Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)
1938-02-23 / 43. szám
ET.t.VStt ZfiK 103 8 február 2 3. cwnryi^aati « z ui alkotmány szövege-----------Az uj alkotmány kiterjeszti az uralkodó jogköré?, megváltoztatja az eddigi parlamentáris rendszeri, eltiltja a lelkészeket a politikáiécg minisztertanács bevezetheti a halálbüntetést.— Miniszter csak az lehet, aki három nemzedék óta román Mz ut alkotmány nem Sess nemzetiségi különbségeS és nem korlátozza az egyéni szabadságot BUCUREŞTI, február 22. A Monitorul Oficial 21. száma közli az alábbi királyi dekrétumot. II. Károly. Isten kegyelméből és a nemzet akaratából Románia királya, az összes jelenlevőknek és távollevőknek egészséget, — elrendeljük. Eísö dm Románia területe 1. szakasz. A román királyság egységes és oszthatatlan nemzeti állam. 2. szakasz. Románia területe elidegeníthetetlen. 3. szakasz. Románia területére idegen nepfaj nem telepíthető. Nlásodllk dm A románok jogairól és kötelességeiről 4. szakasz. Az összes románok etnikai eredetre és vallási különbségre való tekintet nélkül, kötelesek a hazát életcéljuk legfőbb alapjának tekinteni s feláldozni magukat a haza integritásának, függetlenségének és méltóságának védelmében, munkájukkal hozzájárulni morális felma- gasztalásához és gazdasági fejlődéséhez, hűséggel viselni a közterheket, amelyeket a törvények előírnak és önként hozzájárulni a közfeladatokhoz, amely nélkül az állam nem élhet. 5. szakasz. Az összes román állampolgárok etnikai származás és hitfelekezeti különbség nélkül egyenlőek a törvény előtt, amelynek tisztelettel és engedelmességgel tartoznak. Senkisem érezheti magát felmentve polgári, katonai, köz-, vagy magánkötelezettségeinek teljesítése alól, akár vallási, vagy akár más meggyőződése alapján. 6. szakasz. A román állam nem enged meg semmilyen társadalmi osztály megkülönböztetést. Az adókivetésben privilégiumok alkalmazása tilos .Az adó csökkentése csak általános lehet. 7. szakasz. Nincs megengedve egyetlen románnak sem élő-szóban, sem Írásban az állam kormányformájának megváltoztatását, mások vagyonának felosztását, vagy szétosztását, adótörlést, vagy osztályharcot propagálni. 8. szakasz. Az összes papok számára megtiltatik, hogy szellemi autoritásukat politikai propaganda szolgálatába állítsák. Nincs megengedve senkinek politikai ági- tációt kifejteni, a hitélet számára fenntartott helyiségekben, vagy vallásos mani- fesztáció alkalmából. Tilos politikai egyesületet alkotni vallási alapon, vagy vallási ürügy alatt. A törvényekben előirt személyeken és módokon kivül senkinek sincs joga a hüség- esküt kivenni. 9. szakasz. Az a román, aki a kormány előzetes engedelme nélkül idegen állam szolgálatába áll, vagy egy idegen katonai testülethez csatlakozik, elveszti román ál- 1 lampoigárságát. Ha valaki bármely időtartamra és bármely módon idegen hatalom védelme alá helyezi magát, úgy elveszti román állampolgársági jogát. Az ily módon elvesztett állampolgárságot csak naturalizáció utján lehet visszaszerezni. TZiá&ok bukása• Egy korszak elmúlása A Titanic elsülyedésének drámai regénye, 372 lap, 198 lej; Trenck pandúr- ezredes, 297 lap, 152 lej; Simenon: IIosz- szu nt (óceánjáró csempészhajón), 200 lap, 158 lej; Kézdi-Kovács: Isteni művészet (számos eredeti képpel), 165 lej Lepagenál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen teljes jegyzéket. 10. szakasz. A románok élvezik a lelkiismereti szabadságot, ai munkaszabadságot, a tanszabadság, a gyülekezési szabadságot, az egyesülési szabadságot, valamint a törvények által megállapított összes szabadságokat. 11. szakasz. A román állampolgárságot meg lehet szerezni házasság, származás, elismerés és honosítás utján. A honosítás törvény utján, egyénileg adatik meg és nem bir visszamenő hatállyal. A honosítás érvénye kiterjed a feleségre cs a szülők kiskorú gyermekeire is. 12. szakasz. A személyi szabadság biztosítva van. Senki ellen sem lehet eljárást, vagy motozást lefolytatni másként, mint a törvények által meghatározott esetekben és módon. Senkisem fogható le, vagy tartóztatható le másként, mint indokolt letartóztatási végzés alapján, amelyet a letartóztatottal a letartóztatás pillanatában, vagy legkésőbb attól számítva 24 óra alatt közölni kell, az előző bekezdésnek megfelelően. 13. szakasz. Senkit sem lehet akarata ellenére törvényes bíróságtól elvonni. 14. szakasz. A lakás sérthetetlen. Semmiféle házkutatás sem foganatosítható másként, mint az illetékes hatóságok részéről a törvény által meghatározott esetekben s az általa előirt alakszerűségek szerint. A minisztertaná bevezetheti a I 15. szakasz. A halálbüntetést a katonai büntetőtörvénykönyv által megállapított esetekben háború idején alkalmazzák. A minisztertanács elhatározhatja az előző bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását békeidőben is az uralkodó, a királyi család tagjai, külföldi államfők és állami méltóságok elleni olyan merényletek esetén, amelyeket hivatásuk gyakorlásából kifolyólag követtek el ellenük, valamint rablás, emberölés és politikai gyilkosság eseteiben is. 16. szakasz. Mindennemű tulajdon, valamint úgy a magánosok, mint az államokkal szembeni követelések sérthetetlenek és mint ilyenek biztosíttatnak. Mindenki szabadon rendelkezik saját javai fölött, a törvényes előírásoknak megfelelően. A köztulajdont képező javakat a törvényes hatóságok adminisztrálják és ezek nem idegeníthetők el másként, mint a törvény által megállapított módon. Semmilyen törvény nem rendelheti el a vagyonelkobzást, kivéve a hazaárulás és közpénzsikkasztás eseteit, .senki tulajdona nem sajátítható ki másként, mint közérdekből, az igazságszolgáltatás által megállapított igazságos és előzetes kártérítés után, a törvénynek megfelelően. Közérdek alatt nem lehet egyebet érteni, mint azt, ami alkalmas arra, hogy ugyanakkor az összeseknek és mindenkinek a jelenben, vagy a jövőben hasznára váljék. A honvédelem a katonai, közegészségügyi és kulturális jellegű munkálatok földi, vizi, vagy légi utak, terek és a jelenlegi törvényekben előirt közmunkálatok közérdekű esetein kívül más közérdekű kisajátítás nem vihető keresztül másként, mint a törvényhozás két házának kétharmad többsége által megszavazott törvény utján. 17. szakasz. Bányarétegek, valamint a talaj minden kincse az állam tulajdona. Kivételt képez a közös kőtömegek, építészetre szolgáló kőbányák és középületek, fenntartva az államnak előző törvények által szerzett jogait. Külön bányatörvény fogja megállapítani a tulajdonos járandóságait, amelyek a járuléknak és a bérleti terület hektáronkénti árának legalább 50 százalékát teszik ki, megállapítva a lehetőséget és mértéket, amelyekben ezek részesülni fognak, ezen kincsek kitermelésében. Az eddig megkötött koncessziós okmányok alapján az állam által szerzett jogok tiszteletben tartatnak. 18. szakasz. A nagy és kis utak, utcák, amelyek az állam, a megyék, városok és községek gondját képezik, folyamok és hajózható, vagy tutajozható folyók, a partnövekedések, azok a helyek, ahonnan a tenger vize visszavonul, a természetes, vagy mesterséges kikötők, a partok, ahol a hajók horgonyt vetnek, a lég- iir, azok a vizek, amelyek motorikus erőt állíthatnak elő és amelyek közcélokra felhasználhatók és általában mindazok a javak, amelyek nem képeznek mgántulaj- dont, úgy tekintetnek, mint a köztulajdon tartozékai. 19. szakasz. A lelkiismeret szabadsága korlátlan. Az állam az összes vallásfelekezeteknek egyenlő szabadságot és védelmet biztosit, amennyiben gyakorlásuk nem ütközik a közrendbe, a jó erkölcsbe és az állam biztonságába. A keresztény ortodox egyház és a görögkatolikus egyház román egyházak. A görögkeleti román egyház a románok nagy többségének vallása lévén, uralkodó egyház a román államban, míg a görögkatolikus egyháznak elsőbbsége van a többi felekezetek fölött. A görögkeleti román egyház a jelenben cs jövőben független minden idegen fen- hatóságtól, megmaradván egysége a hitelvek tekintetében a keleti ekuméni egyházzal. A görögkeleti román egyház lelki és kánoni kérdéseit egyetlen központi zsinati hatóság szabályozza. Az állam és a különböző felekezetek viszonyát külön törvény fogja megállapítani. 20. szakasz. Az anyakönyvi aktusok a magánjog körébe tartoznak. Az aktusok véghezvitelét mindig meg kell előznie az egyházi áldásnak, amely kötelező az ösz- szes felekezetek tagjai számára. 21. szakasz. Az oktatás szabad, a külön törvények által megállapított feltételek mellett, amennyiben nem ütközik a jó erkölcsökbe, közrendbe és az államérdekekbe. Az állami oktatás kötelező. Ez az oktatás az állam iskoláiban ingyenesen történik. 22. szakasz. A törvényesen megállapított határokon belül és feltételek mellett az állam mindenkinek biztosítja azt a szabadságot, hogy gondolatait és véleményét szóban, Írásban, képekben, hangok utján, vagy más eszközökkel közölje. 23. szakasz. A levél-, táviró- és távbeszélőtitok sérthetetlen. Kivételt képeznek azon esetek, midőn az igazságszolgáltatásnak kötelessége informálódni a törvény értelmében. 24. szakasz. A román állampolgároknak jogukban áll békésen és fegyvertelenül összegyűlni mindennemű kérdések megtárgyalása céljából, alkalmazkodva ama törvényekhez, amelyek a jog gyakorlását szabályozzák. Gyűlések, felvonulások és közutakon vagy szabad ég alatt való tüntetések a törvényeknek és rendőrségi intézkedéseknek vannak alávetve. 25. szakasz. Bárkinek jogában áll egy, vagy több személy által aláirt kérvénnyel a közhatóságokhoz fordulni, a kérvénye- zés azonban csak az aláíró személyek nevében történhetik. Csupán szervezett hatóságok bírnak azzal a joggal, hogy a község nevében intézhessenek kérvényeket. 26. szakasz. A román állampolgároknak jogukban áll egyesülni, alkalmazkodva a törvényekhez. A szabad egyesülés joga nem foglalja magában a jogi személyiség alkotásának jogát is. A feltételeket, amelyek mellett a jogi személyiség elismertetik, törvény állapit ja meg. 27. szakasz. A polgári és katonai közhivatalokba és méltóságokba csak román állampolgárok vehetők fel, figyelembe véve a román nemzet többségi és államalkotó jellegét. A külföldi alattvalók csak a törvény által megállapított esetekben tölthetnek be ilyen funkciókat. Románia földjén tartózkodó idegenek a törvény által a személyek és javak számára általánosan biztosított védelmet élvezik. Csak a románok és román honosítottak szerezhetnek, bármely címen és birtokolhatnak fal usi ingatlanokat. Idegeneknek csak ezen ingatlanok értékére van joguk. 28. szakasz. Idegen kitüntetéseket románok csak a király engedélyével viselhetnek. Törvényes felhatalmazás nélkül nem teremthetők, nem nyújthatók és nem viselhetők semmiféle jelek, cimerek, érmek és semmiféle uniformis. Harmadik dm Az úUcimlit tatomról. 20. szakasz. Minden államhatalom a roma it nemzettől ered. E hatalmak azonban nem gyakorolhatók másképen, mit megbízás, delegálás utján és csak a jelen alkotmányban megállapított elvek és szabályok szerint. 30. Szakasz. A király az állam feje. 31. szakasz. A törvényhozói hatalmat a király, a nemzetképviselet (országgyűlés) utján gyakorolja, amely két házra oszlik: a szenátusra és k pv'selöházra. A király szentesíti és hirdeti ki a törvényeket. A kira-y a szentesítést visszautas’-thatja. Semmiféle törvény nem terjeszthető királyi szentesi lés alá, csak műién azt az országgyűlés két házának többsége megvitatta és megszavazta. A két ház áltól megszavazott törvények kihirdetéséről az igazságügy-miniszter gondoskodik, aki egyszersmind a« á lam T.p-gy pecsétjének óké is. A törvény-kezdeményezés joga a királyé. Az országgyűlés bármelyik húsa saját kezdeményezéséből csők az állam közérdekben ál’ó tönvényeket javasolhat. Csak a törvényhozó hatalom magyarázhatja. Hi telesen a törvényeket. Semmilyen törvény, az általános, vagy községi köz’gazgotáana'k semmilyen szabályzata nem kötelező, csak ha az áitaluk megállapított módon leitek kihirdetve. 32. szakasz. A végrehajtó hatalom az uralkodót illeti meg, akii azt kormány utján az alkotmányban megállapított módon gyakorolja. 33. szakasz. A bírói hatalmat ennek szervei gyakorolják. A birói határozatokat a törvény értelmében- mondják ki és azokat a ki1 rály nevében hajtják végre. 3A. szakasz. A király alkotmányos hatalma Őfelsége Ilohe.nzollern S'gm arin goni I. Károly egyenes törvényes- ieszármazó’nak ágából öröklődik férfiről férfire, az első >szü- löttség rendje -szerint, a nők és ezek 1-eszá - mázéinak kizárásával, őfelsége leszármazó.] a keleti ortodox vallásban nevelődnek. 35. szakasz. Őfelsége Hohcnzollérn. Sig- maringeni I. Károly fiú leszármazóinak nemlétében a trónöröklés átháramlik fivérei közül a legidősebbre cs azok le- származóira, az előző szakaszban megállapított szabályok szerint. Ha fivérei és azok leszármazó! közül Jövedelmező gazdálkodás Erről cs minden kérdésről szakkönyvet, folyóiratot minden nyelven LEPAGE- nát rendelhet. Közölje mi érdekli, milyen nyelven- ért és megkapja a megfelelő jegyzéket LEPAGE-tól. Cím: LEPAGE Cluj. ■
