Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-23 / 18. szám

Í938 Január 13. ’ECtfEN ZÉK msmxmmmmmmtsssesi IS McüpcnCm ai MSI Nagyszabású ünnepségre készül Erdély egyik legrégibb eredményeket felmutató sportégyesiilete Mi történt 1898—1938 között Az öregeknek nem szabad elhagyni a fiatalságot és legszebb TG.-MURES-MAROSVĂS ÁRHELY, január hó. Erdély egyik legrégibb sportegyesülete, a marosvásárhelyi MSE emlékünnepre készül. Az egyesület, mely mindenkor a:) igazi sportszerűség szellemében szolgálta az ország, a társa­dalom egyik legszentebb érdekét, az ifjúság testi és ezen keresztül szellemi ne­velését is, ez évben ünnepli meg féimállásánalc negyvenéves évfordulóját. Az MSE ma már nemcsak a>:< országban, hanem annak határain kivid is ismert s székében hírnevet szerzett. Marosvásárhely társadalma azonban az utóbbi idő­ben megfeledkezett az MSE-ről. Közöny lett úrrá a telkeken, mintha már nem lenne fontos ifjúink nevelése és az egy évtized hijján félszázados múltra visz- sz<Mekintő egyesület a legsúlyosabb anyagiakkal küzd, ugyannyvra, hogy fenn­maradása anyagiak hiányában egyre nehezebbé válik. v_. 1898—1938 A gimnasztika, feladata, — mondotta már két évezred előtt Lnkitanos, az atlti- cizmus egyik legtekintélyesebb képvise­lője, — hogy erkölcsi és testi erővel ru­házza fel az ifjakat'. És a kétezer év előt­ti görög iró momdását egyre inkább iga­zolják modern társadalmi törekvések is, amelyeknek rugói a sport szükségének felismeréséből erednek. A mult század második felében a test­nevelés terén Európiaszerte megindult a törekvés, amely 'a német rendszerű test­nevelés, helyesebben torna kötöttségét, merevségét igyekezett megtörni és he­lvette a szabadban való sportolás elvét akarta diadalra juttatni, csakhamar Ma­gyarországon, majd Erdélyben is hívek­re talál. Itt is, elüt is megmozdul az ifjú­ság és egyesületbe, sportkörökbe tömö­rülve szakosztályokat építenek ki. Első próbálkozások Az akkori Marosvásárhely társadal­mában aránylag lalég korán, — az első magyar, mai értelemben vett sportegye­sületek, a gróf Eszterházy Miksa által alapított Magyar Atlétikai Glub-nak meg­alakítása után 13 évvel, — 18S8-ban történik az első kezdeményezés egy sportegylet megalakítására. Az első pró­bálkozások azonban ismeretlen okon el­akadtak és 10 esztendő kellett hozzá, hogy ismét Mvetődjék egy sportegylet megalakításának gondolata. Két évvel az első modern athéni olim­pia után —- aminek hire minden bi­zonnyal szerepet játszott Vásárhely első sportegyesületének megalakításában — 1898 júliusának egy forró délutánján liét lelkes kerékpársportaló: Werner Já­nos, Baka Béla, Csíki Emil, Koós Géza, Száva Gyula, Holczer Géza; és Gál Jenő — mind ismert nevek a régi Vásárhely életéből — egy déluitáni kerékpár-túra után a Maros ,,m!alomárkác<-tól körül­övezett „Elbia-sétányon“ pihen. Werner János részéről felvetődik a gondolat: egy marosvásárhelyi kerékpáregylob megala­kítása. A gondolat, mint. jó talajba ve­tett mag, hamarosan eredményt hoz és Oroszlány István, Marosvásárhely akko­ri helyettes polgármesterének elnöklete alalbt 1898 augusztus lá-én megalakul a Ma­rosvásárhely i Kerékpárosok Egyesü­lete, amely később, 1906-ban, a szakosztá­lyok számbeli gyarapodásával az MSE nevet veszi fel. melletti az MSE fejlődése bőztositvu fláits«z.ik\ Az atlétikai szakosztály éléin) Nagy Jenei áll és az ö vezetése alatt 8 versenyen o sz«aikosz- 1 ály 15 T. és 21 II. dijat nyer. 1926-ban ál­lítja első országos rekordjait az aszószak- osztály {Szász Dezső melk fis Nagy József oldakiS’Zás). 1927-be,ni Gárdos gyorskorcso­lyázó liiniiik fel, az «utlélikálxin Pamajot-h sze­rez hírnevet az MSE-nek a balkáni oámpiá- s zon. * Tempó MSE! A gazdasági válság a siport teáén .is 'érezteti hatását. Az MSE 1929-ben a nehéz anyagiak miiiaibt kénytelen« «beszüntetn/i ífutho,Uisziako5.z- t'álHyáit, de helyébe hnmaaoasn megalakul a jéghok’fciS'Zisikosztály. A korcsolyázásban ek­kor nőnek k. az országos hlrü versenyzők: Kiss Magda«, Csorba K.Há«"a és Gaál Károly. Praiajoth az altótókábam és Gárdos a koroso- •lyá'Ziáisbaii újabb sikereket érmek. Az úszó­szakosztály már a hegemóniát bkja « többi egyesültelek följött. 1933-ibam «a futballszak­osztály isimét nnegaí'alkiul, Ugyanebben az év­iién ez úszók 6 országos, nemzetik özá és házi versenyt rendeznek, i Kelve rész (.vesznek az idegen «versenyeken, ahol 58 I. és 48 II. d>- jat szereznek. Szép eredményeket ér el a vívó és tenirúszszak osztály is. A következő évben az usizósza'koszlfá'iy 18 bajnokságot nyer és 6 országo«s' rekordot áJflát. Nyer' 53 I., 37 II. díjat és négy kupát. A «sorozatos sikerek egyre szélesebb kör­ben teszik ismertté a mostmár közeli 40 éves egyesületeit'. Az anyaginkban v-a-ló anáoy’agos javulás1 lehetőséget ad újabb sikereknek. 1935-ben azonban 10 évi; értékes munkássá­ga után gróf Te’eki Domokos lemond az el­nöki1 tisztről éis helyét Mária/fi Lajos fogl.l- ja el!1. Vezetése tálalt a gróf Teleki:. Domokos álltai! megvetett alapon egyre szebb eredmé­nyeket hoz a szakosztályok munkálja. Erköl­csi és «anyagi támogatóim nyomán uj sike­rek «adódnak. Az egj'es. szakosztályok élén rá,termetit vezetők állnak, kik áldozatkészsé­gükkel és tudásokkal segítik előre felfelé ««vélő pályáján a «na.gymulíu egyesületet. Az úszószakosztály Rosenfeld Jenő elnök veze­tésével, aki o legmesszebbmenő áldozatkész­séggel1 Man ogat ja szakosztályát és Mészöly Tüban edző munkája, nyomán «a nyár folya­mán« a szeben.i. ve! Isen'yeken országos sikert éritek az MSE úszói «ós' «vizipólózól. De a szakosztály együk legértékesebb vezetője. Komjúti Jenő mérnök «himbajK kötelezettségei miatt visszavonult a, vezetés-tő1. Helyét dr. Fekete János foglalja, el és Schwort': Endre segítségével1 vezetik tovább a szakosztály ügyeit. Az MSE vezetőségében az egyes szak­osztályok «anyagi és erkölcsi támogatásában és «vezetésében még töbl>ek között gróf 7 e- Ielíi Mihályi, Breckner Vilmos, Ruhig László, d«r>. Veress Ferenc, H (tanyái: Béla«, FJekes Lajos, Elek Lás«zló, Naphegyi Béla. Sámson Ferenc, Nagy Jenő, Gergely József. Kovács Andor, valamint Zajlón György, Kupucz Lu­kács és Kopacz József, dr. Bogdán István. Vadadig F. Károly’' v. főtitkár utódja, dm. Nánási János«, dr. Vit áhfos István, Nagy Er­nő, stb. vállaltak tszteéget. SOHA SEíE E|ISÉK EL! pobb nem I íéiezíb ! Mint a Bri!iid»í-fvlr<i l- ri- mitiima és l uxus - Sitkén " Finest | I óvszer, mely az egész világ kedvence. | Közöny ,\z MSE negyvenéves jubileumával kapca- la'tb.iin beszélgetést folytat Imik az < gyesibe t elnökével Macatfi Lajossal. — Nincs elég tagunk — mondatig a be­szélgetés során. — Marosvásárhely közönsé­ge az utóbbi időkben közönnyel tekint az MSB felé. A több mint Harmincötezer la­kosú város mindössze 160 fizető tagot adott eddig az MSE-nek, ami haul tizlejes tagsági dij me htett alig jelent évi 19—20.000 lejt. Ilyen fedezet azonban lövőiről sem elég arra, hogy fenntartsuk az egyesületet és évről-évre egyre súlyosabb anyagi nehézségek adódnak. Egyes szakosztályok élére éppen ezek miatt ■nem tudunk megfelelő edzőket alkalmazni. Oktató nélkül pedig nincs eredmény. A tag­díjakon kivid egyesületünk költségeinek fede­zetét az évenként megrendezett MSE-bálok adják. Az idén a negyvenéves jubileum tete­mes összegeket követel, reméljük azonban, hogy Ia január 29-iki jubileumi bál némileg hozzásegít a szükségesekhez. — A ‘szakosztályok munkái? — Mintegy 300—350 aktív tagja van a 10 s:akosztályuak, melyek közül az úszó, ten- nisz. atlétikai és a téli sportok szakosztályai szép eredményeket mulathatnak