Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-14 / 10. szám

[19 31 január 14­Készülőben fc tL L, t. í\ ü x a < !«£&■ legnagyobb gazdasági hatalma Februárban kezdődnek az angol — amerikai gazdasági tárgyalások iKaW'Polá tik ai villáik izgató külsőségei mö­gött London és Wa-shimgton közölt olyan megegyezés készüli, molyuck sok, ptlilam-alTiyi- log feltűnő esemlénynóli jóval uaigyobb hatása lehet a világ tovább; sorsára. A most készülő angol1—'umienükfti gazdasági megegyezés1 ez, melynek jelentős égét egyelőre fölmérni sem lohet. A kél Angolszász hatolom a viliág nyersanyagainak, i|pa,rü átalakító üzemeinek és ke r esk edolln i áiiek túlnyomó nagy részét kezei- l>en tartja. Megegyezésük, mely inogott gaz­dasági érdekek cm kívül gotótitkjoii. szempontok is rejlenek s amely kétség leien ül vezető sze­repet fog igényelni a világ gazdasági eleiében, olyan esemény, mely jelen tőségben legalább is egylértókii a legnagyobb feltűnési kellő po- •ILtiQcaiî és kMorxii eseményekkel is. Hitva latosan egyelőre osaik a gazdasági tár- gyállások inegindulksáTÓi (beszelnek London- ■bam és Washingtonban. A tárgyalások egy njabb kereskedelmi szerződés megkötésinek szikifalai mögé rejtőznék és igyekeznek elke­rülni a lármás feltűnést. Amint Cordell Hüli! amerikai külügyi államt.'fikár kijelentette, a megbeszélések február lfi-cn indulnak meg, aimllkor mindkét fiúi készen fog állana tárgya­lási anyagával és iln.dilviáímyaüvaad. A bevezető megbeszéli lsek' azonban már hónapok óta folynak s a hivatalos tárgyalások megindu­lásai arra mulat, hogy nagy vonalaikban a megegyezés mán* elő is van készítve. Az an­golszász világ gazdasági együttműködésének terve az Egyesült Állaim ok külügyi állaim tit- Ikáírtátoáli származik, akCimék arz o meggyőző­dése, hogy egy ilyen nag'y és egyensúlyozott gazdasági blokk megteremtése képezi az első lépést a világ gazdasági rendezése és ezáltal «í biliké sz.i.lá': döbb biztosítása felé. Cordell ‘Hűti úgy képzeli a dolgot, hogy az amerikai államok között hétrejöbt gazduuági megegye­zést, melybe az angol világié roda lomból Ka­nada is bele tarló zik, most az egész, brit biro­dalomra terjesszék ki. Ez áttörését jelentené a pár év előtt O Havában teái olt értekezleten jeljhiaiLíirozo-tt külön brit gazdasági világ vúnv- Ibafá'raii'naik, London nzonbaii különböző meg­fontolások aliapjűn, melyek közölt o politikai •okok fö’érneik n gaz das ágiakkal. ezúttal haj- üá'ridónak mutatkozik az amerikai ind it vány elfogadására. Egyelőre cs>ak az angol anya­országról és- gyarmatairól- tárgyal, a domin-iu- mokat, melyeknek önálló döntésire van joguk, •az aanetnijkipi gazdasági egységbe már bolelar- itozó Kanada kivételéiveli, tekln leien k iivül hagyja. Másrészt wiszont már szó van arról, hogy az angolszász gazdasági világ-blokkhoz Fralmoiiaország is csatlakoznék, söl tapogató­zások történték már a skandináv áHiamok- ■naik, Hollandiának t'ís Belgiumnak oslói cso­port néven isimért csoportosulásánál vs. Cor­dell1 Hülj azt hiszi, hogy egy ilyen gazdásági együttműködés bizonyos idő múlva elkerül­hetetlenül magával a tagadná a többi .Äwno- kat ős és lehetővé tenné a világ gazdasági uj- jászervesósiét, terméssel esen a z angolszász gazdaság) koncepciók értelmében. Az Egyesült Államok és Anglia között ter­vezett gazdasági együttműködés ad pilillanrab- ny-ifeg különös jelentőséget aníaak a gazda­sági tenvnk is, melyet Van Zeelaind volt belga miniszterelnök készített a nyugati hafelmek megb'izá'siából Európa gazdasági helyzeü’tnek rendezésiére. GliamberJafia, angol miniszterel­nök, minde/ai jel szériáit sokat foglalkozik ez­zel a tervve:', melyet alighanem kapcsolatba akar hozni az angolt—amerikai gazdasági niegegyezéssel. Chamberlain szintén azok kő­ié m álfámférfiak közé tartozik, akik meg- ivaniniak győződve, hogy a külpolitikai világ- fes-zült.súgnék igen nagy részben gazdasági okai vannak s cze 1 a mego’dás útját iis- gazdasági' terr-n keresi cbő sorban. Azt hiszi, hogy ezen a tiircn a nagy politikai és világnézeti ellen­ietek mellett b sikerül megegyezéshez jutni-, H;gy lega! a lb is könnyebben lehet megtalálni z "gvezk-'-’C útját, mint a tömegszenvedé- tyek ' 'lungaloit politikai és világné­CTSJJTMnm’ w. HM—ttMB— ilinmi A §ó kény ép de könyv LEPAGE-nál. Pl.: I ük. marósok könyve 92 lej, 1 és. fémipari kézi-könvv 158 ■ a beggesztés könyve 119 Vasipari és vaskereskcdelmi ,ivv kötve 248 lej stb. Postán 11.ánvettek Kérjen teljes jegyzéket LE* PAGE-tól Cluj, közölje, mi érdekli és milyen nyelven ért, • ­A marosvásárhelyi közművelődési szakosztály magas nívójú vitaestje A FALU A gazdasági megszer­vezés kiinduló pontja Molter Károly iró előadásához sokan szóltak hozzá A szövetkezetek és közművelődési intéz­mények alapja Tg.-Mures—Marosvásárhely, január 75. A gazdasági depresszió, mely minden bizakodó és reményt keltegető jóslás vagy bejelentés ellenére egyre nehezebb problémák elé állítja a Ma emberét, számos elvet és módszert hívott életre, melyek mindannyiénak végső követke­zésként egyetlen közös céljuk van: kive­zetni., kimenteni a népeket, nemzeteket a gazdasági élet ingoványos útvesztői­ből. Egy ilyen elvvel, — ha tetszik — módszerrel foglalkozóin legutóbb Molter Károly iró, főgimnáziümi tanár elnök­lete alatt a naarosvásárhelyi magyar párt közművelődési szakosztályának ütése. A szőnyegen levő kérdés, mely megvi­tatás alá került és amelynek gyakorlati meg valósi tása kisebbségi életünkben szá­mottevő gazdasági jelentőséget nyerhet, az önellátás, helyesebben az önsegélye- I zés problémája. A vita során vizsgálat tárgyává lett a probléma keletkezése és fejlődése napjainkig, majd pedig az elv gyakorlatba való átültetésének fontos­ságát1 és szükségességét tárgyalta meg a szakosztály. Â mini a gazdasági megszervezés loleidiisié pesíifa A jól megszervezett és biztos alapokon nyugvó önsegélyezés az anyagi és aiz ez­zel járó erkölcsi lezüllés leghatásosabb ellenszere és annak kiindulópontjául a falut kell megjelölni. Azonban az egyes vidékek különleges adottságainak figye­lembevételével a megszervezés fontos munkájában a,z egységes központi irá­nyi tás mellett a város tanultjainak és szakembereinek kell befolynátok. Annak a sajnálatos ténynek, hogy kép­iskolát és egyéb közművelődési intézmé­nyeket támogathat a társadalom külön megterhelése nélkül. A szövetkezeti eszme kizárja az önzést, megkívánja a. tagokért való önzetlen munkálkodást s ezáltal a közért való munkálkodásra neveli az egyént. Ugyanezt kívánja a tagoktól is, tehát nemzetnevelö hatása vám. Falun a tej, fogyasztási, értékesítési hi­telszövetkezetek és.egyes vidékek külÖn­: míwS­K*T\j Palesztinában katonai felügyelet alatt művelik meg a földeket zett és kiváló iparosaink, kereskedőink, orvosaink, stb. egymásután vesztik cl anyagi függetlenségüket és felleli előségei'- ket, oka az, bogy a néptömegekböj kiveszett az együvé­tart ozás érzete és öntudata, ami útját állja a kölcsönös segítségnyújtásnak is. Ennek mindennapi példája, hogy az egyéni és társas-vállalatok elenyészően keveset áldoznak kultúrát adó intézmé­nyeinkre, iskoláinkra, egyházainkra, akkor, amikor sok százmilliós forgalmu­kat igen sokszor annak a népiömegnek köszönhetik, amelynek kulturális fejlő­dését öl megtagadják az anyagi áldozatot. A szövetkezetek gazdasági és közmű­velődési jelentősége A reménytelen helyzetet a törvények keretein la elül szövetkezeti tömörülés mentheti meg. mert inig a szövetkezet a magia célkitűzéseivel tagjainak érdekeit szolgálja egyrészt, másoldalról egyházat, zeti ellentétek terén. A Vatn Zeelandterv egy- rész-ét n nyersanyag-kérdés rendezése képezi, ami valós'Ziuűleg szerepelni fog abban e'Z ajánlatban is, amelyet a külpolitikai feszült­ség cnyíri lésére az angol—fóamcio csoport a tekintély-államok csoportjának fog fölaján­lani. Ezek az államok viszont abbain, hogy gyarmatok helyett, ahol függetlenül szerez­hetnék be nyersanyagaikat, cj ak szabad iniyersnnyagHpiiaoÓKöt óján lank föl nekik, alig­hanem ammak a jelét fogják látni, hogy a ré­gi gyár matbi rodalmak lényegileg nem háj lan­leges háziipari, cséplő, malom, bánya, fa­ipari, stb.. szövetkezetei mellett városon szakmánként szakmai szövetkezetekbe kell megszervezni a kisiparosokat, kiske­reskedőket, ahol képzett szakemberek he­lyezkedhetnek el. Ez egyöntetűvé teszi a termelést s amellett az alkalmazottak jó-' léte is inkább biztosítottnak látszik a szö­vetkezeti szervezeteknél. A középpályák­ról kiszorult ifjúságnak magasabb mező- gazdasági, közgazdasági, ipari, kereskedel­mi kiképzést kellene megszereznie, hogy belőle kerüljenek ki a szövetkezeti élet vezetői és szakemberei. Az értelmiségi foglalkozású szövetke­zeti tagokat a többi tagoknak erkölcsi kötelességük támogatni addig is, amig a szövetkezeti orvosi intézmény, tagok be­tegsegélyezése, jogvédelem, stb., mint a szövetkezeti élet teljes intézményessé té­telének betöltése bekövetkezhetne. A jelenlegi szövetkezeti élet hibái A hozzászólások során a felszólalók jOTUSEaraerasia szag; sr. dóh n.yersunyagmonopóli'umukró] lemondani. Másrészt pedig az öíneliálásos rendszer elleni támadásnak Is tekinthetik az angol—fran­cia ajánlatot, mely ekkor történik, mikor az önellátás érdekében rendkívüli erőfeszítése- két tesznek gazdasági függetlenségük biztosi- tásiálna. Lényegileg tehát együttműködés he­lyett ezen a téren is harc készül, mellyel kapcsolatban azonban le kell szögezni, hogy az Amerika és Angina közölt tervezett egyez ménv létrejötte esetén <1 világnak mindeddig legnagyobb gazdasági hatalma fog kialakulni. rávilágítottak a fennálló szövetkezeti éle, hibáira, melyek igen sok fejlődésre és vi­rágzásra hivatott intézmény sorsát mint egy megpecsételik. A fegyelem hiánya, valamint a vezetők és igazgatóságok hibái igen sok szövet­kezetét a romlás felé vittek. A legsúlyosabbak egyike azonban az. hogy a közönség nincs áthatva a szövet­kezeti eszmétől, szövetkezeti szempontból szervezetlen. Dr. Fekete János ügyvéd rá­mutat arra, hogy egyes szövetkezetek maguk tiporják meg a szövetkezeti esz­mét, amikor árukészleteiket nem azoktól a néptömegektől szerzik be, amelyek után élnek. Előmunkálatok Dr. Nagy Lajo9 és Tncze Lajos hozzá­szólása után dr. Bogdán István marosvá­sárhelyi ügyvéd kifejti, hogy az önse­gélyezésnek alulról kell megkezdődnie/ Mindezek előtt megállapitásra vár, mire van szükség, mit kell termelnünk. Vidé­kenként kell megválasztani azt, amit az egyes vidékek termelhetnek és a többlet- jövedelemből lehetséges lesz a többi szük­ségletek zavartalan ellátása. Utal arra, hogy a statisztika szerint Románia átla­gos búzatermése katasztrális holdanként alig tiz egész és valami, akkor, amikor egyes vidékeken, mint például a Barcasá- gon is az évi hozam meghaladja a 16 má­zsát, ami azt mutatja, hogy nem minden esetben a föld terméketlensége okozza a terméscsökkenést. Az önsegélyezés má­sodik etapja az értékesítés, ahol már a né­pi szövetkezeti eszme megvalósítása kö­vetkezik. Az önsegélyezés megindításához szükséges előmunkálatok egyik legfonto­sabb lépése a kataszterezés, a termelési le­hetőségek és viszonyok megállapítása. A továbbiak során Horváth András fa­nár szólott még a vitához és az elméleti elgondolások gyakorlatba vitelének fon­tosságát hangsúlyozta. 1 t A közművelődési szakosztály legtitSH- bi ülésének vitatárgya gazdasági életünk egyik legfontosabb megvalósítást és to­vábbfejlesztést sürgető problémája volu Üdvös volna a kérdésnek szakadatlan fel- szinentartása. a feladatok további gyakori megvitatása, mindaddig, mig az elgondo­lások nyomán a probléma széles körök­ben gyakorlattá válik. ^ A i (zsibói) Marosvásárhelyi ügyvédet nevezett ki a belügyminiszter Szóváía-fürdőielep primárjává TG.-MURES-M..VÁSÁRHELY, január 13. : ÍAz uj közigazgatási törvény 'életeimében o fürdő, vagy üdülőhelyét képező községei; élére a primőrt a belügyminisztérium nevezi ki. A liberális kormány idején Szovála für­dőtelepedi ezt a tisztséget dr. Chipe Ionel ma ros vásárhelyi ügyvéd töltötte be. A kor- múnyváltozás ‘folytán a belügyminiszter most dr. Vcmceu Iosif ugyancsak marosivá sár hely' ügyvédet nevezte lei u fürdőiéierp polgármes­terévé. . Sorozatos betÖFésalc Szov ' ' A EUogíák n űeSíesí TG.-MURES-M. VÁSÁRHELY, január 13. Szovátán az utóbbi hetekben sorozatos lo­pások és betörések történtek. A csendörsvg erélyes nyomozásba kezdeti. A betörések színhelyei a szóvoltai Transzilvárna-villa, a Szőke-villa, a Slefön-élterem és a Concord a- viillia voltak. A bevezetett nyomozás most eredményre vezetett. A cserzd őrs ég elfogta Păcurarii Aurel szovátai lakost Kihallgató sa után Pacurariut átadták a bűnjelekkel együtt 3 marossá sárhelyi ügyészségnek-^sssísaKffis-jji A Fratelli Bianca milánói t:\:~ ■?- ratata kezeskedik a VTOMOUF* B'"'r versenytárs nélküli min sóséról. Ilin ■Ilin ..Ili IIHaBHÍIWB

Next

/
Oldalképek
Tartalom