Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-01 / 1. szám

19 3 8. január I.

ELLfíNZfíK

mei—mii wnffl

Emlékezés Giuseppe Ariostigrófra

az erdélyi régészet nagy olasz alakjára

Alberto Gtanohi professzor tanulmánya a híres archeológusról

A nemrégiben Koloraváron járt Aitborio

Ciiiamiolia professzor, aikl? nagysikerű előadásit lartot nálünlk, s aki évekig voJt tanár a szt'- «^edil egyetemem, rendtkiviU érdekes, erdélyi v unitikorá-sn itiuflvuilmiáinyí irt Arbotsili gróf Üi1- zeninyoilcad'ük szá/ndbaji éllf arc Urológusról.

A Bolognában nTegjelwnit Hub 'k&nryv már

osalk azért is niaigy figyelmein érdemel1 u ré' szikiikről, a megérdemelné, hogy telj tv, egészében magyarra fordítsák, mert régészeti szempontból uj és meglpé fényit vet aiz. egykori történelmi emlékek utáni kutatásokra.

Arios i gróf, a nemes bolognai kapitány

1722. Giuseppe Ariosti gróf. nemos bolognai kation aţ, u Gnier ezred ikaipiánya "«ti él TraasISváiliiiiában, Eu rópáiwalk ezen- a nvajdmtaim «snve rétien. ‘távol? részén, amely vaía miikor a hulla')m.a,s jó maii birodalom provinciája vök s amely ifié le van római- emlékekkel a régi v'áyh altatom kultúrájának

nvonva N aX Csak kutaénil ikeiMerve énlük rneg- értoiv, nvagya'rúzmi, megőrizni. Kevesen

vaniraalk, alkdk -t őrödnek iái TÓmaii birodalom Pannóniában és Dáciában itia'lállható érmékéivé.]. A hötszáz évvel ezelőtt mégha,ít

Luigi Ferdiilnamido Akursiii 1-uvék,, a bolognai akiadómiía illiusaJttriis nvega'l'a pl ó jutnak voHtak még ezen a 1 éren- rvagy érdemei1. Nemcsak több kötetet: érit « Dun áment) római kori em lékekről, de ‘tisztább fényt veteti) munkásságával az olaszok és magyarok egykori kraltonui, diplomáciai és főleg 'tudományos lé ren lévő összeköttetésére.

Ariiostj gróf a régész izzó klÍváincsiságá- vafj az erdélyi 1 római ‘kólón álk errvlékeit mula ja Bejáirja a leghíresebb volt római erődöket, LLpia Trai a mat. .Aj.u'umot, Auraria Magnat, Aurariia» Parv-vt s Salinumol. Leleteiről jegyzeteik«! készét, amelyeket Firenzébe küld Sciipione Maffei veronai marchesse- nek, aki vészortt a bécsi udvarnak számol be a gróf ikiulálásaérők Lenonaik, VI. KárO’y császár udvari történeti ró járnak és költőjének elme*? a ver ómat: márki, Ariosti gróf tudományos munlkfájána vonatkozó híreit így a uiélebek a birodalom fővárosába», Bésbe kellene, hogy Ikerül jenek. A gróf paran- rsoiti kap őfelségétől, hogy érltékes lielebeib, a s irikiö veikét s római (kori munk a járnak egész gyümölcsét száiriiltisai ©izomnál!1 Becsbe A gró? anged'e’tmesk'odilk, 'tutajokon száiHWt 64 felbecsülhetetlen értékű emlékkövet, előbb a Maroson., majd a Tiszán s úgy 'tervezi, hogy majd a Dumán egész Becsig viltietlheti a kémeset. Szeged mellett azon ham egy ttutalj elt- sü'yed a Tiszában* az embereik megmerne- k iidndk, de 17 emlékkő a haragos folyóba vész. A megmaradt 47 kő eléri ,a rendoí1- üdtési helyét s ma is dísze a bécsi múzeumnak, amely Euró pia etgyilk 'legfontosabb régészeti múzeumja. Ari'osti gróf -nagy érdeme, hogy ma 1« HáiHhaltók 9 betűikből ianullhart a tudós s az érdékődő

I elhagyatott Provimc a, melyet1 <1 rómaiak szeretvesésisé s tennckeivnyé tetteik vollt.

Trailan császár nagy vérátdozat 'Arám legyőzte a dákok Iki'rályáit Deoebn A, kii a királyság feje vollt Smrmiite-Getusábain (Sar- mósegelus, Dacia fővárosai), s igy utat 'nyitom a begyek felé nehéz csatái után,. S igy (tette rómaivá' a provinciáitl ágy ért el o 'Provincia legszebb lvogye» vidékéhez, melyet ma liadzeggnek (Há'tiszog) hívnak . .

Itt leírja Ariosti gróf Tratam császár kolonizáló munkáját, őr a régi városokról, sóbányákról, a rómaiak munkájáról!. Kiemeli Saliinavm — Torda avagy só-gaz da gságált. Abrud bányai (Abrabamia) a Zalaira (Saiilainduc) bányának kincseit. E'lősra.vát igv fejezi he: ,,Merészen arm kénem Császári Felségedet, figyeljen! fel az én kiiosny fáradtságom gyümölcsére s Hudassa az eredményit l‘eg- alázaHosabh, 9 leghívebb szolgájával s vaza„TELEFUMKEN

„BLAUPUNKT“

„STANDARD“

rádiókészülékek!

Villamos hütök. nagy választék lámpákban és csillárodban, villámot motorok. mindenféle vlllamotkétzülék

háztartási és Ipari célokra.

Electromagazin

kereskGCjetmi

zvksny-ätsasisg.

Cím, Sir. Memorandului 27.

lutsiávaJ:

Giuseppe Ariosti gróffal

Alberto Siainola profeszor ezután a múzeumban talá lhat ó A r osti - f élé '.eleteket ismentol: a tudós ai'.iapos»ágával s élvezhetőén-. IS'agy muinlkájáért a legteljesebb e liismerós idiieli? a kivádó olasz tudósi.

Marton LéFr.

losií fioreitz, íöDíícü de coniiáre, dreuKdü si arl.coic de melal

duârlaiânijai:

vasalások, rézkarnisok és ezek tartozékai, valamint konyhafelszcrdési cikkek. Az általánosan ismert „AllOW£I*“ CSÍSZO Ó ^Ummi gyártási helye. — Saját érdekében kérjen tölünk árajánlatot. Kcpes árjegyzék kívánatra ingyen.

:v ' ■ ■' ' -■ ■ -v •! • " ■*'.

Az elégtétel

Irta: THURY ZSUZSA

Anosti gróf kutatásainak írott emléke

A budapesti Szécsenyli könyvtár őrzi a eletekről szóló 287 Oldalia/s ikiézinail mJálso a> 'tát, Ar'-osb gróf ibodexét. A mű .a. csiszárnak szóló dedflkációval a következő hosszú elmei vi'séíil:

Ainnillk feli Iratok, — TajlálMtafölalk és össze- ; gyüjtettdk a négy legfontosabb rórmaii ikoflló- ' niában — Erdély földjén — Giuseppe Ari- J ősi gróf, bologniaili nemes általi — aki' a i Gallér 'ezred Ikaipétámiya — s aki1 őfelsége ! Auszttráa katlihofliilkjus sz'ewt császána parancsára — VT. Károly fejedelem rendelétere : — Béos városába Vitte amazokat — illatom o i MDCCXXIII.

A k.éz 'rai? frartía.llma valóslálgos csemege az alrcheo ógusoík számárai. Ismerteti' a. tailláit emlékkövek szövegét, mélyekből nem 'egy dijnltö fonltosságu adatokat tiainWmoz Erdély i;ö rí éneim énék róm ai uralom aítalit á'lfJó kor- sz'alkáró.]'.

Ariosti gróf eredeti kíézítraka négy pél- dárnyban- volt meg; egy Becsben., egy Veno- nában, a Gaipkolo (könyvtárba/ru, egy Velencében a 'Af aírcilantaiban « végül egy a Gesa reá könyvtárban'. A buda.pestr kod'ex csak mámmal!!, amely hi bás olaszsiágáv.al azt biz on yitt- ja, hogy a. másoló niem volt tisztában teljesen, aiz olasz nyelv »zabái yasirvaíl.

 kódex előszava

Ariostó gróf magy műnk á j árntalk elöszaiva mia'gyarr fordításban igy ikczdődTki:

Szent Császári KaithőHtilkus Felség!

,.Imé, a tudomány ok védőbe, őfelsége a MáigaszHbs Császár Iáibai ell'é hegyezem a Fő- koÜoTusákbntr» Összegyűjtőiül, 5 a ró-nraö balba- !om emlékéi őriző netlliquiáikat, írrőly Dacia volt 9 ma Traussii .'ár/'a név ve;, diii.szidó Szent Felséged császári koron áj úil. Ez volt na. áz

Kívülük csalc egy ember tartózkodott a kaszinó olvasótermében, amikor az eset történt. Mind a hárman az újságok alatt roskadozó asztal mellett ültek Péter, hatalmas termetű férfi, odaszólt a horpadt mellű Lászlónak, hogy ha átnézte a francia lapot, adja át neki. László valamit mormogott a bajusza alatt és még jobban belemélyedt a francia újság- lepedőbe, Péter negyedóra mudtán megismételte kérését, majd néhány perc múlva ismét szólt. A sovány ember kissé ingerülten válaszolt. Hogy várjon sorára, őt is érdekli, hogy mit írnak a franciák a pőlitikai helyzetről, meg miegyébről. Az atléta termetű Péter jóindulatúan mosolygott.

— Ugyan, hiszen nem is tudsz franciául.

László most már egészen felingerült.

— Honnan veszed ezt, kérlek? Éppen eleget tudok ahhoz, hogy megértsem a francia szöveget. Annyit mindenesetre tudok, mint te.

— Kétlem, — felelte röviden Péter

László erre félugrott és francia nyelven valami igen csúnyát kiáltott barátja felé. Péter is felemelkedett, szembe állottak egymással, sértetten és gyülölkö- dőn. Péter úgy érezte, valamit válaszolnia kell a gorombaságra, de egyéb nem jutott eszébe, mint a legkézenfekvőbb.

— Hülye — mondta.

László lábujhegyre emelkedett, keze a magasba lendült és tenyere heves csatta- nással megállapodott a másik férfi arcán. Az meglepetten és elcsendesedve nézett az izgatott emberkére. Erezte hatalmas izmait feszülni a kabát alatt, nagy testi fölényét és csak annyit mondott:

— Most mit csináljak veled? Összetörjelek?

Azután megfordult és csendesen kiment az olvasóteremből.

László utána nézett. Nyugtalan keze ernyedten hullt alá, arca megrándult. Hirtelen futni kezdett. A ruhatárban kabátját kérte, leszáguldott a lépcsőn és az utcán kétségbeesetten felhördült. Mit tettem, én nyomorult? — gondolta és érezte, hogy könnyek futnak le a torkába. egyik a másik után, ott valóságos tócsává szélesedtek, elzárták a levegő útját, úgy hogy László fuldoklóit és hörgőit vad rohanásában. Megütötte Pétert, legjobb barátját . . . Pétert, az áldott jó embert, aki őt öklének egy csapásával agyonlapithatta volna.

Péter nagylelkű és nemes.

Túltette magát a férf'it szinte kötelező szabályokon és nem vágott vissza. Péter a segédeit sem fogja elküldeni hozzá, ezt biztosan tudta László és kimondhatatlanul nyomorultnak érezte magát.

Ahogy teltek a 'napok, ez az érzése egyre növekedett. Péter figuráját láthatatlan dicsfény vette körül, mig saját kicsiség/ érzete szinte megbénította. Naphosszat egy karosszékben üt és maga elé bámult.

A barát, aki tanúja volt az esetnek, meglátogatta Lászlót. A látogatás után a kaszinóba sietett és félrehivta Pétert.

— Kérlek — monda — Lászlót igen rossz állapotban találtam. Hidd el, megszántam azt az embert. Teljesen le van sújtva.

Péter mosolygott, ö nem neheztel Lászlóra. Rendkívül sajnálja, hogy miatta rossz napjai vannk. A közvetítő jóbarát ismét kifejtette, hogy László megalázódnak érzi magát és a dolgon csak úgy lehet segíteni, ha valami módon megszabadítják kicsiségi érzetétől.

— Kérlek — mondta Péter — azt hiszem egyszerű az eset. Hajlandó vagyok pofonvágni Lászlót és akkor a dolog kiegyenlítődik.

A barát kezét dörzsölte. Remek ötlet László pofonvágta Pétert, Péter pofonvágja Lászlót, kitűnő. Holnap behozza Lászlót a kaszinóba, hárman bevonulnak az olvasóterembe, Péter talál valamilyen ürügyet az inzultusra és a dolog egy-kettőre elintéződik.

Másnap ebédután a közvetítő jóbaráton és Lászlón kívül nem tartózkodott senki az olvasóteremben, amikor Péter benyitott.

— Szervusztok — mondta.

László elvörösödött, belemélyedt újságjába és nem válaszolt.

— Szervusz László — mondta újra, emeltebb hangon Péter.

A teljesen zavarbimk tűnő kis ember felől nem érkezett vallatsz, csak száját nyitotta ki és hangot keresett.

De Péter nem várta be, hogy a hang

utat találjon. László mellé lépett és kezét tunyán meglóbálva végigszántott tenyerével barátja képén.

László felugrott, arcát egészen besöté- titette a felszakadt vérhullám. Odaugrott Péter elé és teljes erővel belevágott a meglepett ember arcába. Azután dölyjö- sen és kemény léptekkel távozott a teremből.

A közvetítő jóbarát elképedten sietett utána. A ruhatárban utolérte és lihegve faggatta:

— Miért ütötted vissza Pétert? Hiszen ö segíteni kívánt rajtad. Nem akarta, hogy megalázódnak érezd magad, ö másodszor is nagylelkűen viselkedett veled szemben és te vissz<nitötted. Megörültél?

László nyugodtan belebujl kabátujiá- j ba és körülményesen eligazította sál ját a nyaka körül. Legyintett izgatottan hadonászó barátja felé.

— Ti ezt nem értitek.

— Mit kell ezen érteni? Ostobán viselkedtél és .. .

László a szavába vágott:

— Nem érted, hogy ha nem ütök visz- sza, egész életemen át nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy gyenge, gyáva kis ember vagyok, akit az erősebb megfélemlített. Most azonban kitünően érzem magam.

HÉT

tanácsol ad egy betörő a betörés ellen

LONDON, december 31.

Mark Benney, a huszonihétévea voflit betörő, eki „Rossz Társaság“ című feltűnést keltő j regényével egycsapásra hires íróvá küzdötte fel magát, érdekes nyilatkozatban tanácsolja a közönségnek, hogy a kővetkező eszkö zökíke] védekeznék a betörések ellen:

1. Tartsanak kis kutyákat; az apró állat mindig nagyot ugat és a betörő fél a zajtól.

2. Az előszobába égő mégolg gyenge lámpa biztos elrettentő eszköz.

3. Az üres házban mindig szálján a rádió: csak néhány fillérbe kerül ét nagy vagyonokat menthet meg.

4. Az utcán, üzletekben, nyituános helyen sohase beszéljünk ,a házunkban őrzött értéktárgyaknál: nem tudhatjuk, ki hallgatózik.

5. Ne engedjük, hogy távolt étünkben levetek, újságok, tejespalackok és hasonlók gyűl' jenek a lakásunk előtt: az ilyesmi nyílt meghívó a betörőkhöz.

6. Ha elutazunk, ne eresszük te a redőnyöket, mert ez világosan jelzi, hogy „senlci sincs otthon“.

7. Kettőzött figyelmet követelnek a „szab ványo\:ott‘ házakból álló utcák és negyedek, mert 0 tolvaj, aki egyetlen ilyen házba betört ' megismerte valamennyi gyengéjét.

Az iró hozzátette, hogy a rablás, betörés, tolvajlás igazi mozgató elemei az orgazdák, akik minden hasznot lefölöznek, ő mega tízévi betörőpátyája során több mint 15 millió lej értékű holmit lopott, amiből alig 1 rril - Mó 'lej haszna vollt, a többi- aiz orgazdák kezén mairiadt.

* A KOLPING HITELSZÖVETKEZET tisztelettel értesíti tagjai és a- belépni széndékozók t, hogy a beiratkozások 1938 évi január hó 2-ár,, vasárnap délelőtt 10 órától fél x-ig. hétfőn este 7 ór'á'Oól 9-ig és kedden este 7 órától 8-ig ezkö zölhetők rzi 'ntézet. Str. Cogalniceanu 7 szám M/tt levő he yiségében I. emelőt 3 számú ajtó. Az igazgatóság.