Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-14 / 10. szám

TAXA POŞTALA PLÄTTTA fN NUMERAR No. 141,165/19291 Szerkesztős cg és ki adóhivatal: Cluj, Calea Moţilor szám. — Teleíonszám: 11—09 — Levélcím: Cluj, postafiók 80, FiókkiaJóhivatal és könyvosztáiy: P. Unirii 9. Telefon: 11—99, ŢLJX ÉVFOLYAM, 10, SZÁM. MAGYAR POLITIKA! NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROSS LÁSZLÓ Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210. féiévre 420, évente 840 lej. — MigyÍrországra: negyedévre io; félévre 20, évente 43 pengő. A több: külföldi íiiamokba csak a portókülönbőzeatei több. PÉNTEK CLUJ* KOLOZSVÁR, 1938 JANUÁR 14. pawwaBam'r’itimiffi A A BUDAPESTI HÁRMAS ÉRTEKEZLETRŐL KIADOTT JELENTÉS SZERINT lill cr miipi i nagprorszdg Vision^ icpiicicí Olaszország Cs Ansztria k< ci Komáiiio köiölíl Minden vonalon megerősítették a római hármas csoportosulás együttműködő munkáját — Budapest és Bécs is elismeri a — Beck lengyel külügyminiszter éles nyilatkozata Csehszlovákiáról OB Az amerikai kormány közvetve sem akar hozzájárulni az abesszvmm adott h elismeréséhez CLUJ—KOLOZSVÁR, január 13^ A római jegyzőkönyv államainak hár­mas értekezlete tegnap befejeződött Buda­pesten. Olaszország, Ausztria és Magyar- ország képviselői megvitatták a napiren­den álló külpolitikai kérdéseket es az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásaikat tel­jes összhangban hozták meg. Utolsó na­pokon olyan hirek keltek szárnyra, hogy a budapesti értekezleten olasz részről a római jegyzőkönyv másik két államának szoros csatlakozását fogják kívánni azok­hoz a külpolitikai alakulatokhoz és elha­tározásokhoz, melyek Németország és Olaszország nagyhatalmi politikájában játszanak az utóbbi időben főszerepet. Olasz részről ezeket a hireket már tegnap cáfolták. A tárgyalásról kiadott beszámo­ló most végleges cáfolatul szolgál a hí­resztelésekkel szemben. Szenzációt jelentő elhatározásokra a budapesti értekezlet nem jutott, nyilvánvalóan nem is akart jutni. Ellenben minden vonalon megerő­sítette a hármas csoportosulás eddig foly- titott együttműködő munkáját és rokon- szenvének adott kifejezést az olasz külpo­litikának és a Róma—Berlin tengelynek az utolsó hónapokban történt, nemzetkö­zileg fontos lépéseivel szemben. A fcggztiH&ngv szövege BUDAPEST, január 13. A római jegy­zőkönyvet aláíró államok: Olaszország, Magyarország és Ausztria, külügymi­nisztereinek budapesti értekezlete után kiadott hivatalos jelentés megállapít ja, hogy az olasz, magyar és osztrák állam­férfiak között, a római jegyzőkönyv alapján január 10—11—12-én lefolyt megbeszélések ismét kifejezésre jut­tatták a jegyzőkönyv tényleges és hasznos eredményeit, aminek követ­keztében a jegyzőkönyv alkalmazását ezután még intenzivebbé teszik. Ausz­tria és Magyarország megelégedésü­ket fejezik ki a Róma—Berlin tengely által kifejezett olasz—német együtt­működés felett. Ausztria politikája a római jegyzőkönyvekben leszögezett elvek és az 1936 július 11-én aláirt né­met—osztrák megegyezés közötti össz­hangon alapul, Ausztria és Magyaror­szág, melyek határozottan ellene van­nak a kommunizmusnak s el vannak határozva a kommunista bujtogatásnak területükön való leverésére, rokon- szenvvel üdvözlik a kommunizmus el­leni egyezményt. Ausztria és Magyar- ország a Spanyolország és a többi or­szágok közötti kapcsolatok rendeződé­se és Európa békéje érdekében formá­lisan is el fogja ismerni Franco tábor­nok kormányát. Ausztria és Magyaror­szág megállapítják, hogy Olaszország­nak a Népszövetségből való kilépése mély következményeket vont maga után. Kijelentik, hogy a Népszövetség­nek nem szabad világnézeti csoporto­sulássá válnia s ha ez következne be, abban az esetben fenntartják maguk számára a jogot, hogy tanulmányozás alá vegyék Génihez való viszonyukat. Olaszország és Ausztria elismerik Ma­gyarország teljes egyen joguságát a fegyverkezés terén s szükségesnek tartják ennek az elvnek mielőbbi meg- valósítását. Olaszország és Ausztria képviselői kijelentik, hogy kormányaik agy érdeklődéssel figyelik a Magyaror- -ág é: Románia közötti viszony fejlő- .ését s azon a véleményen vannak, hogy a román—magyar tárgyalások ki­elégítő eredménye jelentős mértékben hozzá fog járulni Dunaeurópa békéjé- nek megszilárdulásához. A három ál­lam gazdasági helyzetének tanulmá­nyozása után elhatározták a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok kiterjeszté­sét. Végül megállapítja a közlemény, hogy az értekezlet résztvevői hangoz­tatták közös akaratukat az együttmű­ködésre mindazokkal az államokkal, melyeknek politikai tevékenysége a béke, az ujjáépiilés és a nemzetek kö­zötti jobb megértés valódi céljai felé törekszenek. i A budapesti 1 lármás értekezlet tollát nem ■teremtett határozott: kötöttséget Ausztria és Magyar orszüig számára sem Olaszországnak a Népszöv’efeég:geli szembeni áliásfogMásáKiai kapcsolatban, sem az olasz—német—'japán hármas megegyezéssel szemben. Mindkét kor­mány azonban rokonszenV-'nék adott kifeje­zést a Berlin—Róma tengely tevékenységé- vei szemben és hangoztatta, hogy nem 'fogad- lmtnitt el olyan fordulatot, mely most, Oltisw- ország kilépése után a Népszövetséget világ­nézeti cscfporlosultáissá alakitswiá át. A hivatalos jelentés pontjait igen mer­sékelt kifejezésekben fogalmazták meg sértő, vagy elidegenítő élük tehát egyetlen kívülálló országgal szemben sem lehet. Mint pozitív újabb kötöttég Ausztria és Magyarország részéről csak a Franco- kormány elismerésének bejelentése szere­pel a határozatokról kiadott jelentésben, ami, tekintve, hogy a kisantanthoz tarto­zó Jugoszlávia is elismerte már a Franco- kormányt, igazán nem lehet meglepő. A Magyarország és Románia közötti vb szony fejlődésével kapcsolatban a római jegyzőkönyv másik két állama hangsú­lyozza, hogy ennek a viszonynak kedvező irányú fejlődése nagyban hozzájárulhatna a Dunavidék békéjének megszilárdulásá­hoz. Ez a megállapítás a román politi­ka utolsó fordulataival kapcsolatban nyilvánvalóan megnyitja az utat 3 Ma­gyarországhoz való viszony kedvező fejlődése felé. A nagy nemzetek közötti viszony min­den területen megnyilatkozó feszültségére jellemző az a távirat, melyet a Reuter^ ügynökség Washingtonból közöl, hogţj az olasz—amerikai kereskedelmi szerző­dés érdekében folytatott tárgyalások meg­szakadtak, még pedig azért, mert olasz részről a zerződést Olaszország királya és Etiopia császára nevében akarták alá­írni. Cordell Hull amerikai külügyi ál­lamtitkár viszont kijelentette, hogy az! aláírást ebben a formában nemcsak, hogy, el nem fogadhatja, hanem a szerződésben! is kifejezésre akarja juttatni, hogy azr Egyesült-Államok a szerződéssel sem jog- szerint, sem ténylegesen nem kivan hoz­zájárulni Abesszínia olasz birtokbavételé­nek elismeréséhez. Cordell Hull államtit­kárnak ez az állásfoglalása, mely nyilván­valóan teljes összhangban áll Roosevelt elnök politikájával, a Washington és Lon­don közötti együttműködés szorosságára vall ebben a kérdésben is. Meglehet, hogy az amerikai rossz hangulat fölkeltésé­ben szerepe van a római kormány pár nap előtíti elhatározásának, hogy ten­geri haderejét az eddig bejelentettnél is erősebben fejleszti. SiilpisSJOtSílí a Miiéi a Távolkeleten Az Anglia cs Amerika közötti kapcso­lat mai állapotában ezt az elhatározást Washington is maga ellen irányulónak te­kinti. London és Róma között az újév körül megkísérelt közeledés, úgy látszik, szintén nincs előhaladóban. Sir Robert Vansittart, az angol kormány külpolitikai főtanácsadója, legújabb hírek szerint, egyelőre nem utazik Rómába, amint azt kinevezésekor tervezték. Viszont Wa­shington és London és mellettük a háttér­ben Paris mindinkább fölkészülnek arra, hogy az adott viszonyok között lehető legnagyobb eréllyel lépjenek fel a szélső­keleti események újabb lehetőségeivel szemben. A japán államtanács egyelőre úgy határozott, hogy mé" nem üzeni meg a háborút Kínának. Legújabb jelentések szerint azonban újabb békeföltételeker készül átnyújtani Csang-Kaj-Csek kormányának s ha visz- szautasitásra találna, mégis rá fogja szánni magát a háború megiizenésérc. Minthogy pedig az újabb békeföltételek a kínaiak által már visszautasított föltételeknél is súlyosabbak, Tokio minden huzódozása ellenére alig­hanem rá fog kerülni a sor a háború meguzenesere is. Ez pedig a japán szélsőségesek politiká­jának fog szabad utat nyitni, amivel kap­csolatban elkerülhetetlenül számítani kell a japán hadsereg és az európai hatalmak érdekeltségei közötti újabb összeütközé­sekre is. Washington és London ezzel a le­hetőséggel számítva sorakoznak szorosan egymás mellé, az amerikai hadiflotta a japáni vizek közelében jövő hónapban már megkezdi hosszantartó hadgyakorla­tait és Londonból hivatalosan jelentik, ho gy a Singapore! hadikikötő készen áll és legközelebb ünnepélyesen fölavatják. Az európai külpolitika észrevétlenül nem maradó eseményei közé tartozik, hogv Bcck lengyel külügyminiszter genfi útjában,, valószínűleg még a mai napon Berlinbe érkezik, ahol a német birodalmi kormány vezető egyéniségeivel fog tárgyalni. Ezt megelőzőleg Beck külügyminiszter igen éles hangú nyilatkozatot tett a cseh­szlovák kormány ellen. Egy képviselőhá­zi interpellációra kijelentette, hogy a prágai kormány, úgy látszik, tovább akarja folytatni rosszakaratú politiká­ját, ami a lengyel kormányt is arra készteti, hogy a legnagyobb figyelemmel kisérje Prága tevékenységét. Elutazott Budapestről Ciano, Schusch­nigg és Schmidt BUDAPEST, január 13. A budapesti hármas tanácskozásról szó­ló hivatalos közleményt éjjel 1 r órakor adták ki. Az értekezleten résztvevő ál­lamférfiak este. 7 órakor írták alá a ta­nácskozásról felvett olasz, magyar és, né­met nyelven megfogalmazott jegyzőköny­vet, melyet gróf Bakdcs-Bessenyei György külügyi tanácsos vitt a fényesen kivilágí­tott miniszterelnöki palotába. Kevéssel Bakács-Bessenyei gróf után érkezett a palotába Schuschnigg osztrák kancellár, Schmidt külügyi államtitkár, majd Ciano gróf, olasz külügyminiszter, akiket Da­rányi magyar miniszterelnök és Kánya külügyminiszter a Sárga-teremben foga­dott. Az értekezleten résztvevő államiér- fiák innen a Gobelin-terembe mentek át ahol megtörtént a jegyzőkönyv aláir.b A miniszterelnöki palotából az ob osztrák és magyar államférfiak az Opc (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon j

Next

/
Oldalképek
Tartalom