Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-05 / 3. szám

LL BNZÉK r3MWÍHHMm\y ra-mMB1 1 9 3 H / a n // ú r .*>. SZABÓ ISTVÁN RIPORTSOROZATA i ©«iyan ■ az elmúlt esztendő magyar politikáját, kul­túráját és az ifjúság útját «az erdélyi magyar Saaáal szellemiség iknváiiésógal ? III. Jelen számunkban <lr. Mi kő Imre ás ár. Asztalos Sándor kolozsvári ügyvédek nyilatkozatait hozzuk a: elmúlt ét> fon­tosabb politikai, kulturális és ifjúsági problémáiról. l)r. Mi kő Imre falutunulmánynioal és közírói működésénél tette ismertté neved. Tanulmányaiban. cikkeiben és vezércik­keiben az erdélyi magyarság legégetőbb politikai és társadalmi kérdéseit tárgyid- ja világos bíráló készséggel és nagy jogi tudással. Mint a magyar párt irodájának titkára és fi'r unitárius egyház jogtaná­csosa élénk és értékes közéleti es jogi működést fejt ki. Magyarpárti program­mal a most lezajlott választásokon dr. Mikó Imrét képviselővé választották. Dr. Asztalos Junior, az erdélyi kisebb­ségi magyar ifjúság másik vezetője ügy­védi gyakorlatot folytat és jogtanácsosa az Erdélyi Gazdasági Egyletnek. Mint ilyen, hatékonyan résztvesz a gazdatár- sadrtlom jogi irányításában és a ,,Gazdu'( ciinü lap szerkesztésében. \ múlt év szeptemberében lezajlott Vásárhelyi Ta­lálkozón a nemzetközi kisebbségi jogról adott elő s határozati javaslatát a Talál­kozó módosítás nélkül fogadta el. Dr- Aszalós §áudor nyílni lí 3* ata Az ifjúsági probléma: Erdélyben a magyarságon belül nincsen külön ifjúsági kérdés. Az ifjúság nem tesz különbséget és nem szervez nemzedéki mozgalmat. Sokkal erősebbnek érzi ma­gát ennél. A kisebbségi sors, amelyben felnőtt, sokkal előbb avatta megfontolt férfivá, semhogy szándékosan kor szerinti válaszfalat emeljen a magyarságon belül. Ma a két nemzedék között egyetlen kü­lönbség van, amely azonban nem elvá­lasztó, hanem kiegyenlítő jellegű: az if­júság gyermekkora óta kisebbségi sorsban élt, annak lehetőségeit tudatosan érzi és ösztönösen használja ki anélkül, hogy összehasonlítások zavarnák, hiszen ezekre alkalma sincsen. Az uj helyzetben nevel­kedett ifjúság csak a hangját akarja hal­latni és bebizonyítani azt, hogy erkölcsi ereje mellett nem lehet eladni. Reá akar mutatni arra, hogy érzi mi vár reá: clőbb- utóbb népek vezetése. Hiszen az emberi élet véges. És reá akarja nevelni magát arra, hogy ha erre sor kerül: meg tudja állani a helyét. Megvan az elgondolása, amelynek az alapján vállalhatja ezt a sze­repet és amely a keresztény erkölcs és nemzeti demokrácia megdönthetetlen pil­**í*OM* --------------­lérein épül fel. Bizonyítani akarja, hogy a nemzedékváltás nem hoz majd tétova összeroppanást, hanem simán mehet a fel­készült tartalékokkal. A Vásárhelyi 1 alál- ko/.ó jelentősége éppen ebben rejlik. Ott bizonyította be az. ifjúság, hogy a reá há­ruló feladatoknak meg fog tudni felelni. És ott ünnepélyesen ki is nyilatkoztatta, hogy elgondolásait nem külön utakon, hanem az erdélyi magyarság összességét magábafoglaló demokratikus nemzeti szer­vezetben óhajtja megvalósítani. Ahhoz azonban, hogy az ifjúságnak ez a munka­vállalása eredményes legyen, mindkét rész­ről kölcsönös bizalom és megértés szük­séges. Biztosan remélem, hogy ennek is el­jön az ideje. Politikai: A belpolitikai események alakulása a romániai magyarságot mult év decembe­rében ismét próbatételre hívta. Az ural­kodó bizalmát élvező kormány négy eves működése eléggé bizonyította, hogy ne­künk itt a mai rendszer mellett csak egy mindnyájunkat összefogó demokratikus népi politika lehet az utunk. A választá­sok eredménye azt mutatta, hogy ma­gyarságunk nagy többsége be is látta ezt. Fájdalom, nem állíthatom ugyanezt min­den erdélyi magyarról, hiszen vitathatat­lan, hogy nagyon sokan még ma sem érezték át ennek a kényszerű, de reánk nézve egyetlen megoldásnak a szükséges­ségét. Nekünk Romániában nem 5 szá­zalékot, hanem legalább 10 százalékot kellene elérnünk minden választáson ah­hoz, hogy a parlamentben számarányunk­nak megfelelő képviselethez jussunk. Ez a választás azonban biztató jel arra, hogy a legjobb utón haladunk ennek elérése felé. Remélem, hogy az újabb választásoknál mindenki be fogja látni az egy utón já­rás parancsoló szükségességét. vcifjy lxusö incgli.’i'o;,!j\ j<• « l imil»lj:i ’Teleink c/l 1iK0ntl.il kilns/ ál ják < .eminl. 1 ii/ us/iló >■ ajtónak <gy.k lő iilfikárIváj.i ép pen :i/ hogy <iz ijj m-m/edék mád. \><-n gon dolkoaÜk és hojtondó < f< 1 < 111 nélkü b kti évi c. Szerel. 1 j 11 a Ims/níJík ká**bh g» évi i ; 1Z/; 1 :i hill. 1 kezd i lings a nem/ed<", i kérdési nidi^ aki fo;;|iik vélni a nem/ ii- vég, k idésnck. mert lia < gy birodalom /ú máim liga/, voll, akko: egy parányi kisebbségi népközösség is tanulhat abból, liogy „salins rei publk-ae suprema Ex“. Dr. Hîk ó Sîrre Ícorrsoíal képviselő nviiafkozqifs 1. ,4; elmúlt év politikai mérlege. Ano.k, akik a mi parlálnyi kérdéseinket vi­lágviszonylatban szemlélik és önvédelmi lilair- cunikbam. eurófpoi! méltókét ágyekezlnek alkal­mazni, fokozódó aggodalommal láthatták az elmúlt tizenkilencedik kisebbségi év folya­mán, hogy' az erdélyi magyarság két mind* inkább elkülönülő viiiágszövetslég kereszttü­zében áll. A vTágnózetefc szerint tagozódó két nagyhatalmi csoportosulás) é>! * valtii szó, amelyik közül az egyik bár demokráciáit és békét hirdet, érzékeken a vele szövetséges ál­lamok kisebbségének népjogaival szemben. Szövettsiegük, a Népszövetség, egyetlen pana­szunkat hallgatta meg nyolc közül az efSmult év folyamán. A másik tengely bár faji kizá­rólagosságra és- parancs uraló mi a épít, prog- rammjához közelebb áll a mémet és magyaiu kisebbségi népcsoportok jogainak hangozta­tása. Hogy azonban a totalitási elvek milyen nehezen egyeztethetők ösisze a nemzetiségvé­delemmel, arra a londoni kisebbségi kon­gresszus szolgfá&tojtiott szemléltető példát. Az ezerkiílencszázharmincheies esztendő hozta meg az első hivatalos lűdverk’tsi kísérletet Magyarország és Románia között, ami kül­politikai] jelentőségén túl nekünk annyiivall is inkább személyes ügyünk, mert e mi sor­sunknál valn itt elsősorban szó. A bel politikai élet sziiímtén a világnézet kö­rül forog s a burkolt totalitás négyéves kor­mánya után a leplezetlen és szókimondó na­cionalizmus jutott uralomra. Az általános áttnyenge’iésli balról jobbra könnyen kü lpoliti- kai iirányvtáíitozási ás követheti és pillánatnyi- lag nem tudjuk, hogy' a nemzeti kizáróliagos- ság fogja-e előbb kipróbálni az ellenzéken hirdetett módszeneik a kisebbségeken, vagy pedig az uj külföldi barátságok termük-e meg számukra gyümölcseiket? Az erdíríiyi magyarság soraiba is befurako­dott a hitviták óta példátlanul álló v llílgné- zeti háborúság és apróbb csoportok elkülö­nültek azért, hogy az egyik miépjogokat ve­szélyeztető párán csurig, llmá törekvés eben frontot alakítsanak, -vagy, hogy többségi pár­tokat segítsenek uralomra mandátumok fe­jében. A magyarság túlnyomó, memzelhü több­sége azonban úgy o sepsiiiszm-tgyöirgyi nagy­gyűlésen, xnltnt a decemberi választásokon bebizonyította, hogy nem káván beavatkozni a romi Imság belpolitikaii és viilágnézieti küz­delmeibe és egymlagába.n Is képes felvenni jógádért' n harcot. Kisebbségi nép egyenjo­gúságáért és önkormá.nyzaitiént folytatott küz­delme akkor ás demokratikus, ha vezetői a többi osztállyal egy szintre süllyedt 'felső és középrétegből kerülnek ki s csak a befelé osztály thían, kl’lfellé egységes kisebbségi r.l'lp- szerivezet tudja átmenténii an erdélyi magyarság 'étét és a haladás gondolatát a 'világnézetek ScyllláS és Charybdisei között. 2. Könművelődés ás nemzetvédelem. Az erdélyi magyarság politikán s'kon folyó önvédelmi harcában nem ni Tküiözhcli azt az erkölcsi támogatást, amit tudomány ési möviészet égj' nép életében jelent. A mi sa- * játos viszonyainlk közülI. az irodalom nem lehet öncélú tevékenység, hhmem miniden egyes munkánál azt is számba kell vennünk: mennyivel növelte a magyarság erdélyi ön­tudatát, mivel járult liozzá népkö^ös&égünk kiépítésihez? így tekintve a dolgokat, Ba­logh Arthur európai sikerű könyve mellett (a Népszövetség kisebbségvédelmi tevékeny­sége) két fiattal ember munkáját kell kiemel­nünk a mull év tudományos irodalmából, akik közül az égjük a románság nemzetiségi történetéből (Mester Miklós), a másik n hely­ség- botár ne vek kutatásiéból (Szabó T. Attila) vont le olKlatn tanú'súgókat, am:k nemzetvédelmi küzdelmünkhöz komoly tu­dományos alapot szolgál latinok. A s ép’roda- 1 ómban az erdélyi dráma megteremtésére történtek kísérletiek (Temuri, Kós. Nyirö) s az asszimi'úció bonyolult lelki tol\vrmatárói regényes szociogi 'áfiáit kaptunk (Mólte.''). Né­hány egyedülálló kísérlett öl eltekintve azon­ban ma sem folyik kellő közösségi tudattól intézményes, tudományos és művészi munka értékeink és* érdekeink megvédésére. Nem arról van szó. hogy az iró politizál join» Völgy a politikus Írjon, hanem arról, hogy mind a kettő a maga őrhelyén népkü7 ősségi felada­tot teljesítsen. A »román nemzeti újjászületés leüiapjelit erdélyi» ticirtl.Intetirók rakták le o kontinuitási dim élettel <>: n késő n tó dók ma tudannániyos lánvet kovácsolnak totalitás: cé­lokra »a sztéike’yek román eredetének felfe­dezésével. A kontinuitás intem a mi ipnobló- mütnk, de nincs tön'tánietóránk, ak i a széke- lyek állítólagos román eledelére a tudomány v'Hágáinál választ adjon. Nincs fajkutatónk, oki felülvizsgálhatná azt »a hus'zezer székelyt, akinek a vénki vonatára regüti ónak ipollbiikai clmó'cticket ép kelteik. Az crdéyi magyarság niemzelklsebbstég)'» önt udata először a sdépino- dolomban jelentkezett, de nyemt-e Íróink ré- szJéV'ől nemzeti szövetségünk olyan támoga­tást, amilyenben pé'dául ui magyarországi haladó Írók annak'dcjén Gömbös rdform- kormiálntyiát részesítették? Pedig a kisebbségi .néptöredékek egyenjogúsága legalább annyi- iţa a baillaidláts» ügye, minit a földreform vagy a titkos választójog. Az adott viszonyok közölt az erdélyi ma­gyarság csak akkor tud fennmaradni, ha minden erejét a külső nyomás elhárítására ösFEipoínitoslltja. Ezen a ponton pádig a poli­tika többet jelent, mint par’üimentár izmust, »mert elénk a poliitózáláls n»em a»zt a többségi kérdést» álütju, hogy uralomra jutunk-e vagy sem, hanem a lét lés nem lét teszi nap-ngp útién idösze lüvé. Éppen ezért mn Erdélyben ţ minden magynnvtk politikussá kell előlép­nie: a gazdának közgazdává, uz iróniáik és tudósnak kullurpolit‘.hússá, u jogásznak nemzetpolitikussá. 3. A nemzedéki kérdés. Az elmúlt óv az Ifjúsági problémát ‘.Is két­féle vonatkozásiban mulallh1 fel. Az egymi.'.lsi- tól távol é'ö és más irányba dogozó fiata­lok összefogására hosszú vajúdás után az ősszel történt meg az e ü országos kísérlet. Az ifjúsági találkozó gondolatát kezdettől fogvb helyeselem és önhibámon kívül tör- tént, hogy nem »vehettem részt azon. Szükség van OT.i.i, hogy más más munknle”iilelen kö- röVségi cálokért dolgozó fi trial ok 1 cl (űriként találkozzanak és megteljenek nemzedéki és nemzetiségi öntudatba1. Az ilyen tö»16 ikozó azonban csak akkor ’»ehet ogys ges és állan­dó jellegű, lva oz ifjúságnak azokat az ele­meit, de azokat az.tán hőéin ytotfainail öleli fel, okik nemcsak dlvi je'eniléseikben. hanem az azt követő c;elekedetekl>en is egyöntetűen jármaik el. Nincs» időnk tétovázni és elkalan­dozni akkor, «»mikor óbban a megyében», hol »az uj magyar nemzedék békés államépitési szándékát hangozLatte. azóta egy falusi ma­gvar fiatal ember hősi halál! Inait a nemzeti k ö telessé glel je sit é í mere j én. Az if júsági kérdi’s» másik vonatkozásiéban a »karácsony előtti országos választások öl­ik almából ke Iliit szőnyegre. A tizedik romá­niai »vá’liisztlés nem múlhatott ugv el. hogy óbból a fiatailság ki< ne »vegye a részét s a kisebbségpolitikai életben most e’ső ízben je­lentkezett a második nemzedék. (Különös?, hogy épprím neon az old a'on, ahol odclig » pártámén ti csoport felfrissítésének szüksé­gességét hangoz láttáik, most nem méltányol­ták a fiatalság türhódltását, hanem »inkább azok felelt Víiijná'koztak, akik önzetlen ül fél- reál'lottak azért, hogy a fiataloknak utat nyissanak. A Választás lezajlott s most inem az ta» fontos, hogy összeül-e a parlament vagy sem, hanem, az, hogy a kezdeményezés' meg- törtéinit s m fiaitaillság megkapta a munkaterü­letet, ahol dolgozhat, ia»z idősebb nemzedék pedig az utánpótlást, akikre számitbati. A nemzedékváltás történhet revolúciós 'és vo'aicíós., pairancsiuriailmj »vagy nép uralmi, esz­közökkel. Nem szabad azonban el felej temünk, hogy ha esek piilllammtinyilag is a gyengeség Mit keli tudnia minden sí Nesgy Illúzióról: 1. A Nagy Illúzió minden idők legnagyobb fo’lmje. 2. A Nagy Illúzió nyerte meg a nemzetek filmversenyén 1937-ben Velencében az első dijat, a Le.uni Vo’pl-kupát. 3. Erich von Stroheim, a főszereplő, e^fea játékáért kapta meg a francia' becsület­rend nagykereszítj ét. 4. Parisban és Pécsben G hónapja fut, Bucurestiben 2 hónapja a legnagyobb si­kernél ivetiitiik. 5. Felejthetetlen élményben lesz része és ez ént ne felejtse meghozni a Nagy Illúziót a Capitol-mozgóban. Készülődés LONDON, január 4 .4: újév még n: eddiginél is fokoholtabb fegyverkezés jegyében indul úgy Angliábaji, min. a: Egyesült Államot bon. Londoni In polc nagy részletesséygcl számolnak be a; ameri­kai fegyverkezés fokozott iramúról és ugyan­akkor hangoztat jók, hogy Inskip angol had­felszerelési miniszter rendkívül fontos lépés­sel járult hozzá Anglia élelmiszerellátásának biztosításához háború cselére. Kanadával folyta ott hosszas tárgyalások után Inskip hadfelszerelési miniszter ugyanis lekötötte Angii.nnk Kanada egész buzaterm sél hábo­rú, vagy fenyegető háború cselére. Ezt a lé­pést nemcsak azért tor.jólc fontosnak, hogy Anglia kenyérellátását biztosítja, hanem a:ért is, mert a világ egyik legnagyobb bura piac át, a kanadai piacot ebzá’ja Anglia esetleges el­lenfelei elöl. A kanadai búzára való angol elővételi jog biz osilását sokan párhuzamba hozzák a svéd vasérceknek Anglia állal <1 mult év folyamán történt fölvásárlásával, aminek szintén vemcsak a: volt a célja, hogy a: angol szükséglet ehet biztosítsa, hanem az is, hogy ezek a vasércek ne leérni jenek olyan ke\:ekbc, amelyek a brit birodalom céljainak nem felelnek meg. A Kanadával kö ott meg­egyezésben óriási összegről, Anglia állat fize­tendő százmillió fontról (6—7 milliárd lej­ről) van szó. Egyes lapok szerint azonban Jnslcip hadfelszerelési miniszternek ez n lé­pése is enol; egy részét képezi a nagyszabású tervnek, mely óriási mértékben akar felhal­mozni a brit szigeteken minden szükséges anyagot, hogy Anglia háború cselen szüksé­get ne szenved jen. A Kanadával kő öli meg­egyezőt (myol részről különben más szem­pontból is fontosnak tartják. Kanada az utol­só birodalmi értekezleten is erősen ragasz­kodott még flhhoc, hogy kereskedelme sza­badságát minden körül menyek közöl.' bizto­sítsa, mezt Amerikával való gazdasági kap­csolatai fönntartása érdekében nem akart sza­bad kereskedelmében gátlóinkat vállalni. .4 legújabb megegyezés változtat ezen nz állás­ponton, valószínűleg azért, meri a: Egyesült Államok is láthatólag szoros együttműködésr akarna]; létrehozni n brit világbimdalommok .4c angol Sajtó ezzel kapcsolatban nagy részletességgel közli a: Amerika által tervhe­ve t uj tengeri fegyverkezés adatait. Pnnse- vclt élniük, e jelentések szerint, elrendelte az am c ri kai liad itengerészeti minisztériumnak, hogy az eddigi terveket a lehelő leggyorsab­ban hajtsák végre, még pedig a k ölt ségne- zésre, vagy más hasonló akadályokra való te­kintet nélkül. Roosevelt ugyanekkor a<z ame­rikai parlament' két Kriza elé vjnbb indítványt készül terjeszteni, mely egymiUiárd dollár többlet-kiadást láván a nemze. védelmi tárc(< ezévi költségvetése számára, ,1c egymiUiárd dollárból 580 millió dollár a haditengerészet­re esik. Ez a többletkiadás azonban nem fog­lal jer magiban ct mull hónapokban mcgsz.va- zott többletkiadásokat is, melynek fölhaszná­lására szintért fokozott iramban kerül sor. Ugyancsak londoni lapok jelentése szerint Poosevelţ felszólította a hadsereg vezetőségét, hogy a lehelő legnagyobb mértékben sürges­se a repülőgépek beszerzését. Intézkedéseit a- elnölc a kongresszus költségvetési bizottságá­nak elnökéhez intézett levelében a követke- cökéipen okolja meg: ,,.4 nemzetközi helyzet fejlődése a haditengerészeti költségvetés be­terjesztése óla olyan irányt veit föl, hogy ezek a többlet-kiadások föltétlenül szüksége­sek, sőt esetleg szükség lehet újabb többlet- kiadások megsZQvazásinea is“‘. Angol lapok, melyek Angliáinak Ameriká­val való együttműködésére vonalko'zó minden hirt nagy elégtétellel közölnek, most feltűnő helyen köz lék, hogy a: Egyesült Államok ten­gerészeti minisztériumának utasítása szeriül .Amerika csendes-óceáni hajórajának négy nagy hajója San-Diego és San-Pedro kalifor­niai kikötőkből legközelebb Sidneybe men­nek, hogy a: ausztráliai Egyesült Államok megalakulásának 150-ik évfordulójára ren­dezett ünnepségeken résztvegyenek. Amerika Irészvételét ai: ünnepségeken úgy magyarázzák, hogy Washington ezzel bizonyos fokig érde­keltségét jelenti be Ausztrália függetlenségé­nek megvédésére egy esetleges japán táma­dással szemben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom