Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-23 / 18. szám

m VL'L'BNZftK Könyv Dr. /(«»/I Ml lm: „Szemefoéngek gondot**- taimlnil". (Politika, művelődés, ga:d<rság) Sí hűn IXragomir egyetemi tanár, a Rvm<m Akadt-inba tagjának bevezetésével és életyaj- záintl. („Spicuiri diai gândurile méta, Poütu- oe, Culturale, Economice, puhÜcafce cu lB1 .vlmliu biografic de Pnof. Silviu Dnagonur. Sibiu, 1938.) Silviu Dragomkr egyetemi fecmá mait., u *'<*■ alán Akadémia tagja inuk goiutózásában tes" tos köbét hagyba eJ a sajtót, mely a hálwnu- olét ti erdélyi romám vezetők tagjetó>*ü>öiKé- nek, dr. loam Mkimnek összegyüjtötl mm»- \áit és terjedelmes levelezését tartóin»«“*- Miluuwik a háboruedőtti magyarországi ro­mán-ág eean etiségi küzdelme Lbem igen je­lentős szerepe vo»l*t s u fellkenyéri földesen'- na-k, s/.szvá ősi ii-gyvédnek és bankigazgató­nak tv románság poliitikul, de különöse« mű­velődési és gazdasági 'delében véghez vd1 ke/deményező és a nehézségeik «Heinére is gyako ti és ne úgy célokat megváltásit ó nwm- I ájára és működésére éli mk tényt vetnek le- t e’ei. mélyeket kiiz<löta.r.saivtvJ, m szás/ság vezérével s az akkori magyar politikai élet vezetőivel váltott. Milm lévete/ése kizárólag közügyeket érint. de *i dolog természeténél lögjvw év ink fényt cet a korra, melyben űlZ erdélyi :ománság .nemzetiségi küzdelmei le­folynak s mindemnél hiveibl>aiv árui ja esi a lé borne ölti évtizedek vezető szeméi viségei- nv:k egyéniségéi, életét, célját, hibáit és szen­vedéseit. loom Mih'U szemelvén vedt megelőzően izomban tekintsük át Silviu Dragonén' tanár­nak, u, kolozsvári egyetem történettudósámak, az erdélyi és ta kisebbségi kérdés legkitű­nőbb és hivatott ismerőjének terjedeflimes és .z egész kor szellemi, politikai és gazdasági szerkezetére éles fényt vető Miiwi életrajzát. Dmgjomi-r professzor kletirajza, a fellelhető összes iMiinmi és bíz életben és küzdelmeiben szerep!ő személyiségekre vonatkozó adatok pontos és fel ki ismeretes feltárásán alapszik s minden 1 alpját a bemutatás' történészhez méltó tárgyilagossága és sokrétűsége, v«lta­rn int az ember és a hazafi meleg tekintete hatja át. loan Miiru 1854-ben született FeNkenyé- ren, a történelmi nevezetességű Kenyérmező közelében, régi vezető szerepet játszó és g&z- dig l.la'lu'si családból. Műm Szászvároson, .ratzbam és Budapesten tanult. 1883-hasn már mint ügyvéd telepedett le Szászvároson armekett. hogy szüleitől örökölt tniurtagiaz - isrigát liagyomáavyból. de öröklött íruvnksu- ere téténél', meg szorgalmánál fogva is rütnfelemil fejlesztette és mind nagyobbá .ebbe, megkezdi népének., az erdf fcyi romám - •ságniak érdekében 'végzett több évtizedes gazdag és önzetlen munkásságát. 1885-ben megfiüiaikibotta ugyancsak Szászvároson az •Ardeleana“ bankot, melynek első igazgató­ja volt, majd nemzetgazdííis ágiaci tudomá­nyának friss ebeire alapozva, felwmeri azt a nagy igazságot, ami Széchenyi reformjai­nak is kiindu’ópoffrtja voit, hogy gazdasági összefogás és megszerrezettség nélkül a mo- lermj társadalomban sem politikád, sem mii- feUődési programot megvalósítani nesn lebet. A román nemzetiségi gazdasági éflet meg­szervezésének nagy munkáján kttrül Múlni kezdeményező és vezetászerepet vitt a hábo- rudötti erdélyi román étet minden megnyik- vánailásábain, az egyházban és a közétetöem egyaránt. Ektöfce tesz egy egész csomó mii- veflődési, társadbítei' és gazdasági célzatú egyesületinek s megnyitöbeszédei. jetentt'isei, beszáraoíói és a korabeli erdélyi román la­poknak, különöset» poütkai kérdésiekben adott interjúi, hozzászótásan és vitái egy nagykészültségü és főkép gyakorlati megva­lósításokra törő, mimdenkéjpen tiszrtetetreméi- tó és ruaigyszabá'vu egyáursógről tesznek bi­zonyságot. Tizenthat évig igazgatta az „Arde- leainiatt“, eltm&e volt <uz Asttranak és e Román Szidház-adajp egyesületnek. Mihu tekintete és csak nemzete haladásáért munkálkodó tevé­kenysége egységesen fogta át az akkori ro­mán étet arouden m^nyilvskmil'ársát. Ezerfeféé voüf elfoglalva s birtokániak gondján kivül, túlzás nélildif mondíhartjuík, egész nemzeté­nek, kicsinek, .niagyniak egyaránt gondját vi- sefibe. Nagy^eíkjü adományatvel ‘és erős szel- lleaíi befolyásával1 feíítenditette »z erdélyi ro­mán újságírást, mely legnagyobb és legáldo- /afkészeíbb mecénását tisztein azóta is Mí- bufeam,. Ttöln^sáfti ‘®táNát és tevékenységét a tehető­ségek; és a várható eredmények hosszas;, bölcs és nategfonfolt mtérlegeláse jel’émezte. A nemzeti pánt tanácsadásain Vtrsde Dúca - ciu és Gkeorghe Bárrthi meltetl, mint titkár ▼ebi 'részt s préitikwi elgondolását és tevé­kenységét a roanántság autOnómiáijának kwni- váöai hatótoz^a Hteg. A közjó érdekében so- bewem vonta- meg segit-ségét 'sem a naagya.r- ságtöl. sem a* szászoktól, öntetten férfi ivóit, római jefftem: atAkkemén-y és gyakorlati, aki éSőtt nemcsak Erdäy, hearem az egész há- #*0*m»e3B#lir iSíagyamrszágon tiswtetettel vette ?e kjoftapját miwlVínki, Tisza Istvántól Simon Feremcig, a szászvároá Kun -kotHócium igaz­gatójáig. Préétikai miikóldósének legnagyobb válságát a Menw^indirm alatt élte át, mely- eek «sas irtomi daazadkiiá­1938 Január 2 3. mmmmmmtwf.th rsm Két vármegyére kiterjedő 35 ezer lej alaptőkével „részvénytársasági“ aíapon indái el a nagy­szabású „iizSel“, amely igen rövid időn beiül é/t végei Tg.-Murcs-M.-Vásárhely, január 22. A marosvásárhclyi rendőrség hónapiok. óta erélyes nyomozást folytatott titkos pénzhamisító társaság után. A rendőri nyomozás névtelen feljelentés alapián in­dult meg és az első szálak ErdŐszcnt- györgyig vezettek. Itt rajtaütésszerű ház­kutatást tartottak Borbély József lakisin, a vizsgálat azonban kevés eredménnyel járt, mert bár a házkutatás során néhány összetört alpakka evőeszközt találtak, semmi nem támasztotta alá annak való­színűségét, hogy Borbély József lakásán hamis pénzeket gyártanak. A rendőri nyomozás Bár a házkutatás negatív eredménnyel végződött, Olteanu rendőrkomiszár, aki azt levezette, továbbra is élt a gyanúval, hogy Borbélynak, aki különféle magya­rázatokat adott az összetört evőeszközök­re vonatkozólag, része van a bűnügyben. Borbély meglehetősen gyakran látoga­tott el Marosvásárhelyre és miután a névtelen feljelentés Vásár­helyt jelölte meg a pénzhamisító társaság központjának, Borbély sűrű látogatása még jobban megerősítette a rendőrség gyanúját. Hosszú hónapok teltek el azon­ban, anélkül, hogy a nyomozó közegek tényleges megállapításokhoz juthattak volna. Az óvatos Borbély A rendőrség gyanúját a mondottakon kivül megerősítette Borbély nagyfokú óvatossága, mit vásárhelyi utazásai al­kalmával tanúsított. A hosszú ideig hú­zódó nyomozásokba most már bekapcso­lódott dr. Ileanu, a bűnügyi osztály fő­nöke, Schitea rendőrkomiszár és Daianu detektív is. Hosszas megfigyelés végül mégis fontos adatokat szolgáltatott a rendőrség embereinek. Néhány nappal ezelőtt aztán sikerült felfedezni a pénz- hamisitó társaság műhelyét. Vásárhelyi műszerész a pénzhamisí­tás központjában Rajtaütésszerű házkutatást tartottak az Eftimiu Murgu-utca 4. számú házban Fcchete Gheorghe műszerész lakásán. A vizsgálat meglepő eredményre vezetett. Kliséket, csaknem a felismerhetetlenségig sikerült p^^a^bokat találtak és renge­teg anyagot, melyekből a hamis pénzér­mek készültek. A nemvárt eredmény azt bizonyította, hogy jól megszervezett és technikailag is jól felkészült pénzhamisító társaság nyomára talált a rendőrség. A hamisí­tott pénzérmek, melyek között 20, ţo és xoo lejesek voltak, többnyire a legaprólékosabb azonosságot mutatták az állam által kibocsájtott pénz­érmekkel Baj van a csengéssel A pénzdarabok között bőséges szám­mal találtak régi százlejcseket is. A leg­sikerültebbek azonban az fo lejes érmek voltak. A szakértő szeme is könnyen át­siklott a tökéletesen hamisított fo lejes pénzdarabokon, csak a csengéssel volt baj. Egv árnyalatra! talán „jobban csen­gett“, mint kellett volna. Fcchete ur, a technikai szakértő A többi már órák alatt történt. A le­tartóztatott Fcchete vallomása szenzációs i eredményekhez vezetett. Kiderült, hogy a társaság Marosmegyében cs Szebenben is össze­köttetéseket tart fenn és kidolgozott tervvel hajtotta végre a hamisításokat j és a pénzdaraboknak forgaJomba hoza- j tálát. A társaság központi műhelye Marosvá- j sárhelyen Fechete Gheorghe munkanélküli í műszerész lakása volt. Fechete, mint a kihallgatások során kiderült, a társaság­nak technikai szakértője volt. A hamisí­tott pénzdarabokat ő csiszolta és csak az ő megvizsgálása után kerülhetett piacra. És a többiek Fechete letartóztatása után, hamarosan felfedezték a társaság tagjainak személy- azonosságát és lakhelyét. Letartóztatták Barabás Dezső Verzelor-utca 6. szám Szsgcpsi fellépés o terroristák ellen JER U Z S Á LEM, jamuáh- 22. A peteszfenai araib főbizottság k'iáiltványt adott ki. mely isanételten vitáiba szá-M Onmsíby Gore angol gyanmefnigyi minrévter- neík Pateszfma felosztására irányuló tervéivel s végül arra a megálleipitatna jut, hogy ja. pdlesztmai arwbck határozottan ellenez­nek minden olgttn kísérletet, mely az or- 1szag felosztásával akar megoldást elérni. Az etnab areartzefti tanács azonosítja magát a bBudoná pánaraíb értekezlet határozataival, hogy ai peJesztmaii arabok jogait, és függet­lenségét bitztositemii kell. A Palesztinái ara­bok azonban, a kiáltvány szerint, ha jlandók megvédeni a 'brit érdekeket 5 kezeskednek a j palesztinai zsidó raép törvényes jogainak és i szent helyeinek biztosításáról. ! A hatóságok Palesizfainábű® erélyes remd- szabályokkal küzdenek a terrorizmus eilest Jeruzsálemben jogtalan fegyverviselés óimén csütörtökön isimét halálra Ítéltek egy terro- ritsfát, mig két zsidót, ugyané ómen, 5—5 1 évi börtön tre Ítélteik. Rassen el Chaildi arab vezetőt letartóztatták. Miután az utóbbi na­pokban sűrűn megismétlődő támadások tör­téntek a Haiffe—Lydda közötti vonalon' köz- tekedő vasúti kézábajtényok s vonatok ellen, tegjnaip az egész Ivádéken ostromá ltapotöt hir­dettek ki. alatt lakó marosvásárhelyi lakost, majd elfogatási parancsot adtak ki Borbély Jó­zsef erdőszentgyörgyi és Vass József sóvá- radi lakosok ellen. A rendőrség átiratot küldött a szebeni rendőrségnek is, mely­ben utasította, hogy azonnal vegyék őri­zetbe Pál József Wilhelm Schuster-utca 28. szám alatti lakost. A társaság mindhá­rom vidéki tagját átadták a marosvásár­helyi rendőrségnek. Vass Józsefnél 80 darab 100 lejes, Borbélynál 200 darab 20 lejes és Pálnál 213 darab 50 lejes érmeket találtak, melyeket forgalomba akartak hozni. Kihallgatásuk során elmondották, hogy a pénzgyártó üzem 3s.000 lej alaptőké­vel indult és az összeget Barabás, Pál és Vass József adták össze. Az érmek forgalombahozatala után a pénzen megosztoztak. Az 50 lejes pénz­darabokat Pál, azoknak megjelenése után maga hamisította és a hamis pénzeket Fechete, a technikai szakértő vizsgálta felül. A pénzhamisító társaság tagjai ellen le­folytatott rendőrségi vizsgálat már befe­jeződött. Mind az ötöt átadták az ügyész­ségnek. Megállapitásra vár azonban, hogy a hamisítások során milyen értékben hoz­tak forgalomba pénzdarabokat. Az ügyészségen a kihallgatások most vannak folyamatban. (zs. b.) ELÍTÉLTÉK A KÖNNYELMŰ BUCUREŞ­TII RENDŐRÖKET. Bucuresiiből jeentü: M'ög a mull évben történi, bogy a fővárosi rendőrség letartóztatta! IHg Schwante és Bro- itman Mózes nemzetközi szélbúmosokat. A két szélhámost az ügyészségre ke!lett kisérrn. Sgainőou és D ragom ír nevű rendőrökre bíz­ták, akik útközben előbb betértek egy korcs­mába és hogy jobhau pohorazbassauak, levet­ték kezükről a bilincseket Az agyafúrt szél­hámosok leítBÍtáík a rendőröket s- azután megszöktek, ugv. hogy máig sem lehetett őket megtalálni. Az iirfovi törvényszék tegnap vonta felelősségre a két gondatlan rendőrt e mintán bűnösségük beigB-zolást nyert, 7—7 hónapi fogházba Ítélték e! őket. Az ágy alatt és a szekrényben találta meg a rendőrtiszt a csempészeket. Santau Dumitru rendőrtiszt Máramarossziget egyik utcájában haladva, két férfire lett figyelmes, akik gyanús csomagokat cipel­tek. Nyomon követte őket s észrevette, hogy azok egy ismert szigeti csempész házába térnek be. A rendőrtiszt utánuk ment, benyitott a lakásba, de nem találta őket. A lakás tüzetesebb átvizsgálása után az egyiket az ágy alatt, a másikat egy szekrényben találta meg. Igazoltatá­suk után kiderült, hogy Berkovits Dávid és Schreter Izsák notórius csempészek. Mikor a rendőrtiszt a csomagokat felnyi­totta, azokban csempészárut talált, mire a két megijedt férfi az egész árut felkí­nálta neki, ha szabadon engedi őket. San­tau komiszár azonban mindkettőt előállí­totta a rendőrségre s most nemcsak csem­pészésért, hanem megvesztegetési kísérlet miatt is vádat emelnek ellenük. seni miiaitf visszahúz ódott. Ömtettenségébesn ás becsütetességnben azontaun még poMkai eft- tenifetei sem kéte’kjedtek egy pillanatig sem. Mühunaik erősen gyakontati beáÖrtxvtllságBi és közeli megvalósulásokat sürgető szeäeme, p i'l-hamia'bn viliág eltérítette őt a itrem®efi párt irányvonalától, miután nem. hitt: abban, hogy fi- pánt 1881-es programját meg 'tehetne va- lósitánr. Mindvégig azonban hű ás tántorít- ‘hatattami 'katonája maradt ® pártmsik, efci ha a kötelesség 'SiZóMtotta'. sem egészségét, scan személyes, kényelmét nem tekintette és orvo­si kúráját is megszakítva utazott Biidepestne, Gesztre, Bucurestibe és Becsbe, vagy a -niem- •/etí párt tanácskozása im, hogy nemzetesíek érdekét elömozdithessa. Az akkori m'atgyaT politiiIkaii élet vezetői vé! váltott levelei feai.u.síkodnak auiel'lett, hogy TdjsiZÄ, 'KhuH-Hé<leryá*y , Hoiftaácy és még ssá­mfOísaDT koimrév figyelemmel Ös odaadassel boáDigötták meg Miiha dőterjesztésevt s tatán ^yiikükön sesn majU, hajnem a világnak mostohái és békétten szjelléirréa, hogy Mttru átentü, a magyar—román barátság nem jö­hetett tótire. A háöotru kitörése fókenyért birtokául érte a közéleti loüzdel'mekben fáradhatatlan, nagy- sznvü és jóságos föUdesunait. A főbatatóm változása után még inkább visszahúzódott falusi mfagáTByóba ‘és csöndes megnyugvással! vette ttrdomásuil, isogy qi? ő tévéklíruvrégénok ideje ót« uj vezetőréíeg nőtt fél. Ferdtnáind Irinály magas kiJbüntetéssel tisztelte meg az öreg harcost s az uj Romláináa vezetői, kö­zöttük régi kfedőtársainak legtjoljbjai, tAăbb- sízör kínálták meg álltain méteóssiggal, vezető szereppel. Míhu minden meghiivást ekitatai- üott. Bök» maagiábagáritózottságáfaaa «4gy vette, hogy az ő ideje te járt és készségesen engedte át a cselekvés terepét az utána' kö­vetkezőknek. Ennek dtebóre is utolsó évei oem vo’teik minden keserűségtől mentesek. MMua 1927-ben tawiyf ei. Ecce vér iKztsti~rssérmes! Dragomin professzor elismerésre méltó : nagy fetadtaot teíjesitett, amikor loan Mihu- \ nőik hátrahagyott iratait. tóveJezését a sízak- ; atwatott törtérpész és a régi és uj errdé’yi I probléniíök tudósa saytó alá rendezte. Kiván- i jak, hogy híonutó tárgykörből minid több ilyen gazdag döfcuroerntßrmokkpjf ellátott kö­tet lásson küzdelmes napjainkban napvilá­got, hogy a tmA harcainak, közös és élv’ - löszló szenvedélyeinek és szenvedése^ no!; inegvitátástet és fótárésa járuljon hozzá n in jóink hasonéófcópeo életbehágó kérdéreinvk * ' ' ' *“ Qt/tJyA JdZit iisi ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom