Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)
1938-02-22 / 42. szám
\ 1038 február 22. ELLE N ZÉK 5. z Pál dr. nagyhal a CazJasá^i Álca* CLUJ-KOLOZSVÁR, február 2Í. Tegnap délelőtt n Gazdasági Akadémia uj épületének dísztermében szépszámú lelkes liallgailóság elől! dr Szász Pál, az Erdélyi Gazdasági Egyesület elnöke előadást tarlóit a kisebbségi kisgazda- társadalom helyzetéről és ezzel kapcsolatosan az EGE jelentőségéről a közösségi munka kérőiében. Az EGE kiváló elnökének román nyelven tartott előadását feszült érdeklődéssel kísérte végig a hallgatóság, amely a Gazdasági Kamara vezetőiből, az> Akadémia diákjaiból é.s a román—magyar gazda társadalom értelmiségéből tevődött össze. A zsúfolt padsorokban a következő neveket sikeriilit feljegyeznünk: Cio- innc vezérfelügyelő, lonescu titkár, Oloru, Sabescu, Miron, Safta, Popovici Eupsa, Farkas Árpád, az intézet tanárai, Mimteanu, Busu, Ioni In mérnökök, dr. Pop Ghi'Ia, dr. Daneilă és P. Rogojeanu. Bevezető szavaiban hangoztatta dr. Szósz Pál, hogy célja: a román közvélemény elé tárni a kisebbségi kisgazdatársadalom helyzetét és ezzel kapcsolatosan ismertetni azt a feladatkört\ amelyet az EGE vezetősége vádlóit a közösségi munka érdekében. Az elnök rámutatott az 1844-ben alakult Egyesület rugalmas fejlődésére és erejére, amely köze] egy évszázadon át král- lolla létjogosultságának nehéz. tüz- próbáit. Az egyesülés után — mondotta az előadó -— kisgazdatársadalmunk lelki egyensúlyát veszítve, a legnagyobb tájékozatlansággal indult az uj jövendő felé. Az EGE-nek kellett gondoskodni) olyan célkitűzésiekről, amelynek kereteiben az 1 millió 400 ezer, földet munkáló ember megtalálhat ja érvényesülési lehetőségeit. Az összes társadalmi rétegekből összetevődött és megújult Egyesület ma erős é.s termékeny talajt képez az ország gazdasági életében. A célja nemes és az általános emberi fejlődés felé való törekvést jelképezi. Elméleti é.s gyakorlati oktatást, tanácsadást és példaadást hoz a föld megnni- velőinek a minisztérium által engedélyezett gazdasági tanfolyamokon. Mezőgazdaság, állattenyésztés, tejgazdaság, gyümölcstermelés, stb. életlehetőségek, amelyek felé helyes irányt ad a tájékozatta noknak. Ezután részletesen ismertette az EGE t arar Jgl or nffl KT leírnám népok lató akcióit, a négy magyar földműves iskola működését, amelyeknek a tananyagából ki kellene emelni az általános kulturtárgyakat és a, nyelvtanulást. Dr. Szász Pálnak az a véleménye, hogy aki ma itt élni és érvényesülni akar, annak ismernie kell az államnyelvét, de a szakoktatásban a tantárgyak túlzsúfoltsága a szakanyag rovására megy. Azért beszél erről a kérdésről, mert tudja, hogy a hallgatók szakemberek, akik megértik az elgondolásokat. Ha egy tanár szólna, akkor félreértésekre adhatna alkalmat. Hiszem — fejezte be előadását dr. Szász Pál, — hogy közösségi munkára való békés törekvéseinkkel elvitatbalatianul értékes szolgálatot teszünk ayi államnak, amelynek földje magához ölel mindhalálig s amely ősi röghöz halálukig ragaszkodnak a gazdák A beszéd nyomán felzuduló taps élénk bizonyítéka volt a megértésnek. A hallgatóság zömét képező fiatal román értelmiség tanú jelét adta a fegyelmezettségnek és tárgyilagosságnak. A figyelő arcok és a világos tekintetek a megbecsülést és a közös sors tudatát tükrözték vissza. ( —) A „illedelmes“ hadviselés szabályai CLUJ-KOLOZSVÁR, f ebmar h'o. Minden pillanatban számolnak vele, hogy Japán megüzeni a hadat Kínának. Azzal a problémával összefüggésben, vájjon milyen következményekkel jár a hadüzenet s egyáltalán kik fektetik le a háború szabályait, a Daily Express rendkivül érdekes cikket közöl. Megállapítja, hogy Japán julius 9-e óta „a háborúhoz igen hasonló dolgot müvei Kinában, de a szabályok szerint ez a háború nem háború, miután egyik fél sem jelentette ki és egyetlen nemzetközi testület sem állapította meg, hogy a két fél háborút visel.“ A háború nem játék — írja a cikk — de mint a futballnak, megvannak a szabályai. Kik szabják meg ezeket a szabályokat? Ha Japán most hirtelen hadat üzen, akkor módjában lesz egész sor olyan dolgot cselekedni, amelyeket addig csak illegálisan tehetne meg. Ilyen például a kínai partok blokirozása és bármely nemzetiségű fegyverszállitó hajók feltartóztatása. Az utolsó 8o—90 évben a nemzetek, úgy látszik', arra a véleményre jutottak, hogy a háború kitörését megakadályozni nem tudják és igy a legokosabb lesz bizonyos háborús szabályokat felállítani. A háború szabályai részben szokásos, részben pedig olyan megállapodásokon alapszanak, amelyeket nemzetközi konferenciákon fektettek le 1899 óta. Ezeknek a szabályoknak értelmezése során felmerülő vitákban a hágai nemzetközi bíróság dönt. De már nagyon régi időkben is megkísérelték a háború szabályainak megállapítását. T 139-ben a lateráni tanács kijelentette, hogy bizonyos fegyverek olyan embertelenek, hogy háborúban el kell tiltani használatukat, kivéve árulókkal szemben. Az 1899-ben és 1907-ben megtartott első hágai konferenciák előtt Európa lelki ismeretére volt bízva, hogy mit szabad megtenni és mit nem és a hágai konferenciák feladata volt, hogy Európa lelkiismeretét szabályok szerint határozzák meg. Azóta természetesen szaporodnak a szabályok, mert egyre uj és uj fegyverek szerepelnek a háborúban. Japán rosszul viselte magát Japán bizony elég rosszul viselte magát az utolsó hat hónap során. Rendszeresen hajtott végre légitámadásokat Nanking, Kina fővárosa ellen anélkül, hogy megszakította volna a diplomáciai összeköttetéseket Kinával, márpedig ezt kellett volna tennie. Azután más rossz dolgot is mivolt. Megsebesítette Anglia kínai nagykövetét, ami Angliát nagyon elszomorította, de ezen a szomorúságon kívül Japán ezzel a cselekedetével egy szabályt is megsértett. A japánok ugyan igyekeztek mentegetőzni és azt állították: azt hitték, hogy az angol nagykövet autója Csangkajsek marsallé, de ez a mentegetőzés nem igen segít, mert a hadviselés szabályai megtiltják, hogy kísérletet tegyen bármely fél az ellenség államfőjének elpusztítására. Nagyon nagy bűn lett volna például a világháborúban, ha valamelyik fél az ellenséges ország királyát vagy elnökét bőm- j báztatta volna. Meg is mondta az angol ? kormány jegyzéke, hogy a legrégibb nemzetközi törvények közé tartozik, hogy tilos a közvetlen és szándékos támadás nem harcoló egyének ellen, akár a hadviselési területen, akár azon kivül. Sajnos, repülőgép is van a világon A nagy baj azonban, hogy repülőgépek