Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)
1938-02-05 / 28. szám
i Szerkesztőség és k i a>d 6 hé va ta î: Cluj, Caí&a Motílor 4, szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélcím: Cluj, postafiók So. Fiókkiadóhiwtal és könyvősztüiy: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POUTiKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felölő® szerkesztő: DR, GROSS LÁSZLÓ ]LÍX ÉVFOLYAM, 28. SZÁM. UÄSÖflBKMK G8 Felmérés I,-Sa: KESE ATTILAni. A te\pergett választ ás okból egy rövid film van emlékemben, amint azt a falu élete rá- vetítette — annyi futó benyomástól zsúfolt agyamra. Egyik lelkes, fiatal kolozsvári barátommal— decemberi hideg esőben — propaganda-utón , vagyunk Szamos megye egyik sár bare jtett falujában. Nem sok reményünk volt, hogy az estére hajló délutánban találkozzunk választóinkkal' inkább a faluvezetőkkel akartuk megbeszélni a magyarság elvárandó magatartását. Sárral és vízzel kerített házaikban száritgatták magukat, rongyos tábbeliiket a napi munka erdőn és mezőn ázott emberei. Lelkes vezetőjük — a református lelkész ■— nem akart velünk népe nélkül tárgyalni. Eljuttatott a faluba s szemünk láttára megtörtént a csoda. Alig félóra múlva, zsúfolva lett az a kulturház, melyet nem <régen ■— a faluból kiköltözött zsidótól — vásárolt meg a református nép növekvő. közösségi érzéke. A >vezető ismerte népét és nem csalódott g benne. Pedig! — nem is voltak szerfelett ki' z váncsiak a párt hivatalos szónokaira. Amint i egyikük kifejezte: „az urak nélkül Is tudtuk | kötelességeinkéi /“ December 20-án reggel, fagyasztó szél fújt. | Amint a vonatra vártam n magam választói- | i>ni, gondolatom az én beretei táborom felé 1 szállt. Később tudtam mieg, hogy ezek az 3 emberek, reggeli sötétben, dermesztő sziél- jj ben, fagyott sárban, szemükre huzva sapkájukat, magukra szorítva zekéjüket, egymásba dugva kezeiket ■— vonultak «7 hegyeken keresztül, lelkészükkel a: élén, « választás színhelyére, ahol dideregve álltak az utcán sötétedő estig, amíg sort engedtek nekik leszavazni. Ugyanolyan körülmények közt tették meg a- utat hazafelé. De. a párt meg volt mentve. .4 magyar párt listája — «z aránylag kevés magyar választóval bíró körzetben — második helyre került, alig egy pár szavazat különbséggel a lelkesedéstől túlfűtött nemzeti-par ászt párti lista mellé. Tisztelettel állok meg a kisebbségi politika bátor és tisztaíelkü, magyar be rétéi hősei előtt. Akik senkivel nem vitatküzva, egy párlat se gyűlölve álltak és teljesítették kötelességüket. Mert semmi egyebet ennél nem cselekedhettek. Magatartásuk egyszerűen a nemzettestei való egységüknek pél dót mutató s egyben figyelmeztető természetes kifejezése akart lenni. Az ö részükről — e ihermtípilel kis csoport részéről — akikre nézne az elért siker sem jelent semmit. Sem előlépési, sem tisztességet, sem feladatot, pénzt, avagy állást SZOMBAT Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözeDcel több CLUJ-KOLOZSVÁR, 1938 FEBRUÁR 5. Románia genfi silterér® számok ke felicescsi külügyminiszter a minisztertanácson A Curentul érdekes cikke a genfi tanácskozásokról. — Calinescu belügyminiszter tárgyalásai a csendőrség főfelügyelőjével.« Ma dönt a törvényhozó tanács az állampolgársági törvényrendelet ügyében----- ii« -.ii —— urnim ------Vaida-Voevod elvbarátaival ionios tanácskozásokat îoyîuî Bucure®üben BUCURESTL februar 4. Goga miniszterelnök elnökletével tegnap este 18 órakor összeült a minisztertanács. A minisztertanács befejezésével a sajtó számára a következő közleményt adták ki: Istrate Micescu külügyminiszter a minisztertanácsban hosszas beszámolót mondott a Népszövetség tanácsülésén tartott tevékenységéről. A romániai zsidó kisebbség a Népszövetséghez beadott folyamodványa ügyében a külügyminiszter Románia érdekének megfelelően teljes sikert