülbelül ezeket mondta: — Látjátok, most jó mozihoz jöttünk. Jó sírását játszanak... a n’dp jót; kisírja magát. s amikor kijön, akkor ad pénzt, nem mint a múlt héten, amikor ahhoz a ráhög- tető mozihoz mentünk, ahonnan mikor kijött cu nép, mind röhögött' és c,gy vasat se adott. A röhögősek nem törődnek veletek. Ezért csak a sörös mozikhoz kell mindig menni. Igen... ők azok. Es most idekerültek. A koldus razzia behozta. Ki tudja ... a javító- intézet talán segdeni fog rajtuk. Az osztályozás A szortírozás közben tovább folyik. Ezek o csoportok alakulnak ki: ügyészségi fogház, aggmenház, munkatábor, javítóintézet, hazatoloncolás. Kicsit fjájdailmiaiS, keserű aktus az egész. De mégis van benne valami vigasztaló: nyomorékokat, vakokat nem látunk. Tapintatosan, a tehetőséghez képest humánusain folytatta le a rendőrség Kolozsváron a koldusrazziát. Amint kiürül az iro- da, meg is mondjuk ezt Draghiciu igazgatónak. Ezt feleli rá: — Koldulni tilos. De/vannakesetek, melynek láttán a rendőr is mégha toltan, áll meg. Elvégre a rendőr is ember. Es szemet hunyni egy-egy kivételesen szomorú esetben, nem jelent törvényszegést. Megértjük. Ebben minden benne van. Az egész koldus rázz fia. Csak -nta-ga rt koldus-kérdés m\ég nincs sehol. Ami megoldásra vár. Amit rendezni kellene valahogyan. — Ez már nem a mi feladatunk — hangzik a rendőrválasz. Ugyvan. Nem -a rendőrség feladata. De ott van a város jóléti bizottsága, a különböző jótékonysági intézmények, a patronege és a többiek. Csak valahonnan el kellene indulnia egyszer. Valakinek kezébe kellene vennie és- olyan könnyű volna a megoldás'. Államilag, városdliag, társadalmilag... mindegy, de meg lehetne oldani a kolduskérdést valami központi irány it ássál, nyilvántartás- islo'Z, központi segélyezéssel és — egy kis adag emberi érzéssel. Nincs alap reá? Nem is kell. A segélyösszegeket a társadalom adná össze. Az összes dolgozó szakmák. In- tellektuellek és munkások és a banikból, a IHejekbőI, játszva', könnyedén születhetne meg a koldusokat központilag segélyező alapi. A társadalom meg 'S'em érezmé é® szerencsét- Jen, megalázó helyzetükből szinte észrevétlenül emelné ki, az utcákról rendőri razziák nUkül tüntetné el a koldusokat. A koldust, aki szintén embernek született ... Gredinár Aurél. kimenetelű Kolozsvárt Iveimre r orvos elsősegélyben részesítette, közben Értesítették a mentőket is a. balesetről, de miutáni azok több mint tiz perc multă- vaili sem szálltak ki a helyszínre, a közben talpra állított tehergépkocsival szállították be a sebészeti klinikára. Az orvosok megállapítása' szerint a munkás, akit Ostolam Ni- colaennk hívnak, a fején szenvedett súlyosabb természetű sérüléseket S' miután még nem tudták megállapítani, hogy az esés kö- 'vetkeztóben nem szenvedett-e belső sérüléseket isi. a klinikán tartották megfigyelés alatt. A rendőrség ezzel egyidejűleg megindította a vizsgálatot annak megállapítására, hogy a könnyen súlyos kiírni ne telüvlé válható szerencsétlenségért kit terhel o> felelősség.-------- — w -------------------Cáfol a francia nraFnisztferelnöksé^ PÁRIS, január 31. A francia miniszterelnökségről hivatalosan cáfolják egy reggeli lapnak azt az állítását, hogy Chautemps miniszterelnök pénzügyi téren teljhatalmat szándékszik kormánya számára kérni a parlementtől Sok&zes* íonyi ünnep fő íomeg jelenlétében szentelték lel az aj kolozsvári vasúti műhelyekéi CLUJ-KOLOZSVÁR, január 31. Szombaton nagy ünnepségek között szentelték lel Kolozsvár uj és igen fontos létesítményét1, az óriási méretű vasúti vagonjavító műhelyt és a kolozsvári vasutasok kulturális és sportegyesülelé- nek, az ,,Armonia“-nak nagyértékü zászlóját. Az ünnepségekre már pénteken estétől kezdve szakadatlanul érkeztek a vidéki vasúti és más küldöttségek, melyeket az állomáson a CFR mühelyfönöksége zenekarral várt. Szombaton reggel vonult ki az ünneplő közönség, élén dr. Lau- rean Gabor polgármesterrel és Alexa Russu CFR aligazgatóval az uj műhelybe, melynek hatalmas méretei és modern berendezése lenyűgözték a megjelenteket. A munkásság ünneplő ruha Iran állott gépei mellett és lelkesen megéljenezte a megjelent előkelőségeket és Bucur Octavian mérnök-mübelyfőnököt, aki valóban a munkásság barátja és igyekszik kielégíteni a munkások minden jogos kívánságát. A nagy egyházi pompával végzett fel - szentelési ünnep után a mintegy 5—6 ezer főnyi tömeg zeneszóval az ortodox katedrálisba vonult, ahol .az „Armonia“ uj zászlóját szentelték fel, majd a szeg* keverési ünnepség következett. Előkelőségek és munkások egyformán beverték emlékszegeiket a zászló rudjába, melyet rövidesen teljesen elbontottak a szegek. Délben az Albina nagytermében* bankett volt a vendégek tiszteletére, este. pedig jól sikerült táncmulatság zárta be az ünnepségeket1. GYOMOR- ÉS BÉLBAJOKNÁL, A M f ÉS AZ EPEUTAK MEGBETEGEDÉSEINÉL, reszel felkeléskor egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüvő kortyonként, eUogyíEZtvi, igazán remek hasbapó. Kérdezze meg orvosit. MA. 34 ÉVE 1904- január 31-én az Ellenzék vezércikkét Bartha Miklós irta. Műremek volt. Elbu- csuztatta ősi színházunkat, leszólta ósdi és komor voltát, felidézte csodálatos emlékeit és lángoló haraggal kárhoztatta, hogy bécsiekkel építtették föl a: uj hajlékot. ,,Mindenesetre jó, hogy meghat ... .4 Párisi Áruház Budapesten nemigen lehetett különb tűzfészek. Aztán rut volt szegény. Ilyen architektúrával csak cséplőcsüröket volt szokás építeni. Nem szép tőlem ez a rideg hang... E: a: avas színház egy darabja Erdély történetének. Nem is limlom darabja, hanem otyan alkatvész, mely a művészet csipkézetébe von burkolva . . . Gúnyos keserűség fogott el.. .. hogy bécsi eléggel akarják a kolozsvári színházat föl- épittetni. . . Jobb S'nésem tiltakozik a magyar kvalitás megaláztatása eilen.“ E terv miatt Rákosi Viktor interpellált a Házban, Érdekes e napokban pillantást vetni a 'színház műsorára. Két nap előtt színre került Moreto spanyol vigjátéka: Közönyt közönnyel. Az előző vccsérnlap d. u. Goethe drámája: Iphigenia Vaarisban, este Ahány i népszínműve: ,4 betyár kendője, e vap Fedora (Tóvölgyi Margit, Csige Böske, Szakáts, Szegő. Mátrai, Szentgyörgyi) másnap f/j: Arany virág c. operett. Érdekes •szinh á: i alap i tv ányterve k kel fogta I ko: L k Berzsényi Béla színművész özvegye: egymillió koronát ajánlott föl egy színház fdatpitására, ha ez ura nevét viselheti és Dilrói Mór lesz első igazgatója. .4 Wiener Volkst h eat erben rendkívül i ü nne pl ésb cn részesítették Schratt Katalint, aki 50-cd- si:er játszotta cl a Mária Terézia cimii da- nab címszerepét. .4r Ellenzék munkatársa, Barabás Ábel dr. „Reniassance a dalköltészetben“ cimen uj könyvet irt cs mo'st kap elismerő leveleket Berzeviczy Alberttal, Apponyi Alberttól, Sí pori Antaltól stb. Csaba Zoltán dr. ügyész Halála mély részvétet keltett. Haller János gr. Háromszék•- megye főispánja lett. Nagy részvéttel temették el a kölesdi kerület köztisztclt el. lenzéki képviselőjét. a: egyik élclap Albo- rák Ernőd Márta névvel szereplő alakját, aki életreszóló képviselőségét egy tréfával •szerezte meg: elmondta hogy Kossuth Bajos halálos ágyán így száll hozzá: „Pichler fiam. vigyázz Magyarországra.'“' Csinos hideg volt akkoron: a fák ugíjcn- cisak cúzmarások.