is vannak a világon, mert hogyan lehet például bombázni egy várost, amelyben ellenséges csapatok vannak, anélkül, hogy a bombák ártatlan polgárokat érnének? Olyan nehéz ez, mint a Shylock problémája, akinek úgy kellett kivágnia egy font húst élő adósából, hogy egy csepp vért se ontson közben. Mindegy: ez a szabály. Tilos, tilos, tilos De térjünk vissza egy pillanatra a hágai konferenciákhoz, amelyeket II. Miklós orosz cár szervezett meg. Ha végignézzük a hágai határozatokat, megállapíthatjuk, hogy bizony messzire jutottunk. A konferencia megtiltotta még 1899-ben a bombák vetését ballonokból, vagy más repülőszerkezetekből. Megtiltotta az olyan bombák vetését, amelyek mérges COCOSÉL fin ODt' r.r cnc -r iiTTr ^ womíuu POPOK MEGSZÜNTETIK t A FEHf FOGFÁJÁST,NÁTHáLÁZT HSJIBT □3SB23323B IMHIWgJMM»ÉTI COCO Mit szabad csinálni hadüzenet után és mi tilos hadüzenet nélkül? gázokat terjesztenek. Megtiltotta az olyan lövedékek használatát, amelyek robbannak vagy szétlapulnak, ha testet érnek. Mint mindenki tudja, a mérgesgáz- tilalmat a világháborúban résztvevő valamennyi fél megszegte. Így azután 1925. évben Genben a népek újabb jegyzőkönyvet irtak alá, amely egyszersmindenkorra megtiltja a mérgesgázok használatát és az úgynevezett bacillusháboru alkalmazását. Minél találékonyabb az ember, annál jobban szaporodnak a tilalmak. Valamennyi hágai tanácskozás közül a legkedvesebb 1924-ben folyt le, amikor azon töprengtek, vájjon szabad-e egy repülőgépet tovább támadni, ha harcképtelen lett s vájjon szabad-e lőni pilótájára és megfigyelőjére, akik ejtőernyőn menekülnek, miután repülőgépük zuhan. Hágában úgy döntöttek, hogy nem szabad. A spanyol háborúban ezt mégis gyakran csinálják. Igaz, ez nem „szabályos“ háború, 1933-ban a leszerelési konferencia megállapította, hogy nyílt városok bombázása tilos. Mint tudjuk, nyilt városokat azóta is habozás nélkül bombáznak. Lesállas a Földközi-tengeren Minden uj háború uj problémákkal jár. Emlékezzünk csak, hogy mult évben a Földközi-tengeren angol, francia és olasz kereskedelmi hajókat támadtak meg spanyol repülőgépek, a háromméríöldes parimenti zónán túl, ami határozottan iesáilásnak számit a háborúban. A nemző’közi jogászok nagv bajban voltak, mert nincsen törvény arra. hogy meg szabíd-e támadni kereskedelmi hajókat levegőből. De mégis csak akadt válasz a nagy kérdésre, mert az io;o év londoni tengerészeti egyezmény megállapította, hogy hadihajók, vagy tengeralattjáró nem süllyeszthet el kereskedelmi hajót anélkül, hogy előzőleg utasait és legénységét ne helyezte volna biztonságba. Ezt a törvényt azóta is minden tengerészeti egyezmény megerősítette. De hogvan bombázhat- egy repülőgép úgy egv kereskedelmi ha,ót, hogy előzőleg utasait biztonságba heyezi? Természetesen a repülőgép ezt nem teheti meg és ilyenmódon a repülőgépnek nem volna szabad kereskedelmi vagy utasszállító halókat bombáznia. J 923-ban Hágában Aligha azt ajánlotta, hogy kereskedelmi hajókat ne legyen szabad megtámadni, csak ha megtagadta, hogy átkutassák, és csak akkor szabad eí- pus?! iráni, ha legénységé: biztonságba helyezték. A baj csak az mindezekkel a rendszabályokkal, hogy ha az egyik fel megszegi őket, akkor a m«ivk fél is mégte, z 1 és nincs közöttük döntőbíró. Angiéinak főhet a feje Lppen ezért igen veszedelmes dologgá válhatik a japán blokák a kínai parton. Ha Japán hadat üzen, akkor a hadi szabályok jogot adnak neki arra, hogy akármilyen nemzetiségű és rakományu hajókat átkutasson. Ez 150 éves régi szabály és ha sor kerül rá a kínai partokon, Angliának joggal fog főni a feje. Végül igen különös háborús szabály az, hogy az eljövendő hadviselő fél nem köteles bejelenteni, hogy háborúra készül. Megteheti nyugodtan, hogy egész váratlanul hadat üzen és a hadüzenettel egyidejűleg már meg is kezdi a hadműveleteket. Elképzelhető például, hogy egy idegen állam követe megjelenik az angol külügyminisztériumban, átnyújtja országa ultimátumát és ugyanabban a pillanatban országa repülőgépei már bombázni is kezdőt Londont. Az eljárás teljesen szabály- szerű lenne. Hága dönt, ha tud Minden olyan vitában, amely a háborús nemzetközi jogok gyakorlása terén felmerült, az állandó hágai nemzetközi bíróság hivatott dönteni. A nemzetközi bíróság a Népszövetség rés/e lett, 15 bírája cs 4 kiküldött bírája van és minden nemzetközi kérdésben joga van dönteni — ha alkalma van rá. Ezekután joggal bizalmatlankodhatunk, több sikere lesz-e a jövőben a háború em* beriesebbé tételére irányuló törekvéseknek. Szomorú igazság az, hogy nincs mód és soha nem is volt mód, hogy a háborút „illedelmessé“ tegyék. A háború nem játék. (—) KOLOZSVÁR VÁROS TANÁCSÁTÓL- 1199— 195s. ÁRLEJTÉST HIRDETMÉNY. A v'iros tl'nácsa nyilvános árlejtés utján a következő erdők parkett kihasználás; jogát «<ija kJ v/LLilkozásb; az 1938 évre: i, A Féléki erdőben 8.90 Ha. — 2| A Papesri-i erdőben to,21 LA1. — y A A Luna—Gita<u-> erdőben 4.92 Ha — A>. A Muntele fiiiL.i erdőben T2.89 Ha. — Az áiPiefnénj- 7árt és lepecsételt a.jarifeitok aTip ján aiz ár!ejtéxi bizottság előtt folyó évi március 8-án délelőtt 11 órakor tartják rneg, sikertelenség esetén ped'g március 22-én dóéiőtt tt óraikor. Ajánlattevők g'ira nekik épen 1 megajánlott ösz- izeg 5 száza 'ékár kötelesek letétbe helyezni. Föltételek és költsége!«frányzöt megtekinthetők nriponca a> gazdasági ügyosztály 32. szümu irodájában, Cluj-Kolozsvár, 1938 február T4 én, A VÁROST TANÁCS. KOLOZSVÁR VÁROS TANÁCSÁTÓL. 4133 — 193S. szám. ÁRLEJTÉSI HIRDETMÉNY. A váron tqnácsa, tudomására hoezúLciz érdekelteknek, hogy a Városi törvényhatórág nyári strandfürdőjének vendéglő helyiségét 3 (három) cvre bérbe adja nyilvános árlejtés utján. Az árlejtést folyó évi március 29-én délelőtt ii órako‘r tartják meg i<z árlejtési bizottság eőfc az áll!tnázámvitel'J törvény SS—110, cikkelyednek megfelelő Jeg. Ajánlattevők ajánlataikkal egyidőben kötelesek ■a. megajánlott bérleti összeg 5 százalékát letétbe helyezni. Fd'.iuétoek megtekinthetők naponta 11—33 órai közt a-közüzemek Csilea Decebal 24, szám alatti iroda jába.n'. Cluj-Kolozsvár, 193S február 15. A VÁROSI TANÁCS. O rosp . n â5: otu Frank Thiess „Gsuzima‘‘ cimü orosz—japán tengeri, háború regénye, 400 lap, kötve 178 lej. — Thomas Mnnm,: Összes novellái kötve 572 lap 23Ş lej, Móricz Zs.: Mig uj a szerelem, 332 lap, kötve 178 lej, Jules Sauerwein: így láttam (a XX-ilc század történelme) 178 lej Lepagenál, Cluj. Postim utánvéttel. Kérjen teljes ingyen jegyzéket Lepagetól.