ért el. Az a tény, hogy a Népszövetség tanácsa nem járult hozzá a folyamodvány tárgyalása sürgősségének kimondásához, szabad kezet ad Ro= mániának, hogy az állampolgárságok felülvizsgálása kérdésében belátása szerint járjon el, annál is inkább, mivel szá= mosan állampolgárságukat csalárd utón és a békeszerződések erre vonatkozó rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása mellett szerezték meg. így eleve ki van zárva az a helyzet, hogy a román kormány a Népszövetséghez beadott folyamodvány tárgyában ne tehessen meg észrevételeket. Ezt a úszta és világos helyzetet csak a rémhirterjesztők és a rosszakaratuak tolmácsolhatják másképen. Adicescu külügyminiszter beszámolója után Goga miniszterelnök köszönetét mondott a külügyminiszternek a genfi győzelem érdekében kifejtett fáradozásaiért. A minisztertanács ezután a közszükségleti cikkek olcsóbbá tételének kérdését és az ezzel kapcsolatos sorozatos intézkedéseket tárgyalta meg. Megvitatták ezenkívül a választásokkal összefüggő kérdéseket is és elhatározták, hogy a kormánypártnak és a kormánynak ^ az országhoz intézendő kiáltványát hétfőn hozzák nyilvánosságra. A kormány folytatja felvilágosító tevékenységét oly módon, hogy az egyes szakminiszterek a rádióban felvilágisitó előadásokat tartanak a tárcájuk keretébe eső időszerű problémákról. A minisztertanács végeztével Istrate Micescu külügyminiszter hosszasan elbeszélgetett a köréje gyűlt újságírókkal, akikkel a genfi problémákról beszélgetett. Arra a kérdésre, hogy Románia a genfi problémákkal szemben a jövőben milyen álláspontot foglal el, a külügyminiszter azt felelte: — Az országot Genfben 20 éven keresztül megalázták, én is várhatok még két hónapot. 4 Cuíesfíul érdekes feftege^ései újév hangulatában, egy társaságban, néhány kolozsvári fiatal értelmiséggel méregetjük a választás eredményeit. Felhozom, hogy amíg falun alig van választó-jogosult, ki ne élne jogúba!, a városi magyar szavazatok s\:áma aránytalanul kevés. Sokan nem váltják ki választói igazolványukat, sokan nem. vállalják az utcán való várakozást és az urnák előtt való tolongást — világosit fel tulduhúj, fiatat kritikus barátom. Elfoglaltságunk miatt, mi magunk sem szavaztunk le, — egészíti ki a másik. Az eredmény szomorúan jellemző. Kolozsvárnak ugyanannyi magyar lakója van, mint a vármegyének. A falvak 6526 szavazatot adtak le. mig ezzel szemben Kolozsvár 29í8 magyar szavazattal szerepel. * Ez a két kép — a u és a város felvétele— feltétlenül hozzátartozik az eredmény felméréséhez. A magam Szamos vármegyéjének tükrében, ez a kép igy néz ki. Dés '■■áros 7000 magyar lakosa 630 szavazatot adott le a magyar pártra, tehát 10 Százalékon alul, mig az összes többi választókörzetben a magyarpárti szavazatok 15—20 Százalék közt váltakéinak. Désen azonban, a roA Curentul a külügyminiszternek a minisztertanácson tett beszámolójával és kijelentéseivel kapcsolatos kérdésével cikket ir, amelyben főkép a genfi kisebbségi folyamodvány ügyével foglalkozik. A lap felemliti, hogy^ Románia már kezdetben is fenntartotta magának azt a jogot, hogy az ügy érdemi részét illetőleg teljes szabad álláspontot képviselhessen. Micescu külügyminiszter minden harcra felkészült, igen fontos azonban az, hogy a mán pártokra leadott 'Szavazatok, a román lakosság 40 százlékát teszik, ami csak úgy lehetséges, hogy a román pártok listáira jelentékeny számú kisebbségi magyar szavazat esett. A város és falu ilyen szembeállítása, a f°- lu erkölcsi erejének felfedezéséhez és érté- keléséhez vezet. Ehhez az értékeléshez és felfedezéshez, mint fordulóponthoz, sokkal gyorsabban érkeztünk ej, mhnf bárki is remélhette volna. A falu kemény és durva burka alatt ott hordozta fajisága magatartásának erkölcsi feltételeit, amely az újabb idők rávilágított figyelme következtében, n maga termékenységében került napfényre. Az a külső körülményeiben mostoha darócba öltözött és sárban növő, elzárt és szellemileg kívánalmain és méltóságán alul tápláll magyar falu — lelkes faluvezetőwel az élén — elérkezett oda, hogy elindulhat a kölcsön visz- szaadására a külsőségeiben Igényesen gazdagabb, magasabb életnívóval rendelkező, a szellemi források mellett ülő, a műveltség feltételeit bíró, de erkölcseiben és nemzeti vonásaiban, ránk nézve egyre sülyedő város felmentésére. A városnap. melynek őserde- I jében fajilag, erkölcsileg és egy házilag teljes i megközelíthetetlen szétszórtságban élve szin- 1 telenedik éj prédái ódik a magyarság. folyamodók által kért sürgősséget elvetették és ezáltal a kérdés tárgyalása és lefolyása a rendes és megszokott mederbe terelődött. A román állam szuverénitása csorbítatlanul került ki a harcból és így politikáját független módon folytathatja tovább. Szó sem lehet arról, hogy a kisebbségi kérdést kívülről jövő indító okok hatása alatt oldja meg. Miután az ügyet Genfben három hónapA helyzetet úgy foglalhatnám össze, hogy mig a falu teljes átitat ott Ságban él, a város- bem inkább az egyesekben összpontosul, mint a tömegekben — az eszme ereje. Politikai nevelésünknek ütött a 72. órája. Szándékosan és az előbbiekből következően, nem ártana a nép politikai nevelésének. Ez a nevelés nem kizárólagosan kell politikai vorwtozoltságban haladjon. Mindaz, ami a közösségi érzést. az általános szövetség nemzeti formáit, erkölcsi, vagy anyagi gyarapodást nyújt, egyúttal politikai hatásokat is termel. Feltétele a vezetőknek teljes és közvetlen maguk-azonositása és azonossága a tömeggel, a kiválasztottság fellegvárából való kitekintés helyett. Ezek alapján érthető meg, ha a csikntegyei kedvező eredményt, megfigyelőink a Szász Pál irányította gazdasági népnevei és javára írják, 'a\mely — bár minden politikai célzatosságot kizár — mégis, népünkbe az- együvétenrtozás és azonosság érzését fejleszti ki. Ugyanezt a gondolatot, egyik szamosmegyei község törpe birtokos gazdaköri elnöke igy fejezte ki: ..gazdasági i szervezkedésünk óta embereink megváltoztak. Ennek köszönhető, hogy politikailag is I közös álláspontra tudunk jutni.“ Vájjon tudja-e az ossz magyarság, annak 1 vezető-rétege értékeim 0 falu magatartását# pal elhalasztották, igy lesz idő arra, hogy az országban is e problémát illetőleg tiszta látás és helyes tájékozódottság alakuljon ki. Kérdés természetesen az, hogy vájjon ebben az újonnan kialakult légkörben maguk a folyamodók is fenn fogak-e tar= tani panaszukat, vagy pedig ők maguk fognak ügyük idegen védőjére rácáfolni. (Cikkünk folytatása a harmadik oldalon.) És messzi van-e az idő, hogy a falvak népe. a maga politikai 1értékének tudtára ébredjen 9 Voll alkalmam egyik megyei listán szemlélni' hogy a földmives parasztság — ez utóbbi szót csak azért használom ebben a kifejezésben, mert államférfiak ebben az értelemben jelölik a falvak földmives, töi- pebirtokosságát — képviselője milyen szerényen húzódott meg ötödik helyen, a csekély számú iparosság jelöltje után, holott egyéni arravaióságánál fogva, bárhol listavezető lehetett volna. Ma Románia miniszterelnöke Goya Oda vian, a politikus, irő és akadémikus. Programja a nemzeti eszme megújhodása es a parasztság sorsának megjavítása. Biztosítania kell, hogy miként saját népe, úgy a magyarság is, 0 maga nemzeti vonásához és lényegéhez való hűségében élje életét. Amikor egy lezajlott választás 'alkonyán és egy uj választás hajnalán felmérve az eredményeket, tisztelettel veszem le kalapom a berétei széki, m ö képükben minden kötelességét igy teljesítő, erre érdemes magyar falu választó-népe előtt, hiszem, hogy a politika nagy eseményei után, több becsüléssel, több gonddal, több szeretettel néz ma mindenki a maga falujának parasztsága felé, mint bármikor,
