Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)

1938-02-26 / 46. szám

1*38 februar 25. ÉZZZNZéR ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK: j Folyó hó 19-én reggeltől 2t>~án reggelig j a következő gyógyszertárak teljesítenek j éjjeli szolgálatot: Bűó, Unirii*íér; Apos­tol, Reg. Ferdinand-ut; Palóczy, General Foch-ut; Floîîcska Dezső, Motilor-ut (Eminescmut sarok). Eső, hideg? bőr edzéséhe "3? A királyi rendelettörvényalapján eí acBotf lei a hadkesrfparancsnokaság Engedélyhez vannak kötve a keresztelők, esküvők, eljegyzések. « Tilos polgári személyeknek az egyenruha és a jelvény viselése. — Csak román helységneveket használhatnak a lapok. • Április 1-ig minden cégtáblát románra kell átírni. — Intézkedések a fegyverek beszolgáltatása CLUJ, februar 23. A VI. hadtestpa­rancsnokság a hivatalos lap 1938. februar 11-én megjelent 34. számában közölt 856. számú királyi dekrétumra hivatkozással, — mellyel az ostromállapotot az ország egész területére kiterjesztették — a nyu­galom és közrend érdekében r. sz. alatt rendeletet bocsátott ki, melyet falraga­szok utján hozott a parancsnokság terü­letén élő lakosság tudomására. Gyülésrendezés A rendelet I. szakasza a VI. hadtest­parancsnokság ostromállapot alatt levő területén következőket irja elő: X. Gyűlések Összehívására és rendezésé­re — bármilyen célkitűzésről van szó — Cluj törvényhatóság területén: a VI. had= testparancsnokság, azokon a helyeken hol katonai csapatok vannak: a helyőrségpa- rancsnök, a megye többi részén: a várme­gyei prefektus ad előzetes engedélyt, ami nélkül gyűlést tartani és összehivni tilos. Eljegyzés, házasság, keresztelő, falusi tán­cok, előadások, ünnepélyek, kulturális ünnepségek céljaira törvényhatósági váro­sokban a rendőrkvesztor, más városok­ban, községekben és falukban a megyei prefekturák adnak engedélyt. Kihágás ese­tén nemcsak a rendezőket, vezetőket, egy- behivókat, de a megjelenteket is büntetik. 2. Tilos gyűléseken és összejöveteleken fegyvert hordani akkori is, ha valaki fegyvertartási engedéllyel rendelkezik. 3. Tilos az utcai tüntetés minden módja. Propaganda U. Tifos minden politikai propaganda, bár­milyen módon történnék is, politikai eszmék személyes ífírjesztése. 5, Tilos minden olyan tüntetés, vagy meg- ínyd'alkozás, bérmilyen módon és eszközzel ás t&rtűnnék, mni Őfelsége, a király személye iirásttöj tiszteletlenségnek volna mindmthető, vagy mni n trón iránti tiszteletlenségnek vol­tra minősíthető. A román nemzeti érzés megsértése G. Minden olyan megnyilvánulás' tilos bár­milyen módon és hárm lyen eszközzel tör­ténnék, ha az a román nemzeti érzés gyaVá- zásáiKxk, vagy megsérülnének minősíthető. Ilyenek: a) fciszifeleücn magatartás a nem­zeti zászlóval, vagy a nemzeti himnusszal szemben; b) tiszteletlen magatatíás a híva. talcs nyelvvel szemben: 0} tiszteletlen raa- gató,!tá'S ä nemzet, ünnepekkel; á) a több­ségi román elem, a -román állatai intézmé­nyek és a román •nemzeti történelem lebe­csülése, vagy megcsúfolása. ?. Tilos minder» olyan megnyilatkozás, hárm lyen módón és formában, amiből arra lehetne kövelke-zletril, hogy a román álkta jeeftieg határai változást szenvedhetnek. 8. Ti'ös minden olyan akció, mely az ál­lam vallás, vagy ennek papjai ellen lebecsü­lésben, vagy tis2teletlen;skgben nyilvánulna meg. í>. Tilos minden olyan megnyilatkozás, mely alkalmas arra, hogy a katonai clöki- képzés és az onszág&r szervezet résztvevőit arra készteti, hogy törvényes kötelezel Lsé- goiknek ne tegyenek eleget, vagy ami ezeket a szervezeteket lebecsmériik. 10. Tilos a törvényben és rendeletek- ben megjelölt egyenruhákon, jelzéseken és jelvényeken kívül mást hordani. Tilos pártok vagy politikai célt szolgáló szer­vezetek által bevezetett köszönési jel használata. Hivatalos nyelvhasználat 11. Tilos köztisztviselőknek és megbi- zottainak hivatalban a hivatalos nyelven kívül más nyelv használata. 12. A társasgépkocsik és villamosok vezetői a megállási helyeket román nyel­ven kivül más nyelven nem közölhetik. 13. Köztereken az eladók egyedül ro­mán nyelven kiálthatják áruikat. Csupán román nyelven függeszthetők ki az Összes reklámok. Sajtótermékek, cenzúra A II. szakasz a sajtótermékekre vonat­kozik és kimondja, hogy a cenzura enge­délye nélkül semmiféle sajtótermék nem jelenhet meg. A kiadványokon a nyom­davállalatot is fel kell tüntetni. Az összes időszaki kiadványok, napilapok — po­litikai, szociális, vagy gazdasági jellegű iratok, falragaszok, értesítések, illusztrá­ciók és ezeknek reprodukciói, a rádió ál­tal továbitott hírek, stb. cenzura alá es­nek. A terjesztésre szánt minden nyom­tatvány — akár gép, akár kémiai utón készitik — csupán akkor jelenhet meg, ha előbb a cenzura hivatalnak be volt mu­tatva és előzetes jóváhagyást nyertek a kiadásra. Kihágást követ el, ki a cenzúra­hivatal által jóvá nem hagyott nyomtat­ványt, vagy iratot sokszorosittat és az, aki ezt vállalja, tekintet nélkül arra: mi­lyen utón hozták ezt forgalomba, vagy titokban történt a terjesztés. Kihágást kö­vet el az is, aki efajta termékeket oly te­rületen helyez el, vagy függeszt ki, hol arról a közönség tudomást szerezhet. Helységnevek használata A III. szakasz szigorúan megtiltja, hogy a nyilvánosságra kerülő sajtótermékekben hivatalos helységneveken és megyék és or­szágrészek hivatalos nevein kivül más el­nevezést használjanak. fegyverek beszelgáhaiása A IV. szakasz értelmében 1938. már­cius 20-ig minden fegyvert és muníciót — a vadászfegyverek kivételével — a kérdéses engedélyekkel együtt le kell tenni a rendőrkveszturán, rendőrségen, csendőrőrsparancsnckságokon, hol meg­felelő elismervényt adnak. A rendelkezés — a szolgálati fegyvert illetően — nem vonatkozik aktiv tisztekre, rendőrtisz­tekre, a karhatalom közegeire, a rendőr­ség közegeire s általában azokra a köze­gekre, akik törvény alapján kötelesek fegyvert viselni. Akik ezek közül — ki­véve az aktív tiszteket — katonai fegy­verekkel vannak ellátva, beszolgáltatják fegyvereiket, melyek helyett felettes ha­tóságaik a hivatalosan előirt fegyvertipusc szerzik be részükre. Az Összes fegyvertar­tási engedélyek — kivéve a vadászfegy­vereket — semmisnek tekintetnek, tekin­tet nélkül arra: mely hatóság bocsátotta ki a kérdéses engedélyeket. A hadtestpa­rancsnoksághoz uj kérvényt kell benyújt­sanak azok, akik ily fegyvertartási és fegyverhordási engedélyt óhajtanak. 1938. március 20-ig a vármegyei pre- fekturákon be kell mutatni az összes va­dászfegyvereket ellenőrzés végett. A ka­tonai tipusu fegyvereket visszatartják, valamint azokat is, melyeknek engedélye kifogásolható, vagy a fegyvertulajdonos lojalitás, vagy erkölcsi szempontból nem nyújt megfelelő biztosítékot, j 1938 március 20-ika után át nem ' adott fegyvereket és muníciót, valamint I az ellenőrzésre be nem mulatott vadász­fegyvereket és muníciót elkobozzák azok. lakásáról, kik jelen rendelkezéseknek nem teltek eleget- Az erre vonatkozó kihá­gást jegyzőkönyvet a hadteslparancsnok- ság katonai ügyészségéhez ierjesztik fel. A hivatalos lap 1924 december 2Ti 281. számában kihirdetett törvény 10 ik szakasza és e törvény végrehajtási uta­sításának 66 ik szakasza értelmében fegyverek beszerzése, tartása és hordá­sa a VI. hadtestparancsnokság területén az ostromállapot egész ideje alatt csak ezen parancsnokság állal kiadott enge­dély alapján történhet. Egyetlen üzlet sem adhat el fegyvert más hatósági en gedély alapján. Csupán a hadtestpa rancsnokság által kiadott engedély ér vényes. A fegyvertartási törvény végrehajtási utasítása 47. szakasza értelmében a VI hadtestparancsnokság területén levő fegyverkereskedők kötelesek minden év végén a fegyver és muníció évi forgal­máról a hadtestparancsnokságnak jelen­tést tenni. A mult évre vonatkozóan a jelentést 1938 április 1-ig kell megtenni. Románnyelvü cégtáblák Az V. szakasz értelmében kereskedel­mi cégek, bankok, iparvállalatok, bár­mily természetű más vállalatok, szabad­foglalkozásúak táblái csak hibátlan ro­mán nyelven lehetnek kiállítva. Nincs megengedve semmiféle formában a je­lenlegi másnyelvü feliratok egyszerű el­takarása. Megtorló intézkedések A VI. szakasz értelmében a jelen ren­delkezések megszegőit a VI. hadtestpa­rancsnokság katonai törvényszékének adják át, mely a 856—938. sz. királyi dekrétum V. szakasza értelmében egy hónaptól két évig terjedhető elzárással és a II. Károly király Btkv. 25. szaka­szában irt mellékbüntetésekkel sújtja a bűnösöket. Illetékes szervek A VII. szakasz értelmében a rendőr­ség és csendőrség közegei és az erre ille­tékes rendőrtisztek veszik fel az előbbi szakaszokban irt rendelkezések megsér­tése esetén a kihágást jegyzőkönyveket. A VIII. szakasz szerint jelen rendeletet városokban az összes utcákon, primáriá- kon, csendőrségi parancsnokságokon, rendőrségen, szolgabiróságon ki kell füg­geszteni, falukban ezenkívül dobszó ut­ján is ki kell hirdetni. Lapokban való köz­zétételről a cenzúrahivatal gondoskodik. A IX. szakasz értelmében a rendelet­ben foglalt intézkedések 1938 február 24-én reggel 8 órakor lépnek életbe. A rendelet Christen Vasilescu tábor­nok VI. hadtestparancsnok és Negulescu őrnagy hadbíró, katonai ügyész aláírá­sával jelent meg. MM—BtagaMHMBBBMBBaMBBW LEMONDOTT AZ ANGOL KÜLÜGYMI­NISZTER GÉPIRÓNŐ.IE. Londonból jelen­tik: Miss Mary Prentice, az angol küliigy- miniszter gépirónője lemondott állásáról. Miss Prentice gépelte Eden legbizalmasabb dplomáciai iratait és» igy a vitágdiptomácia minden csinyját, bioját jól ismerte, Kövér vagyok és Qzéi Terűéitől i fíoiíársaságiáh , .. CSOKOLÁDÉ t _A TÖKÉLETES HASHAJTÓ Minden zacskóban von egy juhikumi p á/yazeí szelvény PARIS, február 25. A Havas-ügynökség jelentése szerint n spanyol nemzeti csapatok Teruel elfog­lalása után nagy lendülettel folytatják előnyomulásukat a valenciai országút mentén és délkelet felé már több mint íi2 kilométerrel túljutottak a városon. A köztársaságiak ellenállasa csökken, csa­pataik visszavonulóban vauinak s lehető­lég kerülik az összeütközést. Az „Echo de Paris“ szerint a terueli terület mögött a nemzetiek többezer főnyi köztársasági A PROSTATA MEGBETEGEDÉSEINEK KE. ZELéSéBEN a rcndk'vül enyhén ható természe­tes „FERENC JÓZSEF“ hereriiviz — reggel éh­gyomorra egy k's pohárra! — g.y-kiyia nagyfon- tosMgu szolgálatot tesz czz-aB. hogy igen könnyű bgv székletére* biztosit és az egész" anyagcserét előmozdítja/. Kérdezze meg orvosát. sereget zártak körül. A lap különben j Ug!y tudja, hogy a nemzetiek .ezien a harctéren február 5-ike.óta huszonötezer j embert ejtettek foglyul s körülbelül j ugyanennyi a köztársaságiak vesztesége 1 halottakban és sebesültekben is. A Havas-ügynökség egy másik jelenté­se a köztársaságiak győzelméről ir. A nemzetiek Pardonál heves tüzérségi és légi előkészítés után nagyerejii támadást intéztek a köztársasági állások ellen, ezek védői azonban véres küzdelem utáln. visszaverték a támadást. Mindkét fél nagy veszteségeket szenvedett a harcban. TERUEL, február 25. A spanyol nem­zetiek vezérkarának adatai szerint feb­ruár 5. és 22 ike között a köztársaságiak Terűdnél 16.098 foglyot és 9.753 halot­tat veszítettek. Közkegyelemben részesült két pászitor, akiket erőszak miatt ítéltek el. Morar Ia­ccb és Cristea Nícolae muresmegyei ere- nituli pásztorok a nyár folyamán Crisan Maria községbeli asszonyt a mezőn meg­támadták. Erőszak megkísérlése miatt a törvényszék mindkettőjüket 1 — 1 évre ítélte el. A táblai tárgyaláson a vádlottak visszavonták felebbezésüket és igy köz­kegyelemben részesültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom