Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)
1938-01-05 / 3. szám
LL BNZÉK r3MWÍHHMm\y ra-mMB1 1 9 3 H / a n // ú r .*>. SZABÓ ISTVÁN RIPORTSOROZATA i ©«iyan ■ az elmúlt esztendő magyar politikáját, kultúráját és az ifjúság útját «az erdélyi magyar Saaáal szellemiség iknváiiésógal ? III. Jelen számunkban <lr. Mi kő Imre ás ár. Asztalos Sándor kolozsvári ügyvédek nyilatkozatait hozzuk a: elmúlt ét> fontosabb politikai, kulturális és ifjúsági problémáiról. l)r. Mi kő Imre falutunulmánynioal és közírói működésénél tette ismertté neved. Tanulmányaiban. cikkeiben és vezércikkeiben az erdélyi magyarság legégetőbb politikai és társadalmi kérdéseit tárgyid- ja világos bíráló készséggel és nagy jogi tudással. Mint a magyar párt irodájának titkára és fi'r unitárius egyház jogtanácsosa élénk és értékes közéleti es jogi működést fejt ki. Magyarpárti programmal a most lezajlott választásokon dr. Mikó Imrét képviselővé választották. Dr. Asztalos Junior, az erdélyi kisebbségi magyar ifjúság másik vezetője ügyvédi gyakorlatot folytat és jogtanácsosa az Erdélyi Gazdasági Egyletnek. Mint ilyen, hatékonyan résztvesz a gazdatár- sadrtlom jogi irányításában és a ,,Gazdu'( ciinü lap szerkesztésében. \ múlt év szeptemberében lezajlott Vásárhelyi Találkozón a nemzetközi kisebbségi jogról adott elő s határozati javaslatát a Találkozó módosítás nélkül fogadta el. Dr- Aszalós §áudor nyílni lí 3* ata Az ifjúsági probléma: Erdélyben a magyarságon belül nincsen külön ifjúsági kérdés. Az ifjúság nem tesz különbséget és nem szervez nemzedéki mozgalmat. Sokkal erősebbnek érzi magát ennél. A kisebbségi sors, amelyben felnőtt, sokkal előbb avatta megfontolt férfivá, semhogy szándékosan kor szerinti válaszfalat emeljen a magyarságon belül. Ma a két nemzedék között egyetlen különbség van, amely azonban nem elválasztó, hanem kiegyenlítő jellegű: az ifjúság gyermekkora óta kisebbségi sorsban élt, annak lehetőségeit tudatosan érzi és ösztönösen használja ki anélkül, hogy összehasonlítások zavarnák, hiszen ezekre alkalma sincsen. Az uj helyzetben nevelkedett ifjúság csak a hangját akarja hallatni és bebizonyítani azt, hogy erkölcsi ereje mellett nem lehet eladni. Reá akar mutatni arra, hogy érzi mi vár reá: clőbb- utóbb népek vezetése. Hiszen az emberi élet véges. És reá akarja nevelni magát arra, hogy ha erre sor kerül: meg tudja állani a helyét. Megvan az elgondolása, amelynek az alapján vállalhatja ezt a szerepet és amely a keresztény erkölcs és nemzeti demokrácia megdönthetetlen pil**í*OM* --------------lérein épül fel. Bizonyítani akarja, hogy a nemzedékváltás nem hoz majd tétova összeroppanást, hanem simán mehet a felkészült tartalékokkal. A Vásárhelyi 1 alál- ko/.ó jelentősége éppen ebben rejlik. Ott bizonyította be az. ifjúság, hogy a reá háruló feladatoknak meg fog tudni felelni. És ott ünnepélyesen ki is nyilatkoztatta, hogy elgondolásait nem külön utakon, hanem az erdélyi magyarság összességét magábafoglaló demokratikus nemzeti szervezetben óhajtja megvalósítani. Ahhoz azonban, hogy az ifjúságnak ez a munkavállalása eredményes legyen, mindkét részről kölcsönös bizalom és megértés szükséges. Biztosan remélem, hogy ennek is eljön az ideje. Politikai: A belpolitikai események alakulása a romániai magyarságot mult év decemberében ismét próbatételre hívta. Az uralkodó bizalmát élvező kormány négy eves működése eléggé bizonyította, hogy nekünk itt a mai rendszer mellett csak egy mindnyájunkat összefogó demokratikus népi politika lehet az utunk. A választások eredménye azt mutatta, hogy magyarságunk nagy többsége be is látta ezt. Fájdalom, nem állíthatom ugyanezt minden erdélyi magyarról, hiszen vitathatatlan, hogy nagyon sokan még ma sem érezték át ennek a kényszerű, de reánk nézve egyetlen megoldásnak a szükségességét. Nekünk Romániában nem 5 százalékot, hanem legalább 10 százalékot kellene elérnünk minden választáson ahhoz, hogy a parlamentben számarányunknak megfelelő képviselethez jussunk. Ez a választás azonban biztató jel arra, hogy a legjobb utón haladunk ennek elérése felé. Remélem, hogy az újabb választásoknál mindenki be fogja látni az egy utón járás parancsoló szükségességét. vcifjy lxusö incgli.’i'o;,!j\ j<• « l imil»lj:i ’Teleink c/l 1iK0ntl.il kilns/ ál ják < .eminl. 1 ii/ us/iló >■ ajtónak <gy.k lő iilfikárIváj.i ép pen :i/ hogy <iz ijj m-m/edék mád. \><-n gon dolkoaÜk és hojtondó < f< 1 < 111 nélkü b kti évi c. Szerel. 1 j 11 a Ims/níJík ká**bh g» évi i ; 1Z/; 1 :i hill. 1 kezd i lings a nem/ed<", i kérdési nidi^ aki fo;;|iik vélni a nem/ ii- vég, k idésnck. mert lia < gy birodalom /ú máim liga/, voll, akko: egy parányi kisebbségi népközösség is tanulhat abból, liogy „salins rei publk-ae suprema Ex“. Dr. Hîk ó Sîrre Ícorrsoíal képviselő nviiafkozqifs 1. ,4; elmúlt év politikai mérlege. Ano.k, akik a mi parlálnyi kérdéseinket világviszonylatban szemlélik és önvédelmi lilair- cunikbam. eurófpoi! méltókét ágyekezlnek alkalmazni, fokozódó aggodalommal láthatták az elmúlt tizenkilencedik kisebbségi év folyamán, hogy' az erdélyi magyarság két mind* inkább elkülönülő viiiágszövetslég kereszttüzében áll. A vTágnózetefc szerint tagozódó két nagyhatalmi csoportosulás) é>! * valtii szó, amelyik közül az egyik bár demokráciáit és békét hirdet, érzékeken a vele szövetséges államok kisebbségének népjogaival szemben. Szövettsiegük, a Népszövetség, egyetlen panaszunkat hallgatta meg nyolc közül az efSmult év folyamán. A másik tengely bár faji kizárólagosságra és- parancs uraló mi a épít, prog- rammjához közelebb áll a mémet és magyaiu kisebbségi népcsoportok jogainak hangoztatása. Hogy azonban a totalitási elvek milyen nehezen egyeztethetők ösisze a nemzetiségvédelemmel, arra a londoni kisebbségi kongresszus szolgfá&tojtiott szemléltető példát. Az ezerkiílencszázharmincheies esztendő hozta meg az első hivatalos lűdverk’tsi kísérletet Magyarország és Románia között, ami külpolitikai] jelentőségén túl nekünk annyiivall is inkább személyes ügyünk, mert e mi sorsunknál valn itt elsősorban szó. A bel politikai élet sziiímtén a világnézet körül forog s a burkolt totalitás négyéves kormánya után a leplezetlen és szókimondó nacionalizmus jutott uralomra. Az általános áttnyenge’iésli balról jobbra könnyen kü lpoliti- kai iirányvtáíitozási ás követheti és pillánatnyi- lag nem tudjuk, hogy' a nemzeti kizáróliagos- ság fogja-e előbb kipróbálni az ellenzéken hirdetett módszeneik a kisebbségeken, vagy pedig az uj külföldi barátságok termük-e meg számukra gyümölcseiket? Az erdíríiyi magyarság soraiba is befurakodott a hitviták óta példátlanul álló v llílgné- zeti háborúság és apróbb csoportok elkülönültek azért, hogy az egyik miépjogokat veszélyeztető párán csurig, llmá törekvés eben frontot alakítsanak, -vagy, hogy többségi pártokat segítsenek uralomra mandátumok fejében. A magyarság túlnyomó, memzelhü többsége azonban úgy o sepsiiiszm-tgyöirgyi nagygyűlésen, xnltnt a decemberi választásokon bebizonyította, hogy nem káván beavatkozni a romi Imság belpolitikaii és viilágnézieti küzdelmeibe és egymlagába.n Is képes felvenni jógádért' n harcot. Kisebbségi nép egyenjogúságáért és önkormá.nyzaitiént folytatott küzdelme akkor ás demokratikus, ha vezetői a többi osztállyal egy szintre süllyedt 'felső és középrétegből kerülnek ki s csak a befelé osztály thían, kl’lfellé egységes kisebbségi r.l'lp- szerivezet tudja átmenténii an erdélyi magyarság 'étét és a haladás gondolatát a 'világnézetek ScyllláS és Charybdisei között. 2. Könművelődés ás nemzetvédelem. Az erdélyi magyarság politikán s'kon folyó önvédelmi harcában nem ni Tküiözhcli azt az erkölcsi támogatást, amit tudomány ési möviészet égj' nép életében jelent. A mi sa- * játos viszonyainlk közülI. az irodalom nem lehet öncélú tevékenység, hhmem miniden egyes munkánál azt is számba kell vennünk: mennyivel növelte a magyarság erdélyi öntudatát, mivel járult liozzá népkö^ös&égünk kiépítésihez? így tekintve a dolgokat, Balogh Arthur európai sikerű könyve mellett (a Népszövetség kisebbségvédelmi tevékenysége) két fiattal ember munkáját kell kiemelnünk a mull év tudományos irodalmából, akik közül az égjük a románság nemzetiségi történetéből (Mester Miklós), a másik n helység- botár ne vek kutatásiéból (Szabó T. Attila) vont le olKlatn tanú'súgókat, am:k nemzetvédelmi küzdelmünkhöz komoly tudományos alapot szolgál latinok. A s ép’roda- 1 ómban az erdélyi dráma megteremtésére történtek kísérletiek (Temuri, Kós. Nyirö) s az asszimi'úció bonyolult lelki tol\vrmatárói regényes szociogi 'áfiáit kaptunk (Mólte.''). Néhány egyedülálló kísérlett öl eltekintve azonban ma sem folyik kellő közösségi tudattól intézményes, tudományos és művészi munka értékeink és* érdekeink megvédésére. Nem arról van szó. hogy az iró politizál join» Völgy a politikus Írjon, hanem arról, hogy mind a kettő a maga őrhelyén népkü7 ősségi feladatot teljesítsen. A »román nemzeti újjászületés leüiapjelit erdélyi» ticirtl.Intetirók rakták le o kontinuitási dim élettel <>: n késő n tó dók ma tudannániyos lánvet kovácsolnak totalitás: célokra »a sztéike’yek román eredetének felfedezésével. A kontinuitás intem a mi ipnobló- mütnk, de nincs tön'tánietóránk, ak i a széke- lyek állítólagos román eledelére a tudomány v'Hágáinál választ adjon. Nincs fajkutatónk, oki felülvizsgálhatná azt »a hus'zezer székelyt, akinek a vénki vonatára regüti ónak ipollbiikai clmó'cticket ép kelteik. Az crdéyi magyarság niemzelklsebbstég)'» önt udata először a sdépino- dolomban jelentkezett, de nyemt-e Íróink ré- szJéV'ől nemzeti szövetségünk olyan támogatást, amilyenben pé'dául ui magyarországi haladó Írók annak'dcjén Gömbös rdform- kormiálntyiát részesítették? Pedig a kisebbségi .néptöredékek egyenjogúsága legalább annyi- iţa a baillaidláts» ügye, minit a földreform vagy a titkos választójog. Az adott viszonyok közölt az erdélyi magyarság csak akkor tud fennmaradni, ha minden erejét a külső nyomás elhárítására ösFEipoínitoslltja. Ezen a ponton pádig a politika többet jelent, mint par’üimentár izmust, »mert elénk a poliitózáláls n»em a»zt a többségi kérdést» álütju, hogy uralomra jutunk-e vagy sem, hanem a lét lés nem lét teszi nap-ngp útién idösze lüvé. Éppen ezért mn Erdélyben ţ minden magynnvtk politikussá kell előlépnie: a gazdának közgazdává, uz iróniáik és tudósnak kullurpolit‘.hússá, u jogásznak nemzetpolitikussá. 3. A nemzedéki kérdés. Az elmúlt óv az Ifjúsági problémát ‘.Is kétféle vonatkozásiban mulallh1 fel. Az egymi.'.lsi- tól távol é'ö és más irányba dogozó fiatalok összefogására hosszú vajúdás után az ősszel történt meg az e ü országos kísérlet. Az ifjúsági találkozó gondolatát kezdettől fogvb helyeselem és önhibámon kívül tör- tént, hogy nem »vehettem részt azon. Szükség van OT.i.i, hogy más más munknle”iilelen kö- röVségi cálokért dolgozó fi trial ok 1 cl (űriként találkozzanak és megteljenek nemzedéki és nemzetiségi öntudatba1. Az ilyen tö»16 ikozó azonban csak akkor ’»ehet ogys ges és állandó jellegű, lva oz ifjúságnak azokat az elemeit, de azokat az.tán hőéin ytotfainail öleli fel, okik nemcsak dlvi je'eniléseikben. hanem az azt követő c;elekedetekl>en is egyöntetűen jármaik el. Nincs» időnk tétovázni és elkalandozni akkor, «»mikor óbban a megyében», hol »az uj magyar nemzedék békés államépitési szándékát hangozLatte. azóta egy falusi magvar fiatal ember hősi halál! Inait a nemzeti k ö telessé glel je sit é í mere j én. Az if júsági kérdi’s» másik vonatkozásiéban a »karácsony előtti országos választások ölik almából ke Iliit szőnyegre. A tizedik romániai »vá’liisztlés nem múlhatott ugv el. hogy óbból a fiatailság ki< ne »vegye a részét s a kisebbségpolitikai életben most e’ső ízben jelentkezett a második nemzedék. (Különös?, hogy épprím neon az old a'on, ahol odclig » pártámén ti csoport felfrissítésének szükségességét hangoz láttáik, most nem méltányolták a fiatalság türhódltását, hanem »inkább azok felelt Víiijná'koztak, akik önzetlen ül fél- reál'lottak azért, hogy a fiataloknak utat nyissanak. A Választás lezajlott s most inem az ta» fontos, hogy összeül-e a parlament vagy sem, hanem, az, hogy a kezdeményezés' meg- törtéinit s m fiaitaillság megkapta a munkaterületet, ahol dolgozhat, ia»z idősebb nemzedék pedig az utánpótlást, akikre számitbati. A nemzedékváltás történhet revolúciós 'és vo'aicíós., pairancsiuriailmj »vagy nép uralmi, eszközökkel. Nem szabad azonban el felej temünk, hogy ha esek piilllammtinyilag is a gyengeség Mit keli tudnia minden sí Nesgy Illúzióról: 1. A Nagy Illúzió minden idők legnagyobb fo’lmje. 2. A Nagy Illúzió nyerte meg a nemzetek filmversenyén 1937-ben Velencében az első dijat, a Le.uni Vo’pl-kupát. 3. Erich von Stroheim, a főszereplő, e^fea játékáért kapta meg a francia' becsületrend nagykereszítj ét. 4. Parisban és Pécsben G hónapja fut, Bucurestiben 2 hónapja a legnagyobb sikernél ivetiitiik. 5. Felejthetetlen élményben lesz része és ez ént ne felejtse meghozni a Nagy Illúziót a Capitol-mozgóban. Készülődés LONDON, január 4 .4: újév még n: eddiginél is fokoholtabb fegyverkezés jegyében indul úgy Angliábaji, min. a: Egyesült Államot bon. Londoni In polc nagy részletesséygcl számolnak be a; amerikai fegyverkezés fokozott iramúról és ugyanakkor hangoztat jók, hogy Inskip angol hadfelszerelési miniszter rendkívül fontos lépéssel járult hozzá Anglia élelmiszerellátásának biztosításához háború cselére. Kanadával folyta ott hosszas tárgyalások után Inskip hadfelszerelési miniszter ugyanis lekötötte Angii.nnk Kanada egész buzaterm sél háború, vagy fenyegető háború cselére. Ezt a lépést nemcsak azért tor.jólc fontosnak, hogy Anglia kenyérellátását biztosítja, hanem a:ért is, mert a világ egyik legnagyobb bura piac át, a kanadai piacot ebzá’ja Anglia esetleges ellenfelei elöl. A kanadai búzára való angol elővételi jog biz osilását sokan párhuzamba hozzák a svéd vasérceknek Anglia állal <1 mult év folyamán történt fölvásárlásával, aminek szintén vemcsak a: volt a célja, hogy a: angol szükséglet ehet biztosítsa, hanem az is, hogy ezek a vasércek ne leérni jenek olyan ke\:ekbc, amelyek a brit birodalom céljainak nem felelnek meg. A Kanadával kö ott megegyezésben óriási összegről, Anglia állat fizetendő százmillió fontról (6—7 milliárd lejről) van szó. Egyes lapok szerint azonban Jnslcip hadfelszerelési miniszternek ez n lépése is enol; egy részét képezi a nagyszabású tervnek, mely óriási mértékben akar felhalmozni a brit szigeteken minden szükséges anyagot, hogy Anglia háború cselen szükséget ne szenved jen. A Kanadával kő öli megegyezőt (myol részről különben más szempontból is fontosnak tartják. Kanada az utolsó birodalmi értekezleten is erősen ragaszkodott még flhhoc, hogy kereskedelme szabadságát minden körül menyek közöl.' biztosítsa, mezt Amerikával való gazdasági kapcsolatai fönntartása érdekében nem akart szabad kereskedelmében gátlóinkat vállalni. .4 legújabb megegyezés változtat ezen nz állásponton, valószínűleg azért, meri a: Egyesült Államok is láthatólag szoros együttműködésr akarna]; létrehozni n brit világbimdalommok .4c angol Sajtó ezzel kapcsolatban nagy részletességgel közli a: Amerika által tervheve t uj tengeri fegyverkezés adatait. Pnnse- vclt élniük, e jelentések szerint, elrendelte az am c ri kai liad itengerészeti minisztériumnak, hogy az eddigi terveket a lehelő leggyorsabban hajtsák végre, még pedig a k ölt ségne- zésre, vagy más hasonló akadályokra való tekintet nélkül. Roosevelt ugyanekkor a<z amerikai parlament' két Kriza elé vjnbb indítványt készül terjeszteni, mely egymiUiárd dollár többlet-kiadást láván a nemze. védelmi tárc(< ezévi költségvetése számára, ,1c egymiUiárd dollárból 580 millió dollár a haditengerészetre esik. Ez a többletkiadás azonban nem foglal jer magiban ct mull hónapokban mcgsz.va- zott többletkiadásokat is, melynek fölhasználására szintért fokozott iramban kerül sor. Ugyancsak londoni lapok jelentése szerint Poosevelţ felszólította a hadsereg vezetőségét, hogy a lehelő legnagyobb mértékben sürgesse a repülőgépek beszerzését. Intézkedéseit a- elnölc a kongresszus költségvetési bizottságának elnökéhez intézett levelében a követke- cökéipen okolja meg: ,,.4 nemzetközi helyzet fejlődése a haditengerészeti költségvetés beterjesztése óla olyan irányt veit föl, hogy ezek a többlet-kiadások föltétlenül szükségesek, sőt esetleg szükség lehet újabb többlet- kiadások megsZQvazásinea is“‘. Angol lapok, melyek Angliáinak Amerikával való együttműködésére vonalko'zó minden hirt nagy elégtétellel közölnek, most feltűnő helyen köz lék, hogy a: Egyesült Államok tengerészeti minisztériumának utasítása szeriül .Amerika csendes-óceáni hajórajának négy nagy hajója San-Diego és San-Pedro kaliforniai kikötőkből legközelebb Sidneybe mennek, hogy a: ausztráliai Egyesült Államok megalakulásának 150-ik évfordulójára rendezett ünnepségeken résztvegyenek. Amerika Irészvételét ai: ünnepségeken úgy magyarázzák, hogy Washington ezzel bizonyos fokig érdekeltségét jelenti be Ausztrália függetlenségének megvédésére egy esetleges japán támadással szemben.