fel. Az öt­éves önerős szakosztályunk, mely egyúttal Ianyagiak tekintetében a legfügyetlenebb,' az idén kapcsolódik be az ország sportjába. Számos külföldi egyesülettel kerestünk már összeköttetést, hogy a jubileumi versenyeket leköthessük magunknak. Junius végére vár­juk a budapesti AlTK-t, július első felében úszóink külföldi túrám mennek, a ju’iusi— ug asz tusi napokra pedig egy törökországi utat tervezünk úszóink számára, ha tervünk anyagiakon el nem akad, mert a közönség az utóbbi években érzéketlen lett a sport iránt. Negyven év, siker siker után. S o negyven év sikereinek titka az a fegyelem és szellem, amely az egyesületet úthatja. Az MSE cél­ki tűzése: egy szebb és jobb ifjúság, az állam iránti lojalitásra nevelés és mindkettő érde­kében a testv«éregyes«ü,letekkel való békés, ba­rát!! együMmükööl s. Közel másfél emberöltő alatt ,g}ein«eirációk sorozatéit nevelte az éleinek s tálisadta.lmi szerejpe a város életéiben az évek gyarapodásaival egyre nőtt. Az utóbbi negy­ven lv alatt nem volt ■Marostv«ásá,rhelynek je­lentős egyénisége, közéleti szereplője, aki «ne lett «volno az MSE tagja. Mn súlyos1 anyagi nehézségekkel küzd «s« a közöny nem enyhül. Ins mindem nehézségeik ellenére clCkitüzéseit nem veszíti szem elől, tudatában van Coliber­tin báró búcsúszavai jelentőségének. mit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöki emelvé­nyéről mondott: Európái nem a politika és gazdasági helyzet álltja helyre, hanem az fju- s/tg helyes nevelése és irányítása. Zsibói Béla. M cis® üszfihar Az alakuló értekezleten megválasztott tisztikar, melynek tagjai közül már töb­ben elhaltak, a következő volt: Orosz­lány István elnök, Eckwert József, Ba­ka Béla, Chevassus Ferenc, Rimeg Ödön, Púíotzky Péter, Petelei István, dr. Nyerges Gábor, dr. Sebess Dénes, Koós Géza, Ftesch Ad'oilf, Horváth Jó­zsef, Dudutz István és Anitái, Eperjessy György, itfj. Istvánffy István, Csonka Géza, Hatezer Géza, Werner János, Szá­va Gyula és Gfaál Pál, Megalakul a futballszakosztály 1901- ben Oroszlány helyettes polgár- mester hivatali elfoglaltsága miatt le­mond. helyette Csonka Géza1 v&szi ál! az egyesület vezetését. Hamarosan sportpá­lya is épül, mit a város bfoicsájt az egye­sület rendelkezésére. 1902- ben megalakul a futlbaflszakosz- tály és pünkösd napjain megtartják az első mérkőzéseket a református kollégium futballcsapatá­val. Az első együttes a következő volt: MSE: Baka Béla—Fey József, Gál István—Koós Ferenc, Gál Jenő, Werner János, Felméri, F., Istvámffy I., Illyés, I., Révész Gy., Koós G. Ref. kollégium: Magyar! Z.—Bükkös- / Gy., Székely L.—Felszegi S., Krizbai j.. Kelemen B.—Branea T., Mathi J., Riha F., Kelemen A., Szigyártó G. Az MSE együttese a város színeiben, Kék-fehér dresszben jelent meg, mely az egyesület állandó sízine leüt. 1904-ben at­létikai szakosztályok talakulnak, a meg­épített pálya már alkalmatlannak biz:o nyül és küldöttség kérésére dr. Bernády György polgármester pártfogása nyomán n város az Erzsébet-ligetben területet ad az MSE-nek pálya céljaira, oly feltétel­lel, hogy aziE az egyesület évi egy arany­korona bérért fennállása folyamán kor­látlanul használhatja. A pálya; u közel- mul'tban a Mures birtokába került, de a rét egyesület között létrejött baráti meg­állapodás értelmében azt az MSE rs használja. A hanyatlás korszaka 1909-beta dr. Fenyvesy Soma orisziággyütésá képviselő, 1913-bau dr. Ugrón Gábor nyu- gailimiazoff főispán kerüLniek az egyesültet élé­re. A futball és atlétákéi szakosztály iverse- nveket rendez ég versenyeken vesz részit*, melyeken ellenfelei a KAC, iKIKASE ési ez NSE. . A nagy NIágégés fazonban megakasztja az egyesület fejlődését. A háborús években' megszakad a szekoszitá- tyok munkája ‘t'ls a tagok közül Hűbben már -mem térnek vässzia többé aiz M,SE-ik1 ubiá ristvk közé. 19 lükben indul meg aiz újraszervezés Ugrón Gábor dr., az egyetsüliett dászeltnöke és SchmiJőviits Jaika.b éltnek vezetése alatt. A szalkosztályiii munka Imamrosirn megindul és újabb sikereket ér. 1920-bau a futballcsapat \ 19 mérkőzést nyert, 6-ot vésziéit, 5 eldön- teUllemi volt. Adott 64 ég kapott 26 gólt. Ha- soniLóan; szép etledm)ínyeket mptat a,z atlé­tika is. Az elnöki] tisztséget Kél no ki Bedő Sándor dr. udvari tanácsos, az ügyvezető eb nöki tisztséget pedig Balra Béla fogjílailj'ák el. Újabb szakosztályok A már korábban megaltaknJt úszószakosz­tály 1921 szeptember 8-án cmuiliatkozott be és nem kevés sikerrel. Egymásután alakulnak a tenrúsz, korcso­lya, mvós lakosztályok, valamint a turiszti­kai szakosztály. Az egyesület már a 25 éves emlekiinlnepréké­szük 1922-ben az egyesület vezetőségében, minit disizeluők dr. Bernády 'György, minit elnök dr. Péterffy István és mint társelnökök Bustya Lajos, Keleti Péter, Mestitz Henrik és Nagy Endre kollégiumi, igazgató szerepel­nek. Az ügyvezető aileJliők szerepét dr. Föl- dessy György tölti be.. A szakosztályok Te­mesváron;, 'Kolozsváron és a SizékelyföUdi vá­rosokban sízereipelinek. Mllndemitt sikerrel. Egyre nagyobb szerepbe/ jut 07 úszó és* az atléfkaii! szakosztály. Az egyesükét azonban 'anyagi rebézsógekkel küzd és a vezetőség óriási küzdelmet folytat, hogy a szakosztá'- Jyokait fentnl'artlrassák. 1925 aiz anyagi hely­reállIlii,t ás esztendeje, amikor gróf Teleki Do­mokos elnök eiköksá és anyagi támogatása Tantárgy Michiganban a szájfestés Sehol a világon nincs a nőknek olyan jó dolguk, mint Amerikában. Amikor ideát Európában nőnek lenni bizony nem mindig kimondottan öröm, Amerikában a nőnek egyetlen és legfőbb kötelessége, hogy szép legyen. Éva leányai itt még csinosíthatják ma­gukat, költséget és fáradtságot nem ki­méivé, Jaj annak, ki beleszól a nők dolgába. Most már hivatalosan is elismerték a nőknek azt a törekvését, hogy szépnek kell lenni mindenekfelett és Michiganban a Public Schoolban, ami magyarul közön­séges népiskolát jelent, szépészeti fanfo­lyamot tartanak. , Vagyis Michiganban számtan, föld­rajz és irodalom mellé bevonult mint tantárgy a szájfestés és szemöldök-kicibá- lás. Órára a hölgyek tolltartó is irka mel­lé pirositós tégelyt visznek, szemöldök­festéket, puderespufnit és csipeszt. Szak­avatott tanárnők oktatják a leányokat arra, hogyan tudják legjobban kihangsú­lyozni szépségüket. Kioktatják a 14—16 éves Gveeneket, Marjoriekat, Mabeleket és Rosaliekat, hogy szemüknek a hegyes­re kirajzolt vagy pedig homlok felé el­keskenyedő, kínai szemöldök felel-e meg jobban. > A helyes arcbőrápolás a legfontosabb. Festékleszedés és különböző arctápláló ke­nőcsök és pihentető, frissitő maszkok receptjét valószínűleg írásba szedik, gyöngybetükkel beleírják a kis irkába és aki nem tudja, hogy zellermaszk vagy na­rancspreparátum felel-e meg a bőrének és nem mondja föl hibátlanul a boszorká­nyos öszetételü kozmetikai cikkek recept­jét, bedacizik annak rendje és módja szerint. Pudcrárnyalatokról és ruzs-szinekről tárgyalnak ezen az órán, megállapítják azt, hogy meggyvörös vagy narancssárga szájruzs felel-e meg az illető 14 éves sző­ke, gömböc kislány lényének. Kikeresik a szájformát és ott határozza el egész életere Bessie vagy Lilian, hogy fülig kanyaritott, négyszögletes vampír- szájat, vagy pedig ici-pici, szivíormáju cseresznyét viseljen-e a szája helyén. A legérdekesebb az, hogy ez a forradalmi lépés az egész sajtó helyeslésével találko­zik. A puritánok honában egyetlenegy lelkiatya nem akadt, aki fölemelte volna a szavát ez ellen. Annyi bizonyos, nem hiszem, hogv szájfestékből Michiganban valaki is beda- cizott volna.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom