Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)
1938-01-29 / 22. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ. IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARM 3 LEJ «mn^sganilliwi« Szerkesztő a ég és kiadóhivatal: Cluj, Calea Mórkor 4, szám. — Telefonszám: 11—09, — Levélcím: Ckij, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztlly: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAí NAPILAP ALAPÍTOTTA BAR THA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ Előfizcté;i árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre io; félévre 20, évente 40 pengő, A többi külföldi államokba esik a portókülörbözettci több. JLIX ÉVFOLYAM, 2 2. SZÁM. SZOMBAT CLUJ.KOLOZSVÁR, 1938 JANUÁR 29." INESCil belügyminiszter „Â Goga-kormány a nemzeti törekvések gyűjtőpontja és a falusi tömegek támogatni fogják ezt a kormányt“ Goga miniszterelnök nyilatkozata a „Die Zeit“ és a német távirati iroda munkatársának. Ma jelenik meg az állampolgárságok felülvizsgálásáról szóló törvényrendelet végrehajtási utasítása. — Munkában az idegenellenőrző bizottság. « Milyen lesz a szavazócédula. — lunian hazaérkezett. «■ Az újságírók szabad jegyének ügye ......... —............... A magyar pmí véglegesen megkapta a kilencedik helyei Micescu külügyminiszter — a szükséghez mérten — számonkéri az összes államoktól a kisebbségi kérdések rendezését BUCUREŞTI, ianuár 28. Az argesi községi színházban Calinescu belügyminiszter szerdán este egy hatszázteritékes vacsorán vett részt. A banketten a belügyminiszter is felszólalt és beszédében a parlament feloszlatásának okait fejtegette. — Az ország — mondta Calinescu — abba a helyzetbe jutott, hogy nem határozta meg őmaga a kormányzási formulát. Ilyen körülmények között a feloszlatás volt az egyetlen rendes megoldás. A választók határozottan a nemzeti áramlatok mellett szólaltak meg és ez útmutatással szolgált a politikai helyzet megoldására. A kormány a nemzeti törekvések gyűjtőpontja és a nemzeti irányzatot vallók támogatják a kormánynak a nemzeti jóvátételre irányuló törekvéseit. Ki fog derülni a választásokon, hogy a falusiak nagy tömege is támogatja a kormány által magára vállalt alkotó munkát. Azt jósolta beszéde további részében, hogy a többi politikai alakulatok, melyek a negativ harc területén maradtak, el fogják veszteni híveik nagy részét. — Nem kételkedem a kormány sikerében — mondta. — Ma keresztény parasztpárti nemzeti egységkormányunk van. Az állami élet nehéz órájában hozzánk intézett felhívásra mi, a nemzeti- parasztpárt egy csoportja, elfogadtuk a kormánnyal való együttműködést a nemzeti eszme és a falusi lakosság támogatásának alapján. Lehetőséget kaptunk programunk és törekvéseink tényleges megvalósítására. Harmonikusan és termékenyen működűnk együtt Gogával és Cuzá- val, akik iránt itt is tiszteletemet fejezem ki. öt éven keresztül hiábavaló vitatkozásokban romboltuk idegeinket. Az ország elitélte Maniu politikáját. Azt mondják, hogy eltértünk a nemzeti-parasztpárt tiszta vonalától. Miben áll ez a tisztaság? Egyezményt kötöttek a szocialistákkal és azután a vasgárdával. Kényszeritették Vaidát, hogy kilépjen és ma futnak utána, hogy visszavegyék a pártba. Azt mondtam Mihalachenak: önt követem a kormányon is, az ellenzékben is, de ha átengedi a párt vezetését Maniunak és ő megkezdi ismeretes agitácíóját, akkor hallani fogják hangomat. Mindig a tömegek akarata szerint cselekedtem és ezért most is felhívást intézek, hogy mindenki jöjjön sorainkba. Calinescu beszédét a résztvevők állandó tapssal kisérték. niiiíiszá©Bieln©ií nyilatkozatai a nésnei távirati snankatárs ássak BUCUREŞTI, január 28. A német távirati iroda munkatársa a fővárosban hosz- szabb beszélgetést folytatott Goga Octa- vian miniszterelnökkel. Az újságíró kihallgatása alkalmával a miniszterelnök hangsúlyozta a Románia és Németország közt fennálló jóviszonyt, amelynek még erősebb kimélyitése egyik főfeladata az ujj kormánynak. A miniszterelnök szerint a nemzeti keresztény pártnak uralomra kerülése csak azok számára volt meglepetés, akik nem ismerték a román politikai viszonyokat. A kormány hatalomra jutását hosszas nemzeti munka előzte meg. Ez a népakarat kifejezése volt, mert a tehetetlen és nem becsületes demokráciát már senki sem óhajtotta. A zsidókérdésről a miniszterelnök a következőket mondotta: Tévedés azt hinni, hogy a zsidó kérdés csak gazdasági probléma nálunk. Igaz, hogy a zsidók a nemzetközi kapitalizmus segítségével a kormányok gyengeségeit kihasználva, túlsúlyt szerzett az iparban, a kereskedelemben és a bankélct- ben. A mostani kormány törvényes eszközökkel és uj törvények kidolgozásával fogja ezt a helyzetet javítani és szándéka, hogy helyreállítja a természetes egyensúlyt az államalkotó nemzet javára, amennyiben megrendszabályozza a betolakodókat. A kérdésnek azonban lelki oldala is van. A zsidók ugyanis nem elégedtek meg a kereskedelem terén való uralmukkal, hanem belopóztak a sajtóba, az irodalomba, a rádióhoz és a filmhez is. Ezért kezdtük meg szellemi téren is az élősködők kiirtását. Szerintünk a zsidókérdésnek egy végleges megoldása van: össze kell gyűjteni a zsidókat egy még szabad területen s egy nemzeti államban csoportosítani őket. így alkalmuk lesz bebizonyítani, hogy a maguk munkájából, mások kihasználása nélkül is meg tudnak élni. I~ía ez nem sikerül nekik, úgy nem méltók az életre. A bolsevizmussal szembeni álláspontjáról a következőkben nyilatkozott a miniszterelnök: Bizonyos, hogy nem minden zsidó kommunista. — Romániában azonban az összes bolsevista prédikátorok zsidók. Minket egész világszemléletünk arra utal, hogy a román államot minden ellenséges érintéstől megvédjük s ez a bolsevizmus nyilt és határozott ellenfeleinek táborába utal minket. A kommunizmus nemcsak világnézetünkkel ellenkező felfogás, de Románia jövőjének legnagyobb fenyegetése is. Elhatározásunk, hogy ebből a meggyőződésből folyó összes következtetéseket levonjuk. Ezután a kisebbségi kérdésről beszélt a miniszterelnök. A magyar kisebbség semmiféle veszedelemben nincs. A romániai magyarok mindenütt használhatják nyelvüket1, iskoláik, egyházaik, gazdasági szervezeteik, sajtójuk van és szabadon fejthetik ki hagyományaikat, irodalmukat. Ezekhez nem nyúl senki. A kormány semmi olyan intézkedésre nem gondol, amely a természetes jogokat csorbítaná. A román állam fejlődhetik és gyarapodhat anélkül, hogy az itt lakó kisebbségeket elnyomná. Amíg a kisebbségek nem törnek az állam ellen, minket nem zavarnak. Ami pedig a romániai németeket illeti, hagyományaikkal és évszázados művelődésükkel, soha meg nem tagadott fegyelmükkel a németek lojális állampolgárok és őszintén tagozódnak bele a román államba. A romániai németség csak’ nyerhet azzal, ha Németország és Románia között a baráti kapcsolatok még jobban megszilárdulnak. Has ielenitc az állampolgársági törvényre!!« delei véfijrefsajiasi BUCUREŞTI, január 28. Csütörtökön reggel a beliigifníinls:1ériuinban, Calinescu belügyminiszter vezetésével tanácskozás volt a rendfenntartási intézkedésekről. A tanácskozáson piliöa loanid és Simian államtitkárok. továbbá Urzice ami vezértitkár vettek részt. Bucureştii hírek szerint ma jelenik meg ciz állampolgárságok átvizsgálására vonatkozó törvényrendelet végrehajtási utasítása. Azokkal .a hírekkel szemben, hogy a: egyetemi hallgatók ösztöndijait nem fizetik, a pénzügyminisztérium kófli, hegy a multévi ösztöndijakat teljes egészükben kifizetik, a januári részletet pedig a napokban fizetik ki és a nemzeti nevelésügyi minisztérium errenézve már ki is adta az intézkedést. Döbbenet Merénylet vagy baleset volt-e a szörnyű robbanás Paris külvárosában, Ville- juifben, egyelőre másodrendű kérdés. Az első benyomás, az első érzelem és az első gondolat dúlja szivünket és eszünket. 1 s ártatlan ember halála, bár naponként veszedelemben forgott a robbanószereket vizsgáló katonai vegyészet helyiségében, mély részvétre indít. Borzasztók a körülmények: megcsonkított és füstölgő testrészek, idegösszeomlást okozó dörejek, mozgalmas utca páni félelemben menekülése, meghasadt házfalak és szilánkká vált üvegek ... A feltevések és vizsgálatok izgalma. Úgy érezzük, hogy a vulkánon táncoló emberiség megviselt idegeinek, amelyek távol a „divatos“ harcterektől gyötrődnek majd egy negyedszázad megpróbáltatásai folytán nehéz megterhelés ez. Mint mikor Csehszlovákiában jelentős szerencsétlenség történt a kompon átkelő diáksereggel, ha tüzhányós vidéken a föld pihegése százakat elpusztít, ha közeliinkben a vasúti összeütközésben 2—3 élet semmivé lett... mindig megrémülünk, a részvét a magunk biztonságának megren- dültsége s jövő eshetőségek miatt. Méret, helyzet, körülmény, táv, híradás dönti el, hogy mekkora mértékben. Mégis vállaljuk, tűrjük, előmozdítjuk. Ha nehezen is, ha félelemmel a szivünkben, ha reggelenként aggódással lessük is, mit hoz a ma, — várjuk. De sokban és sok esetben magunk vagyunk az előmozdítói. Magunk, — emberek. Jelentősége van a gyors eszmetársitás- nak, az önmagunk akaratlan kínzása önmagunk által. Sajnos ilyenkor is gondolkozó lények vagyunk. Mekkora fájdalom! A felrobbant bombák a cagulardok raktáraiból valók. Ilyen pusztítás előidézésére gyártották. Politikából, ki tudja: szomorú eszmények vagy aljas érdekek parancsára? Ha mindegyik bomba szándékolt pontján végezte volna feladatát, hány ezer ember sínylette volna meg 1$ helyett! És ez Franciaországban történik, mely aránylag a fejlődő, gazdag, egyensúlyozott, szinte boldog országok egyike s már elfelejtette a komáin és anarchizmus éveit. Miért nem pihen egy pár évtizedig ez az emberiség, mely két oly ember- felettit vészelt át, mint a háború és béke? Uj bonyodalmak, uj veszélyek, uj halálok, uj világkatasztrófa jövőjét kell megágyazni: Népszövetség, kölcsönös biztonság, tengely, világnézlet, mind csak egv- egy lelki és szellemi bomba, mely a politika vegyészeti műhelyeiben, kapuk aljában freccsend szét a tömeghalál előjeleit? Pedig mi ez a tenger sima tükréhez képest? Néhány láda robbanószer, 15 halott? Gondoljatok arra, mi történt Spanyolországban és Kinában, mi történik most is és fog történni ott holnap szegény asszonyokkal és gyerekekkel? Igen, borzadás, rémület, felháborodás vágtat át rajtunk, de az embertelenség művészete mégis tovább dőzsölhet. A hatalmak gyáva tűnődése miatt. Nincs komoly tett a változtatás érdekében, még a veszélytelenebb eszmei és belpolitikai harcok eltanácsolása és elhárítása érdekében seţu> amelyek szintén a pusztulást erjesztik. Meddő papíron és otthon, a kuckóban ítéleteket fogalmazni. Az emberiség a vesztét érzi, meg akarja ízlelni újra fanyar vérrel kevert sorspoharat. Nincs mit csinálni, várni a megváltást, vagy elkárhozást.
